Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN Tanácstalan özvegyasszony jeligére: Nagyanyja végrendelete alapján ön a kérdéses ingatlan 5/10 résziének jogos tulajdonosa. Az ingatlan másik 5/10 része, tehát a fele a szociális otthonban elhunyt nénijének végrendelete alapján (2/ 10 -I- 3/10) a csehszlovák államra szállt (a hnb kezelésében). A kérdéses 26 áros telek a jelenlegi jogi állapot szerint, tehát fele-fele arányban az Ön és az állam lészes közös tulajdonát képezi. Az örökségek letárgyalásáról és elnyeréséről szóló állami jegyzőségi végzéseket azok jogerőre emelkedésétől számított 60 nap eltelte után az állami jegyzőség hivatalból megküldi a Geodézia illetékes járási központjának, ahol már nyilván a tulajdonlapon ön fél tulajdonosként szerepel. A polgári törvénykönyv 141. §-a alapján Ön és az állam (a hnb képviseletében) szerződéssel megszüntethetik a tulajdonközösséget a kérdéses telek szét mérése alapján, vagy esetleg oly módon, hogy a hnb az őt megillető felerészt eladja önnek. A közös tulajdon megszüntetésiénél az említett módon figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy nyilván olyan beltelekről van szó, ahol valószínűleg legalább két új házhelyet lehet kimérni, és mivel házhelyet amúgyis csak az államnak lehet eladni (kivéve az egyenes ágú szülő—gyermek— unoka—testvérnek való ajándékozást), ajánljuk, hogv az ügyet lehetőleg egyezséggel oldják meg. Csak arra az esetre, ha nem tudnak megegyezni (a megosztáshoz szükségük lesz a Geodézia által elkészített geometriai vázrajzra is), lehetőség van arra is, hogy közös ingatlan felosztása iránt a polgári törvénykönyv 142. §-a alapján a járásbíróságon pert indítson a csehszlovák állam „(hnb) ellen. A tulajdoniésznek becsérték ellenében való kifizetése csak akkor jönne számításba, ha a telek nem lenne osztható. A bíróság is csak a Geodézia által készített megosztási vázrajz alapján döntene (esetleg több módozatból választana.) C. F.: Házasságuk jogerős felbontása után eddig még egyezséggel nem tudták megosztani a házastársak osztatlan közös tulajdonát. Ezt képezi kettőjüknek kb. 20 000 koronát kitevő közösen megtakarított pénze is. Az ön elképzelésével, hogy ezt az összeget négy felnevelt gyermekük közül annak a kettőnek adnák, akik nem kaptak eddig, házasságuk ideje alatt juttatást, illetve támogatást tanulmányaik során, volt felesége nem ért egyet. Kérdi, hogy az ilyen rendelkezéshez kell-e volt házastársának hozzájárulása is? A Legfelsőbb Bíróság 1972/ 42-es számú más döntvényei szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozó dolgokkal (pénzzel is) a házasság megszűnte után, amikor egyébként a törvény értelmében megszűnt a házastársak közti osztatatlan közös tulajdon is, abban( az időszakban, amíg vagy egyezséggel, vagy bírósági eljárásban azt nem osztották meg jogérvényesen, csak kölcsönös megegyezéssel lehet rendelkezni. Az egyezségi felosztás, vagy bírósági döntés szerinti megosztás után bármelyikük a neki juttatott- dolgokkal (pénzzel) már azt tehet, amit akar. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN T. E.: A munkabéradóról szóló törvény 9. §-ának 3. bek. szerint a rokkantság jogcímén járó adókedvezmény nem illeti meg a dolgozót azokban a hónapokban, amikor a havi bruttó keresete meghaladja a 2400 koronát. A kedvezmény szempontjából ugyanis minden egyes béridőszakot (naptári hónapot) külön kell megítélni. A munkaadó vállalata helyesen, a törvény előírásai szerint nem vehette figyelembe az egyébként járó adókedvezményt. B. B.: Munkaadó vállalata feltételesen elengedhető, ún. stabilizációs kölcsönt nyújtott Önnek családi ház építésére, írásbeli szerződésben kötelezte magái arra, hogy a kölcsönt a 10 évnél korábban történt munka viszony-megszüntetés esetében teljes összegben megtéríti. Mivel nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a kölcsönt egyszerre meg tudja fizetni, kérte részletek engedélyezését, mivel még három ellátatlan gyermekről és feleségéről gondoskodik. Ajánlatára, hogy a kölcsönt havi 500 koronás részletekben fogja megfizetni, választ nem kapott. Ajánljuk, hogy attól a naptól kezdve, hogy munkaviszonya a 2 + 6 havi felmondási idővel megszűnik, írásban ismerje el tartozását és ismételje meg ajánlatát, hogy havi 500 koronás részletekben megfizeti a kölcsönt s nyomban el is kezdi a törlesztést. A munkaadó vállalat nem köteles elfogadni az Ön ajánlatát, de tekintettel az ön anyagi helyzetére, nehezen érhetne el esetleges bírósági ítélettel magasabb részleteket. Ha az említett kölcsönről szóló szerződésen kívül, vagy annak keletében legalább tíz év ledolgozására kötelezte magát, akkor az Ön munkaviszonyát a munkatörvénykönyv 57. §-a szerint méghatározott időre (10 évre) kötött munkaviszonynak kell tekinteni. Az ilyen munkaviszonyt az idézett rendelkezés 2. bek, értelmében felmondással csupán minősített, a munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. a), c) és d) pontjában megjelölt törvényes felmondási ok alapján adott írásbeli felmondással tudná megszüntetni. (Ha a nemzeti bizottság áltnl közvetített munkaerőtoborzás alapján jelentkezne előnyben részesített munkára, pl. bányába, ha egészségi okból az orvosi véleményező bizottság véleményezése alapján nem folytathatná eddigi munkáját, ha rokkant-, vagy öregségi nyugdíjba lépne, ha a munkaadó vállalat nem tartotta volna be a munkaszerződés, kollektív szerződés, munkajogi előírás lényeges rendelkezését, ha az utolsó 12 hónapban a munkaadó vállalat nem használta volna ki az ön minősítését). Az idézett rendelkezés szerint a meghatározott időre kötött munkaszerződésben a szerződő felek még más felmondási okban is megegyezhetnek. Az említett rendelkezés nem zárja ki természetesen a munkaviszony megszüntetését kölcsönös megállapodás alapján bármilyen idő pontban. NYUGDÍJÜGYEKBEN K. I.: Most 56 éves, eddig 38 beszámítható, ledolgozott éve van, de mivel nem teljesíti az előírt 60. életéve betöltésének feltételét, csak akkor kaphatna korábban járadékot, ha a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottsága teljes rokkantnak Ismerné el és ennek alapján teljes rokkant járadékot folyósítanának. Ha keresete a rósz- szabbodó egészségi állapota miatt legalább hat hónapon keresztül egyharmaddal csökkenne, az említett bizottság részleges rokkantnak ismerhetné el és részleges rokkant járadékot kaphatna (az öregségi nyugdíj korhatárának eléréséig). A részleges rokkantjáradék esetében is tovább kellene — köny- nyebb munkakörben — dolgoznia. M. B.: A készülőben lévő új nyugdíjtörvény eddigi ismertetett alapelvei értelmében számolhatnak azzal, hogy az Önök nyugdíja is emelkedni fog bizonyos összeggel. Feltehető, hogy törvényes emelésről lesz szó, amelyet nem kell külön kérvényeteni, hanem azt hivatalból fogják az arra jogosultaknak majd megállapítani és folyósítani. Dr. F. J. VIHARJELZÉS A BALATONON A Balaton elhelyezkedése éjhajlati szempont ból nagyon kedvező. Csaknem öt hónapon keresztül olyan időjárás uralkodik itt — kisebb megszakításokkal —, hogy milliók számára kellemes üdülési és fürdési lehetőséget biztosít. Az időjárás változásai azonban — különösen a hosszan tartó meleg időszakot megszüntető hidegbetörések — nemegyszer rendkívüli hevességgel zajlanak le. A katasztrófa elkerülésének egyetlen módja az azt kiváltó időjárási események előrejelzése, és a víze>n tartózkodók figyelmeztetése a közelgő veszélyre. A megfigyelöhálózat A magyar szakirodalomból megtudjuk, hogy a balatoni viharjelzés igen szerény keretek között. 1934-ben kezdődött. 1951 tői fogva a szolgálat rohamos fejlődésnek indult. Ennek egyik fontos állomása volt 1956-ban a siófoki obszervatórium felépülése, ahol azóta egyre több korszerű mérőműszer, távközlőhálózat, valamint az utóbbi évek során kifejlesztett előrejelző módszerek segítségével dolgoznak. Ennek következtében* sikerült elérni, hogy egyre kevesebb vihar érkezett váratlanul a Balaton térségébe, és hogy a Balaton áldozatainak száma jelentősen csökkent. A veszélyes időjárási helyzetek kellő időben való felismerése szükségessé teszi, hogy a meteorológusok állandóan friss időjárási adatokat kapjanak. Közép-Európa több száz megfigyelőállomásáról háromóránként, a hazai állomásokról óránként, szükség esetén félóránként érkeznek géptávírón az időjárás pillanatnyi képét leíró, nemzetközi kódformában feszített táviratok. Az adatokat térképűrlapokra rajzolják, és elvégzik az időjárási helyzetek analizálását: meghúzzák az izobárokat (egyenlő légnyomású helyi,két összekötő vonalak), meghatározzák az idő|árási frontokat, megjelölik a csapadékos, zivataros területeket stb. A háromóránként készített térképek összehasonlításával meg lehat határozni a veszélyes időjárási jelenségek vonulásának irányát és sebességét. A vízen tartózkodók figyelmeztetéséhez azonban ez még nem elég biztos támpont. Ahhoz, hogy a viharok érkezését 1—2 óra pontossággal jelezni lehessen, sok más műszaki szolgáltatásra, berendezésre van szükség. ígv pl. a Dunántúlon mintegy 16 -18 olyan megfigyelőállomás van, amely — ha fölötte zivatar, vihar vonul át -— azonnal sürgős táviratot küld Siófokra a viharjelző szolgálatnak. A postai továbbítástól függően a veszélyes időjárási jelenségről az észleléstől számított 10—30 percen belül tudomást szerez a viharjelző. Villámszámláló és iránymérő készülékek Nemegyszer előfordul, hogy a zivatarok nem egy széles zónában, hanem csak keskeny pász- tákban haladnak. Ilyenkor megtörténhet, hogy a megfigyelőállomások nem is szereznek róluk tudomást. Felderítésükre azonban ma már több korszerű műszer szolgál. Az egyik ilyen berendezés a villámszámláló készülék. Ez a műszer külföldi tapasztalatok alapján készült és úgy működik, hogy bizonyos távolságon belül a fellépő légköri elektromos kisüléseket regisztrálja. Siófokon egy ötcsatornás változatát állították fel, amelynek egyes fokozatai a 100, 80, 40 és 20 krn-en a talajra lecsapódó villámokra, valamint az 50 kilométeren belüli felhőkisülésekre (két felhő között átcsapó villámokra) érzékenyek. Ha pl. zivatarfront közeledik Siófok felé, ak kor először a 160 km-es csatorna kezd el működni, majd a front közeledésekor megszólal a 80, később a 40 és a 20 km-es fokozat is. A számlálók elvi működése egyszerű: zivatar közeledésekor a rádióban is hallható recsegések — villámkisülések — mint rádióhullámok a vevő- készülékbe jutnak, ahol egy szűrőn és erősítőn keresztül egy számlálószerkezet regisztrálja őket. E mérési elvnek a vihar jelzés szempontjából az az egyetlen hátránya, hogy a zivataros terület iránya nem határozható meg. A másik zivatarfelderitő műszer kiküszöböli ezt .i hiányt. Ez a katódsugárcsöves iránymérő, vagy más néven rádiogoniométer. Ebben két egymásra merőleges keretantenna észleli a zivatargóc villamos kisüléseit. A keretantennák a síkjukra merőlegesen beeső hullámokat egyáltalán nem észlelik, a más irányból érkező elektromágneses rezgések viszont a beesési szöggel arányos feszültséget keltenek az antennában. Az iránymérő berendezés a két antennán indukált feszültséget vektorálisun összegezi, és a katódsugárcső ernyőjén a kisülés irányában mutató ferde vonal jelenik meg néhány másodpercre. Ha ugyanazt a villámot több berendezéssel is lógják, akkor az irányszögek ismeretében össze metszéssel meghatározható a zivatargóc he lye. A készülék hatósugara 2000—3000 km. Az egyes állomások pedig 500—1000 km-es távolságban fekszenek egymástól. A közép-európai iránymérő hálózat egyik állomása éppen Siófok. A hálózat NDK-beli központjából rádión érkező vezérjeleknek megfelelően adott időpontban leolvassák az éppen akkor észlelt zivatarkisülés irányát. Az értékelést az egyes állomások beküldött jelentései alapján a központ végzi el. Az észlelés után kb. 1,—1,5 órával állnak rendelkezésére a bemért zivatargócok földrajzi koordinátái. Honnan fúj a szél? A viharjelző szolgálat műszerfejlesztésének egyik állomása az automatikus távszélmérő berendezés megalkotása volt. Minthogy a balatoni vízi elet legveszedelmesebb ellenfele a hirtelen kitörő szélvihar a néhány órára szóló pontos szélelőrejelzések szempontjából nagyon fontos a Balatontól északnyugatra fekvő vidék (a leggyakoribb szélirány) szélviszonyainak mindenkori pontos ismerete. Egy távszélmérő a sio- foki obszervatórium vevőkészülékén állandó tájékoztatást nyújt a szél irányáról és sebességéről. A mért adatok továbbítását ultrarövidhullámú rádióadó végzi. Tervbe vették, hogy a veszélyt jelentő hálózat fejlesztését ilyen automatikus szél jelzőkészülékekből álló hálózattal egészítik ki. Ez több előnnyel jár: először is megszűnik az adatok postai' továbbítására fordított holt idő: másodszor: személytől független, állandó működést biztosít harmadszor széladatokat szolgáltat. A tervek szerint a Dunántúl nyugati felében három ilyen automatikus szélmérő állomást létesítenek. A domborzati viszonyok miatt ezenkívül egy közbenső „átemelő" és erősítő állomásra is szükség van. t A teljesség kedvéért még megemlítjük, milyen egyéb műszaki berendezések állnak az előrejelző szolgálat rendelkezésére. Elektromos hőmérővel állandóan mérhető a levegő és a víz hőmérséklete: az adatok az obszervatórium tornyában levű munkateremben olvashatók le. Rádióképtávíró (fakszimile) segítségével vehetők a Frankfurtból kisugárzott időjárási térképek. Ezek a térképek a nagy térségi! időjárásról nyújtanak információt, de nagyobb betekintést engednek a légkör térbeli szerkezedébe. Ha a viharjelző szolgálat ügyeletes meteorológusa a felsorolt módszerek és műszerek segítségével megállapítja a vihar közeledését, akkor értesíti a' vevőőrsöt, hogy rakéták kilövésével hozzák a vízen tartózkodók tudomására a viharveszélyt. Egy nyári idény alatt átlagosan 10—12 hirtelen kitörő, heves szélvihar van a Balatonon. Ezek jelentik a vitorlások számára a legtöbb veszélyt. A gyakorlatlan személyeket még a kisebb szélerősödések is próbára teszik. A viharok intenzitását viszont nem is lehet mindig pontosan előre becsülni, ezért a tényleges riasztások szarna ennél jóval több. A korszerű előrejelzési módszerek és műszerek birtokában azonban egyre kevesebb váratlan időjárási meglepetés éri a Balatoni Viharjelző Szolgálat ügyeletes szakembereit. Közúti forgalomszámláló berendezések Az első forgalomszámlálókat az 1920-as évek végen készítették. Az úton keresztbe fektetett gumicsőben levő levegőt a rajta áthaladó járművek komprimálják, a nyomásnövekedés elektromos áramkört zár és számlálót működtet. Számos ilyen berendezés ma is üzemben van még, nagy forgalmú utakon azonban — különösen fékezések hatására — igen gyorsan tönkremennek a gumitömlők. Több kutatóintézetben megvizsgálták, hogy a sokféle lehetőség közül beruházási és karbantartási költségek szempontjából melyek a legkedvezőbbek. A tizenöt elvileg lehetséges módszer kö’izül a legcélszerűbbnek a mágneses vagy indukciós detektorok, a szónikus berendezések és a magnetométer bizonyultak. A tipikus mágneses rendszer stabil audiofrekvenciás generátorból, az útfelületbe épített indukciós húrokból, kiegyenlítő és szinkronizáló hídból és erősítőből áll. A húrok felett elhaladó jármű, mint mágneses test a rendszer elektromos egyensúlyát megbontva kimenő jelet hoz létre, s ezt — gyakran egyszerű telefonszámláló berendezéssel — regisztrálják. Hasonló az indukciós berendezés működése is: itt a mérőhúrok induktivitásának megváltozása egy oszcillátorkor frekcenciáját módosítja. Ezekkel a műszerekkel a kerékpárok is megszám- lálhatók. A hang, vagy ultrahang segítségével működő berendezések az úttest felett elhelyezett pulzáló hanggenerátorból és érzékelőből állnak. Amikor az úttest üres, a hangimpulzusok az útfelületről verődnek vissza, ha jármű halad el a berendezés alatt, akkor a hang útja a jármű magasságának a kétszeresénél rövidebb. A regisztrálás itt is elektromos úton történik. A hanghatással működő berendezések előnye, hogy az úttestbe, vagy az alá semmilyen alkatrészt sem kell beépíteni, felszerelésük és esetleges javításuk tehát nem zavarja a forgalmat. Hátrányuk ugyanebből adódik: esztétikus elhelyezésük csak bizonyos helyi adottságok esetén lehetséges. A magnetométerek a természetes mágneses térerősség változását mérik az úttest felett vagy alatt A legtöbb műszer hátránya a viszonylag gyenge elektromos kimenő jel, valamint a szuszceptibilitás hőfokfüggése. A Föld mágneses terének függőleges komponense átlagban 0,43 gauss, amit a járművek 0,6 —1,0 gaussra növelnek. A műszereknek tehát ezt a csekély változást kell megbízhatóan regisztrálniuk. A mérés többségében olyan fémek alkalmazásán alapszik, amelyek mágneses indukció jelleggörbéjében erős, törésszerű görbület mutatkozik. A nullpontot ezek környezetében kell beállítani. (dj) 1975. VII. 22.
