Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám, kedd

AZ OLVASÓK VÁROSA 1 SÉTA A MOSZKVAI KALINYIN PROSZPEKTEN HÉT TONNA DOLLÁR (magyar) Moszkvában van egy urca, amelyre joggal büszkék a szov­jet főváros lakói. De — amint majd kiderül — nem azért, mi rt eb’ben az utcában van az egyik legszebb metróállomás, vagy mert itt van a város leg­több nézőt — ötezret — befo­gadó filmszínháza, a Hudo- zfecsztvennij K’n'ótyefltr. Persze egv kicsit azért is. Szóval, azon a helyen, ahol a régi Ar- bat szűk utcácskái kanyarog­tak, ma széles, modern sugárút vezet, melynek két oldalán korszerű, sokemeletes köz- és lakóépületek állnak. A sugár­út neve — Kalínyin proszpekt. Aki jó) körülnéz, könnyen ész­reveheti, hogy egyes épületek külsejükkel nvitott könyvre em­lékeztetnek. És ezek a szokat­lan küllemű épületek, e könyv szimbólumok elvezetnek ben­nünket egy csupa üveg épület­hez, amelynek kirakatában az­tán már nem csak jelképeket, hanem valóságos könyveket lát­hat az érdeklődő. Renget’eg könyvet, a legkülönbözőbb tárgykörökből. Az impozáns tívegépület ugyanis a moszkvai Künyv Háza, mely Európa leg­nagyobb könyvesboltja. Nos — erre büszkék a moszkvaiak. Különösen, akiket örömmel töli el a szép könyv látása és akik nemcsak külsőleg elgyönyör­ködnek a szép könyvekben, ha­nem szenvedélyes olvasók is. Azokból pedig szinte legendá­san sok van Moszkvában. Nem­hiába nevezik az olvasók váro­sának. De a Könyv Háza nemcsak kívülről nyűgöz le csillogó kirakataival és nagy méreteivel, hanem belülről is. Elárusító te­rülete több mint 4000 négyzet- méter, és a könyveket kínáló pultok hossza együttesen más­fél kilométert tesz ki. De forduljunk a könyvekhez. Itt minden irodalomfajta más­más osztályon kapható meg. Külön osztálya van a szépiro­dalomnak, de azon bedül is a prózának es a költészetnek. Aztán jön a gyermekirodalom. A természettudományok részle­ge úgyszintén osztályokra ta­golódik. Külön osztálya van a fizikának, matematikának stb. Elképzelhető tehát, micsoda könyvtengerbe kerül, aki a Budapesten három nagy sza­badtéri színpad működik, kö­zülük a legnagyobb és a leg­régibb a Margitszigeti Szabadté­ri Színpad, majd a városmajori és a legifjabb a Budai Park­színpad. 1960 óta mindhármat a Szabadtéri Színpadok Igazgató­sága működteti, amelynek ve­zetője Katona Ferenc Jászai-dí- jas rendező, az egykori pécsi Igazgató, aki működése alatt nemcsak emlékezetes darabo­kat rendezett (Az ember tra­gédiája, Szent Johanna, Medea], hanem ő alapította meg a ma már világhírű pécsi balettet és a pécsi operát. Számos szín­háztörténeti tanulmányt írt, sokáig a Színháztörténeti Inté­zet tudós kutatója volt. — ősszel kaotam a megbízá­somat — mondotta munkatár­sunknak — s munkatársaimmal az idén is olyan műsort állítot­tunk össze, amely méltó a bu­dapesti szabadtéri színpadok hí­réhez. Nézzük legelőbb a mar­gitszigetit, amelynek helyén már a húszas években tartot­tak előadásokat (Iphigeniu Taurisban, Szofoklész Antigoné­ja háromszáz statisztával). A mai színpadot 1937-ben építet­ték Kaffka Péter tervei sze­rint, és 1966-ig az Állami Ope­raház nyári színpada volt, amelyen vendégszerepeit a Nemzeti Színház is révekig mű­soron volt Shakespeare Szent- ivánéji álom ja). A második vi­lágháború alatt súlyosan meg­rongálódott, 1951-ben Kotsls Iván tervei szerint építették újjá. Nagyszerű fekvése, termé­szeti adottságainak kihasarálá- sa miatt Európa egyik legszebb szabadtéri színpada, befogadó- képessége 3560 személy. Szín­padát a nézőtértől fényfüjreöny választja el, alatta a zeuekari árokban száz muzsikus foglal­hat helyet. A színpadot négy könyvesboltba belép. Egy-egy osztálya olyan — néha' na­gyobb is —, mint nálunk egy egész könyvesbolt. A Könyv Há­zában 50 000 művet árusítanak. Ha egy-egy műből csak 500 darab volna készletben, az má­ris 25 millió kötet. Ismerve a Szovjetunióban megjelenő köny­vek magas példányszámát, fel­tehető, hogy több is lehet rak­táron. A bolt berendezési mód­ja lehetővé teszi a vásárlóknak, hogy maguk válogassanak a polcokon sorakozó könyvek kö­zül. s a rendelkezésükre álló katalógus segítségükre van ab­ban. hogy gyorsan megtalálhas­sák a keresett könyvet. Napon­ta 20 ezer ember fordul meg ebben a vendégszerető házban. Az érdekesség kedvéért el­mondjuk, hogy ma a Szovjet­unióban több mint 16 000 köny­vesbolt (az 1100 szakboltot is beleértve] és 35 000 könyvki­oszk működik. Az elárusításban 66 000 könyvkereskedő vesz részt, akiknek többsége közép­vagy magasabb fokú szakképe­sítéssel rendelkezik. A könyvterjesztésben jelentős segítséget nyújt maga a lakos­ság. Megközelítőleg 1 millió lelkes könyvbarát dolgozik ön­kéntes könyvterjesztőként, akik üzemekben, hivatalokban, isko­lákban, falusi vegyeskereskedé- sekben szervezik meg a könyv- eladást. Az utóbbi öt évben e terjesztők kezéből mintegy 260 millió könyvet vásárollak. A Szovjetunió egész területén egyébként 7700 népi könyvel­árusító hely és kioszk van. Jaroszlavl Felső-Volga menti városban például közvetlenül a motorgyárban bonyolítják le a Könyveladást. Már tíz éve. Az üzemi könyvárusítás folyama­tosságát 3 könyvesbolt, közel 40 kioszk és könyvraktár biz­tosítja. Egyetlen hivatásos könyvkereskedő nélkül... A könyvesbolt-vezetők, elárusítók, áruszakértők, könyvelők és rak­tárosok esztergályosokból, mér­nökökből, géplakatosokból, köz­gazdászokból és laboránsokból verbuválódnak, összesen három­százan lehetnek. Ezek a szenve­délyes könyvbarátok önként, bérmentesen, a szabad idejük­ben fejtik ki e közhasznú te­vékenységet. emelet magasságából fényszó­rók világítják meg. Az előadást 18 csatornás hangerősítő Közve­títi. Kevesen tudják, hogy a ki­segítő épületekben kétszáz köz­reműködő öltözhet át. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad évadját az elmúlt hé­ten kezdte az Állami Népi Együttes világot járt műsorá­val, az Ecseri lakodalmassal. Az elmúlt héten volt a Pillan­gókisasszony bemutatója, amely­nek az a nevezetessége, hogy a budapesti karmesterverseny Magyarországon letelepedett ja­pán győztese, KobQyaslii Ken- lehiro vezényli, Cso-eso-szán szerepét Matsumoto Miivako énekli, gyermeke szerepében pedig a karmester ötéves, zon­gorázni tanuló kisfiát látjuk. Fellépnek még Alexandra Mil- cseva, Michele Morese, Kónya Lajos és a magyar operaéneke­sek számos kiválósága. A má­sodik szigeti operabemutató Verdi Aidája lesz most vasár­nap, amelyen a királyt Regányi Ferenc, Amnerist Alexandra Milcseva, Radamest Michele Molese, a címszerepet Angeles Gulin, Amonasrot Kónya Lajos énekli. Az Aidát olaszul adják elő. Augusztus 16-án kerül sor az Archangelszki Népi Együttes előadásaira, július 27 én lép fe-1 a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének tánckara, a hagyományos jótékonycélú gá­laest augusztus 10-én, vasárnap lesz, amelyen az operairodalom gyöngyszemeit hallhatjuk, lát­hatjuk. Vezényejl Kobayashi Ken-Ichiro és Lukács Ervin. A Budai Park Színpad a Kosztolányi Dezső téren, az úgynevezett Feneketlen tó part­ján épült 1959-ben. 2200 férő- helyes, főleg zenés, táncos, lát­ványos operettek, revük tarkít­ják műsorát. Július 9-én kezdte évadját a spanyol Antonio Ga­Ma a Szovjetuniót a külföl­diek, az újság- és könyvolvasók országaként emlegetik. A szov­jet ember nem hagyja kárba veszni az értékes időt. Olvas munkába menet-munkából jö vet — a vonaton, a metrón, az autóbuszon, villamosra várva, bevásárlás közben, sorban állva. Olvas könyvet, újságot, folyó­iratot. Aki a Szovjetunió váro­saiban — különösen nagyváro­saiban — megfordul, ennek bár­mikor szemtanúja lehet. A szovjet könyvekkel a kiil földiek is megismerkedhetnek. A világ 60—70 országában ren­deznek évenként szovjet könyv- kiállításokat, és a kiállított könyvekkel mintegy 40 millió látogató ismerkedik meg. A külföldiek körében igen népszerű a moszkvai Druzsba és a leningrádi Mir Könyves­bolt. E boltokban a többi szo­cialista országokban kiadott könyveket árusítanak. Van ma­gyar, cseh, szlovák stb. részle­gük. Ha valaki itthon nem tud megszerezni egy keresett köny­vet, e két boltban többnyire megkapja. A Szovjetunióban viszonylag nagyon olcsó a könyv. A lég értékesebb könyvet is egyhar- madáért megveheti az ember annak, mint amibe itthon ke­rül. Például az Űj Magyar Lexi­kon egy kötetének ára itthon 152 korona, a Druzshában 5 rubel 31 kopek. Csak egy bosszantó Moszkvá bán: hogy a jónevű kortárs szovjet írókat (pl. V. Suksint, V. Belovot, VI. BogomolovoV, Cs. Ajtmatovot stb.) bárhogy keresse is, nem veheti meg az ember. A megjelenés utáni na­pokban szétkapkodják, bármi­lyen példányszámban jelenje­nek is meg. Csak ajándékba kaphatja meg őket, mint pél­dául én V. Belov „Celujutszja zori‘‘ című humoros elbeszélés- kötetét egy elárusító lánytól, aki tudván, hogy külföldinek van rá szüksége, otthonról hoz ta el a maga példányát. Bár csak a csehszlovákiai ma­gyar irodalmat is így kapkod­nák — nem a külföldi — £ ha­zai olvasók. KÖVESD1 JÁNOS des és táncegyüttesének műso­rával. Gadesnak az a célja, hogy a népi hagyományt min­den rárakódott sallangtól meg­tisztítsa és a spanyol táncokat — különösen a flamencot — magas művészi fokon, minden­kinek érthetően közvetítse. Pén­tek este a Mail Népi Balett vendégszerepei Fekete ritmusok címmel. Mali 1960-ban szaba­dult fel a francia gyarmati uralom alól és még ugyaneb­ben az esztendőben megalakult a népi együttes, amely bejárta a Szovjetuniót, Kanadát, az Egyesült Államokat, Franciaor­szágot, többször részt vett a pánafrikai játékokon. Július 24- től a győri Kisfaludy Színház vendégjátékára kerül sor: Scser bakov Nem bánok semmit sem című zenés életrajza előtt vil- lannak fel a reflektorok. Kü­lönös érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy 42 jelenetben és 24 képben foglalja össze Edilh Piai életét. A nagy művésznőt Gyur- kovics Zsuzsa személyesíti meg, akinek alakításáról elragadta­tással írt a magyar sajtó. A Budai Parkszínpad augusztus 2 án zárja nyári műsorát. Ekkor a berlini Friedrichstadtpalast társulata, a Hesse Revue mutat ja be műsorát. Az igazgatóság harmadik színpada ugyancsak Budán van, mégpedig a Városmajor ősi fái között. 1952-ben épült, tíz éve korszerűsítették. Ezen évek óta változatlan szereposztásban ad­ják elő esténként ezer néző előtt Valentyin Katajev Bolond vasárnap című bohózatát, ame­lyet augusztus 19-ig láthatnak a nézők. Ezen az előadáson a közönség népszerű kedvencei­nek — többek között Bodrogi Gyulának, Voith Áginak, Psota Irénnek és Sztankiy Istvánnak — tapsolhat. SZÜTS ISTVÁN A magyar vígjáték közönség- sikerében minden bizonnyal nagy érdeme van a főszerepe­ket alakító Kabus Lászlónak, Bárdi Györgynek és Darvas Ivánnak, bár Csurka László ne­ve — az ő szatirikus novellá­ja alapján készült a film for­gatókönyve — is ismerősen Cseng a nézők fülében. Hálás a film alapötlete. Lu- cianónak, a vidéki vándorcir­kuszi bohócnak rendkívüli ké. pességei vannak: holtbiztosán megmondja, ki mennyit lök a biliárdozók közül a csárdában. Képességeit azonban csak arra használja fel, hogy a fogadás után kifizesse a maga és a tár­sulat számláját. Később a sors összehozza egy élelművésszel, aki a képességeit a lottó felé irányítja. Luciano ugyanis meg tudja „jósolni“ a lottó nyerő­Chicago görög negyedében él Matszukasz családjával — fele­ségével, két kislányával és ha­lálosan beteg fiával. Dolgozni rest, a család bizonytalan lét­alapja Matszukasz általános ta­nácsadó Irodája *és a forgandó szerencsejáték. Mert a görög férfi a kártya, meg a lóver­seny sovány esélyeitől várja szerencséjét. Matszukasz volta­képpen egy senki, link nap­lopó, mégis az élet királyának, az ókori istenek és hősök le­származottjának tartja magát. Valami boldog felelőtlenségben él, >s az ősöktől örökölt kifogy­hatatlan életerejével a legen­dák bűvkörébe vonja kártyacsa­táit, hódításait. Mi az, amiért az ember még­sem tudja megtagadni rokon- szenvét ettől a tengő-lcngő szerencsevadásztól? Áradó élet. öröme, hite a szépségben és a mindenkinek kijáró boldogság­ban, az a képessége, hogy a legreménytelenebb, legelveszet- tebb helyzetekben is felpezs­díti maga körül az életet, s derűs bizakodást sugároz a környezetre. Akárcsak Zorbát, Matszukaszi is körülveszi az a különös bűvös atmoszféra, amit csak a környezetükből elütő jellemek, öntörvényű egyénisé­gek tudnak maguk körül te­remteni. Matszukaszt nem gyű­ri le az élet, nem adja meg ma­gát akkor sem, amikor súlyos beteg kisfiáról lemondanak az orvosok. Véresre verve, szélhá­mosság árán, de töretlen kedv­számait is. Igaz, csak álmá­ban, de ez mit sem von le tel­jesítményéből. Ám Lucianónak ahhoz, hogy kitalálja a számo­kat, bizonyos „gammatényezők­re“ van szüksége ... Csurka ezt a hálás, ám kép­telen ötletet arra használja fel, hogy bizonyos jelenségeket, magatartásformákat szatirizál­jon. A novella egyes részeit Hinlscli György rendezőnek azonban nem mindig sikerült kellőképjjen celluloid szalagra rögzíteni, pontosabban az ab­szurd ötletet a filmen a végle­tekig kiélezni. Az eredmény ugyan felemás, mert a szatiri­kus vígjátékból kimaradtak a szatirikus elemek, de a film így is elég szellemes és szó­rakoztató. Változatosak a víg­játék helyszínei, a felvételek többek közt Londonban és Mon- te-Carlóban készültek. vei és rendíthetetlen hittel in­dul a gyerekkel Görögország­ba, az olimposzi napfénytől várva a fiú gyógyulását. Az amerikai realista iskola hagyományaira épülő film első sorban remek környezet- és lé- lekrajzával hat. A görög vá­rosnegyed kisembereinek min­dennapi életét megkapó élethű­séggel eleveníti meg, érzékel­tetve, hogy ezek a kisebbségi nyomorban élő görögök éppen erős érzelmi életükkel, a tá­voli hazájukból hozott és a le­gendás múltból örökölt hagyo­mányaik tiszteletével tartják fenn magukat egv idegen tár­sadalom perifériáján. Dániel Mami filmjének igazi élményét a színészi játék ad­ja. Antliony Uitirm. akit többek között, a Zorba, a görög című filmből ismerünk, most is gaz­dagon árnyalt remek alakítást nyújt. Matszukasz az ő alakí­tásában igazi életművesz: játsz- sza az életét, hogy legyűrje, tagadja nyomorúságát, s felül­kerekedjen rajta. Quinn Mat- szukasza emlékeztet a Zorbára, ám egyéni vonásokkal is fel­ruházza ezt a „királyi“ hőst. Eeleségét Irene Papas formál­ja meg; ennek a színésznőnek a tekintetében is benne ég az asszony ellenszenvvel vegyülő vonzalma a férje iránt. A szí­nes amerikai film Harry Mark Petrakis regénye alapján ké­szült. —ym— A királyok alma — Anthony Quinn a főszerepben TALLÓZÁS A BUDAPESTI SZABADTÉRI SZÍNPADOK MŰSORÁBAN Az Aidától a Fekete ritmusokig Vörös Eszter és Kabos László a magyar film egtflk jelenetében A KIRÁLYOK ÁLMA (amerikai) n i 1975. VII. -22. 4 ÚJ FIL MÉM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents