Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám, péntek

NÉHÁNY Un ■WJ9 SORBAN MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A BÉKEFENNTARTÓ ERŐK MEGBÍZATÁSÁT Döntés előtt a Biztonsági Tanács A Közel Kelet hírei Új szó 1975. VII. 25. Kairó — Szádat egyiptomi elnök szerdán hozzájárult a Sinai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők július 24-ón lejáró mandátumának háromhónapos meghosszabbításához — jelen­teim l>e Kairóban Iszmail Fah- mi egyiptomi miniszterelnök­be I y e t te s, k ül üg y m i n isz tér. Fahmi a MÉN A egyiptomi hírügynökségnek adott nyilat­kozatában leszögezte, hogy az ehlök döntésének megfelelően az ENSZ-csapatok mandátuma i»klól>er 24-ón jár le. Iszmail Fabmi július 14-én sajtóértekezleten közölte, hogy Egyiptom — mivel az ENSZ- esapatok által nyújtott bizton­ságot kihasználva „Iarael sza­botálja a békefolyamat kibon­takozását“ — nem járulhat hoz­zá a világszervezet csapatainak további tartózkodásához a Si- n-ai félszigeten. Az egyiptomi döntés megváltoztatásában kai­rói források szerint résziint az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi levele játszott közre (amely ígéretet tett arra, hogy a szervezet egy pillanatig sem téveszti szem elől a közel-ke­leti kérdést),, részint pedig az a vasárnap este érkezett újabb izraeli javaslat, amely a csa­patszétválasztás kérdésében bi­zonyos Tel Aviv-i engedménye­kei tartalmazott. A* ENSZ-katonák mandátu­mának meghosszabbítását New Yorkban, az ENSZ székhelyén Veszélygóc: Namíbia New York — Az ENSZ kü­lönleges dekoloniaációs bizott­ságának elnöke Kurt Waldheim ENSZ-főtitkérhoz intézett leve­lében megállapította, hogy a veszélyes namibiai helyzet ko­molyan veszélyezteti a nemzet­közi biztonságot és békét. A világ közvéleménye elítéli azt a tényt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság törvénytelenül megszállva tartja Délnyugat- Afrikát. Ezért a különleges bi­zottság felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, vitassa meg annak lehetőségét, hogy bz ENSZ alapokmányával össz­hangban tegyenek meg minden szükséges intézkedést annaik érdekében, hogy a Dél-afrikai Köztársaság feltétlenül teljesít­se a Namíbiára vonatkozó ENSZ-határozatot. Is megerősítenék. Mint a vi­lágszervezet szóvivője közölte: Kairó pozitív döntéséről laz- mat Abdel Magib, Egyiptom állandó ENSZ-képviselője tájé­koztatta Eugenio Blaját, a Biz­tonsági Tanács e havi elnökét. A BT olasz elnöke Szadiit elön­téséről ezt követően tájékoz­tatta Kurt Waldfieimel, a világ­szervezet főtitkárát. Szódat beszéde Az ASZÚ kongresszusán szá­mos küldött intézett kérdést Anvar Szádat elnökhöz: meg­nyitó beszédének bizonyos rész­leteiről kívántak többet tudni. A külpolitikai témák közül a legtöbben az ENSZ csapatok kérdéséhez szóltak hozzá. Sza- dat hangsúlyozta, hogy ezl nem lehet elválasztani a Közel-Ke­let általános kérdéseitől. Egyip­tom álláspontja nem változott: lehetségesnek és szükségesnek tart újabb csapatszétválasztási megállapodást, de ragaszkodik a Sínai-félsziget hágóinak és az Abu Rudelsz-i olajmezőnek a visszaadásához, s ahhoz, hogy a Golan-fennsíkon hasonló meg­oldásra kerüljön sor. (Kairóban úgy tudják, hogy a legújabb izraeli javaslat elfogadja az Egyiptom által a Sinai-félszi­geten kívánt csapatmozgást, de nem említi a szíriai fronton ezt követően szükségessé váló csapatvisaza vonást.) Egyiptom és Izrael között — hangsúlyozta Szadat — nem lehet szó közvetlen tárgy a Iá sokról. A közel keleti problé­makör teljes rendezéséhez Genfbe kell menni — mondta. A genfi konferencián sem ke­rülhet sor közvetlen kétoldalú tárgyalásokra, hanem az ENSZ hez hasonlóan a plenáris ülé seken kell a kérdéseket tisz­tázni. Szadat kiemelte az ENSZ szerepét a közel keleti kérdéscsoport rendezésében, és üdvözölte azt — a kongresszu­son ismertté vált — hírt, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár pénteken Kairóba érkezik. A kongresszus szerdai ülésé nek végén Rifaut Muhgub, az ASZÚ főtitkára azt indítványoz­ta: javasolja a kongresszusnak Szadat elnök jövő évi íijjáva lasztását. Szadat kijelentette: a javaslat készületlenül éri, de nem utasítja el a kérdés felve­téséi. New York — A Biztonsági Tanács tagjai szerdán New Yorkban nemhivatalos konzul­tációkon dolgozták ki annak a határozati javaslatnak a szöve­gét, amelyet ma terjesztenek a testület plenáris ülése elé a Sinai-félszigeten állomásozó ENSZ-csapatok mandátumának meg li ossza öl »ításá ró I. A Biztonsági Tanács tagjai csütörtökön közép-európai idő szerint 1Ö.00 órakor ülnek ösz- sze. hogy szavazzanak az ENSZ katonák mandátumának október 24-ig történő meghosz- szabbftásáról. Washington — Kissinger amerikai külügyminiszter szer­dán, miután tájékoztatta Szim ha Diniizet, Izrael washingtoni nagykövetét, Egyiptomnak a csa palszét választásra v ona t k o • zó legújabb javaslatáról, annak a véleményének adott hangot, hogy bizonyos előrehaladás tör­tént. Dinitz nagykövet újság­írók kérdésre mindössze annyi felvilágosítást adott, hogy kor­mánya vasárnap megtartandó legközelebbi ülésén foglalkozik mad az egyiptomi javaslattal. Annak részleteiről azonban sem ő, sem Kissinger nem volt hajlandó nyilatkozni. Kairó — Az Al Ahram csü­törtöki számában hírül adja, hogy Szadat elnök diplomáciai státuszt biztosított a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet kairói irodájának. Bejrut — Szerdán éjjel Bej­rút két nyugati körzetéből lü völdözéseket hallottak — kö­zölték csütörtökön hivatalos helyről. A libanoni—szíriai ősz szekötő központ közös közle­ménye szerint a főváros emlí­tett körzetében a biztonsági erők megjelenése után helyre­állt a rend. Zavargások Athénban Athén — Szerdán este ki­újultak a rendőrök és a tünte­tők közti öszetűzések a görög fővárosban, majd a csendőrség könnyű páncélos egységei által támogatott rendőri alakulatok könnygázgránátos rohama után a késő esti órákban helyreállt a rend. A rendőrség legfőbb törekvése arra irányult, hogy megakadályozza a menet beha­tolását a műszaki főiskolára, amelynek közelében a tüntetés lezajlott. Ugyanilyen módon reagáltak a megmozdulásra a főiskola diákjai is: barikádokat emeltek az épület bejáratainál és ezzel elejét vették annak, hagy a tüntetők bejussanak. Az egész nap tartott meg­mozdulásokban 106 személy se­besült meg. Az esti órákban Karamanlisz miniszterelnök felhívással for­dult az ország lakosságához, kérve, hogy vessenek véget a zavargásoknak. Kormányalakítási tárgyalások Lisszabonban Lisszabon — Vasco Göncül- vés portugál miniszterelnök teg­nap is folytatta kormányalakí­tási tanácskozásait az ország vezető politikai és gazdasági személyiségeivel ós a Fegyve­res Erők Mozgalmának képvi­selőivel is találkozott. A portugál haladó sajtó teg­nap annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szocia­listák felforgató akciói követ keztében felmerült nehézsége­ket mielőbb lekiizdik. Közöl ték, hogy ma összeült az MFA rendkívüli ülése, hogy megvi­tassa az ország helyzetét. AUGUSZTUS 18 ÁN ÚJRA A TÁMASZPONTOKRÓL Washington — Az Egyesült Államok és Spanyolország kép­viselői szerdán Washingtonban befejezték a spanyolországi amerikai katonai támaszpontok jövőjéről folytatott tárgyalások nyolcadik fordulóját. Megbeszé­lések következő szakasza au­gusztus 18-án kezdődik Mad­ridban. Spanyolország széle sebbkörű katonai együttműkö­dést és fegyveres erői korsze­rűsítéséhez amerikai támoga tást követei, cserébe az ország­ban lévő három amerikai ka­tonai támaszpontért. pésnek tekintett a spanyol— amerikai szövetségi kapcsolatok megteremtésére. A hatvanas évek végén a spanyol kormány kísérletet tett arra, hogy nagyobb politikai és gazdasági árat szabjon a tá­maszpontok használati jogáért. Spanyolország 1969 ben fel­mondta a támaszpont-szerző Amerikai támaszpontok Spanyolországban dést és értésére adta az Egye sült Államoknak, hogy csak ak kor írja alá az új megállapo­dást, ha az Egyesült Államok a következő öt évre egymilliárd dollár összegű gazdasági és katonai segítséget igér neki s ha olyan lépéseket tesz, ame­lyek a nemzetközi kapcsolatok­ban erősíteni fogják Spanyol ország pozícióit. Sokáig elhúzódó tárgyalások után előbb a régi szerződést hosszabbították meg egy évvel, 1970 szeptemberéig, majd 197U augusztus elején öt évre érvé­nyes új szerződést írtak alá. A szerződés az eredetileg küve- teltnél lényegesen kisebb üsz- szegű gazdasági és katonai se­gítséget biztosított Spanyolor­szágnak. A szerződés azonban olyan rendelkezést is tartal­maz, amelyet előkészületnek kell tekintenünk arra, hogy Spa nyolországot becsempésszék a NATO-ba. Ennek alapján ugyan­is amerikai—spanyol közös vé­delmi bizottság alakult, amely­nek tagja lett az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka, aki ugyanakkora NATO főparancsnoka is. A szer­ződésben továbbá mindkét fél kötelezte magái, hogy együtt fog működni mind az Atlanti­óceán, mind a Földközi-tenger térségében foganatosítandó ka­tonai intézkedésekben. Ameri­kai személyiségek akkoriban úgy kommentálták a szerző­dést, mint hogy rendelkezései hivatottak megkönnyíteni Spa­nyolország későbbi felvételét a NATO-ba, amit „mind az Egye­sült Államok, mind Spanyolor­szág is óhajt“. A jelenlegi tárgyalások prob­lémaköre azonos az 1970. évi­vel, csak most még nagyobbak a spanyol követelések. Madrid most azt követeli, hogy az Egyesült Államok nyújtson olyan gazdasági és katonai segítséget í^panyolországnak, amely öt éven belül elérné a kétmilliárd dollárt. Ebbe az összegbe az Egyesült Államok aligha egyezhet bele. Spanyol- ország továbbá azt követeli, hogy az Egyesült Államok te­gyen intézkedéseket Spanyolor­szág NATO tagsága érdekében. Már a márciusi washingtoni amerikai—spanyol tárgyaláso­kon szó esett erről a pontról. Érdekes, hogy szinte egyidőben tanácskozott a NATO ún. dél- szárny-albizottsága a szervezet és a francoista Spanyolország együttműködéséről. Nyilvánvaló tehát, hogy egyre erősödik a nyomás Spanyolország NATO- ba . való felvétele érdekében s hogy a reakciós körök igyekez­ni fognak kierőszakolni Madrid részvételét e katonai csoporto­sulásban. A Pentagon főként amiatt sürgeti Spanyolország bevoná­sát a NATO ba és a spanyol- országi amerikai támaszpontok fenntartását, mert nagyon meg­rendültek a NATO földközi-ten­geri pozíciói és az amerikai tá­maszpontok rendszerét is össze­omlás fenyegeti e világrészben. Az Egyesült Államok már a hatvanas évek végén kénytelen volt megszüntetni nagy légi tá­maszpontját, a líbiai Wheelus Fieldet. Görögország tavaly ki­lépett a NATO ból, a török kormány pedig azzal fenyege­tőzik, hogy megvonja Wa­shingtontól a törökországi tá­maszpontok használatának jo­gát. A portugáliai fejlemények szintén ellentétben vannak a Pentagon és a NATO tábornokai­nak érdekeivel. Ilyen körűimé nyék között nő a spanyolorszá­gi támaszpontok jelentősége, amivel Franco diplomáciája is tisztában van, s ezért még na­gyobb árat szab a támaszpont­szerződés felújításáért. Az Egyesült Államok egyebek kö­zött azért sem akarja halogat­ni a szerződés megkötését, mert attól tart, hogy Franco politi­kai letűnése után olyan vál tozások történhetnének Spa nyolországban, amelyek gya­korlatilag lehetetlenné tennék a támaszpont -szerződés meghosz- szabbitását. A fasiszta Franco-rendszerrel való paktálásnak határozottan reakciós vonásai vannak. Ez an­nál elítélendőbb, mert katonai területről van szó. A spanyol közvélemény az amerikai csa­patok spanyolországi jelenlété­nek meghosszabbítására és Spa­nyolországnak a NATO-hoz kö tésére irányuló törekvésekben olyan eljárást lát, amely ellen­tétben van a spanyolországi demokratikus fejlődés érdekei­vel. Ezért a spanyol demokra tikus szervezetek elvetik mind a szerződés meghoszabbítását és új amerikai—spanyol támasz­pont-szerződés kötését, mind azokat a terveket is, hogy Spa­nyolországot bevonják a NATO- ba. amelynek céljai szöges el­lentétben vannak az európai béke szilárdításával. JAN BLANSKY KUKRIT PRAMODZS thaiföldi miniszterelnök kétnapos mani- lai látogatásáról kiadott záró­közlemény megállapítja, Thai­föld és a Fülöp szigeti kormány egyetért abban, hogy fokoza­tosan fel kell számolni a SEATO-t, az Egyesült Államok szövetségi rendszerének részét alkotó délkelet-ázsiai tömböt. SPANYOLORSZÁGBAN a rend­őrség őrizetbe vett 12 személyi1 a múlt héten lezajlott madridi géppuskatámadásokkal kapcso­latban, melyekben egv rendőr életét vesztette. A SAIGON folyót az ország északi tartományaival összekö­tő újjáépített Binli Po hídon tegnap hajnalban áthaladt az első vonatszerelvény. A hidat a Thieu-rezsim végnapjaiban a visszavonuló katonák súlyosan megrongálták. ARGENTÍNÁBAN a munkások július első felében 180 ezer millió pesot gyűjtöttek össze önkéntes adakozás keretében az Argentin Kommunista Párt pénzügyi alapjára. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozinosz-751 jelzésű műholdat. BÜLENT EGEV1T elnök veze­tésével Bukarestbe érkezett a török Köztársasági Néppárt küldöttsége, melyet Nicolaa Ceausescu, a Román KP főtit­kára hívott meg baráti látoga­tásra. ENRICO BERLINGUER főtit­kár elnökletével összeült az Olasz Kommunista Párt veze­tősége. Az ülés napirendjén szerepel a végrehajtó hatalom szerveinek létrehozása a nem­régen tartott községtanácsi vá­lasztások után és az ország belpolitikai helyzetének megvi­tatása. HAROLD WILSON brit mi­niszterelnök Callaghan külügy­miniszter társaságában tegnap Hamburgba érkezett, hogy egy­napos megbeszélést folytasson Helmut Sehmidt nyugatnémet kancellárral. Tanácskozásaik központjában az infláció elle­ni küzdelem, a gazdasági pan­gás és a munkanélküliség le­küzdése állt. Időszerű nemzet­közi kérdésekről is szó esett. Béke költözik a nagák földjére? Delhi — India északkeleti ré­szében a „nyugtalan“ Na.ga- land államban lényegesen meg­javult a helyzet. Eredménnyel jártak a kormány határozott intézkedései a törvénysértőkkel szemben és megtette hatását a széles körű gazdasági átalaku­lások programja. Ezt állapítot­ta meg rádióbeszédében Brah- manang Redily indiai belügymi­niszter. Jelentősen megritkultak a naga törzs földalatti szepara­tista mozgalmának soraj. Az év első felében mintegy 300 lá­zadó tette le önként a fegy­vert, a napokban pedig további 19 szeparatista adta meg ma­gát a hivataloknak. Köztük van egy „alezredes" és egy „őr­nagy“ az önjelölt „szövetségi naga kormány polgári igazga­tásának“ 12 tagjával együtt. Kínai gyártmányú fegyverek jutottak a hatóságok kezére. Az indiai tömegtájékoztatási eszközök nem első ízben adnak hírt az ország északkeleti hatá­rán folyó kínai aknamunkáról. Peking képezi ki és fegyverzi fel a határon élő naga és mi- zo törzsek szeparatista csoport­jait, hogy feszült helyzetet idézzen elő a határon, zavar­gást és zűrzavart okozzon, el­lenségeskedést szítson a lakos­ság különböző csoportjai kö­zött. Ám mindinkább világosabb, hogy eredménytelen a szepara­tista hangulatszítás India északkeleti részében. A jelek szerint ezt már kezdik minde­nütt megérteni, mondotta a mi­niszter. Kommentárunk J únius végén és július ele­jén a spanyolországi ame­rikai támaszpontok sorsáról folytatott amerikai—spanyol tárgyalások hetedik, e héten pedig nyolcadik fordulója zaj­lott le. Egyelőre nem történt megállapodás s a két ország dip­lomáciáját sürgeti az idő, mert a spanyolországi támaszpontok igénybevételét az Egyesült Ál­lamoknak megengedő szerződés szeptemberben lejár. Ezért to­vábbi lázas tárgyalások várha­tók. Spanyolország gazdasági helyzetének javítására és nem­zetközi pozíciójának szilárdí­tására igyekszik kihasználni a tárgyalásokat. A jelenlegi tárgyalások a moróni, saragozzai és terrejoni légi támaszpontokat, valamint a rotai haditengerészeti támasz­pontot érintik. — Itt szolgál­ják ki a Poláris rakétákkal fel­szerelt atommeghajtású tenger­alattjárókat. E támaszpontokat az ötvenes évek elején létesí­tették és Spanyolország 1953- ban „bérbeadta“ támaszpontjait az Egyesült Államoknak. A madridi fasiszta kormány kez­dettől fogva arra törekedett, hogy a támaszpontok révén felvegye az „együttműködést“ az Egyesült Államokkal s ez az együttműködés később szövet­séggé alakulhasson át. Franco arra törekedett, hogy Spanyol- ország bejusson a NATO-ba. Egyes nyugat-európai államok ellenzése miatt a múltban nem tudták elérni ezt a célt. A tá­maszpont-szerződés meghosz- szabbításáról 1963-ban folyta­tott tárgyalások során az Egye­sült Államok azonban kijelen­tette, hogy „Spanyolország és a területén levő katonai tá­maszpontok védelme az Egye­sült Államok érdeke“, amit Franco diplomáciája az első lé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents