Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 133. szám, kedd
A REPÜLÉS ELLENSÉGE: A MADÁR A szeszélyes időjárás sok gondot okoz a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak. Az egyes efsz ekben és állami gazdaságokban a sok esőzés, máshol viszont a szárazság okozza a gondokat. A trhovistei egyesített Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz horovicei gazdaságában például a napokban öntözni kellett a napraforgóval bevetett földeket. Felvételünkön: Juraj Vafío és Jozef Ciklovsky a földeket öntözik. (Felvétel: A. Ha§öák — fiSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN B. K.: Az alkalmazotti nyug díjbiztosításról szóló 1964/101 sz. törvény 5. bekezdése, amely szerint a nyugdíjigény keletkezését nem gátolja az a körülmény, hogy a dolgozó közvetlenül a nyugdíjigény elérésének Időpontja előtt legfeljebb két éven át nem volt munkaviszonyban — egyaránt vonatkozik a férfiakra és a nőkre is. Ha a dolgozó ezt a lehetőségi, t ki akarja használni — feltehetően komoly oka van rá —, munkaviszonyát a munkaadó vállalattal vagy egyezséggel, vagy a munkatörvénykönyv 51. § a 1. bek. valamelyik minősített felmondási okára való hivatkozással adott írásbeli felmondással szüntetheti meg. Az idézett felmondási okok közül azonban nem hivatkozhatna a c) pont felmondási okára, hogy igénye keletkezett öregségi, 111. rokkan tjáradékra. Az említett járadékokra való igény ugyanis csak a törvényes feltételek teljesítése érdekében (az öregségi nyugdíj esetében a korhatár és a beszámítható ledolgozott évek száma) később nyílik meg. Az ilyen munkaviszonymegszüntetés abban az esetben, Iia a dolgozó nem tud hivatkozni különleges, a munkatörvénykönyv 51. §-a 1. bekezdésében felsorolt, minősített felmondási okra, csak az idézett rendelkezés 2. bek. értelmében a hat hónappal meghosszabbított felmondási idővel lenne lehetséges (az ön esetében 3 + 6 havi). Ha az említett módon korábban szüntetné meg munkaviszonyát, esetleges megbetegedése idején csak akkor lenne igénye táppénzre, ha a betegállomány a munkaviszony megszűnése után hatheti védelmi időben kezdődnék (legfeljebb 1 év idejére). M. E. D.: Ön jelenleg 52 éves és férje múlt év novemberében bekövetkezett halála óta havi 666 korona özvegyi járadékot kap. ön egyébként munkaviszonyban van és havi 1350 korona átlagkeresetet ér el. Az öregségi nyugdíjhoz még 6 évet kell ledolgoznia, hogy meglegyen a 25 beszámítható éve. Kérdi, hogy a nyugdíjtörvény 32. §-a értelmében egy óv eltelte után mennyivel csökkentik majd özvegyi járadékát, ha munkaviszonyban marad, s nem gondoskodik árvajáradékra jogosult eltartottról. Továbbá kérdi, lenne-e igénye öregségi nyugdíjra abban az esetben, ha nem dolgozna tovább? Férje halála után az egy év elteltével az idézett rendelkezés értelmében annak az összeg nek felével csökkentik majd özvegyi járadékát, amely összeggel (az Ön esetében kb. 1350 + 666 = 2016 korona) meghaladja a havi 1500 koronát (ez az ön esetében az 516 korona fele, azaz 258 korona lenne I. Az özvegyi nyugdíj folyósításának ideje az Ön saját öregségi nyugdíja szempontjából nem számít pótidőnek és így, ha abbahagyná a munkát, nem keletkezne igénye öregségi nyugdíjra, mivel nem teljesítené az előírt 25 beszámítható év törvényes feltételét. Ha tovább dolgozik és hat év után igénye lesz saját biztosítása alapján öregségi nyugdíjra, valószínű, hogy az Ön öregségi nyugdíja lesz a magasabb összegű (kb. 700 korona) és ennek a nyugdíjnak megállapítása után özvegyi járadékát fele összegében, tehát 333 ko róna összegben folyósítanák majd a nyugdíjhalmazatról szóló előírások értelmében. Cs. Zs.: Lehetséges, hogy feleségének annak idején rokkantjáradékot folyósítottak (vagy részleges rokkant járadékot,) amelyet azonban 3 év után — feltehetően egészségi állapotának megjavulása alap- f*n — megvontak tőle. Mivel közben, ill. a járadék megvonása után nem volt újabb munkaviszonyban kb. 20 éven át, nem keletkezett igénye újból rokkantjáradékra még abban az esetben sem, ha most 63 éves és egészsége romlása alapján egyébként rokkantnak kell őt tekinteni. Mivel ön öregségi nyugdíjas és felesége, bár még nem 65 éves, de teljes rokkantnak tekinthető, a nyugdíj- törvény (1964/101) 35. §-a értelmében a járási nemzeti bizottság járadékosztályán felesége kérheti a feleség járadékot (dôchodok manželky). Ez a járadék 100—300 korona lehet havonta a kérelmező és férje anyagi körülményei szerint. Ez önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető igénye. Orgona jeligére: Mivel hosszú ideje tartó egészségromlásról van szó, amely gátolja Önt a munkában és egyéb életfeltételeiben, annak igazolása alapján, hogy még a gyermekkorból származó károsodásokról van szó, kérelmezheti a rendkívüli részleges rokkant járadék folyósítását (čiastočný invalidný dôchodok v mimoriadnych prípadoch). Kérelmével forduljon a járási nemzeti bizottság járadékosztályához. Szomorú jeligére: Ha még gyermekkorából származó látásromlása alapján a fentiek értelmében részleges rokkantnak ismernék el, vagy ha a jnb társadalombiztosítási véleményező orvosa (posudkový lekár odboru soc. zabezpečenia ONV) megállapítaná, hogy a részleges rokkantság feltételeit teljesíti a rokkantjáradék folyósítása nélkül is, ennek alapján a béradó szempontjából kedvezményben részesülhetne. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN Gy. L.: A házuk melletti 8 ár kerten kívül kertrészüket az efsz vette igénybe azzal, hogy helyette másutt kínál pótföldet. Kérdi, helyese az efsz eljárása? Az efsz a hnb-vel együttműködve nyilván a tagosításról szóló 1955/47 sz. rendelet értelmében igényelte ki kertjüket. Ebben az esetben az eljárás jogos és ajánljuk, hogy a felkínált pótföldet fogadja el. A pótföldnek elvben azonos nagyságúnak és minőségűnek kell lennie. Ha édesanyja egyébként efsz- tag, abban az esetben lehetséges, hogy csupán más háztáji föld kiutalásáról van szó. Ez az intézkedés is az efsz hatáskörébe tartozik. Dr. F. J. Amióta a repülés sebessége óriási arányban megnőtt, a forgalmi és katonai repülés egyaránt új ellenséggel küzd: a madarakkal. Igaz ugyan, hogy korábban is okoztak baleseteket, zavarokat a repülőgépeknek nekitámadó, vagy véletlenül a légcsavar útjába kerülő madarak, mégis a madárveszély a második világháború előtt nem volt olyan súlyos. A második világháború után azonban, amióta a katonai gépek sebessége nagyjából háromszorosára, a forgalmi repülőgépeké pedig kétszeresére növekedett, a madarak okozta károk is rohamosan nőttek. Az angol haditengerészeti légierő becslése szerint minden egyes összeütközés kb. 20 000 dollár kárral jár — .ez csupán az átlagérték, s nem ritka az az eset, amikor a repülőgép teljes törése, személyzetének pusztulása az ütközés eredménye. Két angol állami légiforgalmi vállalat pontos madár-statisztikát vezet: 20 év alatt a BEA gépei több mint 120 esetben ütköztek össze madarakkal. A BOAC sugárhajtású gépein tíz év alatt 81 esetben kellett teljes vagy részleges hajtómű- cserét végrehajtani, ugyancsak madárfltközés „jóvoltából“. A madárveszély fokozódásának oka abban rejlik, hogy a korszerű, gyors gépek már a felszállás idején is akkora sebességet érnek el, hogy az élő szárnyas konkurrencia egyszerűen nem képes kitérni a gép útjából. Ráadásul, ha sugárhajtású gépről van szó, akkor a sugár- hajtómű tetemes szívóhatása még inkább lehetetlenné teszi a madár menekülését. A beszívott madár viszont a kompresszor lapátozása közé kerülve nem csupán saját maga pusztul el, de a lapátozást is többé-kevésbé lenyírja. Ezért értékelik olyan súlyosra a madárveszélyt. A repülőterek madarai A sugárhajtású gépeknél mepróbálnak ez ellen mindenféle eszközzel: rácsozattal, hálóval stb. küzdeni. Ez azonban csupán korlátozott mértékben hatásos és lehetséges — a többi között azért is, mert a sugárhajtómű belépő keresztmetszetéi oktalanul lefojtani, áramlásviszonyait szándékosán túlzottan turbulenssé tenni többletveszteséggel jár. A legsúlyosabb veszély forrásai azok a madárcsapatok, amelyek a repülőterek környékén ütik fel tanyájukat. Az egyik angliai repülőtéren a madárveszély különösen súlyosnak bizonyult: volt olyan eset, hogy egy-egy repülőgép felszállása után 400-nál több madárhullát gyűjtöttek össze a betonki- futóról és környékéről. Ez természetesen igen veszélyes helyzetet teremtett. Nem csupán a polgári légiforgalom gépeit veszélyeztetik a madarak. A pilóták többsége ma már, egyetért abban, hogy a pilótafülke ablakára szerelt golyóálló és szilánkbiztos szélvédő üveg semmit sem segítene pl. a légiharcban, de arra mégis kitűnően alkalmas, hogy egy-egy madártámadás ellen oltalmul szolgáljon. Még így is számolni kell azzal, hogy a madár esetleg átüti az üvegtáblát, ami a szilánkok okozta sérülések közvetlen veszélyén kívül még azzal a kellemetlenséggel is jár, hogy a rendkívül nagy sebességű légáramlás jelentékeny torlónyomása miatt pusztán mechanikai romboló hatás is jelentkezik. Van-e ellenszer? Amióta kiderült, hogy a madárveszély ilyen súlyos, és megállapíthatóan több száz ember halálának okozófa, érthető módon igyekeznek az ellenszereket keresni. Az egyik ilyen módszer: rendszeresen riasztani a repülőtér környéki madárcsapatokat. Alaposan megvizsgálták, milyen frekvenciájú hangokkal lehet egyes madártípusokat riasztani. Különleges gépkocsikat szerkesztettek, amelyek segítségével a nemkívánatos repülőtéri látogatókat el lehet űzni. Van olyan repülőtér is, ahol beépített hangszóróoszlopokkal küzdenek a madárveszély ellen. Megpróbálták azt is, hogy igen nagy feszültségű (bár gyenge) árammal űzzék el a madarakat. Bizonyos madárfajták 50 000 V körüli áram hatására valóban távoztak a nagyfeszültségű vezeték közeléből, ám az erősebb csőrű madarak el is csípték, meg Is szakították a vezetékeket. Egyelőre kétféle megoldást találtak: az egyik a hangszórós, akusztikai védelem, a madarak riasztása megfelelő frekvenciájú hangokkal, zajokkal. Az e kérdéssel foglalkozó szervek valóságos hanglemezgyűjteményt alakítottak ki különféle madárfajták elriasztására. A másik a madarak elűzése létfeltételük megvonásával. A táplálék eltüntetése a repülőtér közeléből — ennek egyik fajtája. A ragadozó madarakat a táplálékul szolgáló szelíd madarak áttelepítésével, elűzésével ugyancsak el lehet távolítani. Eddig jutottak el tehát a madárveszély leküzdésében. A kérdés egyelőre megoldhatatlannak tekinthető. Pedig meg kell oldani, mert a madarak okozta kár a légiforgalomban é~ a repülés egyéb ágaiban évente közel 109 millió dollárra tehető, a közvetlen életveszélyen és ennek tragikus következményein kívül. RAJZ ÉRTŐ SZÁMÍTÓGÉP A számítógép egyre általánosabban alkalmazott segítőtársa mindenféle szellemi munkásnak. Ebből a sorból a szerkesztőmérnök sem akar kimaradni, hiszen a számítógép őt is tehermentesítheti sok időt rabló részletfeladat elvégzésétől, ami ma a rajztáblához láncolja. De hogyan közlekedjék a számítógéppel, hogyan értsék meg egymást a rajz nyelvén? Hogyan fordíthatók le a számítógép szigorúan logikus nyelvére azok a finom ötletek és gondolatok, amelyek a szemlélet számára olyan nyilvánvalóak, és amelyeket a rajz néhány vonala olyan árnyalt hűséggel tud visszaadni? A kommunikáció szempontjából a döntő láncszem a bemenet és a kimenet, s mindaz a rendkívül bonyolult műveletsor, amely e két végső mozzanat közé beiktatódik, e tekintetben közömbös. A számítógépek alkalmazásával kapcsolatos fejlesztőmunkák tekintélyes része éppen a bemenő és kimenő készülékek tökéletesítésére irányul. A rajzolvasás legkézenfekvőbb módja a felület teljes letapogatása, mint ahogy ez a tv-ben történik. Történhet ugyanazzal a technikával is, vagy a facsimile átvitel módszerével. Az eljárásnak azonban több hátránya van. Először is rendkívül nagy redundanciával dolgozik; a hasznos adathoz képest óriási mennyiségű információt kell felhalmozni. De ennél talán még nagyobb baj, hogy a módszer nem engedi meg közvetlen párbeszéd kialakulását ember és gép között. A szerkesztőnek megvan az igénye arra, hogy ha ő belefirkál valamit a rajzba, a gép azonnal véleményt nyilvánítson, feldolgozza a változást, és mindjárt le is vonja a következtetéseket. S ehhez a gépnek megfelelő kifejező eszközökkel kell rendelkeznie. A mérnök pedig a választól függően továbbfejleszti vagy törli a módosítást. Valami ilyenféle szerkesztőgép lényegében egy katódsugárcső, amelynek képernyőjén egy különleges „fénytollal“ lehet rajzolni. A gép azután az ábrával igen különös műveleteket képes elvégezni, átrajzolni perspektív képbe, előírt átalakításokat végrehajtani. A szerkesztő eközben hozzárajzolhat, törölhet, ós bármelyik mozzanatot fényképen rögzítheti. Egyike a legidőtrablóbb feladatoknak a térképrajzolás. A térképész rendelkezésére áll a terepvonalak, kontúrok, jelzések gyűjteménye, ebből rajzolja át aprólékos gonddal, pontosan tartott vonalvastagsággal átlátszó papírra a térképet, majd erről készül a nyomólap. Ha más léptékben, vagy más összeállításban kell a térkép, az egész műveletet elejétől végig újra meg kell csinálni. Ezt a munkát hivatott megkönnyíteni egy új szerkezet, amely a kiinduló adatokat digitalizálja és mágnesszalagon tárolja. Számítógépbe helyezve az tetszőleges léptékben vezérli a rajzológépel, amely a számítógép kimenő készüléke, és az embernél összehasonlíthatatlanul gyorsabban és pontosabban dolgozik. A kiinduló adatok az archívunmban megőrizhetők. Az okos toll Hogyan alakítja át a térképész tolla a vonalak kordináta adatait a számítógép számára? A kezelőasztalnál ül, tollal a kezében. Ez a toll azonban nem ír, hanem olvas; begye mögött egy parányi, 400 Hz frekvenciával táplált indukciós tekercs van elrejtve. A tekercs mágnestere a toll tengelye irányában hat, merőlegesen az asztal lapjára. Az asztal lapja alatt mozog egy „bogár“ x és y koordináta irányú síneken. A bogárnak négy pick-up tekercse van, amelyek érzékelik a toll hollétét és szervmotorokat működtetnek úgy, hogy azok mindig pontosan a toll hegye alatt futtatják a bogarat. A bogár mozgását jellemző koordinátákat a mozgástól függően, vagy egyenlő időközökben digitális adatokban rögzíti a számítógép. A rajzolvasó tolinak távolról sem a térképészet az egyetlen alkalmazási lehetősége. A magfizikusok visszatérő problémája a buborékvagy szikrakamra felvételek értékelése, illetőleg számítógépes feldolgozásra való alkalmassá tétele. Az ábrát kivetítik az asztalra, és a kérdéses vonal mentén kell végigvinni a leolvasó tollat. További segédeszköz a két tekerccsel ellátott vonalzó, amelyet rá kell fektetni a vizsgált részecske-nyomra, és a gép azonnal megállapítja a hajlásszöget. A két tekercs egymás után kap áramot, a bogár előbb az egyik, majd a másik alá szalad, így a gép fokozatosan leolvassa a koordinátákat. De értékelhetők ezen a módon a kinoteodolit felvételek is, leolvasva róluk a rakéta vagy repülőgép viselkedését, gyorsulását, helyzetét. Általában a legkülönbözőbb vonalas ábrák vizsgálatára nyílik így lehetőség; például konstrukciós rajzok elemzésére a kritikus fordulatszám szempontjából stb. Kissé távolabb visz a műszaki-tudományos alkalmazástól az ujjlenyomatok gépi regisztrálása. A lényeges adatokat lyukkártyán rögzítik az archívum számára. Ha egyszer a berendezés adva van, számtalan feladatot ki lehet gondolni számára. Például felrajzolni a hajó útvonalát a térképen, ós azután a számítógép közvetítésével az automata kormányos már gondoskodik az útvonal betartásáról. Vagy az sem tartozik a képtelenségek közé, hogy a ruha szabásmintáját beadagolják a gépbe, azután mértéket vesznek a rendelőről, és annak alapján a gép önműködően méretre szabja az anyagot. (d|)
