Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-21 / 169. szám, hétfő

GY HÉT A BELPOLITIKÁBAN A KENYBRCSATA FRONTJÁRÓL JELENTIK Kissé hangzatosnak tűnik a fenti cím, de lényegében így van — napjainkban hazánkban a termelőmunka legfontosabb frontja a földeken húzódik, ott, ahol mezőgazdasági dol­gozóink betakarítják az idei termést. Az aratás előtti prog­nózis nem volt éppen a leg­jobb, az időjárás igen szeszé­lyesnek mutatkozott, helyen­ként sok kárt okozott, s annál értékesebb, hogy amikor az érett gabonatáblákba beleha­raptak az első kombájnok, nyilvánvaló lett — nz idei aratásban mindenki, akinek bármi köze is van hozzá, helyt akar állni. Természetesen elsősorban a kedvező fel téleleknek köszön­hető, hogy már az elmúlt hét elején, konkrétan vasárnap este, országos viszonylatban elsőként célba ért a duna­szerdahelyi járás, amely 100,26 százalékra teljesítette a gabonafelvásárlás állami tervét. Ezt a járást hétfőn reggel követte a komáromi, majd a nyugat-szlovákiai ke­rület további járásai. A szak­emberek véleménye szerint, ha minden jól megy, e hét de­rekán talán az egész kerület eleget tesz a felvásárlási terv ben rögzített feladatoknak. Ez sem jelenti majd azt, hogy megállnak a gépek, s az em­berek abbahagyják a munkát. Elsősorban éppen a kedvező természeti feltételek miatt a nyugat-szlovákiai kerületek nek a terv túlszárnyalásával kell segítséget nyújtania Szlo­vákia és az egész ország más kerületeinek. Ügy hisszük — erre utal az aratómunkála­tok lendülete, az emberek ál­dozatkészsége és nem utolsó­sorban a jó politikai, vala­mint szervezőmunka, hogy eb­ben nem is lesz semmi hjba. Mindenütt törekednek a minél jobb terméseredmények eléré­sére, elsősorban a szemveszte­ség maximális csökkentésével, bár magától értetődő, hogy a hektárhozamok más körülmé­nyektől- is függnek. NÉPGAZDASÁGI TERVEK EGYEZTETÉSE Amióta a KGST-államok el­fogadták együttműködésük Komplex Programját, azóta mind gyakrabban találko­zunk a népgazdasági tervek államközi egyeztetésének fo­galmával. Ez nem is csoda, hiszen a szocialista országok gazdasági együttműködésének éppen ez az alapja, a kiindu­lópontja. Az egyes tagállamok gazdaságfejlesztési terveinek rövid-, közép- ós hosszú távon egyaránt úgy kell egymáshoz illeszkedniük, mint egy össze­tett gépezet fogaskerekeinek, mert különben az eredmények a vártnál jóval gyöngébbek lennének. Az elmúlt napokban ha­zánkban járt az NDK egy kül­döttsége Gerhard Schürer, az NDK Minisztertanácsa alelnö- kének, az Állami Tervbizott­ság elnökének vezetésével, hogy az illetékes hazai szer­vekkel megvitassa és aláírja a CSSZSZK és az NDK 1976— 1980 évi gazdaságfejlesztési tervei egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet. Jelentős dologról van szó, hiszen a jegyzőkönyv adatai szerint a két ország kölcsö­nös áruforgalma az említett tervidőszakban az 1971—75-ös évekhez mérten több mint 55 százalékkal fog növekedni. Pénzben kifejezve az árufor­galom értéke 6,9 milliárd ru­bel lesz, s ez igen jelentős összeg. Hazánk elsősorban a következő gyártmányokban növeli az NDK-ba irányuló ki­vitelét: villamosok, nehéz te­hergépkocsik, répabetakarító kombájnok és burgonyaültető gépek, szállító berendezések stb. Az NDK az eddiginél több vasúti személyvagont, gabona- kombájnt, hírközlő technikai gyártmányokat, tudományos­műszaki berendezéseket és irodai gépet szállít Csehszlo­vákiának. Jelentős körülmény, hogy a két állam illetékes szervei több mint száz egyezményt és szerződést kötöttek az áru­termelés szakosításáról és a kooperációról, ami főleg a megmunkáló ipar fejlesztését gyorsítja meg. Nem kevésbé fontos, hogy a fejlesztés és a kutatás területén is együtt­működünk 42 komplex feladat megoldásán, ami lehetővé te­szi a két ország ezzel kapcso­latos lehetőségeinek ésszerűbb kiaknázását. Végül a két fél megegyezett abban, hogy el­mélyítik a CSSZSZK és az NDK tervező szerveinek együttműködését, aminek el­sőrendű célja, nemcsak most, hanem 1980 után is magasabb szintre emelni a két ország gazdasági integrációját. SZAKSZERVEZETEK BARÁTI EGYÜTTMÜKÖDÉSE A múlt héten hazánkba lá­togatott a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség kül­döttsége, amelyet Harry Tisch, az NSZEP KR Politikai Bi­zottságának tagja, a Szövetség elnöke vezetett. A küldöttség nemcsak tárgyalásokat foly­tatott a csehszlovákiai szak- szervezetek Központi Taná­csával, hanem gazdag prog­ram keretében megismerke­dett hazánk szakszervezeti szerveinek tevékenységével és dolgozóink életével Is. Harry Tisch elvtárs a láto­gatás zárórészében nyilatko­zott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Hangsúlyozta, hogy a látogatás megerősítet­te az eddig is jó baráti kap­csolatokat. A megbeszélések a szocialista internacionalizmus és a két ország, valamint a két szakszervezeti szervezet testvéri együttműködésének jegyében zajlottak le. A töb­bi között leszögezte: „A prá­gai és a bratislavai dolgozók­kal, elsősorban a Slovnaft Vegyipari Kombinát dolgozói­val megrendezett találkozá­saink megerősítették meggyő­ződésünket, hogy Csehszlová­kia dolgozói minden erejük­kel törekednek a CSKP XV. kongresszusa előtti feladatok teljesítésére.“ Harry Tisch elv­társ a szocialista országok szakszervezeteinek nemzetkö­zi szerepéről szólva örvende­tes tényként könyvelte el, hogy ezek ti szakszervezetek közös akcióikkal hozzájárul­tak és -járulnak a nemzetkö­zi feszültség enyhüléséhez. „A közös közleményben — mondotta — kifejeztük remé­nyünket, hogy az európai biz­tonsági konferencia sikeres lesz és nemcsak Európában, hanem világszerte hozzájárul a béke fenntartásához és biz­tosításához ... Az FDGB és az FSZM egyetért abban, hogy a szocialista közösség országai szakszervezeti moz­galmának még szorosabb együttműködése és rendszeres konzultációi ösztönzően hat­nak a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomra'*. KAPUNYITÁS LIBERECBEN ÉS JABLONECBEN A múlt hét derekán Libe- recben ünnepélyesen megnyi­tották az árumintavásár jubi- láris XX. évfolyamát. A kiál­lításon részt vevő párt- és kor­mányküldöttség vezetője, František Hamouz miniszter­elnök-helyettes a többi között beszédében hangsúlyozta, hogy az árumintavásár külde­tése dokumentálni közszük­ségleti iparunk, a termelőszö­vetkezetek és a helyi gazdál­kodási vállalatok gyártmá­nyainak növekvő színvonalát és keresni a lakosság szük­ségletei jobb kielégítésének útját-módját. Lényogében át­tekintést nyújt a főleg a tex­til-, a készruha- és a bőr- megmunkáló ipar fejlődésé­nek három évtizedéről Ha­mouz elvtárs örömmel konsta­tálta, hogy a közszükségleti iparágazatok kivétel nélkül sikeresen teljesítették az idei esztendő első felének tervfo- ladatait. Ugyanezen a napon Jablo­nec nad Nisou-ban megnyitot­ták A tárgyak világa nemzet­közi kiállítást is, amelv ez idén a gyermekek életkörnye- zetével foglalkozik. (gdlyf Kedvező a lakosság húsellátása Július és augusztus az aratás és a kirándulások időszaka. Mindkét tényező megnöveke­dett igényeket támaszt az élel­miszeriparral, s azon belül a húsiparral szemben. E megnö­vekedett feladatok teljesítésé­re való felkészülésről, a nyári húsellátásról és a „Húsipar“ termelési gazdasági egység el­ső félévi eredményeiről a na­pokban Ladislav Spaőinsky vezérigazgató számolt be az újságíróknak. A húsiparban a folyó év el­ső fél évéi a vágóállatok felvá­sárlásának dinamikus fejlődése jellemezte. Az év első hat hó­napjában a gazdasági egység szlovákiai vállalataiban és üze­meiben 207 000 tonna vágóálla­tot dolgoztak fel, és ezzel az első félévi tervet 101,6 száza­lékra teljesítették. Különösen pozitívan alakult a vágóserté­sek feldolgozása. Ezekből az első fél évben 14 500 tonnával többet vásárollak fel, mint az előző év azonos időszakában. A felvásárlás üteme hónapról hó­napra fokozódott, és júniusban elérte a 20 700 tonnát, ami a húsiparban az egy hónap alatt felvásárolt legnagyobb mennyi­ség. A második negyed évben azonban a vágóállatoknak, kü­lönösen a sertéseknek az ál­lami alapokba való kínálata olyan mértékben emelkedett, hogy a húsipar ezen eredmé­nyek ellenére sem tudta az ál­latokat mindenhol átvenni és feldolgozni. A felvásárlás ütemének foko­zódása a lakosság jobb húsel­látását eredményezte. Az első fél évben Szlovákiában csak­nem 4300 tonnával több hús­árut adlak el, mint 1974 első hat hónapjában. Ez egyben azt is jelenti, hogy az előző év el­ső fél évéhez viszonyítva 1975 azonos időszakában családon­ként 4,5 kilogrammal fogyasz­tottak több húst. Disznóhúsból például 2300 tonnával fogyott több, és az előző évekhez viszo­nyítva egyenletesebb volt a piac ellátása. A húsipar eredményeivel si­keresen teljesíti az 5. ötéves tervben előirányzott feladato­kat. Az eddigi eredmények alapján e tervüket teljes egé­szében előreláthatólag már a Szlovák Nemzeti Felkelés 31. évfordulójára teljesítik, és az év végéig terven felül csaknem 1,8 milliárd korona értékű árut fognak termelni. Az üzemekben levő vágóál­lat-tartalék megfelelő biztosí­ték, hogy a lakosság húsellá­tása a nyári hónapokban is kedvező lesz. Tavalyhoz viszo­nyítva nagyobb lesz a felvá­sárlás, és a dolgozók, köztük az aratók, illetve a kirándulók asztalára az előző év nyári hó­napjaihoz viszonyítva 3439 ton­nával több húsáru kerül. További pozitívum, hogy a húsipar a húsmennyiség bizto­sítása mellett a minőséget sem hanyagolja el, és ezzel követ­kezetesen védi a vásárlók érde­keit. Az év első hat hónapjá­ban hat új termékkel jelentkez­tek a piacon, melyekből össze­sen 3500 tonnát készítettek. Az új termékek közül legkedvel­tebbek az inoveci szalámi, a konzgrvsonka és a legújabb, a keresett marhahús-szalámi. Az iparág jelentősen növeli a vá­kuum-csomagolású árukészí­tést, és nz új gépek üzembe helyezésével az eddigieknél nagyobb mennyiségben kerül piacra csomagolt hús. Ezt köz­pontilag, automatikus mérlege­ken fogják porciózni, s mivel ezek azonnal jelzik a súlynak megfelelő árát is, a minőségen túl a pontos súllyal és árral is védeni fogják a vásárlók ér­dekeit. (egri) Lipcsét a lengyel Sosnowieccnl kapcsolják össze ménetrendsző­rű járatok. A tengeri forgalom­ban Rostockot Rigával, Helsin­kivel, Leningráddal, Gdanskkal, Londonnal és Hullai kötik ösz- sze konténert! ajók. Csökkenő acélgyártás az NSZK-ban Az NSZK-ban 1975 első n~gv hónapjában 15 millió to.* .i nyersacélt öntöttek, egyheteti- del kevesebbet, mint az elő'i év azonos időszakában — je­lenti az ADN. Hengerelt acél­ból egyötöddel kisebb menny - séget termeltek, alig 11 mill > tonnát. Csökkent a beérkezt rendelések mennyisége, s ez je­lentős lemorzsolódással járt a teljes forgalom több mint egy- harmadát adó exportüzletbe'!. Április folyamán az EGK kilenc tagországában 12 százalékkal kevesebb acélt gyártottak, mint tavaly, a megrendelések 21,1 százalékkal estek vissza. A belga Boel acélhengermű 2600 dolgozóját legcilább 4 heti kényszerszabadságra küldte, a legnagyobb belga acélkonszern, a Coskerill pedig az év első öt hónapjában 26 százalékkal ke­vesebbet termelt, mint tavaly, sőt májusban a visszaesés elér­te a 30 százalékot. Más országokban kevésbé bo­rúlátóan ítélik meg az acélipar helyzetét. A svéd állam tulaj­donában levő Norrbotten acél­gyár 1,5 milliárd svéd korona beruházással hengerművet szán­dékozik építeni. Az üzem ka­pacitása eleinte évi l millió alacsony ötvözésű acél lesz, ebből az ország Importja jelen­leg évi 700 000 tonna körül mo­zog. Kanada Quebec államának kormánya 462 millió dollár be­fektetéssel acélgyártó kombiná­tot létesít. Az összegből 350 millió dollárért pelletizáló és dúsítóüzem épül, a többit egy közeli vasérclelőhely hasznosí­tására fordítják. Indiában a Mahindra Ugine Steel Co. 40 millió dollár be­fektetéssel bővíti acélgyárát. \ bővítés következtében az üzem­ben az eddigi 24 000 tonna ötvö­zött- és különleges acél helyett 60 000 tonna készül. A szakosítás eredményei Tizenhárom ágazatban ala­kult ki eddig eredményes együttműködés a KGST-orszá­gok között a gépgyártásban. A két- és sokoldalú megállapodá­sok végrehajtásában az elmúl* 14 esztendőben a gépipari ter­mékeknek a gazdasági közössé­gen belüli forgalma több mint 440 százalékkal emelkedett. A gyártásszakosítási mega 11 a p o d á - sok eredményeként az egyes tagállamok fontos gépipari ter­mékek gyártásának központjai 4pttek, például a Szovjetunió és Románia az olajipari berende­zések első számú szállítója, a te h er g ép k o c s i - g y árt ásban a Szovjetunió és Csehszlovákia a vezető, a vegyipari gépgyártás­ban az NDK és Lengyelország, míg az autóbuszok gyártása M a g y arórsz ágon összp ont os u 1, végül az eme lő berendezések termelését Bulgária fejleszti a leggyorsabban. A piaci igények és a szállí­tási lehetőségek egyeztetése ré­vén a fontosabb gépipari ter­mékek döntő részét a gyártó országok a KGST-n belül érté­kesíthetik. A bolgár targoncák és más emelő berendezések 98 százalékát a szocialista gazda­sági közösség tagállamai veszik meg, a magyar autóbuszok 80 százalékát* ugyancsak oda ex­portálják. Az NDK-ban és a Len­gyelországban gyártott hajók­nak körülbelül a 70 százaléka, a csehszlovák személygépko­csiknak pedig 50 százaléka ta­lál vevőre a KGST-tagállamok- ban. Mind több példát lehet fel­sorolni arra is, hogy a szocia­lista országok már előzetesen, az iparfejlesztési célok kijelö­lése előtt figyelembe veszik a partnerek adottságait. Magyar- ország és Lengyelország pél­dául nem foglalkozik a nagy­kohók gyártásának fejlesztésé­vel, hanem ilyen jellegű szük­ségleteit nagy részben a Szov­jetuniótól és az NDK-ből szár­mazó berendezésekkel fedezi. Az NDK nemzetközi konténerforgalma H a marosan menetrendszerű konténer-1ehervonatok kapcsol­ják össze a szocialista országo­kat, amint ez az NDK-ban nyil­vánosságra hozott adatokból ki­tűnik. Előkészületben van a Rostock A bratislava-vidéki járásban a šenkvicei Ejsz tagjainak segítségére fit kombájn érkezni a p - zeňi járásból. S. Petrá's jelvételén a cseh kumbájnosok egyike, František Hanus, a munka szu* netében. — Berlin — Prága — Budapest — Bukarest — Szófia vonalon rendszeresen közlekedő konté­nervonatok indítása. Jelenleg Rostockból Déöínbe járnak mé­né tre ndszerű kon t énervona tok. Berlint Varsóval és Moszkvával], A francia acélipar nehéz évei A francia acélgyártók egye­sületének jelentése szerint az acélipar termelése júniusban 2 millió tonna volt a májusi 1,43 millió tonnával szemben, de mindössze 2 százalékkal halad­ta meg a tavalyi júniusit, pedig akkor a sztrájkok gyengítették az acéltermelést. Nyersvasból 1,6 millió tonnát öntöttek jú­niusban a májusi 1,22 millió tonnával szemben. Az év első hat hónapjában 11 522 000 tonna nyersacélt gyártottak, 16,2 százalékkal ke­vesebbet. mint 1974 január—jú­niusában, nyersvasból pedig 9739 tonnát gyártottak, 14,5 százalékkal kevesebbet. Az acél­gyárak egyesületének elnöke szerint a francia acéltermelés idén 20 százalékkal csökken a múlt év átlagához képest, így az 1968—69-es színv ^alra esik vissza. Az 1975-ös év a máso­dik világháborút követő időszak legnehezebb éve lesz a francia acéliparban. Ennek következté­ben jelentősen csökkentik majd az 1976-ra tervezett beruházá­sokat. Már az idei beruházások összege is 17 százalékkal ma­rad el a tavalyitól.

Next

/
Thumbnails
Contents