Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-09 / 132. szám, hétfő
EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN HA BÉKÉT AKARSZ — KÉSZÜLJ A BÉKÉRE Az ókori Rómában érvényes volt a szólásra ód ás: ha bókét akarsz — készülj a háborúra. S ha visszatekintünk a történelemre, ez az ókori hatalom tulajdonképpen ritkán akart békét, viszont annál gyakrabban készült a háborúra, újabb hódító hadjáratokra. Magában a szólásmondásban kifejezésre jut az, hogy amennyiben valóban békés életet kívánunk portánkon, akkor fegyverkeznünk kell, erőseknek kell lennünk, hogy az esetleges ellenség visszarettenjék. Azóta sok-sok százaid telt el, s bár a szólásmondás szájról szájra szállva fennmaradt, a kizsákmányoló társadalmak Inkább a római gyakorlatot követbe készültek s nemcsak készültek a háborúra. A történészek adatai megdöbbentőek. Háború követett háborút, egyidőben több helyen is dúlt az emberirtó harc. Mintha igazolást nyerne az ismétlődő tapasztalatra épülő megállapítás, hogy az ember az egyetlen dúvad, amely oktalanul is irtja fajtáját. Ez a rettenetes gyakorlat nemcsak átnyúlt századunkba, hanem ebben a XX. században kulminált két pusztító világháborúban, amelynek csak halottaik- ban 60 millió áldozata volt. Viszont ebben a században, nem sokkal a kezdete után az októberi forradalom az emberiség történelmének viharfelhőktől komor egén az új hajnal pírját jelentette. Azóta a gyerekcipőből kinőtt, felserdült és megerősödött nemcsak a Szovjetunió, hanem a második világégés után a szocialista országok közössége is. Egy olyan közösség jött létre, amelynek létfontosságú érdeke éppen a béke. S báír ez nem adatott meg nekünk, mégis tény és való, hogy kezdettől fogva napjainkig a szovjetek országa és az egész szocialista vllágközös- ség élén állt és áll annak a harcnak, amely éppen a tartós bilágbékéért folyik. Igaz, a hidegháború éveiben még nálunk is érvényben volt a római szólásmondás, mert az ellenség szüntelenül a csapkodott. Igaz az is, hogy békeakarásunk ma sem foghíjas pacifizmus. Ma is tudjuk, hogy erőseknek kell lenmüiiik, ha meg akarjuk védeni a békét. De a helyzet mégis más, és évek óta sok jel arra vall, hogy módosulhat, kevésbé érdessé válhat a régi szólás, valahogy ílyformán: Ha békét akarsz — készülj a békére. S hogy ezt tesszük, arról legutóbb a Varsói Szerződés tagállamai közvéleménye képviselőinek kétnapos prágai gyűlése is meggyőzhette a világot. A Varsói Szerződés természetesen védelmi jellegű, amely — immár húsz esztendeje — tulajdonképpen válaszképp jött létre az észak- atlanti szerződés, e kifejezetten agresszív jellegű imperialista tömörüléssel szemben. Azt viszont senki sem vitatja, hogy a Varsói Szerződés is katonai jellegű. S ennek ellenére éppen e szerződés tagállamai közvéleményének képviselői fordulnak ismét az egész világ közvéleményéhez, hogy további, az eddiginél még határozottabb bókeharcra ösztönözzék. Ojra hangsúlyozzák, hogy azok az országok, amelyeket képviselnek, hajlandóak a Varsói Szerződést hatálytalanítani, katonai szervezetét felszámolni, amennyiben a NATO is megszűnik, s végetér az esztelen fegyverkezési hajsza. Bölcsen rámutattak arra, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának feladata már régen nemcsak a kormányok ós az államférfiak dolga, hanem a tömegeké is, akik aktívan részt vesznek a világ fejleményeiben, s akik életükkel, magatartásukkal, harcukkal és munkájukkal formálják ezt a világot. Nem kételkedünk benne, hogy a prágai gyűlésről kiadott közlemény világszerte éppen az e«gyszerű emberek körében talál visszhangra és sürgető szavai követőkre. S talán nincs messze az az idő, amikor már teljes mértékben és minden fenntartás nélkül, visszavonhatatlanul érvényes lesz: ha békét akarsz — készülj a békére. NINCS SZENTEBB KÜLDETÉS A BÉKE SZOLGÁLATÁNÁL Ennek az országnak uralkodó ideológiája a materializmus alapjaira épül. Ellentétben áll az idealizmus minden megnyilvánulásával. A kommunisták ezt a tényt sohasem kendőzték el. Ez viszont mit sem változtat azon, hogy ebben az országban ateista és hívő ember értékét egyaránt emberi tartása, munkája, élete, Jelleme határozza meg. így kell ennek lennie, hiszen lakosságunk zöme nem kommunista, viszont a szocializmus nagy művét vállvetve építik kommunisták és nem kommunisták. Nálunk vallásszabadság van, ami nem érthető valamiféle könyöradománynak, hanem abból a felismerésünkből következik, hogy az ember tudatának megnyerése hosszú ideig tartó folyamat, a tudat megváltoztatása nem érhető el semmiféle adminisztratív intézkedéssel, csak hosszú távú, hangyaszorgalmú meggyőző munkával, s ami nem kevésbé fontos' és talán még hatásosabb is az előzőnél: követésre ösztönző példamutatással. Államunk és pártunk hívőkkel kapcsolatos gyakorlati politikáját elismeréssel nyugtázzák nemcsak a vallásos emberek tömegei, hanem — többi között — a katolikus papság is. Erről meggyőzően tanúskodott a Pacem in Terris szervezet múlt heti brnói I. kongresszusa. A katolikus lelkipásztorok ezen a kongresszuson külföldi vendégek jelenlétében nyilatkozatukban a legnagyobb elismeréssel szóltak elsősorban a szocialista rendszer magas fokú erkölcsi értékeiről. Az elismerő szavak mindig jól esnek, de valahogy ennél többre tartjuk azt a körülményt, hogy a kongresszus résztvevői — minden bizonynyal kifejezésre juttatva sok száz ós ezer társuk véleményét — kijelentették: kötelességüknek tartják a szocialista rendszer iránti szeretetre és hűségre vezetni hívőiket. A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK FÖ ÚTJA Az utóbbi időben mind több szó hangzik el a komplex racionalizációs brigádokról. Ezekben a munkaközösségekben tudvalevőleg különféle hivatású emberek, pl. munkások, technikusok, mérnökök, esetleg kutatómunkások tömörülnek egy bizonyos feladat, vagy feladatok ésszerű elvégzésére. Elnevezésükben azért szerepel a komplex fogalom is, mivel ezt a feladatot igyekeznek komplex módon, vagyis teljes egészében megvalósítani. Szlovákia fővárosában a múlt héten kétnapos szemináriumot tartottak az ilyen brigádok tevékenységével összefüggő kérdésekről. A beszámolók és a vita megerősítette, hogy ezek a brigádok hidat képeznek a tudomány, a kutatás és a termelés, között. Szlovákiában 1973-hoiz mérten 1974-ben megtízszereződött a számuk és 1105 ilyen komplex racionalizációs brigád működött 13 461 taggal. A CSSZK- ban még gyorsabb iramú a fejlődés, így tehát remélhető, hogy a gazdaságfejlesztésnek ez az új eszköze, amelyet csak nemrég tárt fel Milán Zaböíknak, az Antonín Zápo- tocky Bánya ifjúsági szocialista munkabrigádja vezetőjének kezdeményezése, fegyverré válik munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk kezében. (gály) Többet, mint o kötelesség diktál A pobrezovái Sverma Vasmű dolgozói az elmúlt évek folyamán számtalan alkalommal tanúbizonyságot tettek önzetlen munkaszeretet ü kr 61. Legutóbb tavaly ősszel győződhetett meg az ország arról, hogy a gyár valamennyiük számára jóval többet jelent annál, amit a munkahely fogadnia alatt értenek az emberek. Októberben, amikor a megáradt Garam szinte percek alatt elöntötte a hatalmas csarnokokat, a vasgyáriak hosszú heteken át csaknem emberfeletti erővel dolgoztak a milliós károk gyors helyreállítása és a termelés mielőbbi megindítása érdekében. Akkor még kevesen bíztak abban, hogy a 47 700 000 koronás termeléskiesés jelentős résziét az év végéig sikerül majd behozni. A víz levonulása után mégis mindenütt fokozott szorgalommal láttak munkához. December végéig 18,5 millió koronára sikerült lecsökkenteni a természeti csapás miatti termelési lemaradást. A szocialista országokba irányuló kivitel tervét pedig maradéktalanul teljesítették a vasmű dolgozói, akik az árvíz utáni komoly nehézségek ellenére szép sikerekkel kezdték az idei évet. Azóta minden szakaszon egyenletesen teljesítik a tavalyinál lényegesen igényesebb termelési feladatokat. Lemaradás eddig sehol sem történt. Ezzel szemben a májusvégi mérlegkészítés során több termelési részlegen jelentős értékű tervtúlteljesítés- rol is számot lehetett adni. — Minden tekintetben szép sikereket eredményezett számunkra az idei év első öt hónapjában elvégzett munka — újságolta a minap Ján Chlebovec, a tervezési osztály vezetője. — Terv fel adataink maradéktalan teljesítésén kívül összesen 2300 tonna nyersacélt, 3260 tonna hengerelt árut és 380 tonna acélcsövet gyártottunk. A tervtúlteljesítések együttes értéke eléri az öt és félmillió koronát. Viszont azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az említett gyártmányok mind a hazai, mind a külföldi piacon a legkeresettebb kohászati termékek közé tartoznak. A vasmű dolgozói az év kezdete óta következetesen teljesítik a tervfeladatok minden mutatóját. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva az árutermelés tervét például 100,7 százalékra, a bruttótermelés tervét kerek 100 százalékra, a munkatermelékenység tervét pedig 106,1 százalékra sikerült teljesíteni az év első öt hónapjában. Az is említést érdemel, hogy a tervezett anyagköltségeket egy tonna gyártmányra számítva átlagosan 34 fillérrel csökkentették május végéig. Ilyenformán összesen 1 200 000 koronás megtakarítást értek el. A vasgyáriak természetesen örülnek ezeknek a sikereknek. Azonban nem elégednek meg ennyivel. Annak ellenére, hogy az idei évben több termelési részlegen kall elvégezni az idő- s erűvé vált főjavításokat és hogy ezenkívül jelentős erőt kötnek le a beruházási építkezések, az év első felére meghatározott termelési feladatokat június 25-ig akarják teljesíteni. A hónap hátralévő napjaiban pedig a CSKP KB és az SZLKP KB januári felhívása nyomán vállalt háromszázalékos félévi terv túl telj esi test szeretnék biztosítani. Az idén, a kilencedik ötéves terv időszak utolsó évében befejezés előtt áll a 750 000 voltos magasfeszültségű áram- vezeték építése, amely a Don íjásztól a Szovjetunió határáig húzódik. (Felvétel: CSTK — APN) — Kötelezettséget vállaltunk, hogy az ötödik ötéves tervidőszak ránk háruló feladatait a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójára maradéktalanul teljesítjük. Az idei óv első öt hónapjában elért termelési munkasikerek és a beruházási építkezések terén történt kedvező változások alapján azonban úgy véljük, hogy többet is adhatunk ennél a társadalomnak. Ezért a második fél évre tervmódosítást javasoltunk. Az idei évre szóló eredeti tervekhez viszonyítva jelentős emelést kérvényeztünk a fő- igazgatóságtól. Összesen 27 millió 500 000 koronás értékkel akarjuk növelni a termelést. Ennek jelentős részét az árutermelés növelése képezi, hiszen 9 700 000 koronás terven felüli értéket tűztek ki célul a vasmű dolgozói. Ez annyit jelent, hogy a második félév feladatainak teljesítésén kívül 9000 tonna hengerelt áru ós 800 tonna acélcső kerül majd ki a gyár kapuján december végéig. Valóban példamutató kezdeményezésről van szó. — Dolgozóink teljes mértékben megértették a központi pártszervek januári felhívását — mondta Pavel Mydlo, a csőgyártó részleg pártalapszerve- zetének elnöke. — Valameny- nyien tudatában vagyunk annak, hogy amennyivel többet adunk a társadalomnak, annál többet várhatunk tőle. Elsősorban ezért vállaljuk a többlet- munkát. A csőgyártó részleg dolgozói körében, csakúgy mint a vasműben, jó eredményei vannak a szocialista munkaversenynek is. Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére 738 000 korona értékű kötelezettségválilalást tett a részleg 416 dolgozója. A munkafelajánlások mintegy 99 százalékát már teljesítették. Az év végéig a saját kezdeményezés nyomán megnövekedett tervfeladatok teljesítése mellett további jelentős értékgyarapodást eredményez a kötelezettségvállalás túlteljesítése is. Másként fogalmazva, arról van szó, hogy a vasgyáriak minden egyes termelési szakaszon ismét többet akarnak tenni annál, amit valamennyiük számára a munkásbecsület és a kötelesség diktál. LALO KÁROLY A lengyel népgazdaság fejlődésének egyik alapvető feltétele az ipari kapacitások ésszerű kihasználása. A LEMP KB Politikai Bizottságának legutóbbi ülésén az e téren történt változásokat értékelték. Javult a kapacitás kihasználása a szénbányászat, a vegyipar, a vas- és fémkohászat és a villamosgépgyártás területén, de a gazdaság számos területén még vannak feltáratlan tartalékok, amelyeket megfelelő munkaszervezéssel és szakembergárdával mozgósítani kell. A termelés növeléséhez a termelékenység emelése a múlt évben 80 százalékkal járult hozzá. Az egyes vállalatokat tekintve azonban a termelékenység fokozásában még nagy különbségek vannak. Nagyok a tartalékok a tőkeberuházások területén is. Ebben az évben több mint 500 milliárd zlotyt fordítanak beruházásokra, ezért korántsem közömbös, mennyi idő alatt térülnek meg ezek a beruházások. Szovjet—japán lazactenyésztés A Tokióban tartózkodó Iskov szovjet halászati minisztor megállapodott a Japán földművelésügyi miniszterrel, hogy nyélbe ütik a régóta tervezett közös lazactenyésztést. A megállapodás értelmében a Szaha- lin-félszigeten levő Ploner folyón kezdik meg a tenyésztést. A tervbe vett költség 20 mii* 116 rubel. A kiét ország szakéra tői már a közeljövőben megkezdik a részletek — a tervezett mennyiség, illetve a szükséges berendezések — megvitatását. Japáni tartózkodása során Iskov miniszter több más témát is megvitat, így a szorosabb együttműködés kiépítését a halászatban, az új tengerjogi kérdést, s a halászat biztonságát. Szemétégetésből elektromos energia Berlin egyik elővárosában üzembe lépett az NDK első nagy szemétégető műve. A csehszlovák és német vállalatok által épített üzemben a főváros évi kétmillió köbméter hulladékának kétödödét semmisíthetik meg. A kemencékben óránként 30 tonna háztartási hulladék 800—1050 fok hőmérsékleten ég el. A visszamaradó hamut és salakot az építőipar használja fel töltelékanyagként. A szemét elégetésekor keletkezett hőt hőerőmű alakítja át elektromos energiává. A szennygázokat az elektromos szűrőberendezések tisztítják meg. Az NDK mezőgazdaságának rohamos fejlődése NDK-beli statisztikák szerint 1950-ben egy mezőgazda- sági munkás mindössze hat fő, 1965-ben 18 fő élelmiszerszükségletét termelte meg, és az idén ez az átlag várhatóan 32 főre emelkedik. A termelékenység ugrásszerű javulása nyomán a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ma 800 ezer, szemben a 25 év előtti 2,7 millióval. A terméshozam növekedését, az élőmunka-ráfordítás csökkenését bizonyítja, hogy egy métermázsa gabona termesztéséhez 1950-ben még 6—7 órás élőmunka^ráfordítás, 1970-ben már csak 0,5 óra volt szükséges. Általánosítható tehát, hogy össztársadalmi szinten a holtmunka emelkedésénél az élőmunka gyorsabb ütemben csökkent. A terméshozam gyorsiramú növekedése lehetőséget ad a mezőgazdasági cikkek importjának csökkentésére is. A mezőgazdaság fejlődését az ország 60 iparága, a többi« között a gépipar 17,9 százaléka, a fémfeldolgozóipar 13,1 százaléka, a vegyipar 13 százaléka, az építőanyagipar 8 százaléka szolgálja. Az ipar és mezőgazdaság összefonódásának egyik ékes példája a tehenészet és a vele összefüggő tejfeldolgozó ipar kapcsolata. A láncolaton belül 1,7 millió fő. a munkaképes lakosság 28 százaléka tevékenykedik közvetlen vagy követett úton. A technika, a tudományos kutatómunka térhódítása a mezőgazdaságban maga után vonja a város és falu közötti különbség csökkenését, a falusi lakosság élet- és kultúr- színvonalának rohamos emelkedését. A termelés ésszerűsítése Lengyelországban
