Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám, péntek

EREDMÉNYEINKET KARCBAN ÉRTÜK EL ti. Ponomarjov választási beszéde l7 alentylna Tyereskova, n Szovjet Nö sző vei ség elnöke, a világ első űrhajösnője egyhetes látogatásra Portugáliába érkezett. A tiszte­letére rendezett nagygyűlésen találkozott Alvaro Cunhal-Iái, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. (Telefoto: CSTK — UP1J NÉPSZAVAZÁS ANGLIÁBAN Péntek estére várható a végleges eredmény Szaratov — Borisz Ponomar­jov, az SZKP Politikai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság titkára Szaratov vá­rosában találkozott választói­val. Választási beszédében meg­állapította: „Korunk — a szo­cializmus álhatatos és vissza­fordíthatatlan történelmi előre­törésének a szocialista közös­ség nemzetközi ügyekben ját­szott szerepe szakadatlan nö­vekedésének kora“. Az előző választások óta az SZKP Központi Bizottsága, a Politikai Bizottság, élén Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rával, hatalmas munkát végzett az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megva­lósításában. „Ennek eredménye­képpen jelentős mértékben ja­vultak a nemzetközi feltételek a Szovjetunióban folyó kommu­nista építéshez, a szocializmus egész ügyének előrehaladásá­hoz, elhárult az új világháború Moszkva — Dmitrij Poljansz- kij, a Szovjetunió mezőgazda- sági minisztere a választók előtt ismertette a szovjet mező- gazdaság jelenlegi helyzetét és távlatait. A miniszter elmondotta, hogy a jelenlegi ötéves terv a mező- gazdaság intenzifikálását irá­nyozza elő. Ezt a programot az SZKP XXIV. kongresszusa fo­gadta el. Az elmúlt évtizedben gyakor­latilag megújult és kiszélese­dett az állami és közös gazda­ságok gépparkja. Kétszeresére port Saidből indult tegnap ■ az a két romboló és egy személyszállító hajó, mely a Szuezi csatorna ünnepélyes megnyitására érkezett vendége­ket szállította Iszmailiába, Il­letve Szuezbe. Az egyiptomi hadügyminiszter katonai cere­móniával adta át Szadat elnök­nek azt az okmányt, mely a csatorna megtisztításáról szólt. Ezzel újra indult a forgailom azon a stratégiai fontosságú ví­zi úton, mely az 1967. június 5- én kezdődött hatnapos háború következmén veként használha­tatlanná v* '* A Szuezi csatorna történelme több ezer éves. A Vörös-tengert a Földközi-tengerrel összekötő vízi út múltját emlegetve a kró­nikák feljegyezték, hogy már időszámításaink előtt 609 táján is létezett et'v li fáraók építet­te csatom- S atégiai jelentő­sége Nanó e egyiptomi had­járata sr>rá'i kezdődött. A Kairó­ija bevonuló rsászár felderítő­ket küldött a homokkal bete­metett csatorna megkeresésére, a nagy terv azonban csak fél évszázaddal később, egy Ferdi- nand Lesseps nevű francia vál­lalkozása révén idnult el a meg­valósulás felé. Negrelli osztrák mérnök tervei alapján 1859. áp­rilis 25-én kezdték el a csator­na építését, s iftW-ben fejezték be. A megnyitó ünnepségen meg­jelent „minden uralkodónők legbájosabbika, Eugénie csá­szárnő, oldalán a boldog Ferdi- nand de Lesseps“ — írta tudó­sításában Emil Zola, korának kiválósága. Ott volt azonban I. Ferenc József hajója, valamint a porosz trónörökösé és Mi­hály orosz nagyhercegé is. így veszélye. Ez valóban történelmi változás a nemzetközi hely­zetben“. A szónok a továbbiakban megállapította: bármennyire vi­tathatatlanok és nagyok a szo­cialista békepolitika eredmé­nyei, nem adhatnak okot ön­elégültségre. A nemzetközi im­perializmus reakciós, militaris­ta körei nem tették le a fegy­vert. Ezt szemléletesen alátá­masztotta a NATO legutóbbi ülésszaka is. Eredményeinket a nemzetközt enyhülés visszafor­díthatatlanná tételében és megszilárdításában — harcban értük el. Az eredmények mö­gött pártunk és államunk, a testvéri szocialista országok megfeszített munkája áll. Borisz Ponomarjov kijelen­tette, hogy az SZKP aktívan résztvesz abban a kollektív munkában, amely az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítését szolgálja. növekedett a szovjet mezőgaz­daság energiakapacitása, de 3,5- szeresére az elektromosenergia iránti szükséglet. A szovjet fa­luban nagy társadalmi változá­sok mentek végbe; a kolhozok­ban állandó fizetéseket állapí­tottak meg, bevezették a nyug­díjellátást és a társadalombiz­tosítást. A szovjet mezőgazdaság egy re inkább ipari alapokon dolgo zik. Országszerte csirkegyára- kat, hatalmas gépesített mező- gazdasági komplexumokat épí­tenek. erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalá­sokon résztvevő 19 ország dele­gációi csütörtökön újabb plená­ris ülést tartottak. A Hofburg nemzetközi konferenciatermé­ben rendezett zártkörű ülésen H. R. Morgan, a kanadai dele­gáció helyettes vezetője elnö­kök. Az ülésen Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel, síkra száll­va a szocialista országok ko­rábban beterjesztett egyez­ménytervezete és javaslatai mellett. kezdődött a franciák és az an­golok versengésével épült csa­torna újkori történelme. S nem véletlen, hogy a csa­torna a legújabbkori történeté­ben is szinte szimbólummá vált. 1956-ban, majd 1967-ben a csa­tornáig nyomult előre az izrae­A csatorna A ­li hadsereg, s 1973-ban az egyiptomi haderő a Szuezi-csa- torna visszaszerzésével olyan fegyvertényt hajtott végre, mely az arab—izraeli ellenségeske­dések sorában először adta vissza Egyiptomnak az önbizal­mat. A csatorna megtisztítására azonban az adott módot, hogy a negyedik összecsapást (1973 október) követően 1974 elején megkötött egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási egyezmény nyomán ENSZ-csapatok által ellenőrzött demititarizált övezet létesült a szemben álló felek között, s ez megteremtette a vízi út biztonságossá tételének feltételeit. Az arab, valamint a szocialista országok anyagi tá­mogatásával, illetve egyes nem­zetközi pénzintézetek és ban­kok folyósította hitellel látha­tott hozzá Egyiptom a víziút felújításához. A hajóroncsok, valamint a mérhetetlen sok lö­vedék és akna eltávolításában szovjet, amerikai, angol, nyu­gatnémet, valamint jugoszláv szakemberek vettek részt. Már ez az összefogás is érzékelteti a csatorna jelentőségét! (Há­rom földrész kereskedelmi kap­csolatában játszik rendkívül London — Csütörtökön reg­gel hét órakor megkezdődött Nagy Britannia történelmének első együttes népszavazása, amely a Közös Piac tagságáról nyilvánít véleményt: „Ogy vé­li e — ezt nyomtatták negy­venmillió szavazólapra — hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Gazdasági Közösségben (Közös Piac) kell maradnia? igen — nem.“ A szavazók meg­jelölik a lapon, hogy melyik alternatívát választják. Dönté­sük nem kötelező a parlament­re. A szavazóhelyiségek este 10 óráig tartanak nyitva. Az országos referendum elő­játékaként már megszavaztat­ták a brit fegyveres erőket: kedden a világbirodalom ma­radványain állomásozó angol katonák szavaztak, szerdán pe­dig a brit rajnai hadsereg és az Észak-Írországban működő egységek legénysége. A kato­nák és családtagjaik együtt négyszázezer voksot képvisel­nek. A brit szigeteken ötvenötezer ponton állítottak fel szavazó­helyiségeket és hatvannyolc számlálóközpontot rendeztek be. Ezek pénteken reggel ki­lenc órakor látnak munkához. Nagy-Londonban — amely az országos szavazati erő több mint tíz százalékákt jelenti — az Earl’s Court nevű, hatalmas kiállítócsarnokot alakították át a fővárosi voksok számlálóköz­pontjává. Ugyanitt összegezik a vidéki szavazatokat is. Az első eredmények a kis közgazdasági körzetekből fut­fontos szerepet, kiiktatva Afri­ka körülhajózásának — 10 ezer kilométer — kényszerét.) Az egyiptomi kormány egyol­dalúan döntött a csatorna meg­nyitása mellett, anélkül, hogy a közel-keleti helyzet akár rész­leges rendezésében is érdemle­ges eredményt értek volna el. A tény s a tett mindenképpen Egyiptom békés megegyezésére törekvő szándékát bizonyítja. Igaz, izraeli hajók csak akkor haladhatnak át — Szadat elnök kijelentése szerint — a csator­nán, ha a genfi konferencián erről megállapodás születik. A csatorna megnyitását meg­előzően Izrael ugyan csapatai részleges kivonását és fegy­verzeteinek hátratelepítését ha­tározta el a Szuezi-csatorna ke­leti partjának térségéből, annak reményében, hogy Egyiptom en­gedélyezi majd izraeli teherha- jók áthaladását a csatornán. Az egyiptomi válasz azonban kategorikus, s az érdemi dön­tést a genfi konferencia felújí­tásától, s a megegyezéstől vár­ják. Egyiptomban egyébként két­szakaszos tervet dolgoztak ki a csatorna szélesítésére. Az elkö­vetkező 3—4 év alatt a jelen­legi 90 méterről 150-re szélesí­tik a 165 km-es víziutat, a 80- as évekre pedig 200 méterre „korszerűsítenék“, míg a mély­ségét a mai 15 méterről 19, Il­letve 21 méterre növelnék. Ez lehetővé tenné, hogy óriástank­hajók (250—300 tonna) is át­haladhassanak a csatornán. Egyiptomi vélemények szerint ezzel a világ hajói 94 százalé­ka számára használhatóvá vál­na a víziút. Kairóban azt is bejelentették, nek be, feltehetően a Seilly szigetcsoporthoz tartozó Wight sziget véleményét ismeri meg leghamarább a világ valamikor pénteken délelőtt. A döntő eredményeket pénteken a kora esti órákra várják. Csütörtökön három lap kö­zölt közvéleménykutatási ten­denciákat, immár az utolsó al­kalommal. Mindhárom azt jó­solta, hogy a szavazás kimene­tele az „igen“ szavazatok több ségét hozza, bár a három kö­zül kettő arra vallott, hogy az „igen“-ek és a „nem“-ek kö­zött csökkent a különbség az eltelt néhány nap alatt. A Daily Telegraph Gallup-felmé- rése szerint a megkérdezettek 68 százaléka „igen“ t 32 száza­léka .,nem“-et mond majd. A Sun napilap Marplan-statiszti- kája 58 százalékos „igen“-t és 27 százalékos ,,nem“-et tétele zett fel. A Daily Express részé­re a Harris Intézet készített összeállítást: 61 százalék „igen“, és 17 százalék határo­zatlan. A referendum előestéjén hat Közös Piac-ellenes miniszter utolsó felhívásban emlékeztet­te a választókat arra, hogy most parlamentjük szuvereni­tásáról, az élelmiszerárakról, és munkaalkalmaikról döntenek. „A „nem“-szavazattal — mon­dotta Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára egy munkásgyil­lésen — az ország bebizonyít­hatja: mennyire eltökélt a brit függetlenség és önrendelkezés megoltalmazására irányuló szándékában“. hogy a csatorna ünnepélyes megnyitása alkalmával Szadat elnök Isz ma illánál megteszi az első kapavágást annak az ala­gútnak az építésénél, amely a csatorna nyugati partját a Sí- nai-félszigettel köti majd ösz- sze. A tervek szerint három ilyen közúti alagút felépítésé­vel számolnak. A csatorna megnyitása, mely­re az arab—izraeli háború 8. évfordulóján került sor, nem csupán a nemzetközi hajózás és kereskedelem szempontjából fontos, hanem politikai jelentő­séggel is bír. Megnyitásának politikai és katonai feltételei között — a Kairóban eléggé rapszodikusan váltakozó orien­táció ellenére — első helyen kell említenünk az arab orszá­gok összefogását, s azt a segít­séget, melyet legfőbb szövetsé­gesük, a Szovjetunió nyújtott Egyiptom és az arab népek igaz­ságos harcához. Ez a szövetség a jövőben is a haladás, és a biztonság garanciája, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a tér­ség minden országa számára — beleértve Izraelt is — biztosít­sa az igazságos rendezést, a tartós békét és együttműködést. Az arab népekkel való szo- lidaritás hetén is a szo­cialista országok népeinek ez a meggyőződése jutott kifejezés­re. Az Igazságos béke megte- remthetőségének a reményével tekintenek az eseményekre, ab­ban a hitben, hogy Port Said őrtornyának fényei, s a tegnap megnyílt Szuezi-csatorna az együttműködés és a béke biz­tató szimbólumává válik a Kö­zel-Keleten ... FONOD ZOLTÁN A szovjet mezőgazdaság helyzete és távlatai Két bécsi hír EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára többnapos hivatalos svédországi látogatásának be­fejeztével közös lengyel—svéd közleményt hoztak nyilvános­ságra. Eszerint a két fél hosz- szútávú gazdasági, ipari és mű* szaki-tudományos együttműkö­dést írt alá. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, aki hivatalos baráti lá­togatásra Brazíliába érkezett megkezdte tárgyalásait Ernesto Geisel brazíliai elnökkel. PÚJA FRIGYES, a Magyar Népköztársaság kül ügyminis/.' tere Jean Sauvagnargues fran­cia külügyminiszternek a meg­hívására tegnap hivatalos láto­gatásra Franciaországba érke­zett. ALDO MORO kabinetje az 5tf éves Giorgio Menichinit nevez­te ki Olaszország új rendőrfő­kapitányává. Menichini eddig az olasz belügyminisztérium kabinetfőnöke volt. A SZOVJETUNIÓBÓL csütörtö­kön egy hordozórakétával föld­körüli pályára juttatták egy Molnyija-1 típusú távközlési mesterséges holdat, valamint Sret-2 francia gyártmányú kis­méretű önműködő műholdat. MINI-KORMÁNYVÁLSÁGOC robbantott ki Belgiumban az évszázad üzlete, a repülőgép- vásárlás ügye. A Vallon tömö­rülés elnevezésű politikai este- port közölte: kiválik a kor­mányból, ha Belgium nem „eu­rópai“ — vagyis francia — har­ci repülőgépeket vásárol légi­ereje számára. MCGOWERN szenátor, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságában kijelentette, a kö­zel-keleti békés rendezés fel'é- tele, hogy Izrael vonuljon visz- sza a megszállt arab területek­ről az 1967-es határok mögé. KUKRIT PRAMODZS thaiföldi miniszterelnök és Philip Habib, a kelet-ázsiai és csendes-óceá­ni kérdésekkel megbízott ame­rikai külügyi államtitkár Bang­kokban 45 perces megbeszélést folytatott. Megegyeztek abban, hogy az Egyesült Államok jövő év márciusáig kivonja csapatait az országból. GERALD FORD amerikai el­nök beszámolt a kormány tag­jainak egyhetes európai körút­járól. Nessen, a Fehér Ház saj­tótikára újságírók előtt megis­mételte Ford kijelentését, mely­ben sikeresnek minősítette eu­rópai körútját és Szadat egyip­tomi elnökkel folytatott tanács­kozásait. SZÓFIÁBAN bolgár—koreai barátsági nagygyűlést tartottak a KNDK párt- és kormánykül­döttségének tiszteletére, amely Kim ír Szennek, a Koreai Mun­kapárt KB főtitkárának, a KNDK elnökének vezetésével Bulgáriában tartózkodik. JEAN luxemburgi nagyherceg feleségével a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett. Karamanlisz Jugoszláviában Belgrád —. A Szlovéniában levő Bledben megkezdődtek a hivatalos látogatáson Jugoszlá­viában tartózkodó Karamanlisz görög miniszterelnöknek és vendéglátójának, Bifedics ju­goszláv kormányfőnek a meg­beszélései. A kormányfői találkozón — mint azt Belgrádban közölték — a két ország kapcsolatainak bő­vítéséről és időszerű külpoli­tikai kérdésekről volt szó. Bije­dics és Karamanlisz pozitívan értékelték a jugoszláv—görög kapcsolatok alakulását, a kül­politikai kérdések közül pedig elsősorban a Balkánon kiala­kult helyzettel, a ciprusi és a közel-keleti válság rendezésé­nek lehetőségeivel, az általános európai helyzettel és a nemzet­közi gazdasági viszonyokkal foglalkoztak. Kommentárunk Bécs — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csütörtökön dél­ben külön-külön fogadta a cip­rusi konferencián a két ciprusi közösséget képviselő Klerideszt és Denktast és előkészítő jelle­gű tanácskozást folytatott ve­lük. A bécsi Hofburgban délután kezdődött a Ciprus-konferencia második fordulója, amelyen a tárgyaló hármas — Waldheim, Kleridesz és Denktas — foly­tatja a bonyolult problémák áttekintését. A közép-európai fegyveres

Next

/
Thumbnails
Contents