Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 29. szám, Vasarnapi Új Szó
Jaiüi PliiThlova ogy bratislavai tudományos intéaet wiuí- katársa, de időnként «ívesen ál) felvevőgép elé is. Legutóbb Csányi Miklós magyar rendező meghívására Budapesten szerepelt a Kenyér és cigaretta című produkcióban. Egy papírgyárbaj) és a hozzá kapcsolódó kolónián játszódik a sok- szál ú mai cselekménysorozat. Az alkotás érzékelteti, milyen változékony, gyors lüktetésű körülöttünk az élet. * ■ Több mint húszezren szavaztak a Szovjelszkij Ekran rendezte olvasói ankéton 1974 legjobb filmjéről és legjobb filmalakításairól. A szovjet filmek közül a legtöbb szavazatot A vörös kányafa kapta; •az esztendő legjobb női alakításának pedig Nonna Mordju- kova szereplését ítélték a Nincs visszatérés című filmben. ★ ■ Jean-Panl Belmondo és Henry Verneuil negyedik közös filmjét forgatja. Címe: Félelem a város felett. Egy érdekesség: Belmondo pályafutása során először alakít rendőrt. ★ ■ Alberto Bevilacqua, a neves író-rendező Macskaszem című filmjének Mariangela Mr- lato a főszereplője, óki ezúttal drámai szerepben mutatkozik be. Nino Manfredi, az amerikai Eli Wallach és Tina Aumont játszik a filmben. ★ ■ A tavas/. 17 pillanata című, Julián Szemjonov regénye nyomán készült tévéfilm-sorozat hazánkban is nagy sikert aratott. Most Szemjonov forgató- könyve nyomán készül a Bombát az elnöknek című film. Témája: a haladó és a reakciós erők harca nyugaton. A filmet Anatolij Bobrovszkij rendezi a MOSZFIhM stúdióban. ★ ■ Az ulasz televízió hat folytatásban készítette el Tomaso Grossi (1790—1853) rendkívül népszerű Marco Visconti-regé- nyének filmváltozatát. A tizennegyedik században játszódó mű címszerepét Raf Valloné alakítja. ★ ■ Manrice Maelerlinek Kék madár című mesejátékából, amint már beszámoltunk róla — Leningrádban forgatnak szovjet—amerikai koprodukcióban filmet. Elizúbeth Taylor és Ava Gardner mellett a harmadik női főszerepet Jane Fonda alakítja. ★ ■ Francesco Kosi új filmjének címe: A dollár hosszú éjszakája. Az angol nyelvű film vígjáték lesz a devizabörzéről, mely pusztán telefon és telex segítségével hatalmas spekulációkat baji végre, egész országok gazdasági éleiét dönti romba, vagy virágoztatja fel. ★ ■ Jane Fonda a politikailag elkötelezett színésznő játssza Rosa Luxemburg szerepét Giu- liano Montaldo, nU»sz rendező filmjében, amely a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa életének utolsó hónapjait és meggyilkolásának előzményeit mutatja be az 1919-es beriir»í forradalom hátterében. Simoné vm Zglinicki A nevét érdemes megjegyezni — mondogatták töhben is tavaly nyáron a Kar- iovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon, amikor benyjUítUiíí; a Tiíl sovány a sze- relemhez? címfl NDK-produkciót. Bár a film nem jeleskedik különösebb erényekkel, a fiatal színésznő annál inkább. A mni tizenévesek problémáival foglalkozó alkotás főszereplőjeként az első szerelem minden bátortalan vágyának, csodálkozó örömének, fájdalmának szép ábrázolását adja. De ki ez a nyílt tekintetű, kislifnyos külsejű s mégis oly nőies színésznő? Simoné von Zglinickinek hívják s bár még egy kissé esetlen, de máris igen magabiztosan mozog, a felvevőgép előtt. A Német Demokratikus Köztársaság filmeseinek sajtótájékoztatóján igen rokonszenvesen beszélt önmagáról és munkájáról. — A színpadon már több szerepet is alakítottam — mondotta. — Játszottam a Két úr szolgájában, majd a Makrancos hölgyben. Véribő drámai szerepeket azonban még nem tudok megformálni. Azt hiszem, a mély érzéseket nem vagyok még képes teljes mélységükben átélni és érzékeltetni. Nem tartom magam elég érettnek például a Stuart Mária szerepére. Ám szeretnék minél több változatos szerepet kapni, hogy intenzív munkára kényszerüljek. Dragomir Bojanics A második világháború menetéi 1943 elején már a szovjet hadsereg győzelmei határozták meg. Nolm a jugoszláv népi felszabadító erők is törnek előre, Montenegró még a csetnikek kezén van. Az ellenállókat, a partizánokat, a kommunistákat a hírhedt kolasini koncentrációs táborba hurcolják. Itt sínylődik a történet főhőse, Tadija is, aki a reménytelennek látszó körülmények ellenére a szabadulást, a szökést választja. Véres és kockázatos próbálkozás ez a menekü- külésre, életben maradásra, a további harcra ___ A jugoszláv parllzánfilmben a balladák világára emlékeztet a kolasini táborban szenvedők sorsa — az ifjúé, akit lakodalmáról hurcoltak el, az apáé, aki gyermekei életéért adta fel magát, az öregemberé, aki nem tudott az új eszmékről, mégis a kommunistákkal együtt akart halni — és Tadija sorsa, aki kiszabadul a kivégző osztag gyűrűjéből s újra fegyvert fog. A Lakodalom című filmben a rettenthetetlen kommunista és töretlen forradal= már szerepét Dragomir fíojanics játssza. Tadija alakjába egy egész sorsot és drámai akaratot lúd varázsolni szigorú tekintetével, arcjátékával. Személyében kiváló jellemábrázolő színészt ismertünk meg. Dragomir Bojanics a múlt nyáron Karlovy Varyban járt s a Lakodalom bemutatója után találkozott az újságírókkal. Most, hogy a filmet műsorra tűzték a # Milyen érzés volt, amikor első ízben látta önmagát a filmvásznon? » — A legnagyobb meglepetésemre teljesen felszabadultan játszottam. Szabad folyási hagytam az eseményeknek, az Intuícióra hagyatkoztam. Azt hiszem, ez veszélyes lehet a színész számára, hiszen a szerepet tudatosan kell alakítani, megfelelő kifojezési eszközökkel. — A legnagyobb elismerés az volt számaiéra, amikor a hnzai bemutató után egy fiatal lány spontánul magához ölelt. # Mi a véleménye a Túl sovány a szerelemhez című film főszereplőiéről? — Nagyon megértettem a kis Susan. ne t, azonosultam vele. talán azért is, mert tizennyolc éves koromban és is hasonlóan gondolkodtam. Rokonszenves a kis csltri tökéletlensége, s az,‘ hogyan válik a'törékeny, szomorú vl- rágszál tündöklővé, a zöld levelibéka a táncparkett üdvöskéjévé. # Hogyan vélekedik a filmről? —- Nem tartom magam illetékesnek, hogy eldöntsem, sikeres-e a film vagy sem. Azonban meggyőződéseim, hogy fontos kérdést vet fel. Annyi film után, mely a harmincévesek konfliktusaival foglalkozik, szükséges, hogy feltárjuk a tizennyolc évesek érzelmi világát is. mozik, talán nem lesz érdektelen, ha közöljük nyilatkozatát. — Az alkotás Montenegró legúiubbkori történelmének egyik fejezetével foglalkozik. A Lakodalom Mihail Lalics szerb író első regénye alapján készült. A szerző ezéri a müvéért évekkel ezelőtt irodalmi díjat kapott. Az író egyébként montenegrói, akárcsak a film rendezője, Radomir Saranovics is. — A jugoszláv filmeknek gyakori témája a második világháború. Ezért sokan felteszik a kérdést, hogy alkotóink számára miért oly vonzó' ez az esemény? A válasz nagyon egyszerű: Jugoszlávia földrajzi fekvését és történelmét tekintve a háborúban a szélfogó szerepét töltötte be. Ezért számunkra — de nem csupán számunkra — a háború változatlanul időszerű téma. Dragomir Bojanics ezután így folytatta: — A Lakodalom jugoszláv-—szovjet koprodukcióban készült. A titográdi filmstúdió és a kijevi Dovzsenko-stúdió már tíz éve együttműködik, s ez idő alatt közös váU. lalkozásban három film készült. A szovjetekkel való együttműködés felbecsülhetetlen értékű. Nem csupán számomra, hanem valamennyiünk számára előnyüket jelent, akik a filmvilágban dolgozunk. A Szovjetunióban a filmet — a szó legnemesebb értelmében — művészetként értelmezik és kezelik, s csak olyanok forgatnak, akik a filmművészetet szeretik is. A jugoszláv színész önmagáról és munkájáról az alábbiakat mondotta: — Tizenhat évig színházban játszottam, de gyakran vállaltam filmszerepet Hisz ebben az életkorban az ember oly bizonytalan, a hangulata, a kedélye oly csapongó. • S tervei? — Jelenleg a Hans Röckle és ai ördög című filmet forgatjuk, ürömmel játszom az alkotásban. Azonban szeretnék minél gyakrabban színpadon is szerepelni, mert még sok mindent meg kell tanulnom. . is. Ez idő alatt negyvenhat figurát keU tettem életre. Mostanában már csak filmben és tévében játszom. A Lakodalom a 93. filmszerepem. S hogy milyen jellemeket, alakokat személyesítek meg a legtöbbször? Azt hiszem női szerepen kívül már mindent játszottam. De ha o rendezők igényelnék, megpróbálhatnám ezt Is. Befejezésül elmondotta, hogy a titográ- di stúdió a Moszfilmmel közösen ismét egy háborús történetet készít. Az egyetlen út címmel. A filmet Vlagyimir Pav- lovics rendezi és Dragomir fíojanics partizánt alakít benne. — YM — A mexikói film államosítása A mexikói kormány kezdeményezésére megkezdték az előkészületeket a teljes filmipar államosítására, s előreláthatólag a végleges döntést máj’ az év végén meghozza a parlament. Az államosításról szóló határozatot Echeverria köztársasági elnök közölte, élesen bírálva a magánfilmválla- latokat, mert puszta üzleti érdekből hamis képet nyújtottak a világnak Mexikóról. „A film nem közönséges árucikk“, mondta. „Feltétlenül küzdeni kell a művészi színvonalért, a mondanivalóért, a kulturális függetlenségért és az ország önállóságáért. Mexikóban nagyon sok filmre kívánkozó társadalmi téma található, de becsületesen, forradalmi módon kell feldolgozni őket, úgyhogy hozzájáruljanak a nemzet és az ország fejlődéséhez.“ Mexikóban évente 50—70 játékfilm készül, a filmipar valójában mégis évek óta válságban van a melodrámák és a többi kommerszprodukció miatt. A producerek csak a jövedelmet nézik, s a filmekben a happy end, az álfolklór, az erőszakosság a női alázat, a napi igazságtalanságokba való beletörődés jut rendszerint kifejezésre. A kormány kezdeményezésére nemrégiben szövetkezeti állami bank létesült, amely a független alkotók műveit finanszírozza. 1-) Jefim Kopeljan, a nemrég elhunyt kiváló leningrádi színész játssza A TÉL UTOLSÓ NAPJA című új szovjet film egyik főszerepét. Vlagyimir Grigorjev írta és rendezte a filmet, amely egy szibériai építkezés dolgozóiról szól. A képen JEFIM KOPELJAN és Laimonas NOREIKA, az alkotás egyik jelenetében.
