Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 28. szám, Vasarnapi Új Szó

1975. VII. 13. f? 'S yBOiif' í^i ííj m* m «MMÉtfik« ,ma Jj AZ AGRONOMUS NAPLOJABQL A Gortvai Egységes Földművesszövetkezet dolgozóinak már régen nem okozott annyi gondot a tavaszi Időjárás, mint az idei évben. A nagy kiterjedésű határban, első­sorban a gyakori kiadós esők nehezítették meg a munkát. A vetőgépek indulása előtt több parcellán négyszer-ötször is meg kellett művelni a talajt. Emiatt csaknem 6gy- harmadával lettek nagyobbak a költségek a tervezettnél, de még így sem sikerült olyan jó magágyat készíteni, mint más években. — Tizenöt éve dolgozom itt, de ilyen nehéz tavaszunk még nem volt eddig — magyarázta Bárdos Kálmán, a szövetkezet főagronómusa. — Ennyit még talán soha nem bosszankodtunk az időjárás miatt. Dombos határunkban egyébként sem számít egyszerű feladatnak a talajinunkák gyors és pontos elvégzése, ezúttal azonban különösen nehéz volt a dolgunk. Szinte alig készültünk el egy-egy parcel­lával,^ máris megeredt az eső. Amikorra pedig ismét mun­kába állíthattuk a gépeket, már kevés nyoma volt annak, amit korábban elvégeztünk a talajművelő eszközökkel. A nem várt nehézségek ellenére aránylag korán elve­tettek a szövetkezet dolgozói, akik mindent megtettek an­nak érdekében, hogy jól kihasználhassák az esőmentes napok minden percét. Amikor csak lehetett, mindig hosz- szabbítolt műszakokban dolgoztak a földeken. így az utol­só hektáron is agrotechnikai határidőben került földbe a mag. A hosszankodást azonban nem fejezhették be ez­zel. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis mintegy öthek­táros területen ki kellett szántani és újra kellett vetni a cukorrépái. — Néhány nappal ezelőtt tettük le a takarmánybeta­karítás gondját — mondta az agronómus. — összesen 90 hektárról kellett begyűjteni a lucerna és a lóhere első kaszálási! termését. Ezenkívül 180 hektár rétünk van. Ha úgv vesszük, valóban nem nagy ez a terület, mégis jócskán elhúzódott a munka. A kaszálás kezdete óla egyet­len napon sem dolgozhattunk reggeltől estig, úgy mint más években szoktunk. Néhány órára mindig megzavart az eső. , A takarmánybegyűjtés naponta átlagosan huszonöt em­ber számára adott munkál az idei évben. A szövetkezet már öt korszerű, nagy teljesítményű betakarítógéppel ren­delkezik. Ezúttal azonban csak kettővel dolgozhattak. A többit teljesen megbénította az alkatrészhiány. Emiatt is rengeteget bosszankodtak. — A nem kevés többletmunkáért és a mérgelődésért azonban aránylag jól kárpótoltak bennünket az elért ho­zamok. A tavalyihoz viszonyítva mennyiségileg és minő­ségileg egyaránt jobb termést takarítottunk be. összesen 550 tonna szenázst készítettünk. A lucerna és a lóhere másik részét pedig hideg levegővel szárítottuk. Előrelát­hatólag az id*»i évben sem lesznek takarmányozási nehéz­ségeink. A szövetkezet dolgozói már évek óta nagy gondot for­dítanak a dohánytermesztésre. Az idei tavaszon 35 hek­táros területen ültették ki a palántákat. Tíz hektárral több ez a tavalyinál. A következő években tovább bővítik a területet. — Ügy is mondhatnám, hogy nálunk már hagyománya van a dohánytermesztésnek Erre specializálódtunk. Jelen­leg már négy műszárítót üzemeltetünk és hat természetes szárítónk van. A dohánytermesztés átlagosan 42 000 ko­rona tiszta hasznot jövedelmez hektáronként. Tavaly pél­dául 48 000 koronát értünk el. Az idei évre összesen 1300 000 koronás bevételt terveztünk ebből. Remélhetőleg azonban jóval túlteljesítjük majd ezt a tervet. Ismét szép termés mutatkozik. A dohánytermesztés csaknem egész éven át tartó foglal­koztatottságot jelent a szövetkezet női dolgozóinak. A do­hánygyárral ugyanis szerződést kötöttek arra, hogy a törés idején csak a múszárítókból kikerülő mennyiséget szál­lítják be feldolgozásra. A termés másik része a természe­tes szárítókban várja meg a telet. Az asszonyok csak az őszi csúcsmunkák elvégzése után fognak majd hozzá a csomózáshoz és a gyári feldolgozást megelőző többi tenni­valóhoz. Ilyenformán már nem okoz nagyobb megterhelést számukra az egyébként idényjellegű munka és a téli hóna­pokat sem kell tétlenül eltölteniük. — Természetesen ezekben a napokban nem a dohány- termesztéssel kapcsolatos munkák végzése, hanem az ara­tásra való jó felkészülés jelenti számunkra a legnagyobb gondot Rövidesen 180 hektár búzát, 84 hektár árpát és 10 hektái rozsot kell betakarítanunk. Tavaly július húsza­dikán, két évvel ezelőtt pedig július hatodikán állítottuk munkába a kombájnokat. A hűvös, esős idő miatt ezúttal is eltolódik néhánv nappal az aratás kezdene. — Milyen terméshozamokra van kilátás? — Bizakodóak vagyunk. Véleményem szerint 36—38 má­zsánál nem lesz kevesebb az átlagos hektárhozam, ami jó közepes termést jelent nálunk. A búza vetésterületének hatvan százalékán Mironovszkája, a többi parcellán pedig Kaukaz fajtát termesztünk. A mi feltételeink között ezek a fajták adják a legnagyobb hozamokat Az aratási munkákból a szövetkezet tagjain kívül min­den évben kiveszik részüket a község ipari dolgozói is, akik már szinte hagyományosan a gabonabetakarítás nap­jaiban veszik ki szabadságukat. Valamennyien szívesen segítenek, mert nemcsak a földművesek érdekének tart­ják azt, hogy késedelem nélkül és a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön biztos helyre a kenyérnek való. Sokat jelent számunkra a helybeli brigldosok 3n,zetlen segítsége. Az aratás teljes sikere érdekében viszont'^pbbet is kell tenni ennél. Nagy gonddal végeztük el a kom­bájnok és a szalmabetakarítás gépi eszközeinek javítását. Ezúttal már nem okozott különösebb nehézséget az alkat­részek beszerzése. Jelenleg két kombájnunk van. Egy né­met gyártmányú E 512-es és egy S7,K-4-es. Ez.^k mellé két kombájnt várunk a Detvai Egységes Földművesszövetke­zetből, amelynek dolgozóival már huzamosabb ideje koope­rálunk. A szövetkezet szakemberei úgy tervezik, hogy közös erővel 12—14 nap alatt végezhetik el az aratást. Aztán, ha raktárba kerül az utolsó hektár termése is, elindulnak a kombájnok a detvai határ felé, ahol átlagosan két héttel később veszi kezdetét a kenyércsata. Addig azonban még rengeteg a tennivaló a gortvai földeken. LALO KAROLY Gépi nagyüzem a korai burgonyában. Nyár van. Derült az ég, verőfénvben fürdik a határ. A hőmérő higanyszála a 30 fok fölé emelkedik. Jóleső érzés ilyenkor megbújni a lombos fák árnyékában, feltéve persze, ha lehet. Ha a kö­telesség és a munkabeosztás nem kíván valami egyebet Mint például attól a hét aszonytól, akik a Sá- rovcei (Sárói) Egységes Földművesszövetkezet egyik Garam menti tábláján kombájnnal gyűjtik be az újburgonyát. Közel a hűvös és árnyékos folyópart, de Mészáros Irénnek és társainak tűrniük kell a napsütést És „mellékesen“ a kétsoros burgo­nyakombájn teljesítményével is versenyben kell lenniük. Béres Gyula kombájnt vontató traktora kitartóan halad előre, s bármilyen pontosan Irányítja is Alföldi Lajos a kombájn két korong alakú kését, a burgonyával azért rögök is ke­rülnek a felvonóra. Az asszonyok feladata, hogy ezeket eltávolítsák, és az osztálvozókhoz már csak tiszta termés kerüljön. — Bizony gyorsan kell dolgozni, különben a burgonya rögökkel keverten kerül az után­futóba — mondja Raczko Mária. A mellette álló Valkovskv Judit és Sléher Margit folytatták. — Ügy vagyunk, mint az aratók. Akkor igazi és könnyű a munka, ha száraz a föld és porol. Ilyenkor a felszedett rög is kevesebb. — Közben azért borult is lehet az ég, csak esni ne essen. így a rög is kevesebb, és a napon sem kell állnunk. A felhangzó nevelésbe Štrbka Aranka szól bele. — Azért mindenképpen más ez így, mint amikor még a földről kellett felszedni a ki­szántott burgonyát. Hajolgattunk, cipeltük a vödröket estére alig éreztük a derekunkat. — A zsá ttokról nem is beszélve. Amikor bele- öntöttük a burgonyát, bizony meg is kellett emelni. A napot és a meleget akkor is érez­tük, és ráadásul nehezebben kellett dolgozni — tette hozzá Lőrincz Ilona. Ťažká Anna még megtoldotta: — Hajolgatva, térdelve szedtük fel a bur­gonyát Most meg állunk a gépen és csupán h kezünkkel kell ügyeskedni. A kettőt össze sem lehet hasonlítani. — Bizony nem — vette át a szót Pöhm Mátyás mérnök, a szövetkezet főagronómusa, Azért más ez így, mint amikor még a földről kellett felszedni a burgonyát. aki velünk jött a határba. — A burgonya- kombájn sokszorosan megkönnyítette a munkát. De talán ugyanilyen fontos, hogy ezzel a korai burgonya termesztésének problémája is meg­oldódott. Mi az idén 28 hektáron termesztünk korai burgonyát. A termés kitűnő, a várt 100 mázsa helyett hektáronként a 150 mázsát is fel­szedjük. Feltéve persze, ha van elég emberünk. — A korai burgonya felszedésének techniká­ja ugyanis az utolsó két évtized alatt mitsem változott — folytatta Lőrincz Lajos főgépesítő. — A kiszántók tökéletesedtek, de a földről változatlanul kézzel kellett felszedni a burgo- nvát. Volt nap, amikor 100—160 ember dolgo­zott a földön. Ennyi embert egy helyre össz­pontosítani ma már nehéz feladat, hiszen köz­tudott, hogy nem rendelkezünk munkaerőtöbb­lettel. Ezzel is magyarázható, hogy örömmel fogad­ták a Poprádi Burgonyatermesztési Kutatóinté­zet Javaslatát, próbálják meg az újburgonya szedését kombájnnal. A fő kérdés az volt, vajon a gép nem sérti-e meg túlságosan a korai burgonya gyenge héját. A szövetkezet a Lip­tovský Mikuláš-i Járási Mezőgazdasági Igazga­tóságtól egy kétsoros néniét burgonyakombájnt kapott kölcsön, és június 19-én megtartották a bemutatót. Tegyük hozzá, pozitív eredménnyel. — A konkrét példa igazolja — mondja a fő­gépé,sz —, hogy a kombájn nem sérti meg a burgonya gyenge héját. Egyben az is igazo­lódott, hogy az osztályozót nem használhatjuk, mivel ez már sok a korai burgonyának. így az osztályozást a hagyományos módon végez­zük. Búr pontos felméréseink még nincsenek, de már bizonyos, hogy a munkaerő-szükséglet a kombájn alkalmazásával legkevesebb a felére csökken, és a veszteség talán még az eddiginél is kisebb. — Ez tehát azt jelenti, hogy a vödröket.nyug­díjba küldték. — Azért még nem teljesen — szólt közbe Móna László, aki Polák Lajossal vödörrel a kéz­ben jár a kombájn után. Az ő feladatuk, hogy összeszedjék az elszóródott burgonyát. — Győzik a munkát? — kérdeztem a félig üres vödrökre mutatva. — Győzzük, sőt még többet is győznénk, de a gép „pártunkat fogja .. “ Ezért persze nem vagyunk mérgesek — felelték mosolyogva. EGRI FERENC Könnyen győzzük, „pártunkat fogja“ a gép. (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents