Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 28. szám, Vasarnapi Új Szó
VOLGOGRÄDBAN rendezték meg az antifasiszta filmek fesztiválját és az egy hétig tartó szemle bizonyította, hogy a filmművészet a politikai harc és y hazafias nevelés egyik nagyon hatékony és népszerű eszközt G'.ulíano Montaldo, Nanny Loy, Giuseppe de Santis (Olaszország) Wanda Jakubowská és Andrzej Wajda (Lengyelország), Stanley Formán (Nagy-Britan- nia), chilei és dél-vietnami do- kumentumfilm-gyártók. Szergej Bondarcsuk és Mark Donszkoj (Szovjetunió) Erwin Geschon- neck. Konrád Wolf, Andrew Thorndike (NDK) és számos más művész találkozott a nagy jelentőségű volgográdi fesztiválon. leien voltak annak a nemzedéknek a tagjai, amelyik már 1936-ban harcolt a spanyol fasizmus ellen, de ott voltak az egészen fiatal alkotók is és a fesztivál éppen ez által vált a fasizmus ellen, a világbókéért vívott harcban kialakult nemzetközi szolidaritás jelképévé. A győzelem harmincadik évfordulójának esztendejében igen sok alkotó igyekezett bemutatni a háború megpróbáltatásait és borzalmait azoknak, akik mindezt csak a történelemkönyvekből ismerik. Bondarcsuk ,,A hazáért harcoltak“, a lengyel—szovjet együttműködéssel készült „Ne feledd a nevedet“ Szimonov „Volt egyszer egy katona“ és a szocialista országok filmtermésének más darabjai fémjelezték a rendezvényt. A sajtó külön méltatta a csehszlovák—szovjet koprodukcióban készült „Sokolovo“ és a jugoszláv—szovjet .,Az egyetlen helyes út“ című filmalkotásokat. A zsűri a Szovjetunió Béketanácsa aranyérmével tűntette ki többek között Wanda jaku- bowskát. Giuseppe de Santist és Erwin Geschonnecket, az egyénileg is vállalt, elkötelezett antifasiszta küzdelemért és a kiváló művészeti alkotásokéi > BUDAPESTI Operaháziján bemutatták Monteverdi Odiisz- szeusz hazatérése című. a maga nemében páratlan szépségű zenekölteményét. Monteverdi — „az európai zenedráma első nagy magáratalálása, a barokk zeneszellem első korszakos fellángolása s egyben első meg- hiqqadása“ (Szabolcsi B.) minden operaház számára nagy próbatétel, az elért művészi színvonalat láttató, bizonyító mérce, mert — ismét Szabolcsi szavaival — „nagy árnyékok zenéje a Monlevérdi-zene. akár a Rembrandt-festészet, de nagy szobroké is, akár Michelangelo plasztikája“. \z Odüsszeusz hazatérését 1641-ben mutatták be a velencei San Cassianóban és a Maestro rendhagyó alkotásai közé tartóZÍ! A kritikus (Albert István) megállapítása szerint a rendező, Mikó András mintaszerű rende zésben vitte színre a művet A két szereposztás karmestere — Kőrodi András és Nagy Ferenc nagy stílusismerettel tolmácsolta Monteverdi remekét A női főszerepen osztozó Sudlik Má ria és Sass Sylvia teljesítmé nyét értékelve megállapítja, hogy Sudlik rendkívül poétika- san, finom dallammintázással, kulturáltan és őszintén ábrázolja a hűségesen várakozó Pénelopét. Sass Sylvia pedig több látékelemből rajzolja meg a figurát és pompásan formált frázisokkal. Igazi drámai akcentusokkal és dinamikai árnyalatokkal alkotott maradandót. A trójai hőst Szőnyi Ferenc és Ko- rondy György énekelte Pallas Athéné szólamában Kalmár Magda és Pászthy Júlia'tolmá- csolta meggyőzően az istennő figuráját A homéroszi hű pásztor figuráját ..két teljesen egyenrangú, kitűnő szereplő — Bartha Alfonz és Tarnay Gyula — alakította“. Ismételjük: Monteverdi minden operaház számára nagy erőpróba, de — ahogyan a beszámolókból megállapíthattuk — a Magyar Állami Opera művészi rangjához méltó szinten tolmácsolta az operairodalom egyik legnagyobb géniuszának a művét GABROVO bulgáriai város neve világszerte ismert, ugyanis azt mondják, hogy a gabrovóiak Dél-Eurőpa skótjai. Számtalan szellemes tréfa forog közszájon zsugoriságukról és ezeket maguk a gabrovóiak gyarapítják ízes népi humorral. De azért azoknak, akik az idén ellátogatnak ebbe az ősrégi városba, azt javasoljuk, hogy ne a vicceket gyűjtsék, hanem nézzék meg az átalakított kibővíteti szabadtéri múzeumot. A város ma nemzetközileg ismert textilgép-gyártó központ, de a 18. században a kézművesek paradicsoma volt. Az adatok szerint a városnak akkor 5000 lakosa volt, ezek közül 450 mint kovács, 180 mint papucs- készítő és 100 mint tímár kereste a mindennapit. Természetesen mindez már a múlt, de ezt a múltai ápolják, őrzik, az ősök szerszámait, műhelyeit gondosan összegyűjtik restaurálják. A hat hektár kiterjedésű szabadtéri múzeumban 26 szakma emlékeit találjuk, az egykori kézművesek műhelyeit és lakásait, gazdasági épületeit zsúpfedeles házakat, amelyek ben egyetlen vasszög sincs, mert még a szögek is fából készültek, arany- és rézművesek, cukrászok és szabók munkaeszközeit, rokkákat, amelyeken régen volt asszonyok szőtték a színpompás szőnyegeket, takarókat és szöveteket. A borozóban eredeti bolgár ételkülönlegességeket szolgálnak fel és a régimódi parasztkemencében fehér kenyeret sütnek. A múzeum kiépítését 1963- bán kezdték és 10 évvel később már 300 ezer. 1974-ben pedig 500 ezer látogató adózott tisztelettel azok emlékének, akik rendkívül sanyarú körülmények között két kezük szorgos munkájával biztosították az élet folyama . sságát. ÜT FILMET mutatlak be a Német Demokratikus Köztársaság bán. A .,Till Eulenspiegel“ — Rainer Simon filmje — a középkori német nép meseszövő fantáziájának szülöttlét. az urak felett mindig győzelmet arató parasztlegénv figuráját mutatja be. Eulenspiegel — csakúgy mint a magvar Ludas Matyi — a szegények az elnyomottak, a nincstelen * navében harcolt a gazdagok és az elnyomók ellen. Amikor az Eulenspiegel könvva'akban meg;elent. a pápa azonnal indexre helyezte, ami azt jelentette hogv a szájhagyományokat betűkbe rögzítő névtelen szerző — leleplezés esetén — máglyára került volna Az évszázadok alat’ a ple beitis hős olvan írókat ihletet! meg mint Hans Sachs Nastroy, Weciekmk de Cosier és Wei senborn. két évvel ezelőti pedig Christa és Gerhard Wn|f film- novelát ír» Eulenspiegel kaland iáiból úgy. hog\ közelebbi kapcsolatba hozta a főhős! a pa raszlforradalommal a ‘'f'Fnrmá- cióval A filmben a címszerepet Winfried Glatzeder alakítja öt letesen elegyítve a szerepben rejlő humort és lírát a reális furfangot és a hősi pátoszt. A rendező érdeme, hogy nem igyekezeti a korhű szövegrészeket .szalonképessé“ tenni hogy az egyszerű nép gyakran vaskos kifejezéseit nem torzította preciőz finomkodássá De a kritika ennek ellenére e marasztalja az alkotókat. Elsősorban azért, mert nem használták ki telieson a figura és a téma nyújtotta lehetőségeket. P. GY. R. Abdurasidov: ÚJÍTÓK Vlagyimir Buries versei*) álmatlanul Hallgatom a párna szívverését. Hangtalan visszhang tükrét látom A történelem előtti tengerek kitörni készü ő emberi eszméktől súlyos halaira gondolok Önmagát gyógyítja füveivel a föld sétányokká takarja az utak begyógyulatlan sebeit. Szobrászok kezével önmagát tapogató nemzet Elképesztő fenségben kapaszkodik föl tulaidon városainak emelvényeire Miért fé ek hát meghalni ha lefekvéskor mindig azért könyörgök hogy minden túléljen engemet Gyermekkorangina Északi Sarka a lábhoz villanypárna meleg fókateste lapul a fejre a föld déltekéinek fülvédője tapad a hónaljból kihúzott lázmérő az óceán lázát je zi TÖTH LÁSZLÓ fordításai * Vlagyimir Burics a szovjet költészet középnemzedékének egyéni hangú képviselője. Indulása idején, 19ö2-ben Názim Hikmet írt meleg hangú, értékelő előszót izgalmas kísérleteihez.
