Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám, péntek

Külkereskedelmünk első félévi eredményei Andrej Borcók szövetségi külkereskedelmi miniszter nyilatkozata Népgazdaságunk első félévi kedvező eredményeinek kiala­kításában jelentő mértékben vett részt a külkereskedelem is. Andrej Baröák szövetségi külkereskedelmi miniszter nyilatko­zott a Csehszlouák Sajtóiroda tudósítójának arról, hogyan tudta külkereskedelmünk teljesíteni egyre igényesebb felada­tait. # Miniszter elvtárs, hogyan {értékeli a külkéreskedelmi vál­lalatok és szervezetek első fél $vi tervteljesltésének erednie nyelt. — A múlt évi első fél évhez Viszonyítva az egész árucsere- forgalom 12,9 százalékkal nőü, ebből a szocialista országok vi szonylatában 19,8 százalékkal, a tőkésországok tekintetében pedig 4,8 százalékkal. Ebben az időszakban a kivitel globálisan 10,2 százalékkal emelkedett, s a szocialista országokba irá­nyuló kivitel 16,3 százalékkal, a tőkésországokba irányuló pe­dig 2,8 százalékkal nőtt. A be­hozatal 15,5 százalékkal nőtt, éspedig a szocialista országok bői 23,4 százalékkal, a tőkés országoktól pedig 6,7 százalék kai. Meg kell mondani, hogy az elért eredményekbe/ hozzájá rultak azok áz intézkedések is, amelyeket párt- éK kormany- szerveink fogadtak el a cseh­szlovák népgazdaság területén, másrészt azonban létezik né­hány olyan probléma, amely meggátolta, hogy az első félév­ben az árucsere-forgalom még eredményesebb, legyen. A tő­késországok kereskedelmi fel­tételei megnehezítik néhány árufajta értékesítését, elsősor­ban a kohó-, a faipar, a köz­szükségleti ipar, különösen a textilipar gyártmányainak vo- ilntkozásá'ban. A kedvezőtlen teltételekhez hozzájárul, hogy aéhány ország kormánya korlá­tozza a behozatalt. Ezzel a helyzettel összeha­sonlítva még szembetűnőbbek a Szovjetunióval és a KGST többi országával valő kereske­delmi kapcsolataink. E kapcso­latok a csehszlovák népgazda­ság fejlődése szempontjából döntő fontosságúak. Ezen a szakaszon kiviteli és behoza­tali terveinket nemcsak telje­sítjük, hanem több vonatkozás­ban túlteljesítjük. A termelési«}« elsődleges feladat, hogy javítsuk a termé­kek és a szolgáltatások minő­ségét, rövidítsük a szállítási határidőt, vállaljuk az ún. mennyiségi minimumot is, hogy felvehessük a versenyt a kon- kurrenciával. # Hog.yan semlegesítette u csehszlovák külkereskedelem az év első hat hónapjában a Világpiac kedvezőtlen befolyá­sát, és milyen közvetlen, eset­leg közvetett formákkal veit részt a csehszlovák népgazda­ság hatékonyságának növelésé ben? — A csehszlovák külgazda­sági kapcsolatok fejlődését az év első feléiben az jellemzi, hogy egészben véve nehezeb­ben hatolt be a külföldi piac­ra és a tőkésországok szaka­szán különösen érezhető volt a realizációs feltételek viszony lagos romlása. A szocialista országok vi­szonylatában — tekintettel arra, hogy egyro nehezebben beszerezhetők a tüzelőanyag, a nyersanyagok és az anyagok egyes fajtái, valamint tekintet­tel az árképzés elfogadott Hí­veire, változik a nyersanyagok és a késztermékek reális ár­viszonya. Jóllehet a KGST tagállamai kölcsönös kereskedelmi kap­csolatában alkalmazott árkép­zés továbbra is jelentős előnyt biztosít vő li mennyi tagállam­nak, ismé' emlékeztetni kell arra, hogy elmúlt az a kor­szak, amikor a nyersanyagokat rendkívül előnyös feltételekkel lehetett beszerezni. Ezt a tényt kellene tükröznie annak, hogy jobban gazdálkodunk nemcsak a devizaértáket jelentő nyers­anyagokkal és anyagokkal, ha­nem a belföldiekkel is, csak­úgy, mint a munka minden faj­tájával. Az 1975 január—májusi ada­tok szerint a csehszlovák kül­kereskedelemben a kapitalista államok viszonylatában 1974- bez viszonyítva nominális ja­vulás következett be, ami ab szolút értékben mintegy 2 juj11 - liárd koronát jelent. Ha a helyzetet nagyobb táv­latokban, tehát 1970-hez viszo­nyítva vizsgáljuk, amikor még a tőkésállamok piacán nem következeit be az inflációs vál­ság és az árak robbanásszerű emelkedése — a reális pénz­ügyi mérleg egyensúlyban van. Ezzel a helyzettel azonban nem Szabad megelégedni. A CSKP KB júliusi plénumának a párt XV. kongresszusa előké­szítéséről szóló anyaga a gaz­dasági élet minden szakaszán megköveteli az eddigi munka bíráló értékelését. A külkeres­kedelem területén tapasztalhat­juk, hogy a kapitalista álla­mok viszonylatában a jobb ár­feltételeket jelentős mérték-- ben úgy sikerült elérni, hogy fokozottabban használtuk ki a belföldi tüzelőanyagokat, nyers­anyagokat és anyagokat. A múlt évhez viszonyítva a tüze­lőanyagok, a nyersanyagok és az anyagok exportjának ár- szintje viszonylagosan kedvező maradt (100,2 százalék) míg a behozatal terén aránylag kife­jező árcsökkenés következett be (index: 8 7,7). Kedvezőbb árakat értünk el ebben az év ben pl. a kőszén kivitelében (plusz 97 százalék) és a koksz kivitelében (plusz 64 százalék). A kapitalista államokba irá­nyuló csehszlovák kivitelben még mindig igen magas a nyersanyagok aránya. Ez év első öt hónapjában ez képezi az egész export 37,9 százalé­kát. A kapitalista országokból behozott árucikkek közül külö­nösen a gyapjú és a gyapot, valamint a cink ára csökken. Ezeknek a nyersanyagoknak az abszolút árcsökkenése a múlt évhez viszonyítva mintegy 1,1 milliárd koronát képvisel. Ezzel szemben tovább emelke­dett a behozott olajos magvak ára, (plusz 22,2 százalék), a vasérc ára (plusz 13,7 száza­lék) és a foszfátok ára (plusz 19,9 százalék). Alapvető probléma maradt továbbra is, hogy szerkezetileg hogyan kapcsolódjunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Ezen a téren ugyanis kivite­lünkben növelni kell a készter­mékek és az előnyösen érté­kesíthető termékek arányát. Ezért vezettük be már a múlt évtől kezdődően a termeléssel egyidejűleg a devizaértékelési rendszert, ami a kalkulációnak elválaszthatatlan része. Minél több jó minőségű és a világszínvonalú mutatóknak megfelelő gyártmány és szol­gáltatás áll rendelkezésünkre, annál könnyebben szállunk szembe a kivitel terén a tőkés piacokon uralkodó kedvezőtlen j el en s ég ek k el. G y á r t m án y a i n k egyidejűleg még keresettebbek lesznek a Szovjetunió és a KGST többi tagállama egyre i g én y es el >b piacain. 9 Hogyan értéke'i a külkeres­kedelmi szervezetek kötelezett­ségvállalási mozgalmának eredményeit, amelyekkel fel szabadulásunk 30, évfordulóját köszöntötték? — A termelés és a kitlke reskedelem dolgozói kötelezett ségvállalási mozgalmának ered­ménye kétségtelenül jelentősen hozzájárult a külkereskedelmi feladatok teljesítéséhez. Ami a külkereskedelmi vál­lalatainkat illeti, a dolgozók szocialista kötelezettségválla lásainak célja elsősorban nz állami gazdasági tervfeladatok teljesítése, sőt határidő előtti teljesítése. A mozgalom eted- ményeit felhasználjuk a keres­kedelmi tevékenység hatékony­ságának növelésére, valamint: a deviza- és a hazai költségek megtakarítására. A külkereskedelmi szerveze tek különleges gondot fordíta­nak a Szovjetunióval szemben fennálló kötelezettségeink tel jesítésére. Ezt a kezdeménye­zést támogatandó hirdették ki ebben az évben az új szocia­lista versenyt a Szovjetunióba irányuló kivitel legjobb telje­sítéséért adományozott vörös zászlóért, amelynek fő felté­telei a szerződéses határidők megtartása, az egyenletes szál­lítás az év folyamán, az ex­portált áru minőségének javí tása, továbbá nagyberuházások, berendezések- és gépek hosszú távú szállításának szerződéses biztosítása. A szociálist ;i kötelezettség­vállalások eredményeinek fél évi nyilvános ellenőrzéséről arra lehet következtetni, hogy a kötelezettségeket némi ne­hézséggel bár, de sikeresen tel­jesítik. AZ ÉLVONALBAN Az állattenyésztés szakosítá­sa a buci (búcsi) földműves- szövetkezetben is a termelés folyamatos növekedéséhez ve­zetett. Jó eredményeket érnek el a tej- és tojástermelésben, e téren évek óta a komárnól járás élvonalbeli üzemei közé tartoznak. Tehenészetük 450 állatból áll, ebből a 250 dán fekete-t-arkát törzsteny eszelté nyilvánították. Retkes Lajos elnök tájékoztatása szerint a dán fekete tarka és a szlovák tarka keresztezéséből nyert utódoknál 20 százalékkal na­gyobb a tejelékenység, s a hús­termelés szempontjából is hasznosak. Tavaly 3224 literes fejési át­lagot értek el. Várható, hogy az idén a jobb minőségű szé­les takarmány révén ezt növel­ni tudják. A tervek szerint ebben az évben 1 362 000 liter tejet kell kitermelniük. Tervü­ket jelenleg 107.7 százalékra teljesítik, a napi fejési átlag 10,8 liter. Az elmúlt évben 11 millió tojást értékesítettek, egy tojó­nál átlag 211 darabot értek el. Pozitívumnak számít, hogy egy tojás előállításához átlago­san csupán 155 gramm abrak­takarmányt használtak fel, Csekes Matild öt tagú szocia­lista oi'intral)riPH'’> -■ még ennél is kevesebbet. A ter­melés korszerű körülmények között folyik, két egyenként 15 ezres, kalitkás tojóházukban minden munkafolyamat auto­matizált, csak a tojás csoma­golásál' végzi«* hagyományo­sán, kézzel az asszonyok. A 15 ezer tojót hárman gon dozzák, akik közül az egyik dolgozó mindig szabadnapos. A két tojóházban tehát össze­sen 30 ezer tojót nevelnek, további 26 ezret pedig mélyal­mon tartanak. Amint az elnök tájékoztatott, távlati terveik szerint 56 ezerről 100 ezerre növelik majd a tojók számát, hiszen a nagyüzemi tojásterr melés társadalmunk szükségle-: teinek kielégítése mellett jöve-- delmező is. Ez csupán a hoz-: záértésen és a i«'’ ‘^»••’^•/ettsé- gen múlik. Az állattenyésztés feladatai-: nak maradéktalan teljesítése érdekében nagy gondot fordít tanak a takarmánytermelésre, E téren önellátók, pl. 300 hek. táron termesztenek lucernát, Saját szárítójukon évente 100 vagon lucernalisztet készítem nek, melynek a felét eladják, A további 65—70 vagon szálas takarmány fedezi állattenyész­tésük évi szükségletét. ' uákl Csuii^er íren es Hajkai Júlia gyakorlott kézzel osztályozzák es csomagolják a tojást. (Ifj. Retkes Lajos felvétele) Negyven évvel ezelőtt 65 ország kommunista mozgalmának küldöttei gyűltek össze Moszkvában, hogy a Kommunista Inler- nacionálé VII., történelmileg utolsó világkongresszusán kifejez­zék azokat a gondolatokat, amelyek új távlatokat nyitottak a mozgalom számára nemcsak az adott korszakban, hanem az el következő esztendőkben is. Az egész világ munkásosztálya lég fejlettebb képviselőinek kongresszusai az imperialista tőkés búr zsoázia általános válságának sarkalatos kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott, hogy az imperialista burzsoázia pusztulásra ítélt pozíciója védelmében egyre nagyobb mértékben hajlamos a reak ciós kormányzási módszerekre. A 30 as évek elején a fasizmus volt az, amely bizonyos részeredmények után magához ragadta a hatalmat a militarista Németországban és az ország lakossága f>!é az agresszív háborút, tehát a válságból kivezető imperialista militarista perspektívát tűzte ki célként. A kommunista mozgalomnak válaszolnia kellett arra a sür­gető kérdésre, hogyan lehet szembeszállni azzal a veszély- lyel, amely súlyosan fenyeget­te a forradalmi munkáspártok létét, valamint azt, hogy a pro­letariátus teljesítse történelmi küldetését. A fasizmus lényegéről A kommunista mozgalom a múltban többször foglalkozott a fasizmussal. Amikor a gaz­dasági világválság terhe alatt roskadozó imperialista Német­országban megerősödött a fa­siszta irányzat, a kommunista mozgalom legfejlettebb képvi­selői nagy horderejű gondola­tokat fogalmaztak meg, ame­lyekben kifejezték: milyen kap­csolatban van a fasizmus a forradalmi helyzet kialakulásá­val. Amikor Németországban a fasizmus a nacionalista és szo­ciális demagógia leple alatt, és SA és SS illegális terrorcsapa-1' iáira támaszkodva hatalomra jutott, a Komintern végrehajtó szervének XIII. plénutna a fa­sizmus lényegéi úgy fogalmaz­ta meg, hogy az a finánctőke legreakciósabb erőinek nyílt terrorista diktatúrája. Ez kö­vetkezett azoknak a jelensé­geknek a marxista—leninísta elemzéséből, amelyek 1933-bap Németországban a fasizmus uralmához vezetlek, s amelyek lehetővé tették a fasiszta dik­tatúrát később néhány kisebb államban is. Az antifasiszta front * és céljai A 30-as évek elején a kom­munista mozgalom egyik leg­fontosabb elméleti felismerése volt, hogy a fasizmust úgy jel­lemezte, mint a forradalmi helyzet kiterjedésével összefüg­gő jelenséget, és mint a mo­nopolista burzsoázia legreak­ciósabb erőinek politikaiba, talmi eszközét. Ebből a jellem­zésből következett, hogy a fa­sizmus elleni harcba bekap­csolódhattak a fasizmus összes ellenzői a munkásosztálytól kezdve az értelmiségig, a kis­iparostól kezdve a kistőkés burzsoáziáig. A kommunista mozgalom 1933-tól kezdődően éppen ilyen széles népfront ki alakítására törekedett. Azon­ban még nem tisztázták, mi­lyen alternatívát kell kitűzni annak érdekében, hogy való­ban egyesítse e széles, de esz­meileg különböző alapállású fi onlszakaszokat. Éppen ezekre a kérdésekre kellett válaszolnia a Kommu­nista Internacionálé VII. kong­resszusának, amelynek küldöt­tei 1935. július 25-én gyűl­tek össze Moszkvában, hogy majdnem négy hét leforgása alatt részletesen felülbírálják az egész helyzetet és a gaz­dasági világválság kezdete óta kialakult új jelenségeket. E je­lenségek közé tartozott néhány szociáldemokrata személyiség álláspontján a k m eg v á 11 ozása | különösen a reformista pár­tok egyszerű munkás tagjainak magatartásváltása), amikor fel­ismerték, bogy a fasizmus nem­csak kommunistaellenes, ha­nem általában antidemokrati­kus és munkásellenes erő, amely kíméletlenül likvidálja mindazokat, akik nem vállalják a/, azonosságot, beleszámítva a szociáldemokratákat is. Az ausztriai, a franciaországi és a spanyolországi reformista szocialisták fasisztaellenes ma­gatartásából eredő tapasztala­tok arra mutattak, hogy ezeket be lehet kapcsolni az antifa­siszta arcvonalba. A kommunista mozgalom új irányvonalának megfogalmazá­sában jelentős szerepe volt J. Dimitrov bolgár kommunistá­nak, aki közvetlenül találko­zott a fasiszta brutalitással, demagógiával és cselszövéssel a lipcsei bíróság előtt rende­zett kirakatper alkalmából, amikor az egész világ néptö­megei szolidaritási mozgalmá­nak nyomására végül is kény­telenek voltak őt felmenteni­Alkotó módszerek A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusát a történe­lem mint lenini eszmeiségü alkotó kongresszust örökítette meg. Mélyrehatóan elemezte a helyzetet és a népfront esz­méit, és a népfrontkormányok­kal kapcsolatban kötődött V. I. Leninnek a 20-as évek első felében megfogalmazott esz­méihez, melyek szerint a mun­kás-paraszt kormány a szqr cialista forradalom megközelí­tésének formája. A kongresz- szus hangsúlyozta a demokrá­ciáért és a szocializmusért ví­vott harc összefüggését, vala­mint a nemzeti érdekek és a proletariátus osztályérdekei­nek egységét az imperializmus feltételei között. Rámutatott arra a lehetőségre és szükség- szerűségre, hogy széles körű népfrontot kell szembeállítani a fasiszta reakcióval, ami a demokrácia védelmének jelsza­vával olyan forradalmi válság­ban tetőzhetne, amely uralom­ra juttatná az antifasiszta, lényegében, antiimperlaftista népfrontkormányt. Ez a kor­mány még nem hozna szocia­lista jellegű intézkedéseket, hanem antiimperialista maga­tartásával zavarná és gyengí­tené a burzsoázia egész hatal­mát, ami megteremtené a le­hetőségeket arra, hogy fokoza­ÚJ szó 1975. VII. 25. Negyven évvel ezelőtt kezdődött a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents