Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 133. szám, kedd

A REPÜLÉS ELLENSÉGE: A MADÁR A szeszélyes időjárás sok gondot okoz a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak. Az egyes efsz ekben és állami gazda­ságokban a sok esőzés, máshol viszont a szárazság okozza a gon­dokat. A trhovistei egyesített Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz horovicei gazdaságában például a napokban öntözni kellett a nap­raforgóval bevetett földeket. Felvételünkön: Juraj Vafío és Jozef Ciklovsky a földeket öntözik. (Felvétel: A. Ha§öák — fiSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN B. K.: Az alkalmazotti nyug díjbiztosításról szóló 1964/101 sz. törvény 5. bekezdése, amely szerint a nyugdíjigény kelet­kezését nem gátolja az a kö­rülmény, hogy a dolgozó köz­vetlenül a nyugdíjigény eléré­sének Időpontja előtt legfeljebb két éven át nem volt munkavi­szonyban — egyaránt vonatko­zik a férfiakra és a nőkre is. Ha a dolgozó ezt a lehetősé­gi, t ki akarja használni — fel­tehetően komoly oka van rá —, munkaviszonyát a munkaadó vállalattal vagy egyezséggel, vagy a munkatörvénykönyv 51. § a 1. bek. valamelyik minő­sített felmondási okára való hivatkozással adott írásbeli fel­mondással szüntetheti meg. Az idézett felmondási okok közül azonban nem hivatkozhatna a c) pont felmondási okára, hogy igénye keletkezett öregségi, 111. rokkan tjáradékra. Az említett járadékokra való igény ugyan­is csak a törvényes feltételek teljesítése érdekében (az öreg­ségi nyugdíj esetében a korha­tár és a beszámítható ledolgo­zott évek száma) később nyílik meg. Az ilyen munkaviszony­megszüntetés abban az esetben, Iia a dolgozó nem tud hivatkoz­ni különleges, a munkatörvény­könyv 51. §-a 1. bekezdésében felsorolt, minősített felmondá­si okra, csak az idézett rendel­kezés 2. bek. értelmében a hat hónappal meghosszabbított fel­mondási idővel lenne lehetsé­ges (az ön esetében 3 + 6 ha­vi). Ha az említett módon koráb­ban szüntetné meg munkaviszo­nyát, esetleges megbetegedése idején csak akkor lenne igé­nye táppénzre, ha a betegállo­mány a munkaviszony megszű­nése után hatheti védelmi idő­ben kezdődnék (legfeljebb 1 év idejére). M. E. D.: Ön jelenleg 52 éves és férje múlt év novemberé­ben bekövetkezett halála óta havi 666 korona özvegyi jára­dékot kap. ön egyébként mun­kaviszonyban van és havi 1350 korona átlagkeresetet ér el. Az öregségi nyugdíjhoz még 6 évet kell ledolgoznia, hogy megle­gyen a 25 beszámítható éve. Kér­di, hogy a nyugdíjtörvény 32. §-a értelmében egy óv eltelte után mennyivel csökkentik majd özvegyi járadékát, ha munkaviszonyban marad, s nem gondoskodik árvajáradékra jo­gosult eltartottról. Továbbá kér­di, lenne-e igénye öregségi nyugdíjra abban az esetben, ha nem dolgozna tovább? Férje halála után az egy év elteltével az idézett rendelke­zés értelmében annak az összeg nek felével csökkentik majd öz­vegyi járadékát, amely összeg­gel (az Ön esetében kb. 1350 + 666 = 2016 korona) meg­haladja a havi 1500 koronát (ez az ön esetében az 516 ko­rona fele, azaz 258 korona len­ne I. Az özvegyi nyugdíj folyósítá­sának ideje az Ön saját öreg­ségi nyugdíja szempontjából nem számít pótidőnek és így, ha abbahagyná a munkát, nem keletkezne igénye öregségi nyugdíjra, mivel nem teljesítené az előírt 25 beszámítható év törvényes feltételét. Ha tovább dolgozik és hat év után igénye lesz saját biz­tosítása alapján öregségi nyug­díjra, valószínű, hogy az Ön öregségi nyugdíja lesz a maga­sabb összegű (kb. 700 korona) és ennek a nyugdíjnak megál­lapítása után özvegyi járadékát fele összegében, tehát 333 ko róna összegben folyósítanák majd a nyugdíjhalmazatról szóló előírások értelmében. Cs. Zs.: Lehetséges, hogy fe­leségének annak idején rok­kantjáradékot folyósítottak (vagy részleges rokkant járadé­kot,) amelyet azonban 3 év után — feltehetően egészségi állapotának megjavulása alap- f*n — megvontak tőle. Mivel közben, ill. a járadék megvo­nása után nem volt újabb mun­kaviszonyban kb. 20 éven át, nem keletkezett igénye újból rokkantjáradékra még abban az esetben sem, ha most 63 éves és egészsége romlása alap­ján egyébként rokkantnak kell őt tekinteni. Mivel ön öregségi nyugdíjas és felesége, bár még nem 65 éves, de teljes rok­kantnak tekinthető, a nyugdíj- törvény (1964/101) 35. §-a ér­telmében a járási nemzeti bi­zottság járadékosztályán fele­sége kérheti a feleség járadékot (dôchodok manželky). Ez a já­radék 100—300 korona lehet havonta a kérelmező és férje anyagi körülményei szerint. Ez önkéntes juttatás, amelyre sen­kinek sincs perelhető igénye. Orgona jeligére: Mivel hosszú ideje tartó egészségromlásról van szó, amely gátolja Önt a munkában és egyéb életfeltéte­leiben, annak igazolása alap­ján, hogy még a gyermekkor­ból származó károsodásokról van szó, kérelmezheti a rend­kívüli részleges rokkant járadék folyósítását (čiastočný invalid­ný dôchodok v mimoriadnych prípadoch). Kérelmével fordul­jon a járási nemzeti bizottság járadékosztályához. Szomorú jeligére: Ha még gyermekkorából származó lá­tásromlása alapján a fentiek értelmében részleges rokkant­nak ismernék el, vagy ha a jnb társadalombiztosítási véle­ményező orvosa (posudkový le­kár odboru soc. zabezpečenia ONV) megállapítaná, hogy a részleges rokkantság feltételeit teljesíti a rokkantjáradék folyó­sítása nélkül is, ennek alapján a béradó szempontjából kedvez­ményben részesülhetne. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN Gy. L.: A házuk melletti 8 ár kerten kívül kertrészüket az efsz vette igénybe azzal, hogy helyette másutt kínál pótföldet. Kérdi, helyese az efsz eljárá­sa? Az efsz a hnb-vel együttmű­ködve nyilván a tagosításról szóló 1955/47 sz. rendelet értel­mében igényelte ki kertjüket. Ebben az esetben az eljárás jogos és ajánljuk, hogy a felkí­nált pótföldet fogadja el. A pótföldnek elvben azonos nagy­ságúnak és minőségűnek kell lennie. Ha édesanyja egyébként efsz- tag, abban az esetben lehetsé­ges, hogy csupán más háztáji föld kiutalásáról van szó. Ez az intézkedés is az efsz hatás­körébe tartozik. Dr. F. J. Amióta a repülés sebessége óriási arányban megnőtt, a forgalmi és katonai repülés egy­aránt új ellenséggel küzd: a madarakkal. Igaz ugyan, hogy korábban is okoztak baleseteket, zavarokat a repülőgépeknek nekitámadó, vagy véletlenül a légcsavar útjába kerülő madarak, mégis a madárveszély a második világháború előtt nem volt olyan súlyos. A második világháború után azonban, amióta a katonai gépek sebessége nagyjából három­szorosára, a forgalmi repülőgépeké pedig két­szeresére növekedett, a madarak okozta károk is rohamosan nőttek. Az angol haditengeré­szeti légierő becslése szerint minden egyes összeütközés kb. 20 000 dollár kárral jár — .ez csupán az átlagérték, s nem ritka az az eset, amikor a repülőgép teljes törése, személyzeté­nek pusztulása az ütközés eredménye. Két angol állami légiforgalmi vállalat pontos madár-sta­tisztikát vezet: 20 év alatt a BEA gépei több mint 120 esetben ütköztek össze madarakkal. A BOAC sugárhajtású gépein tíz év alatt 81 esetben kellett teljes vagy részleges hajtómű- cserét végrehajtani, ugyancsak madárfltközés „jóvoltából“. A madárveszély fokozódásának oka abban rej­lik, hogy a korszerű, gyors gépek már a fel­szállás idején is akkora sebességet érnek el, hogy az élő szárnyas konkurrencia egyszerűen nem képes kitérni a gép útjából. Ráadásul, ha sugárhajtású gépről van szó, akkor a sugár- hajtómű tetemes szívóhatása még inkább lehe­tetlenné teszi a madár menekülését. A beszí­vott madár viszont a kompresszor lapátozása közé kerülve nem csupán saját maga pusztul el, de a lapátozást is többé-kevésbé lenyírja. Ezért értékelik olyan súlyosra a madárveszélyt. A repülőterek madarai A sugárhajtású gépeknél mepróbálnak ez el­len mindenféle eszközzel: rácsozattal, hálóval stb. küzdeni. Ez azonban csupán korlátozott mértékben hatásos és lehetséges — a többi között azért is, mert a sugárhajtómű belépő keresztmetszetéi oktalanul lefojtani, áramlás­viszonyait szándékosán túlzottan turbulenssé tenni többletveszteséggel jár. A legsúlyosabb veszély forrásai azok a madár­csapatok, amelyek a repülőterek környékén ütik fel tanyájukat. Az egyik angliai repülőtéren a madárveszély különösen súlyosnak bizonyult: volt olyan eset, hogy egy-egy repülőgép felszállása után 400-nál több madárhullát gyűjtöttek össze a betonki- futóról és környékéről. Ez természetesen igen veszélyes helyzetet teremtett. Nem csupán a polgári légiforgalom gépeit veszélyeztetik a madarak. A pilóták többsége ma már, egyetért abban, hogy a pilótafülke ablakára szerelt golyóálló és szilánkbiztos szél­védő üveg semmit sem segítene pl. a légiharc­ban, de arra mégis kitűnően alkalmas, hogy egy-egy madártámadás ellen oltalmul szolgál­jon. Még így is számolni kell azzal, hogy a madár esetleg átüti az üvegtáblát, ami a szi­lánkok okozta sérülések közvetlen veszélyén kívül még azzal a kellemetlenséggel is jár, hogy a rendkívül nagy sebességű légáramlás jelentékeny torlónyomása miatt pusztán mecha­nikai romboló hatás is jelentkezik. Van-e ellenszer? Amióta kiderült, hogy a madárveszély ilyen súlyos, és megállapíthatóan több száz ember halálának okozófa, érthető módon igyekeznek az ellenszereket keresni. Az egyik ilyen módszer: rendszeresen riasz­tani a repülőtér környéki madárcsapatokat. Alaposan megvizsgálták, milyen frekvenciájú hangokkal lehet egyes madártípusokat riasztani. Különleges gépkocsikat szerkesztettek, amelyek segítségével a nemkívánatos repülőtéri látoga­tókat el lehet űzni. Van olyan repülőtér is, ahol beépített hangszóróoszlopokkal küzdenek a madárveszély ellen. Megpróbálták azt is, hogy igen nagy feszült­ségű (bár gyenge) árammal űzzék el a mada­rakat. Bizonyos madárfajták 50 000 V körüli áram hatására valóban távoztak a nagyfeszült­ségű vezeték közeléből, ám az erősebb csőrű madarak el is csípték, meg Is szakították a vezetékeket. Egyelőre kétféle megoldást találtak: az egyik a hangszórós, akusztikai védelem, a madarak riasztása megfelelő frekvenciájú hangokkal, zajokkal. Az e kérdéssel foglalkozó szervek valóságos hanglemezgyűjteményt alakítottak ki különféle madárfajták elriasztására. A másik a madarak elűzése létfeltételük megvonásával. A táplálék eltüntetése a repülő­tér közeléből — ennek egyik fajtája. A raga­dozó madarakat a táplálékul szolgáló szelíd madarak áttelepítésével, elűzésével ugyancsak el lehet távolítani. Eddig jutottak el tehát a madárveszély le­küzdésében. A kérdés egyelőre megoldhatatlan­nak tekinthető. Pedig meg kell oldani, mert a madarak okozta kár a légiforgalomban é~ a repülés egyéb ágaiban évente közel 109 mil­lió dollárra tehető, a közvetlen életveszélyen és ennek tragikus következményein kívül. RAJZ ÉRTŐ SZÁMÍTÓGÉP A számítógép egyre általánosabban alkalma­zott segítőtársa mindenféle szellemi munkás­nak. Ebből a sorból a szerkesztőmérnök sem akar kimaradni, hiszen a számítógép őt is tehermentesítheti sok időt rabló részletfeladat elvégzésétől, ami ma a rajztáblához láncolja. De hogyan közlekedjék a számítógéppel, ho­gyan értsék meg egymást a rajz nyelvén? Ho­gyan fordíthatók le a számítógép szigorúan logikus nyelvére azok a finom ötletek és gon­dolatok, amelyek a szemlélet számára olyan nyilvánvalóak, és amelyeket a rajz néhány vo­nala olyan árnyalt hűséggel tud visszaadni? A kommunikáció szempontjából a döntő lánc­szem a bemenet és a kimenet, s mindaz a rend­kívül bonyolult műveletsor, amely e két végső mozzanat közé beiktatódik, e tekintetben kö­zömbös. A számítógépek alkalmazásával kap­csolatos fejlesztőmunkák tekintélyes része ép­pen a bemenő és kimenő készülékek tökélete­sítésére irányul. A rajzolvasás legkézenfekvőbb módja a felü­let teljes letapogatása, mint ahogy ez a tv-ben történik. Történhet ugyanazzal a technikával is, vagy a facsimile átvitel módszerével. Az el­járásnak azonban több hátránya van. Először is rendkívül nagy redundanciával dolgozik; a hasznos adathoz képest óriási mennyiségű infor­mációt kell felhalmozni. De ennél talán még nagyobb baj, hogy a módszer nem engedi meg közvetlen párbeszéd kialakulását ember és gép között. A szerkesztőnek megvan az igénye arra, hogy ha ő belefirkál valamit a rajzba, a gép azonnal véleményt nyilvánítson, feldolgozza a változást, és mindjárt le is vonja a következ­tetéseket. S ehhez a gépnek megfelelő kifejező eszközökkel kell rendelkeznie. A mérnök pedig a választól függően továbbfejleszti vagy törli a módosítást. Valami ilyenféle szerkesztőgép lényegében egy katódsugárcső, amelynek képernyőjén egy kü­lönleges „fénytollal“ lehet rajzolni. A gép az­után az ábrával igen különös műveleteket ké­pes elvégezni, átrajzolni perspektív képbe, elő­írt átalakításokat végrehajtani. A szerkesztő eközben hozzárajzolhat, törölhet, ós bármelyik mozzanatot fényképen rögzítheti. Egyike a legidőtrablóbb feladatoknak a tér­képrajzolás. A térképész rendelkezésére áll a terepvonalak, kontúrok, jelzések gyűjteménye, ebből rajzolja át aprólékos gonddal, pontosan tartott vonalvastagsággal átlátszó papírra a tér­képet, majd erről készül a nyomólap. Ha más léptékben, vagy más összeállításban kell a tér­kép, az egész műveletet elejétől végig újra meg kell csinálni. Ezt a munkát hivatott megkönnyíteni egy új szerkezet, amely a kiinduló adatokat digitali­zálja és mágnesszalagon tárolja. Számítógépbe helyezve az tetszőleges léptékben vezérli a raj­zológépel, amely a számítógép kimenő készü­léke, és az embernél összehasonlíthatatlanul gyorsabban és pontosabban dolgozik. A kiin­duló adatok az archívunmban megőrizhetők. Az okos toll Hogyan alakítja át a térképész tolla a vo­nalak kordináta adatait a számítógép számára? A kezelőasztalnál ül, tollal a kezében. Ez a toll azonban nem ír, hanem olvas; begye mö­gött egy parányi, 400 Hz frekvenciával táplált indukciós tekercs van elrejtve. A tekercs mág­nestere a toll tengelye irányában hat, merőle­gesen az asztal lapjára. Az asztal lapja alatt mozog egy „bogár“ x és y koordináta irányú síneken. A bogárnak négy pick-up tekercse van, amelyek érzékelik a toll hollétét és szervmo­torokat működtetnek úgy, hogy azok mindig pontosan a toll hegye alatt futtatják a bogarat. A bogár mozgását jellemző koordinátákat a mozgástól függően, vagy egyenlő időközökben digitális adatokban rögzíti a számítógép. A rajzolvasó tolinak távolról sem a térké­pészet az egyetlen alkalmazási lehetősége. A magfizikusok visszatérő problémája a buborék­vagy szikrakamra felvételek értékelése, illető­leg számítógépes feldolgozásra való alkalmassá tétele. Az ábrát kivetítik az asztalra, és a kér­déses vonal mentén kell végigvinni a leolvasó tollat. További segédeszköz a két tekerccsel ellátott vonalzó, amelyet rá kell fektetni a vizsgált részecske-nyomra, és a gép azonnal megállapítja a hajlásszöget. A két tekercs egy­más után kap áramot, a bogár előbb az egyik, majd a másik alá szalad, így a gép fokozatosan leolvassa a koordinátákat. De értékelhetők ezen a módon a kinoteodolit felvételek is, leolvasva róluk a rakéta vagy repülőgép viselkedését, gyorsulását, helyzetét. Általában a legkülönbözőbb vonalas ábrák vizs­gálatára nyílik így lehetőség; például konstruk­ciós rajzok elemzésére a kritikus fordulatszám szempontjából stb. Kissé távolabb visz a műszaki-tudományos alkalmazástól az ujjlenyomatok gépi regisztrá­lása. A lényeges adatokat lyukkártyán rögzítik az archívum számára. Ha egyszer a berendezés adva van, számtalan feladatot ki lehet gondolni számára. Például felrajzolni a hajó útvonalát a térképen, ós az­után a számítógép közvetítésével az automata kormányos már gondoskodik az útvonal betar­tásáról. Vagy az sem tartozik a képtelenségek közé, hogy a ruha szabásmintáját beadagolják a gépbe, azután mértéket vesznek a rendelőről, és annak alapján a gép önműködően méretre szabja az anyagot. (d|)

Next

/
Thumbnails
Contents