Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 23. szám, Vasarnapi Új Szó

AHOL MÁR 75 ÉVE

L975. VI. 8.

PÖRÖGNEK AZ ORSÓK

A gyár büszkeségei — az orsónélküli fonógépek. TÖTHPAL GYULA FELVÉTELEI)

Vavrínská Emília a gyárral csaknem egyidős cérnaorsózó gépet kezeli.

PAVLIK PAVOL, a vállalat igazgatója

(Folytatás az 1. oldalról)

nyú fésülőgépeket, amelyek kezelését könnyen elsajátítottuk. Segítségükkel sokkal jobb minőségű munkát végezhetünk, mint a régi gépeken. A berendezéssel és a munkahelyemmel egyaránt elégedett vagyok.

Bábi Margitot nem zavarjuk tovább a munkájában, és újra a termelési igazgatóhelyettes nyomába szegődünk, aki már a fonógépek működéséről magyarázott.

— Az új gépek lényegesen kisebb zajt csapnak, mint a régiek — mondja kísérőnk, majd a kártoló- és a fésülőgépek után bemutatja a gyár büszkeségét, a nagy teljesítményű orsó nélküli fonógépeket. — A csehszlovák gyártmányú berendezések iránt úgyszólván a világ minden részén nagy az érdeklődés, amin nem csodálkozhatunk, mert nagyon jól beváltak a termelésben. Ezzel a géppel egy dolgozó háromszorosát termeli ki a régi fonógépeken gyártott mennyiségnek. A gépről lekerülő fonalak a csévélő műhelybe kerülnek, ahol két szálat egybesodornak. Ebben a műhelyben állta- iában fiatal lányok állnak a gépek mellett, ahol egy dolgozóra másfél gép figyelése, illetve kezelése jut. Megszólítjuk a hosszú gépek mellett dolgozó lányok egyikét, aki röviden így beszól munkájáról és a gyárhoz való viszonyáról:

— Mikulková Eoa, sopoinai lakos vagyok. A cérnagyárban elsőéves iparitanulóként dolgozom, és a munka, amelyet végzek, minden szempontból tetis. Jelentős eredményeket értünk el az anyagkihasználás terén. Az anyag kihasználásának értéke vállalatunkban

75 százalékos, s ezzel a mutatóval hazai viszonylatban a legjobbak közé sorakozhattunk fel. Az orsó nélküli fonógépek működése lehetővé teszi számunkra például a műanyagszállal kevert fonalak gyártását, ami 1976-ban már az orsó nélküli technológiával gyártott fonalak mennyiségének egy- harmadát fogja képezni. Ezzel megvalósítjuk a CSKP XIV. kongresszusának azt a határozatát, amelyben a vegyipari termékek textilipari alkalmazásált tűzte ki célul. A szintetikus cérnák gyártásában 1980-ig szeretnénk elérni az évi 500 tonnát. Ebben és a további ágazatok fejlesztésében nagy segítséget nyújtanak vállalatunknak a komplex szocialista racionalizációs brigádok. Tevékenységük nyomán például 1973-ban több mint 3,5 millió korona bevételhez jutott a vállalat. Hasonlóan jó eredmények születtek az újítómozgalommal kapcsolatban is.

— Büszkéik vagyunk arra, hogy a dolgozókról való szociális gondoskodás színvonala vállalatunkban jó ós sokoldalú — kapcsolódik be a beszélgetésbe újra a vállalati igazgató. — Többek között hozzájárulunk az alkalmazottaik szakmai és kulturális fejlődéséhez, és minden tanulni akaró fiatalt támogatunk. Állandó gondot fordítunk a munkakörnyezet javítására. Bővítjük és felújítjuk a borinkai üdülőközpontunkat, tervbe vettük egy új üdülőközpont építését is, ós ezenkívül alkalmazottaink különböző hazai, Illetve külföldi üdülő- központokban tölthetik megérdemelt pihenőjüket. A hozzánk kerülő vidéiki lányoknak internátusunkban adunk szállást, bár a meglevőben eléggé szorosan vannak az ottlakók. Ez a probléma megoidódik a most épülő 420 férőhelyes in terná tussal, amelyet két év múlva adunk át rendeltetésének. Azok a lányok, akik betanulásra vagy iparitanuló viszonyba kerülnek hozzánk, nem bánják meg. A munkafeltételek állandóan javulnak, és jók a kereseti lehetőségek is. A nálunk dolgozók havi átlagkeresete 1800 korona kö>- rül mozog.

Az igazgató még elmondotta, hogy a feladatok sikeres teljesítésében nagy segítségükre vannak a szocialista munkaverseny különböző formáiba bekapcsolódó dolgozók. Jelenleg az alkalmazottak 85 százaléka, összesen 46 versenyző kollektívába tömörül, amelyek közül 16 már tulajdonosa a „Szocialista munkabrigád“ cím első fokozatának. Sorolhatnánk tovább azokat a kö-: telezettségvállalásokat, amelyeket elsősorban a terv teljesítése és túlszárnyalása érdekében, továbbá a munka- környezet szépítésére, egészségesebbé tételére vállaltak.

A Nemzetközi Nőnap Üzemet az utóbbi néhány évben jelentős személyiségek is meglátogatták. A vállalat dolgozói maguk között üdvözölhették többek között Valentyina Tyereskovát, a világ első űrhajósnőjét, Ludvík Svoboda elv- társat és több szocialista és népi demokratikus ország küldöttségét. Az alkalmazottak büszkék az elismerő látogatásokra és a dicsérő oklevelekre. Azt is tudják viszont, hogy az eredmények és az elismerések köteleznek. Rajtuk múlik, hogy a korszerű gépeken továbbra is fürgén pörögjenek az orsók, amelyekről a jól megalapozott hírnevükhöz méltó minőségű cérna kerül le.

PAKOZDIGERTR0D

SIHELSKY JOZEF, termelési igazgatóhelyettes

— A jelentős jubileum okot ad arra, hogy visszapillantsunk egy kicsit a múltra, és felmérjük vállalatunk eredményeit — kezdte el a beszélgetésit a vállalati igazgató. — Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy a két bratislavai üzemünkben elért sikerek elsősorban a dolgozók kezdeményezőkészségének és akaratának köszönhetők. Az eredményekben viszont nagy része van a gyár műszaki fejlesztésének, amelyre főleg az utóbbi 10—15 évben került sor. Az 1960-as évektől, kezdve fokozatosan olyan beruházásokat valósítottunk meg, amelyekkel az addigi kapacitás kétszeresére bővült. Az 1958—60- as években építettük az üzemi konyhát ós a 400 férőhelyes internátust. Az 1962 —1968-as években pedig a fonó-, csévélő- és a finomító műveleteket végző műhelyek felújítását és korszerűsítését valósítottuk meg, összesen 63,5 millió korona értékben. A fonórószle- gen felszerelt nagy teljesítményű orsó nélküli fonógépek, az NDK-ból behozott korszerű csévélőgépek és a további új berendezések lehetővé tették számunkra, hogy bővítsük a termelés mennyiségét, és tökéletesítsük a gyártott fonalak minőségét. Az új berendezések felszerelése egyúttal a termelési program megváltoztatását és bővítését is eredményezte.

— Ami termékeink fejlesztését illeti

— veszi át a szót a műszaki igazgató- helyettes — szorosan együttműködünk a fonalak technológiájának fejlesztésé- vei foglalkozó kutatóintézettel, és szoros kapcsolatot tartunk fenn a KGST tagállamok hasonló jellegű üzemeivel

PRELEC JAN, műszaki igazgatóhelyettes

szik. Az üzemi internátusban lakom, ahol szántén jók a feltételek. A szakma elsajátítása után a gyárban szeretnék maradni — mondja,, miközben gyors és gyakorlott mozdulatokkal végzi munkáját, mert a gép megköveteli az állandó figyelmet.

Az itt elkészült fonalakat a további műhelyekben még különböző technológiai eljárásokkal erősítik, teszik rugalmassá és fényessé, majd a festőműhelybe kerülnek, ahonnan már a cso- magolórészlegbe vezet az útjuk. A cső- magolóműhelyben szemnek is tetsző látvány fogadja a belépőt. Az aránylag régi gépeken fürgén peregnek az orsók, és a fából készült cérnaorsók pillanatok alatt megtelnek a rájuk teke- redő különböző színű fonalakkal. Az idegen nyelvű feliratokkal ellátott dobozokba más-más színű ós fajtájú fonalak, cérnák kerülnek. Az áruválaszték bőséges, mert ugyanúgy megtalálhatók itt a többféle színben készült gépi és kézi varráshoz szükséges cérnák és gépselymek, mint a kézimunkákhoz szükséges kivarrófonalak. A papír- és kartondobozokon a feliratok pedig aszerint változnak, hogy a becsomagolt áru hová irányul: hazai vagy külföldi piacra, mert a gyár a kitermelt áru mennyiségének jelentős részét külföldre szállítja.

A rövid tanulmányút után még több érdekességet is megtudtunk abból a beszélgetésből, amelyet a vállalat üzemi klubjában folytatunk Pavol Pavlik vállalati igazgatóval, Prelec Ján műszaki igazgatóhelyettessel és eddigi kísérőnkkel.