Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 133. szám, kedd

Sikeres 25 év az epitdknél 1975. VI. 10. Hazánk felszabadításának Ju­bileumi 30. éve a Komárnoi Já­rási Építkezési Vállalat dolgo­zói számára kétszeresen jelen­tős esztendő. A vállalat ebben az évben ünnepelte fennállásá­nak 25. évfordulóját. A vállalat dolgozói jelentősen hozzájárultak a járás szocialis­ta fejlesztéséhez. Az általuk felépített létesítmények, köz­épületek, lakások, intézmények értéke meghaladja az 1 mil­liárd 100 millió koronát. Fel­építettek több mint ezer lakást. Ök építették fel a járás üzlet­hálózatának 80 százalékát, kö­zöttük a hurbanovói Meteor Áruházat, a naszvadi elárusító központot. Az ő munkájukat dicséri a Szakszervezetek Háza szép épülete, a korszerű autó­szerviz, a patincei fürdő me­dencéje stb. Nagyon sokat segí­tettek a szocialista mezőgazda­ság fejlesztésében is, például a Sala—Kolárovo öntözőrendszer megépítésével. Az ünnepség utáni napokban Szabó Lászlóval, a vállalat igaz­gatójával beszélgettem az el­múlt negyed évszázad problé­máiról, eredményeiről. Az igaz­gató elmondotta, hogy a meg­tett út nem volt könnyű. Nehéz volt az indulás, hiszen a Ko­máméban és Hurbanovón ala­kult vállalatok egyik városban sem örököltek semmit az előző társadalmi rendszertől. A kő­művesek csak úgy dolgozhat­tak, ha otthonról hoztak szer­számot. Az anyagot lovasfoga- tokkal szállították. A kezdeti nehézségek leküz­dése után mindkét járás épít­kezési vállalata gyors fejlődés­nek indult. 1951-ben például a komáromi vállalat már lakoso­kat, iskolákat, kultárházakat és üvegházakat épített az egész já­rás területén. Az ötvenes évek közepétől már mindkét válla­lat nagyobb ménetű, többnyire mezőgazdasági építkezéseket is végzett. 1960 fontos határkő volt a vállalat életében: a területi át­szervezéssel a két vállalat is egyesült, s Hurbanovo lett az igazgatóság székhelye. Az egye­sült vállalatban nemcsak a dol­gozók száma, hanem az elvég­zett munka értéke is növeke­dett, bár az üzem fejlődését még a hatvanas években is elég sok körülmény nehezítette. Az igazi fordulat 1970 ben követ­kezett be, amikor a járási nem­zeti bizottságon jóváhagyták a vállalat távlati fejlesztési ter­vét. E távlati tervben mezőgaz­dasági építkezések már nem szerepeltek, mivel az ilyen jel­legű építkezéseket még 1966- ban átvette az akkor újonnan alakult Agrostav. A vállalat 25 évének történetében az utóbbi öt esztendő jelentette a legsi­keresebb korszakot, a legna­gyobb fejlődést. Dolgozói sike­resen teljesítik az ötödik öt- . éves terv fő mutatóit, sőt az 1974-es évben a munkatermelé­kenység és a lakásépítés terén elérték azt a szintet, amit az ötödik ötéves terv csupán 1975 végére irányzott elő. A XIV. pártkongresszus óta a vállalat termelőeszközeinek értéke meg­kétszereződött. Nagyszerűen kamatoztatják a tudományos­műszaki fejlesztés adta lehető­ségeket, s e vívmányok rend­szeres és tervszerű fejlesztésé­vel fokozatosan tünedezik el a nehéz fizikai munka a vállalat­nál. Ezzel kapcsolatban Szabó László elvtárs a következőket mondta: — Az utóbbi években nagy gondot fordítottunk a műszaki fejlesztésre. Ennek köszönhe­tő, hogy 1970-hez viszonyítva 100 százalékkal növekedett vál­lalatunk termelő eszközeinek értéke. Ezek segítségével már olyan nagy építkezések kivite­lezését is elvállalhattuk, ame­lyek lényegesen megváltoztat­ják járásunk arculatát és nagy­ban elősegítik további fejlődé­sét. Itt elsősorban olyan nagy vállalkozásokra gondolok, mint a hurbanovói Borászati Üzem, a naszvadi 22 tantermes kilenc­éves alapiskola és a bevásárló központ, a hurbanovói Meteor Áruház, ugyanebben a városban a nyugdíjasok otthona. Az emlí­tett építkezéseknél nagy szerep jut a fejlett technikának. A vas­beton épületelemeket 20 tonnás MDK—63-as típusú mozgódaruk segítségével állítjuk fel az épít­kezéseken. Az anyagszállításra megfelelő gépek állnak rendel­kezésünkre. Nová Stráž mellett a Duna partján hatalmas be­tonkeverőt építettünk. Nagy megtakarítást jelent az is, hogy nincs gondunk a kavicsszállí­tásra és ennek költségeire, mert egyenesen a Dunából nyerjük. A hatalmas keverő másik előnye az, hogy az itt előkészített keverek a legjobb minőségű, így valamennyi épít­kezésen első osztályú anyagot kapnak az építők. 1974 nyaráig a korszerű tech­nológia alkalmazását nagy mér­tékben gátolták az építkezések­hez vezető rossz utak. Ezt a komoly problémát a Magyaror­szágról behozott CA 25-ös út- lestborító gép segítségével ol­dottuk meg. A magas fokú gé­pesítés következtében 1970 év­hez bizonyítva nyolcszorosára emelkedett vállalatunkban az egy dolgozóra eső munkaterme­lékenység. A korszerű technológia más területeken is érvényesült. Ma már szinte nem is számít új­donságnak a vállalatban a ta­pétázás, a PVC borítású padló zás vagy a gázfűtés bevezető se. Az. elért sikerek mögött oda­adó munkások állnak, akik kö­zül sokan ott voltak a vállalat bölcsőjénél, kitartottak jóban- rosszban. Aztán jöttek a fiata­labbak, akik tovább fejlesztet­ték a vállalatot. A dolgozók kö­rében nagyon jó talajra talált a szocialista mtinkaverseny, az újító és a szocialista munkabri- gád-mozgalom, s legújabban komplex racionalizációs brigád is alakult. Az eddigiek során 17 munka kollektíva nyerte el a „szocialista munkabrigád“ cí­met, melynek vezetői Csontos József, Zachar Gyula, Pataky Ferenc, Ádámka Imre, Ratyi- morszky Béla, íd. Gazsó Pál, Spirk Márton, Árgyusi Imre. Majer József, Jancsó András, Kecskés István, Öllé József, Kecskés Edit:, Ďurenka Ladislav, Brancsan László, Tóth István és Kamonca Ján. A járási építkezési vállalat dolgozói a bratislavai Slovnaft felhívására is válaszoltak, kőnk lét intézkedések egész so­rát dolgozták ki az ötödik öt­éves terv utolsó évének sikeres teljesítése, főleg az anyag és energiatakarékosság érdekében. Többek között kötelezték ma­gukat, hogv a műszakok nőve lésével biztosítják a termelő- eszközök gazdaságos kihaszná­lását, a keverékek készítésénél tovább növelik a legújabb tech­nológia kihasználását, 1975-ben 2 százalékkal csökkentik a vál­lalat üzemanyag-fogyasztását. A későbbiek során a párt- szervezetben a járási pártbizott­ság januári plénuma határoza­taiból kiindulva újabb konkrét feladatokat dolgoztak ki. E kon knét intézkedéseknek meg is lett az eredménye; A vállalat dolgozói az első negyedévben össztermelésl tervüket 106 szá­zalékra, az építkezési munkák tervét 104,6 százalékra teljesí­tették. a tervezett nyereséget az év első három hónapjában 257 000 koronával 'szárnyalták túl. Észrevehetően javult a munkaiilő kihasználása, s je­lentősek az anyag- és üzem­anya g - megt a k a r ít ás ba n elért eredmények. Az elmúlt évben és az idei év első negyedében elért eredmé­nyekből arra lehet következtet­ni, hogy a Komárnói járási Építkezési Vállalat dolgozói jó alapokat teremtettek a hatodik ötéves tervidőszak igényes fel­adatainak teljesítéséhez. KOLOZSI ERNŐ Eredményes újítók A 2iar nad Hronom-i SZNF Altimíniumgyár dolgozói az idei év elstí négy hónapja alatt csaknem 650 ŐRI) koronát taka­rítottak meg a vállalat részére újítási javaslataikkal. A 155 be­nyújtott újítási javaslatból a vállalat vezetősége 93-at fo­gadott el, amelyek közül 53-at már meg is valósítottak. A žia­ri újítók ezenkívül 24 temati­kus és egy országos jelentősé­gű feladatot is megoldottak. Endkedik a párominka színvenala TELJESÍTIK A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NOVEMBERI ÜLÉSÉNEK HATÁROZATÁT Járásunkban a kommunisták soraiban kedvező visszhangra talált az, hogy a CSKP Köz ponti Bizottságának novemberi ülése nagymértékben hangsú­lyozta a konkrét pártmunka hatásosságának növelését. Ez abban mutatkozik meg, hogy a pártszervezetek keresik araiak lehetőségeit, miként emelhet­nék tevékenységük színvonalát és hogyan tehetnék céltudato­sabbá a dolgozók között vég­zett politikai tömegmunkát. Arra törekszenek, hogy eltávo­lítsák a formalizmus minden­nemű jelenségeit, amelyek még előfordulnak a pártmunkában. Fokozott gondot fordítanak a párttagság szociális, valamint korösszetételének szabályozá­sára. Jóváhagyták a pártba va­ló felvétel távlati tervét az 1975—1980-as évekre. Kijelöl­ték azokat a kommunistákat, akiknek kötelességük gondos­kodni a kiválasztottak nevelé­séről. A pártszervezetek bizott­ságainak többsége rendszere­sen ellenőrzi, hogy a megbízott elvtársak miként gondoskodnak a tagjelöltségre kiválasztott dolgozókról és megtesznek e mindent annak érdekében, hogy a pártba a legjobbak ke­rüljenek. A pártszervezetek jó munkáját az elmúlt évben elért eredmények igazolják. Háromszázhatvanhárom tagje­lölttel növekedett a járási pártszervezet, akik közül 91 százalék munkás és szövetke­zeti tag. A felvett tagjelöltek 21,1 százaléka nő. A pártba való felvétel terén célszerű munkát végeznek a pártszervezetek a fiíakovói (füleki) Kovosmaltban, a lu- Ceneci (losonci) Gépgyárban, a poltári Üveggyárban, és a lufieneci (losonci) Erdőgazda­sági Üzemben. Sokkal többet kell tenniük ezen a területen a málineci, a zlatnói Üveg­gyár, a fiíakovói (füleki) Tég­lagyár szervezeteinek és a rát- kai pártszervezetnek, ahol igen szükséges a párt befolyásának további megerősítése. A pártszervezetek továbbra is feladatuknak tartják élen­járó munkások, szövetkezeti tagok, értelmiségiek, fiatalok és nők felvételét a pártba, az­zal a céllal, hogy fokozzák a párttagság aktivitását, növeljék a párt befolyását a dolgozók körében és megszilárdítsák so­raikat. A pártszervezetek nagy gon­dot fordítanak a kommunisták eszmei'nevelésére. Ennek ered­ménye az is, hogy a pártokta­tás az 1974—1975. oktatási év­ben jó színvonalú volt. Az elő­adásokon a tagság átlagos megjelenése elérte a 87 szá­zalékot. Egyes pártszervezetek­ben, mint például a luőeneci Pol'anában, a fil'akovói Bútor­gyárban, a Poltári Efsz-ben, to­vábbá Málinecen, az utekáci Üveggyárban és Krnán az át­lagos megjelenés 95 százalékos volt. Ezzel szemben a luőeneci Téglagyárban, a kokavai Lyko- tex Üzemben és a íuöeneci Konzervgyárban a megjelents több előadáson és vitaszemi náriumokon 80 százalék alatt mozgott. A májusban megtartott zá­róbeszélgetés és az oktat ás ér­tékelése azt bizonyította, hogy növekedett a kommunisták és a beosztott pártonkívüliek ok­tatás iránti érdeklődése. Főleg azon pártoktatási alakulatok­ban, amelyekben a propagan­disták és a lektorok munkáju­kat felkészülve végezték, elő adásaikat pedig összekapcsol­ták a gyakorlati feladatokkal, a párt politikájának megváló- . sífásával. A járási pártbizottság poli­tikai nevelési otthona, ismer­ve a pártoktatás pozitív ered­ményeit, valamint a fogyaté­kosságokat, továbbra is foko­zott gondon fordít a propagan­disták eszmei és módszertani lel készítésére. A pártszervezetek — kiin­dulva a Központi Bizottság no­vemberi határozataiból, ame­lyeket lebontottak a helyi vi­szonyaikra fokozott gondot fordítanak következetes teljesí­tésükre. Minden kommunistá­nak konkrét feladatot adtak. Ezek teljesítését a pártcsopor­tok értekezletein és a párt- taggyűléseken rendszeresen ér­tékelik. Számos pártszervezet, mint például a fil'akovói Ko- vosmált karbantartó osztályán, a luöeneci Poíana szövöderész- legén, a Katarínska Huta-i Üveggyárban, a luőeneci Autó­javító Üzemben, a Lovinobanai Állami Gazdaságban jó eredmé­nyeket étnek el. Bizonyította ezt a májusi hónapban végre­hajtott tömegellenőrzés, amely megállapította, hogy a párt- és az állami szervek, tömegszerve­zetek, ipari és mezőgazdasági üzemek megnövekedett igé­nyességgel teljesítik a novem­beri plenáris ülés határozatait. A járás ipari üzemei a ne­gyedéves terv feladatait 101,1 százalékra teljesítették. A si­kerben nagy része van a több mint 700 szocialista munkabri­gádnak, a racionalizácjós és az újító kollektíváknak, valamint a jól megszervezett munkaver­senynek, de főleg annak, hogy a pártmunka nincs elszigetel­ve a gazdasági tevékenységtől. A pártszervezetek rendszere» sen foglalkoznak a gazdasági feladatok eredményes teljesíté­sével. A mestereket, a műszaki és vezető gazdasági dolgozókat, a kommunistákat arra ösztönzik, hogy konkrétan irányítsák a termelést és mindenkor vegyék igénybe a dolgozók alkotóké­pességét. Számos üzemben. így például a lovinobafíai Magne­zitüzemben, a poltári Üveg­gyárban, a luCeneci Polanában a gazdasági vezetők munkájuk­ban érvényesítik azt a fő alap­elvet, hogy semmit sem te­gyünk az emberek, a dolgozók nélkül, akik döntő befolyást gyakorolnak a terv teljesítésé­re. Tudatában vannak annak, hogy az ő kötelességük a ter­melés irányításában elmélyíte­ni a dolgozókkal való legszo­rosabb kapcsolatot. Ennek ér­dekében leküzdjük a bürokra­tizmust, amely gátolja az ele­ven. konkrét irányítást, és munkájukban következetesen érvényesítik a párthatározato­kat. Az említett példa annak a bizonyítéka, hogy a járás párt- szervezetei ellenőrzési jogukat a gazdasági vezetés területén és a termelés irányításában he­lyesen érvényesítik. Bíznak a vezető gazdasági dolgozókban, támogatják kezdeményezésüket, ugyanakkor munkájukkal szem­ben igényesek és következete­sek. A tapasztalatok alapján, ame­lyeket a tömeges ellenőrzésben szerzett a járási pártbizottság, elmondhatjuk, hogy a párt- szervezetek, a kommunisták a pártmunka színvonalának eme­lésével következetesen teljesí­tik a CSKP Központi Bizottsá­gának novemberi határozatát, ami záloga annak, hogy az ötödik ötéves terv feladatait mennyiségileg és minőségileg egyaránt teljesítjük. TANK1NA ISTVÁN, az SZLKP Luőeneci Járási Bizottságának titkára HELYES ÚTON SOK MÉG A PROBLÉMA A CIGÁNYKÉRDÉS MEGOLDÁSÁBAN A KELET SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN A kelet-szlovákiai kerületben jelenleg közel 98 000 cigány­származású állampolgár él, ami az összlakosság 7,5 százaléka. A jövőben számuk minden bi­zonnyal tovább növekszik, mert ebben a kerületben már a múlt évben az újszülöttek 13,4 száza­léka cigányszármazású volt. Ez azt jelenti, hogy tavaly több mint 3680 cigánygyermek szüle­tett. Ha a két statisztikai adat­hoz azt is hozzá tesszük, hogy ebben a kerületben még 32 000 cigánycsalád az úgynevezett, péróban él, az iskolaköteles ci­gánygyerekek száma több mint 24 000, a munkaképes cigány- férfiaknak csak a 80 százaléka, a cigánynőknek csak a 27 szá­zaléka van állandó munkavi­szonyban, akkor világosan kitű nik: annak ellenére, hogy tár­sadalmunk eddig is megkülön­böztetett figyelmet fordított a cigánykérdés megoldására, még jelenleg is bőven akad tenniva­ló, s a jövőben is nagy figyel­met kell még ennek a kérdés­nek szentelni. EDDIGI EREDMÉNYEK A CSKP Központi Bizottsága határozatainak megfelelően a kelet-szlovákiai kerületben is már hosszabb ideje behatóan foglalkoznak a cigánykérdéssel. Figyelemre méltó eredmények főleg a 94/1972-es kormányren­delet érvényben lépésétől szü­lettek. Javult a helyzet a ci*- gányszármazású állampolgárok munkaviszonyát illetően, és eredményesen sikerüli megszer­vezni a cigánygyerekek óvodai elhelyezését. 1972-től 1974-ig évente több mint ezer cigány férfi és nő talált állandó mun­kahelyre. 1972—74-ben a ci­gánygyermekek számára 36 óvodát építettek a kerületben. Jelenleg a cigányszármazású gyerekek 16,5 százaléka része­sül kellő felkészítésben az is­kolai tanulmányok megkezdésé­hez. Az utóbbi időben lényeges javulás állt be a cigányszárma­zású állampolgárok lakáskérdé­sének a megoldásában. Az utób­bi három évben a kerületben 700 pérót számoltak fel, 250 ci­gánycsalád megtakarított pén­zén vásárolt régebbi családi házat, 350 család pedig önerő­ből korszerű családi házat épí­tett magának. Jelenleg további, közel ezer cigánycsalád kez­dett lakásépítéshez. TOVÁBBI FELADATOK A cigánykérdést egyik nap­ról a másikra nem lehet meg­oldani. Ez a tény már régeb­ben beigazolódott. A cigány- származású állampolgárok gon­dolkodásmódját csak hosszan tartó, céltudatos nevelőtevé­kenységgel lehet átformálni. Az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy a kelet-szlovákiai kerületben a cigánykérdés meg­oldásában helyes úton indultak el, s jelenleg már a feltételek is megérettek ahhoz,, hogy in­tézkedéseket foganatosíthassa­nak az átnevelés meggyorsítá­sa érdekében. A következő idő­szakban főleg a nemzeti bizott­ságok és a tömegszervezetek vezetőinek kellene behatóbban foglalkozniuk a cigányszárma­zású állampolgárok bekapcso­lásával társadalmi és kulturális életünkbe. A munkaadóknak és a dolgozóknak is arra kellene törekedniük, hogy olyan mun- környezetet teremtsenek a ei- gányszármazású dolgozóknak, ahol a még előforduló kisebb­ségi érzésüket levetkőzhetnék. Ennek az elérése annál is in­kább fontos, mert szocialista társadalm i rendsze rlinkben minden dolgozónak egyforma jogai és kötelességei vannak. Ma, amikor a civilizáció roha­mosan fejlődik, nem engedhet­jük meg, hogy a cigányszárma­zású állampolgárok lemaradja­nak a fejlődés mögött. A ci­gánykérdés megoldása ilyen szempontból társadalmi érdek. Az elkövetkező időszakban a kelet-szlovákiai kerületben is el kell majd érni, hogy az iskola- köteles cigánygyerekek sikere­sen elvégezzék a kilencéves alapiskolát, s a tehetségeseb­bek közép-, majd főiskolát vé­gezzenek, de a gyengébb elő­meneteleknek is legalább ipa- ritanuló-iskolákban kell szak- képesítést szerezniük. Ezek mind olyan feladatok, amelye­ket jó hozzáállással, következe­tes és céltudatos nevelő mun­kával meg lehet valósítani. SZÁSZAK GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents