Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 23. szám, Vasarnapi Új Szó
Műhelyt építenek Mindenhol probléma az iskolaépítés, de főleg Nővé Zámkyban (Érsekúj- várott). Például: az elektrotechnikai szakközépiskola új, korszerű iskola- épületének építése csak vontatottan halad, pedig a műhelyekre már most nagy szükség volna. Ez a megállapítás azonban semmit sem jelent. Nem o»ldja meg a problémát. Ezért az iskola pedagógusai és diákjai elhatározták, hogy cselekedni fognak. Vállalták: 1975. szeptember 1- lg az iskola udvarán 400 négyzetméter alapterületű műhelyt építenek. Május közepén kezdték meg a munkát, s hogy tervüket, vállalásukat teljesíthessék, a műhelymunka tantárgy oktatói szocialista munkabrigád címért versenyző munkacsoportot szerveztek. A brigád vezetője Baranovics elvtárs. Az iskola vezetőségével karöltve ő irányítja és szervezi a munkálatokat. A tanárok és a diákok körében nagy a lelkesedés és a munkakedv. Nagyon találóan „ifjúsági építkezésnek“ nevezték el a műhelyépítést. Nem kétséges, hogy a szocialista munkabrigád címért versenyző építők teljesíteni fogják vállalásukat, és szeptember else- jére kész lesz a műhely. Pintér Vera Új könyvtárak A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának legutóbbi ülésén, amikor a „Példás könyvtárakért“ elnevezésű mozgalom eredményeit értékelték, érdekes adatokat állapítottak meg. A kerületben 1145 könyvtáros működik. Közülük 962 társadalmi munka formájában, önként végzi tevékenységét. A kerület könyvtárainak állománya egy év alatt 250 000 kötettel gyarapodott. A legjelentősebb azonban az a tény, hogy a kerületben 11 új könyvtárat is létesítettek. Nemöek BohuS Daloló asszonyok Az utóbbi időben sokat hallatnak magukról a ho* liSai (galsai) asszonyok. A tavaly megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalversenyen sikerrsil szerepeltek, bár akkor versenyeztek először. Már a járási selejtezőn is első helyezést értek el. Egyébként ez az asszonyokból álló kórus „Búzavirág“ néven szerepel, s a tavalyi siker óta fáradságot nem ismerve gyakorol, készül az újabb fellépésekre. Már több községből kaptak szereplésre felszólító meghívást. Örömmé! el is fogadták. Legutóbb otthon, a koszorúzási ünnepségen szerepeltek a nagy nyilvánosság előtt. Mind a 15 asszony egyforma búzavirág-kék színű ruhában. Eddigi sikereiket Czakó Miklós zenetanárnak és Nagy ]enő kultúrtársnak köszönhetik. Kubis Jánosné jellegzetes, már messziről felismerhető gépezet a salai (vágsellyei j DUSLO nemzeti vállalat gyártelepén látható daru. A tövében működik az ammóniát gyártó részleg, melynek dolgozói tavaly 10,5 millió korona értékű szocialista vállalást jelentettek be. Egymillió korona értékkel túlteljesítették vállalásukat. Guöik Michal mérnök, a minisztérium küldötte, Buvala ]án mérnök, a SLOVCHÉMIA vezérigazgatóságának képviselője tehát nemrégiben ünnepi ülésen adták át a részleg dolgozóinak az őket megillető kitüntetéseket. AlakSa Milán A felvételt Papp Zoltán készítette. Érdekes verseny A JEDNOTA fogyasztási szövetkezet levicei (lévai) vezetősége megszervezte a kirakatrendezők verse* nyét. öten neveztek be ebbe a versenybe. Az értékelés után az első díjat Szűcs László kapta. A második díjat Baranyai György, a harmadikat Török Edit. Említésre méltó, hogy a kerületi szakszervezeti tanács is meghirdette a kirakatrendezők versenyét, s az értékelés után ebben a versenyben Is első helyezést ért el Szűcs László. Sikeréért, természetesen szép ajándékot kapott. Pavúk Anna Ismét sikert arattak KI ne emlékezne a történelemkönyvből az auszter- litzi csatára? A mai Slavkovnál zajlott le 1805-ben három császár seregeinek ütközete, amely a múlt század első felének legvéresebb eseménye volt. A hajdani csatatéren ma különféle mezőgazdasági termények zöldellnek, aranylanak, és csupán a táj néhány magasabb pontján emlékeztet a történelem nagy napjára egy-egy kő. Podolí község határában, az országúihoz közel egy dombtetőn állították fel azt a kváderkövet, amelynek^ elő lapja voltaképpen plasztikus bronztérkép és az oszt-” rák, orosz és francia sereg felállítását rögzíti. Erről a helyről tekintette meg Napóleon első ízben az ausz- terlitzi harcmezőt. A slavkovi várkastélyban elhelyezett városi történeti múzeum földszintjén néhány teremben mutatták be a császárok Csatájának eseményeit és a szántóföldekről, sírokból előkerült tárgyi emlékeit. E régi napóleoni expozíciót azonban felszámolták. Tegyük hozzá, hogy a kastély és a benne elhelyezett múzeum valamennyi kiállított emlékének egyelőre ez lett a sorsa. A teljes demontázs oka az, hogy tavaly januártól az egész objektumban rekonstruálják a villanyvezetéket és az elektromos berendezéseket. Ezért a látogatók is hiába keresnék fet a nevezetes helyet. Mindamellett a múzeum dolgozói e hónapokban sem tétlenek. Az épület használható termeiben Slavkov felszabadulásának 30. évfordulójára készítettek jól megalapozott, szép kiállítást. Božena Víchová történész, aki a múzeum igazgatóját helyettesíti, tájékoztat a tervbe vett akciókról is: „Még nem tudjuk, mikor fejezik be a rekonstukciós munkálatokat, hogy az épület újra nyitva állhasson az érdeklődők előtt. Az már mindenesetre bizonyos, hogy az auszterlitzl csata 170. évfordulójára megnyitjuk az új napóleoni expozíciót.“ Ha jól tanultam meg a leckét annak idején, a jubileum az idén december 2-án lesz. Szántó György A kórusvezető monológja — Én, kérem, Zlnka István vagyok, 44 éves, a Slád- koviőovói Magtermesztő Állami Gazdaság munka- biztonsági technikusa. Társadalmi munkában vállaltam a 42 tagú vegyes- kar vezetését. A karmester Farkas László, az ő munkaterülete a szakmai fel-> készítés. Az ón feladatom a próbák és fellépések megszervezése, az autóbusz bebiztosítása és hasonlók. Három faluból valók a tagok és különféle munkahelyeken dolgoznak, így elég probléma a megjelenés biztosítása Is. — Mikor próbálunk? Hetente egyszer, csütörtökön. Fellépni az állami gazdaság rendezvényein szoktunk, meg a környező failvak földművesszövetkezeteinek évzáró gyűlésein, és más alkalmakkor. Mindig és mindenhol elége* dettek voltak műsorunkkal. Szlovák és magyar népdalok szerepelnek a műsorban, néha klasszikus számok is. Most legutóbb Kodály két kőrusművével léptünk fel. Három szólamban. Egyre igényesebbek vagyunk önmagunkkal szemben — Persze, persze. Az állami gazdaság vezetősége támogatja tevékenységünket. Autóbuszt ad. Tavaly a férfiak számára egyforma nadrágot, a nők szá- mára egyforma ruhát vásárolt. Tizenháromezer koronát költött reánk. — Személyes hasznom? Az nincs. Egyszerűen szeretem a népzenét, a népi hagyományokat, s ezeket ápolni kell. A klasszikus művek betanulásával pe* dig önmagunkat is neveljük. Ugyanakkor igényt támasztunk a hallgatóságban. Mindez megéri. Még akkor is, ha részünkről fáradsággal, bizonyos lemondással iár. — Befejezésképpen? A kórus tagjainak tenniaka- rása nagy. Vannak, akik a növénytermesztésben dolgoznak, mások az állat- tenyésztésben, vagy a kertészetben. Sokan műszakot cserélnek, csakhogy el jö-- hessenek a próbákra, a fellépésekre. Megérdemlik a dicséretet, megérdemlik az elismerést.“ Lejegyezte: György Elek Mikor nyit kaput? A daru tövében Jókai Mór születésének 150. évfordulójára emlékezve ezúttal Jókai Anna „Fejünk felől a tetőt“ című színművét mutatták be Komáromban a CSEMADOK helyi szervezetének és a Szakszervezetek Házának műkedvelő színjátszói. Ismét sikert arattak. Székelyné Mórocz Erzsébet, Hollósi ]Ózsef, Blaskó Nóra, Sztrecskó Rudolf, Dobai János és a többiek igazán megérdemlik a dicséretet, mert a színmű nehéz feladat elé állította őket, de sikerrel megbirkóztak a problémákkal, s ahogy mondary szokás: meggyőző erővel vitték színre Jókai Anna színművének alakjait. Tarics János, a darab rendezője, Lővlnger László, a segédrendező is megérdemlik az elismerést, hiszen sokat, nagyon sokat tettek a sikerért. A díszleteket Platzner Tibor tervezte, Jancsó István, Farkas Ferenc, Szórád Gyula és még többen mások, mint technikai munkatársak ugyancsak kivették részüket a munkából. Nem kétséges, hogy közreműködésük nélkül elmaradt volna a siker is Egyébként a siker jelentőségét az adja meg, hogy igényes közönség előtt mutatták be a színdarabot, hiszen a város közönsége könnyen összehasonlíthatja teljesítményüket a hivatásos színjátszók által nyújtott teljesítménnyel. Arról nem is szólva, hogy a városban már kialakult bizonyos hagyomány a színjátszás terén. Még műkedvelői szinten sem lehet — és nem is szabad — átlagos, sablonos teljesítménnyel a közönség elé lépni. Így értelmezve nagyon sokat jelent a megállapítás: Ismét sikert arattak. Külön dicséretükre szolgál, hogy szabad Idejük feláldozásával vállalkoztak a feladatra. Köszönet érte. Bende István A felvételt EliaS Ladislav készítette.
