Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám, kedd

STkADUN (Tóthpál Gyula felvétele) Aratási pártmegbízatás A barátság és az együttműködés további fejlesztéséért Közlemény a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség hivatalos küldöttségének csehszlovákiai látogatásáról — Ki a legnépszerűbb ember a BoSanyi Magtermesztő Álla­mi Gazdaságban? Amikor a majorban választ kerestem e kérdésre, mindenki Halmo Tónit, a gazdaság kom­munista gépjavítóját és neves kombájn vezetőjét említette. Nagy dologidő lévén, haszta­lan kerestem otthon, illettve a műhelyben. — Ha beszélni óhajt vele, a TopoTCany felé esó búzatáblán megtalálhatja — igazítottak útnak a javításokkal bíbelődő segédlegények, de nyomban hozzá is tették, hogv Tóni ilyen sürgős munka közben nem szívesen fogad vendége­ket ... * # # REKKENÖ hőség és sűrű por­felhő ülte meig a széles gabo­natáblát, ahol Anion Halmo nyolcadmagával aratott. Mesz- sziről úgy tűnt, mintha kom­bájnjaikat nem is gázolajjal, hanem kőszénnel fütenék. Az esők áztatta, földön heverő ga­bona szalmája gomolygó por­felhő kíséretében áramlott ki az ara tó-cséplőgépek torkából. Ahogy elnézem, a kombájnok a megszokott sebességnél las­sabban, imitt-amott erőlködve haladtak a búzálxm. Cséplő szerkezetük énokénak egyenle­tes ritmusát a kalászvágó tom­pa hangja váltotta fel. Több­ször is előfordult, bog^ a vá­góasztalról érkező nedvesebb szalma egyik-másik gépen tel­jesen elfojtotta a dobot. Ez rendszerint félórára is megbé­nító! ta a munkát. De a gépek kipróbált kormányosai nem en­gedtek a huszonegyből. Jó idő telt el, míg a kombájnok, mi­közben kétszer ürítették tartá­lyukat, kiértek a tábla szé­lére. Melyik gépen ül Halmo Tóni? — érdeklődtem Györfy István maghordó traktorostól, ak' reggel óta már vagy bá­rom fordulót tett meg a ki­csépelt gabonával. — Hát nem ismeri? — ...? — Látja azt a német 512-est, amelyen kettőn ülnek? Az Hal­mo Tóni meg a felesége. Min­den esztendőben párban arat­nak. Pedig a férje megmondta Hankának: „Hz idén ne gyere, nem asszonynak való lesz a mostani aratás“. Persze az asz- szony hajthatatlan maradt, ez­úttal sem lehetett vállalkozásá­ról lebeszélni. * * » A KOMHAJN vezérlésével el­foglalt Halmo házaspár a for­dulónál — úgy látszik — fi­gyelmen kívül hagyta intése­met, mert a gép vágószerke- zetét ismét nekiállítolta a le­dőlt gabonának. Csak a követ­kező, ki tudja hányadik térés­nél sikerült a férje! lecsalo­gatni a gép nyergéből. — Bocsánat — mentegető­zött —, de az iménti meneten még nem hagyhattam magára a feleségemet. Most már elbol­dogul egyedül is, mert bár eléggé hajlott a szalma, de a kalászok szembe fekszenek és az emelőszerkezet jól ráhajtja őket a kombájn vágóasztalára. Mielőtt tovább folytattuk vol­na az elkezdett téma feszega- tését, elővette tárcáját és ci­garettára gyújtott. — Tudja, milyen jó szokás ez? — kérdezi tréfálkozva. — Akárcsak a magyaroknál a ká­romkodás! Derűs, tréfálkozó kedvéből arra következtetek. Ilyen mos­toha időjárási viszonyok és nehéz munka közepette is ma­gabiztos a dolgában. — Nana — int óvatosságra. — Higgye el, azért mi kom­munisták is, akik részt veszünk az aratásban, mindnyájan izgu lünk, drukkolunk. Szorongá­sunkat azonban nem akarjuk kinyilvánítani, nehogy elront­suk a nehezen kialakult arány­lag jő közhangulatot. A gya­kori zivatarok, melyek. félbe­szakítják a munkát, olykor- olykor persze a mi arcunkra is ráfagyasztják a mosolyt. Mégis lelkesítjük, biztatjuk és segítjük társainkat. Mert a kommunista dolgozók nemcsak részesei az aratásnak, hanem egyúttal szervezői, irányítói is, akiknek a legbonyolultabb helyzetekben is meg kell talál­niuk a célra vezető megoldá sokat. Ezután, dióhéjban, a párt jú liusi pl én um ülésének határoza­tairól esett szó. Ezek is hang­súlyozzák a gabona népgazdá­sági jelentőségét, az önellátás biztosítására sarkallják a me­zőgazdasági dolgozókat. — Ennek ellenére mégis azt tapasztaljuk — jegyzi meg egykedvűen —, hogy nálunk sokan mostohán bánnak a ke­nyérrel, a péksüteménnyel. Számomra ez a szó: kenyér — sokkal többet jelent, mint ugyanilyen tápanyag, melyet k a 1 ár i a é r Lék e, él vezh et ő ség e határoz meg. Napszámoscsalá­di környezetben nőttem fel, ahol a búzának ez volt a ne­ve: élet. „Vágják az életet“, „Hordják az életet" — magát a szót: élet, többször hallottam aratás táján, így apámtól is. mint eredeti jelentésében. Halmo elvtárs a műhelyben az aratás megkezdését megelő­zően ka Iá szám el őket készített a kombájnok vágószerkezete elé. Kedvezői lén időjárás ese­tén nagy szükség lehet ráiuk. fts íme, most ezek nélkül alig ha boldogulnának. Amikor le­száll a gép nyergéből, a kom­bájnok után fürkészve vizsgálja a tarlót, a szalmasorok alját, hogy a learatott búza ne a földre, hanem minden szeme a magtartályba, tehát biztos hely­re csurogjon. Vajon tudják-e azok, akik felelőtlenül bánnak a kenyér­rel, hogy a kombájn vezetők, az aratómunkások mily gondosan, körültekintően járnak el a ga­bonabetakarításkor, . hogy óv nak minden gabonaszemet? Ismerik egyáltalán a pocséko­lás főbenjáró bűnét, ezt az év­századok során ösztönné vált bűntudatot? Ezekben a kérdé­sekben a kenyér ugyanaz a szimbólum, ami volt: az össze- tartozók életének, közös sor­sának szimbóluma. Ami azok szemében volt, akik még ma is, ha leejtenek egy darabkát, óvatosan és bocsánatkárően le­fújják róla a port. * # * DÉLUTÁNRA hajlik az idő. Ismét esőfelhők tornyosulnak az égbolton. A búzatáblán lát­hatóan felélénkült a munka üteme. Ha lehetne, a Halmo házaspár legalább megkétsze­rezné a kombájn teljesítmé­nyét. Ez — párosán — a ti­zedik aratásuk. Évenként leg­alább 400 hektár .termését jut­tatták magtárba. Kommunista becsületükkel- ugyanilyen telje­sítményt ajánlottak , fel az elő­készületek előtt álló XV. párt- kongresszus tiszteletére. Ahogy ismerem őket. ez a céljuk sem elérhetetlen. SZOMBATH AMBRUS A Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség (FDGB) hiva­talos küldöttségének csehszlo­vákiai látogatásáról kiadott közlemény egyebek között megállapítja: A Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására 1975. július 15—19-e között a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban hivatalos baráti látoga­táson tartózkodott a Szabad Német .Szakszervezeti Szövet­ség Elnökségének küldöttsége Harry Tischnek, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, az FDGB elnökének vezetésé­vel. A beszélgetések folyamán, amelyek a kölcsönös megértés és az őszinte barátság elvtársi légkörében zajlottak, a két küldöttség kölcsönösen tájékoz­tatta egymást az NSZEP Vili. kongresszusa és az FDGB VIII. kongresszusa, ugyanígy a CSKP XIV. kongresszusa és az FSZM Vili. kongresszusa határozatai­nak megvalósítása terén szer­zett tapasztalatokról. Tanács­koztak szervezeteik nenizetkö-’ zi tevékenységének kérdéseiről, főképp a testvéri szocialista államok szakszervezetei együtt működésének további tökélete­sítéséről és hatékonyságának növeléséről, továbbá a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom akcióegységének időszerű kér­déséről a békéért és a társa­dalmi szociális haladásért folyó harcban. Kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a hitleri fasiz­mus legyőzése és a dicső szov­jet hadsereg által való felsza­badítás 30. évfordulójának fisz teletére indult szocialista mun­kaverseny fejlődéséről, ered­ményeiről és a dolgozók kezde­ményezésének további kibonta­kozásáról az NSZEP IX. kong­resszusa és a CSKP XV. kong resszusa előkészületeinek ke» rétében. A két küldöttség megelége­déssel vette tudomásul a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa XXIX. ülésszaka tanács­kozásának eredményeit, mint fontos hozzájárulást a KGST- tagországok még hatékonyabb gazdasági együttműködéséhez és a szocialista közösség or­szágai munkásosztálya és dől gozói élete anyagi és kultu­rális szintjének további eme­léséhez. Az FSZM és az FDGB — szoros együttműködésben a Szovjetunió szakszervezeteivel* és a szocialista országok szak- szervezeteivel — még aktívab­ban hozzá fog járulni a KGST komplex programja feladatai­nak sokoldalú teljesítéséhez, a testvéri szocialista országok együttműködésének további el­mélyítéséhez és tökéletesítésé­hez. Az NSZEP Vili. kongresszusa és a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött fő feladatok to­vábbi teljesítése érdekében mindkét szervezet tagjainak kezdeményezését népeik anya­gi és kulturális színvonala to­vábbi emelésére fogja irányí­tani a szocialista termelés fo­kozott fejlődési üteme, a tu­dományos-műszaki haladás ha­tékonysága és a munkaterme­lékenység növelése alapján. Mindkét küldöttség nagyra ér­tékeli azokat a sikereket, ame­lyeket mindkét országban az NSZEP és a CSKP bevált ve zetésével és a Szovjetunióval és a szovjet szakszervezetek­kel folytatott testvéri együtt­működés és megbonthatatlan barátság jóvoltából elértek. Mindkét küldöttség egyetér­tőén megállapította, bogy a szakszervezeti szervezetek ta­pasztalatcseréje egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az or­szágok népgazdaságának továb­bi intenzív fejlesztése követ keztében. Olyan kérdések, mint a szocialista munkaverseny irányítása, az újító- és a ra­cionalizálási mozgalom állan­dóan az érdeklődés és a figye­lem1 középpontjába kerülnek. A küldöttségek leszögezték, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom kialakításában az ideológiai-politikai munka min­den tevékenység alapja. Ugyancsak megelégedettség- gei állaj>ították meg, hogy a kerületek, a járások és a vál­lalatok közötti testvéri kapcso­latok jelentősen hozzájárulnak a két ország dolgozói kapcso­latainak további elmélyítésé­hez. Az FSZM és az FDGB együttesen hangsúlyozzák, hogy továbbra is még hatékonyab­ban támogatni fogják a bevált együttműködést a Szakszerve­zeti Szövetség valamennyi szint jén.- Az FS/M és az FDGB kül­döttségei megállapították: an­nak köszönhetően, hogy a Szovjetunió és a többi testvéri ország következetesen megva­lósítja az SZKP XXIV. kong­resszusán kitűzött békeprogra- mot, nagy sikereket értek el. Sikerült folytatni a feszültség enyhülésének folyamatát, s a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének politikáját a fejlődés meghatározó tényező­jévé tenni Európában és á vi­lág többi részében. Támogat­ják az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány által a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívást. Az FSZM és az FDGB eltö­kélt szándéka megtenni min­dent, hogy a feszültség enyhü­lése terén már elért eredmé­nyeket ne lehessen hatástala­nokká tenni. Szembeszállnak mindazokkal a kísérletekkel, amelyek veszélyeztetnék ezt a fejlődést, és egyszersmind ki­állnak amellett, hogy a politi­kai enyhülést katonai enyhü­lés is kövesse. Mindkét lél üdvözli az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 1975. július 30-án kezdődő és a legmaga­sabb szinten megtartásra kerti lő harmadik szakaszát, s ugyanakkor követeli, hogy to­vábbi előrehaladás történjék, a Szovjetunió javaslatával össz­hangban, az általános és teljes leszerelés útján. Ezt a szocia­lista országok külpolitikája és az összes európai haladó és békeszerető erők sikerének tart ják. Mindkét szervezet továbbra is aktívan kiveszi részét a VIII. szakszervezeti világkong­resszus határozatainak megva­lósításából. Mint a Szakszerve­zeti Világszövetség társszerve­zetei aktívan törekednek a Szakszervezeti Világszövetség sorainak erősítésére és az ak-. cióegység elérésére a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom bán. A küldöttségek értékelték a Genfben megtartott európai sz a k sze r v eze t i ko n f er e n c i a eredményeit. Ezeket fontos le­jtésként lógják fel az európai országok szakszervezeti köz­pontjai együttműködése elmé­lyítésének és kibontakoztatá­sának útján, tekintet nélkül arra, melyik nemzetközi szak- szervezeti szövetséghez tartoz­nak. Kívánatosnak tartják, hogy tovább haladjanak ezek­nek a hasznos találkozóknak az útján, és kiállnak a további európai szakszervezeti konfe­rencia megtartásáért 1976-ban. Mindkét fél teljes szolidari­tást vállal a tőkésországokban élő munkásosztály harcával az infláció, a munkanélküliség és a létbizonytalanság ellen, a del­inek ráciáért, a szakszervezeti jogokért és a szociális haladá­sért Támogatják szakszervezeti szövetségeiknek a nemzetközi monopóliumok elleni harcát, amelyek a válság és a íegyver- kezés terheit a dolgozókra igyekeznek áthárítani. Az FSZM és az FDGB üdvözli a vietnami nép győzelmét. Ki­fejezésre juttatják szilárd el­határozásukat, hogy folytatni fog iák a vietnami nép politi­kai, anyagi és erkölcsi támo­gatását a háború következmé­nyeinek leküzdésében és a szo­cializmus építésében. A küldöttségek elítélik a chi­lei katonai junta rémtetteit, és követelik Luis Corvalán nak, az összes fogva tartott szakszer­vezeti tagoknak és a chilei ha­zafiaknak szabadon bocsátását, a demokratikus és szakszerve­zeti szabadságjogok visszaállí­tását és a koncentrációs tábo­rok azonnali felszámolását az országban. Mindkét szervezet szolidari­tásáról biztosítja Portugália munkásosztályát és egész dol­gozó népét a megindult de­mokratikus folyamatnak a tár­sadalmi élet minden területén való következetes folytatásáért vívott harcában. Az FSZM és az FDGB kö­veteli az izraeli agresszív csa­patok és csoportok teljes ki­vonását az összes jogtalanul megszállt arab területekről és a palesztinai arab nép törvé­nyes jogainak visszaállítását. Mindkét szervezet egyértel­műen megállapítja, hogy a ta­nácskozások eredményei jelen­tős mértékben hozzájárulnak a testvéri barátság és együttmü­ködés további sokoldalú fejlő­déséhez a két szakszervezeti szövetség és a két ország dol­gozói között. Csehszlovákiai tartózkodása befejeztével az FDGB küldött­sége az NDK-ban teendő ba­ráti látogatásra hívta meg az SZKT küldöttségét elnökével, Karéi Hoffmann elvtárssal az élén. A meghívást az SZKT köszönettel elfogadta. Középjavítást kap a Kelet-szlovákiai Vasmű harmadik nagykohója. Felvételünkön az elektromos karbantartó részleg szocialista inun- kabrigátljlának egv csoportja munka közben. (A. HaSCák felvétele — CSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents