Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 28. szám, Vasarnapi Új Szó
Az Oj Színpad daljátékegyüttese az előző évadhoz hasonlóan most Is változó eredményeket ért el. Három űj művet mutattak be. Az első Igére* tek? ígéretek! című érdeklődéssel várt amerikai musical volt, amelynek zenéjét B. Bacharach szerezte, szövegét pedig M. Simon írta. A musical bratislavai színpadi bemutatója csalódást okozott. A musical távolról sem éri el a korábban megismert és méltán világhírű amerikai művek színvonalát. K. Spišák rendezőnek, /. Pe- šek koreográfusnak és az előadás többi irányítójának sem sikerült megfelelően színpadra állítani ezt a művet. ötletszegény, szürke előadást láthattunk. Ezzel szemben az együttes nagy^ sikert aratott Szakcsi Lakatos Béla (zene) és Csemer Géza (szöveg) Piros karaván című, a cigányok életéről szóló magyar musicaljával. B. Kra- mosil rendező, B. Slovák koreográfus, Z. Macháček karmester és M. Roz- kopfová jelmeztervező az élvonalbeli szólistákkal (G. Veclovával, L. Mis- koviccsal, 1. Hellerrel, O. Gallovával, Božena Polónyiovával) együttműködve az Oj Színpad énekkarának, balettegyüttesének és zenekarának segítségével vonzó, attraktív és hatásos előadást hoztak létre. Sikerült rendkívül meggyőző, élethű képet adniuk a cigányok életéről, kiemelniük a mű továbbra is időszerű gondolatait, amelyek a nézőt arra késztetik, hogy elgondolkodjon a problémákról, tehát a cigányoknak a társadalomba való beilleszkedés kérdéséről, valamint a cigányok és más polgárok közti kölcsönös viszonyról. A mű természetesen a közönség körében is pozitív visszhangra lelt, amelyet bizonyít, hogy a nézőtér eddig minden előadáson megtelt. A harmadik daljátékbemutató, amelyet a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére tartottak, a Tévedni asszonyt dolog című szovjet daljáték, amelynek zenéjét A. Za- cepin szerezte, szövegét pedig J. Do- riz írta. A művet az Új Színpad daljátékegyüttese ősbemutatóként vitte színre. Véleményünk szerint az Űj Színpad vezetősége részéről ez nem volt a legszerencsésebb választás. Ogy vélem, hogy a jelentős évfordu lóhoz eszmeileg igényesebb és művészileg színvonalasabb darab bemutatása illett volna jobban. Az említeti előadásnál az évforduló megünnepléséhez sokkal inkább hozzájárul az Oj Színpad daljáték-együttese két csoportjának vendégszereplése a Szovjetunióban, ahol népszerű szórakoztató műsorokban léptek fel. Moszkvai és szaratovi szereplésük kedvező vissz hangra talált a nézők körében, és jelentős mértékben hozzájárult a moszkvai és szaratovi, valamint a bratislavai- művészek között már néhány éve fennálló barátság és együttműködés megszilárdításához és elmélyítéséhez. ALFRÉD GABAUER 1975. VII. 13. AZ ELSŐSÉG EZÚTTAL A BALETTÉ Ernest Kostelník a Piros karaván círjű magyai musicalban. amely az idei évad egyik legsike resebb bemutatója volt. la cnuu*is.y ub a szép reményekkel kecsegtető Sergej Kopcák is jó teljesítményt nyújtott. Az ősbemutatókon kívül a Szlovák Nemzeti Színház színpadjain egész sor külföldi énekes is vendégszerepeit. Megemlíthetjük a finn K. Nur- mel, az NSZK-beli E. Uphagen, a szovjet V. Norejka és /. Mazurok, valamint a külföldön tevékenykedő bratislavai A. Kucharsky nevét. A Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese az eltelt évadban Bulgáriában vendégszerepeit a csehszlovák zenei napokon. Razlogi és blagojevgrudi fellépésük után a szófiai Nemzeti Operaházban adták elő Suchoíí Örvényét és Janáöek A Makropulosz ügy című operáját. A prágai Smetana Színházban Gershwin Porgy és Bess, valamint Freáo már említett Mariin és n Nap című operáját mutatták be. Mindkét fellépésükkel rendkívüli sikert arattak. Az igényes szófiai és prágai közönség, valamint a szakemberek is nagttra értékelték a bratislavai operaegyüttes magas színvonalú előadását. DALJÁTÉKOK A most véget ért 1974—75-ös színházi évadot és rendezvényeit két fontos jubileum jellemezte: az SZNF és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója. Ez a két történelmi évforduló művészi módon az egész idényen át a bratislavai zenés színházak tevékenységében is tükröződött. Az együttesek a jubileumok tiszteletére külön bemutatókat és számos ünnepi előadást készítettek elő. Az együttesek repertoárjuk javát nemcsak Bratislavában, hanem vidéken, sőt külföldön is bemutatták. A bratislavai zenés színházak tagjainak elkötelezettsége és aktivitása ebben az irányban példás volt, és megérdemlik a nyilvánosság elismerését. BALETT A most befejeződött színházi évadról elmondhatjuk, hogy a legszebb eredményeket a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttese érte el. Az együttes négy új darabbal mutatkozott be a közönségnek, ezenkívül Gounod Faust és Margaréta című operájának balettváltozatát is előadta. Az első nagyobb bemutatóként mindjárt az évad elején tartott Hősi trilógia című háromrészes balettestet tarthatjuk számon. Az estet az SZNF 30. évfordulója tiszteletére rendezték meg. A bemutatott Hősi trilógia mindhárom része kifejezi a háború és az erőszak értelmetlenségét, ezenkívül foglalkozik az emberi lét alapvető kérdéseivel, valamint a hazaszeretettel. A Hősi trilógiát nemcsak a hazai színpadokon, hanem áprilisban hat olaszországi városban, később pedig a bulgáriai Blagojevgradban és Prágában is láthatták a nézők. A balettegyüttes további sikerét a Találkozás Mahlerrel c. mű előadása jelentette. A művet az együttessel Tóth Sándor, pécsi vendégművész tanította be. Az est Balettszimfónia című első részét az első szimfónia első és második tétele, a Felkiáltás című epizódját a kilencedik szimfónia negyedik tételére, míg a Körtánc címűt a negyedik szimfónia harmadik tételére koreog- rafálták. Mahler erősen emocionális zenéje alkalmas Volt a balettváltozatra. F.zt különösen uz est második és harmadik részéről mondhatjuk el. Itt a koreográfia érezhetően a zenéből indul ki. Mahler zenéje Tóthnak az emberi kapcsolatok összetettségével kapcsolatos gondolatok kifejezésére szolgáltatott jó lehetőséget, ami különösen és leghatásosabban a Felkiáltások című részben mutatkozott meg. A találkozás Mahlerrel című alkotás elsősorban az igényesebb nézők számára készült. A tavalyi Bratislavai Zenei Ünnepségek keretében a Szlovák Nemzeti Színház kamaraegyüttese hét balett- művész közreműködésével vftte színre j. H. Benda Pygmalion című melodrámájának (J. J. Rouseau szövege) színpadi változatát. M. Staurer koreográfus első önálló munkájában két célt követett. Az egyik a művész alkotó küzdelme, a másik pedig az asszonynak mint az élet adományozójának az ünneplése, amely már régóta a művészek egyik legerősebb ins- pirációs forrása. Az előadás dramaturgiai és rendezési szempontból nem teljesen következetes, és a koreográfia helyenként nincs eléggé kidolgozva A negyedik bemutató A. Ch. Adam Giselle című romantikus, népszerű balettjének bemutatása volt. A koreográfiát és a rendezést J. Zajko magas művészi színvonalon oldotta meg. A balettegyütles valamennyi bemutatón fejlődőképességéről tett tanulságot, és joggal várhatjuk el, hogy az elkövetkező színházi évadban még szebb sikereket ér el. A szólisták közül elsősorban G. Demoviöová, V. Ko- táróvá, D. Pilzová, Z. Innemannová, A. Sebestíková, H. Huzucliová, E. Do- bálová, J. Hatama, /. P. Plavník, P• Dobraví, M. Vojtech, Z. Nagy és /. Dolinsktf érdemel elismerést. MÉRLEGEN A ZENEI SZÍNHAZAK TEVÉKENYSÉGE OPERA Az eltelt évadban a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese is sikerrel szerepelt. Elért eredményeik bizonyítják, hogy az együttes igényes feladatok megoldására képes, öt űj darabot tanultak be, kiegyensúlyozott, viszonylag magas színvonalon. Ogy mint korábban, az együttes a mostani idényben is bebizonyította, hogy a legjobb eredményeket a modern és eredeti művekkel érik el. Az egyik legsikerültebb előadás Otakar Taktakisvili operájának, a Három életnek a bemutatója volt. Az együttes ezzel a művel nagy sikerrel vendégszerepeit a szovjet drámák fesztiválján. Az együttesben Tibor Freso érdemes művész Martin és a Nap című gyermekoperáját is színre vitte, s ezzel elsősorban a legifjabb nézőknek szerzett nagy örömet. FreSo, mint operaszerző, először mutatkozott be a nyilvánosságnak, méghozzá nagy sikerrel. Az eltelt színházi évadban mutatták be egy számunkra eddig csaknem teljesen ismeretlen olasz szerző, Róbert Házon Házasságközvetítő iroda című egyfelvonásos operáját is. Házon sajátos szerző, akinek müveit, különösen szellemes egyfelvonásos operáit az egész világon sikerrel játsszák. A banálisnak tűnő mű, amelynek látszólag csak szórakoztatás a célja, komoly mondanivalót rejt magában. Különösen a nagyvárosban^ uio emberek problémáit dolgozza *fel. Ami a zenét illeti, Házon nem tudja eltitkolni azt, hogy olasz. Zenéje dallamos, és hagyománybontó, nagyon találékony instrumentációjáiuik köszönhetően különlegességével, érthetőségével, technikai nagyszerűségével, pa- rodikus módszereivel, zenei szarkazmusával és iróniájával elbűvölően hat. A további két opera, amelyet az eltelt színházi évadban bemutattak, két klasszikus mű volt; Beethoven Fidéliöja, és Gounod „Faust és Margarétája“. Mindkét operát a művészek magas szinten tanulták be. A Fidélió új színrevitelét ö. Krihko rendezte. Rendezésével érzelmileg egy szintre hozza a történet pátoszát, monumentalitását az intim részekkel, így a cselekmény valóban emberivé, művészileg hiteless«} válik. A Faust és Margaréta új előadása jó alkalmat adott M. Fischer rendezőnek arra, hogy a romantikus művet valóban romantikusan adják elő. A mű előadása közben néhány kivételesen nagyszerű énekteljesítmény született. Különösen a fiatal szólisták szerepellek jól. Kitűnő énekével, zeneiségével és színészi teljesítményének természetességével Faust szerepében a fiatal Peter Dvorský tűnt ki, aki Magda Hajóssyovával | Margaréta) ideális színpadi énekespárt alkotott. A. Kajabová-Peiíázková és František Livora is tanúságot tott gazdag tapasztalatairól és kitűnő énekesi tehetségéről. A tapasztalt Ondrej Mafj. Vavm Ielvételei) G. Demovifiová a Találkozás Mahlerrel című balettben.
