Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám, péntek
ARCKĽPEX MUNKAhELYEkROL A kábelező brigád vezetője Idén októberben lesz húsz éve, hogy Csintalan Miklós először lépte át a komárnói hajógyár kapuját. Tizenhat éves volt akkor. Szakmunkás bizonyítvány volt a zsebében, amely azt igazolta, hoigy tulajdonosa elsajátította a villanyszerelő mesterséget. A személyzeti osztályról egyenesen a „hajóra“ ment. Hajóvillanyszerelőként több kollektívában, több hajótípuson dolgozott. Akkoriban vontatóhajókat készítettek, aztán sze- mélyhajókat, majd más úszóműveket. Kétévi katonai szolgálata szakította meg a hajógyári éveket. Leszerelése után, 1960-ban visszajött, s azóta ugyanezen a munkahelyen dolgozik. Szereti a szakmáját, a munkáját? Elmosolyodik a kérdésen. — Ha nem szeretném, nem lennék Itt idestova két évtizede. S megmondhatom azt is, hogy a jövőben is itt akarok dolgozni hoz és más villanyfelszereléshez a kábelek kötegeire van szükség. — jól összeszokott a kollektívánk, régóta együtt dolgozunk. Természetes dolognak tartjuk munkánkban, hogy idejében elvégezzük a szerelést, s a munka minőségével kapcsolatban „szó ne érje a ház elejét“. A hátáridők betartása eddig nrég mindig sikerült, s remélhetőleg a jövőben is így lesz. A minőséggel pedig mind a hajógyár ellenőrzési osztálya, mind a szovjet megrendelő elégedett. Részünkről mind- dent megteszünk azért, hogy a komáromi hajógyárat jó minőségű hajók képviseljék a Szovjetunióban, melyek kifogástalanul teljesítik rendeltetésüket — szögezte le Csintalan Miklós a brigád egyik világosan megfogalmazott célját. Nagy körültekintést, megfontoltságot, előrelátást követel a kábelezők munkája. Különösen az új típusú sorozatok első Uszóniíívein kell sok probléCsintalan Miklós brigádvezető munka közben. Csintalan Miklós szélles vál lú, zömök férfi, telt arcán természetes derű honol, arcvonásai, beszédmodora kiegyensúlyozott, jó kedélyű ember benyomását kelti. A hajógyár szakszervezeti irodájában beszélgetünk. Azért választottuk ezt a helyet, mert Csintalan elvtárs brigádjának munkahelyén, az épülő vedersoros kotróhajó testében a nagy zajtól aligha értenénk meg egymás szavát. A 4070-es üzemrészleg Pacá- Jev nevét viselő tíztagú szocialista munkabrigádját vezeti Csintalan Miklós. A brigád 1972-ben vette fel a hősi halált halt szovjet űrhajós nevét, amikor versenyt indítottak a Csehszlovák—Szovjet Barátság Kollektívája megtisztelő cím elnyeréséért. A verseny feltételeit ós kötelezettségvállalásaikat teljesítették és tavaly elnyerték a CSSZBSZ-brigádja címet. A szocialista munkabrigád címet a bronz jelvénnyel már korábban megkapták. Jelenleg a szocialista brigád jelvény második fokozatáért, az ezüst éremért versenyeznek. Kötelezettségvállalásuk gazdasági része az anyaggal való maximális takarékoskodásra, a munkafeladatok határidőn belüli elvégzésére, a sürgős feladatok mielőbbi megoldására irányul. Kitűzött céljaikat következetesen ós maradéktalanul megvalósítják. „Ha kell, és erre sok esetben szükség van, akkor reggel bejövünk a gyárba ós csak másnap megyünk haza, de a ránk váró munkát elvégezzük, nehogy másokat hátráltassunk feladataik teljesítésében“ — hangsúlyozta a brigádvezető. Odahaza, Hetényben — onnan jár be mindennap Komáromba — ilyenkor nem nyugtalankodik a felesége meg a két gyereke. Tudják, hogy nincs rossz helyen, hanem halaszthatatlan kötelesség tartja távol otthonától a családfőt. S így van ez a többi brigádtag esetében is. A laikus nem is gondolná, hogy egy kotróhajón mintegy harminc kilométer hosszúságú villanykábelt kell beszerelnie a kábelező brigádnak. Bonyolult egy ilyen hajó berendezése, a sok automatikus berendezéshez, Világítótesthez, kapcsolfttáblá,,Halló, itt a stropkovi TESLA...“ TELEFONGYÁR a dukla alatt K. Vlčko felvétele mát a helyszínen megoldaniuk. „Olyan prbolémák is felmerülnek, melyek az első pillanatokban szinte megoldhatatlanok- nak tűnnek — mondja a brigádvezető. — A konstruktőrökkel jó együttműködésben azonban sikeresen megoldjuk a legnehezebb problémákat is. Ezen a téren kiváltképpen Ceringer Csaba műhelyvezető és Kra- kovszkv Béla konstruktőr segítségét emelném ki“. — A mi munkánk tehát nem mondható egyhangúnak — folytatja tovább a szavait Csintalan elvtárs. — A kábelezés jó fizikai és szellemi felkészültséget kíván az emberektől. Előfordul, hogy nem a legkedvezőbb körülmények között dolgozunk. A hajótestben munka közben füst, gáz képződik, rossz a levegő, nagy a zaj. Hiába, viszonylag szűk térségben egyszerre több szakma művelőinek kell elférnie egymás mellett, s egymás feladatainak teljesítése iránt megértést kell tanúsítanunk, hiszen a célunk közös, a hajó idejekoráni átadása mindany- nyiunk érdeke. Brigádunk megállja a helyét minden körül mények között. • Nagyon össze tartó a kollektívánk, minden' elégedett a munkával. Valószí nűleg elégedettek a brigád vezetésevei is, mert még soha nem mondták, hogy rosszul végzem, vagy hogy miért így csinálom. Tulajdonképpen mi a brigádvezető feladata? A válasz nem okoz gondot Csintalan elvtársnak. — Az én feladatom az, hogy biztosítsam az embereknek a lehető legjobb ós legbiztonságosabb munkakörülményeket, s a munka végzéséhez szükséges anyagokat. Vagyis biztosítanom kell a munka zavartalan menetét, hogy teljesítsük a feladatokat és meg legyen a kereset. Természetesen senki ne gondolja, hogy nem merülnek fel problémák. Előfordulnak problémák is. Ezeket azonban igyekszem megoldani, ha szükséges, közös erővel is, hogy senkinek ne legyen panasza sem a munkával, sem a fizetéssel kapcsolatban. Hiszen a jó együttműködés, a kölcsönös bizalom az alapja minden sikerünknek. GÁL LÁSZLŰ A CSKP 1956 bán megtartott konferenciáján formálódott a döntés Szlovákia iparosításáról. Pártunk bölcs gazdaságfejlesztési politikájának egyik szülöttje a másfélévtizedes jubileumát ünneplő stropkovi TESLA n. v., amely a Lipt. Hrádok-i Tesla fióküzemeként jött létre. Vénasszonyok nyarára emlékeztető időjárás volt 1957 szeptemberében, amikor kezdetét vette a gyár építése. Hazánk felszabadításának 15. évfordulóját ünnepeltük, s itt a Dukla alatti Stropkov városkában 1960 májusában kettős volt az öröm. Megindult a termelés a távközlő berendezéseket gyártó új ipari létesítményben, amely rögtön a beindulás idején több mint ötszáz embernek — túlnyomó részt nőknek — nyújtott munkalehetőséget. És ez igen nagy előrehaladást jelentett ezen a vidéken, ahol azelőtt ennyi embert foglalkoztató, hasonló munkahely még soha sem volt. Nem csoda hát, hogy mindent alapjaitól kellett kezdeni. Az asszonyoknak — akik régebben a háztartásban, mei- zőgazdaságban dolgoztak, és a villanyról csak annyit tudtak, hogy ha fordítanak egyet a kapcsolón, fényt ad a villany- körte — rövid beiskolázás után, számukra bonyolult távközlő berendezéseiket kellett szerelniük. Kezdetben, éppen az alapos felkészüléssel rendelkező szakemberek hiánya miatt, egyszerűbb termékek: la- káscsengők, tűzveszélyt jelző berendezések gyártása folyt. Később folyamatosan bevezették a különböző távközlő berendezések, telefonok, telefon- központok stb. gyártását is. És ma a stropkovi Tesla hazánk monopolizált telefongyára. Termékei négy kontinensen ismertek. Annak érdekében, hogy tiszta képet alkothassunk a gyár másfélévtizedes fejlődéséről, elég két alapvető adatot összehasonlítani. Míg 1960-ban árutermelésének értéStatisztikai adatok a fővárosról (ČSTK) — 1945-től Bratislava lakóinak a száma I A'Z 988 főről 333 012 főre emelkedett. Az elmúlt évben az ezer la kosra számított természetes szaporulat 10,6 volt. Az elmúlt évben az elhalálozások 41,2 százalékát a szív. és érmegbe tegedések, 21,3 százalékát a rosszindulatú daganatok okozták. Az ideg- és érzékszervi, valamint a fertőző betegségek okozta elhalálázások arányszáma 1 százalékra csökkent. Bratislavában 1965 óta nem fordult elő torokgyík és gyermekbénulás. Az elmúlt évijén 479-en betegedtek meg vör- henyben. Az orvosi megállapítások szerint 1973-hoz viszonyítva tavaly 4 százalékkal emelkedett a felső légzőszervek hűléses megbetegedése. Az egészségügyi szolgáltatás további javulását jelzi, hogy nB0-tól a területi egószségyi körzetek száma 56-ról kö- >1 90-re emelkedett. A bralavai Népegészségügyi Inté- ; ötnek, amely a legnagyobb ilven létesítmény Szlovákiában, jelenleg 850 gyógyászati köz pontja van. Az egy lakosra számított egészségügyi gondoskodás költsége már meghaladta az 1000 koronát. A kórházi ágyak száma 1600, vagyis ezer lakosra 7,3 kórházi ágy számítható. A helyzetet jelentősen javítja a több mint 400 ágyas gyermekkórház és a több mint 650 ágyas kórház és poliklinika építése továbbá a petr- žalkai kórház tervezett építése is. A bölcsődei férőhelyek —, az oktatásügyi tárca bölcsődéit is beleszámítva — a múlt évijén közel 4050 re emelkedtek. Viszonylag kevés az üzemi bölcsőde. • Ez év első negyedében javult az üzemi egészségügyi gondoskodás és a munkaképesség, illetőleg munkaképtelenség ellenőrzése is. Bratislavában a munkaképtelenség átlagos időtartama 17,28 nap. ke nem egész 3,15 millió koronát tett ki, az idén ennek hatvanszorosát, 209 millió korona értékű terméket juttat piacra. T e rm ék ei n ek 1 eg i el en t ő sebb rendelője, vásárlója a Szovjetunió és a többi szocialista ország. A külföldi bányákban, a folyami és tengeri hajókon szintén jelentős mennyiségben használatosak a stropkovi Teslában gyártott sj>eciális távközlő és jelző berendezések. Az eltelt tizenöt esztendő alatt a gyár nagyon kedvezően kihatott Stropkov város és környéke fejlődésére, az itt élő emberek kulturáltságának növekedésére. Nem véletlen, hogv a Tesla telefongyár továbbfejlesztésének ígéretes távlatai vannak. 1980-ban dolgozóinak száma eléri a kétezerháromszázat és 1960-ban elért árutermelése százszorosára nő. Az emberről, a gyár dolgozóiról történő gondoskodás a jövőben is a fejlesztési terv legfontosabb feladatai közt szerepei. Például lakásokat építenek. A nőtlen dolgozók részére munkásszállót építettek. Amint említettük, a gyár túlnyomórészt nőket, asszonyokat foglalkoztat. így érthetően vetődött fel a probléma: hol helyezik el a dolgozó anyák gyerekeit? Kezdetben ideiglenes megoldáshoz folyamodtak. Ez elégtelennek bizonyult, ezért több mint egymillió korona ráfordítással üzemi óvodát, illetve bölcsődét létesítettek. Maga az a tény, hogy hazánk egyetlen telefongyára Stropkovon működik, valamint az, hogy a gyárfejlesztés és a termékek iránti igények növekedése is szakmailag képzett dolgozókat követel, döntő fontosságú feladatként jelentkezett a fi ital szakmunkások kéir/'Ve. az .utánpótlás“ b Maiui i . ..ť m u speciális bu.L^-u lete/unké- szülékeket ellenőrzi (CSTK felvételei) tosításu. hűnek érdekében szakmunkásképző iskolát létesített a gyár vezetősége, ahol több mint ezer fiatal szakmunkást felneveltek. 1969 márciusában új szakmunkásképző iskola építéséhez láttak, amit 1974-ben adtak át rendeltetésének.. Itt korszerűen felszerelt, speciális tantermekben, műhelyekben oktatják a fiatal szakembereket, részükre inter- nátust is építettek A felnőttek szakképzése, illetve továbbképzése a preáovi és ko§icel Ipari középiskolákban, tévúton vagy esti tagozat keretében végzett oktatás formájában történik. Mindkét iskola nagy megértéssel segíti a továbbképzés iránt érdeklődő gyári dolgozókat Munka után édes a pihenés. Ez a megállapítás minden munkahely, így a stropkovi Tesla esetében is érvényes. A gyár vezetősége az üzemi szakszervezeti tanáccsal karöltve a Do- masa víztároló mellett létesített üdülőt a gyár dolgozói részére az ideszállítást az üzemi autóbusszal oldják meg. Az üdülő kapacitása kevésnek bizonyult, ezért a Központi Szakszervezeti Tanács VI. jjle- náris ülése idevonatkozó határozatának értelmében tavaly decemberben elhegyezték az alapkövét annak a 126 ágyas üdülő-rehabilitációs központnak, amely közel 13 millió korona értékű ráfordítással 1976- ig felépül. Itt egy év múlva aktív pihenést élvezhetnek a gyár dolgozói, a nyári hónapokban gyermekeik is. A jubileum alkalmából érdekes kiállítás nyílt Stropkovon a városi művelődési otthonban, amely szemlélteti a gyár másfélévszázados fejlődését, az ott dolgozó emberek életét. Ma már szinte mellőzhetet- a modern lakásokban a telefon, a gyors emberi kapcso. latok , kényelmes eszköze. Ha cspog a telefonunk, legalább egy pillanatra emlékezzünk, tudatosítsuk, hogy ezt az embert segítő eszközt a Dukla alatt élő asszonyok, leányok szorgos kezei készítették, s ezt a vidéket, ahonnan 30 évvel ezelőtt szabadságunk érkezett, a nép — hála szocialista társadalmunk gondoskodásának — teljesen átalakította. A hajdani földnélkü- liek, erdei munkások gyermekei olyan szakemberekké lettek, akik ma a legmodernebb távközlési esz közök, berendezések előállítására is képesek. I kulik) Viera Mituicatcouá műszaki euenurzese.^ei „
