Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám, csütörtök

Vizünk es levegdnk védelme Hazánkban a környezetvéde­lem szerves része az emberről való fokozottabb gondoskodás­nak. Egészségvédelmi szempont­ból igen jelentős vizeink és le­vegőnk szennyeződésének meg­gátolása. Szlovákiában a gyors ütemű iparosítás kedvezőtlenül hatott a levegő és a víz tisz­taságára. Ezért a XIV. párt- kongresszus határozata felada­tni adta; meg kell teremteni a feltételeket környezetünk haté­konyabb védelmére. Ezen a sza­kaszon nem lehet látványos in­tézkedésekkel gyors változáso­kat elérni, csupán megfontolt, komplex eljárás kidolgozása és megvalósítása hozza meg a várt eredményt. Mivel Szlová­kia területének nagy része hegyvidék és a Duna kivételé­vel nincsen nagy folyónk, így a szükséges vízmennyiséget főként a csapadék szolgáltat­ja. Ez évente kb. 36 millió köb­métert jelent. Tudjuk, az ipar- telepítésnél meghatározó té­nyező a víz. Ezért építettünk egész sor víztárolót, ebben az ötéves tervben további nyolc épül. Mivel számítások szerint 1990-ig az ipar vízszükséglete az 1974. évinek a háromszoro­sára, a mezőgazdaságé pedig a négyszeresére nő, számolnak további 35 víztároló építésével. Elmondhatjuk, a népgazdaság vízszükséglete hosszú távon Is biztosított, viszont gondot okoz az ipari szennyvizek tisztítása. A központi szervek és a nem­zeti bizottságok nagy erőfeszí­téseket tesznek a lakosság ivó- vízellátásának javítására. Az el­múlt években Bratislavában, Košicén é$ részben Nitrán is si­került megoldani a vízellátási gondokat. Žilinán és Lučenec- ben szintén megkezdték a meg­növekedett vízszükséglet kielé­gítését. A választási program keretében nagyon sok faluban építettek és építenek vízvezeté­ket. Míg 1950-ben a lakosság­nak mindössze 19 százaléka, ma már több mint 50 százalé­ka vízvezetékből kap egészsé­ges ivóvizet. Az SZSZK kormá­nya olyan intézkedésieket foga-> natos.it, hogy a lakosság há­romnegyed része 1990-ben víz­vezetékből kapjon ivóvizet. E terv megvalósítása hatalmas be­ruházásokat igényel, mivel Szlovákia területének csupán egyharmadán van jó minőségű ivóvíz, sőt a legnagyobb ivóvíz- készlpt mindössze a terület 10 százalékán, a Csallóközben ta­lálható. Tervek készülnek hat nagy vízvezetékrendszer építé­sére; ez átszövi jóformán Szlo­vákia egész területét. Később fokozatosan megvalósítják e víz>- vezetékrendszer összekapcsolá­sát, s így lehetőség nyílik ar­ra, hogy a csallóközi ivóvíz- készletből még Közép-Szlovákia igényeit is kielégítsék. Ha ez a terv 25 év múlva megvalósul, akkor a lakosság 85 százaléká­nak vízszükségletét elégítik ki. A csallóközi ivóvízkészlet vé­delmét nemzetközi tapasztala­tok felhasználásával igyekez­nek megoldani. Szakemberek véleménye szerint sikerül meg­gátolni a Slovnaftból az elszi­várgást. Az utóbbi időben főként Bra­tislavában és az ipari körzetek­Bratislava—-Dúbravkán a minap adták át rendeltetésének a Tesla áj elektroakusztikai üzemegységét. A gyár tizenhatezer négy- xefméternyi területen épült és ezer dolgozója lesz. Később to­vábbi üzemegységekkel bővül. (B. PalkoviC CSTK felvétel) ben intenzíven mérték a leve gő szennyezettségét. Szlovákia területének 1,4 százalékán a megengedettnél szennyezettebb a levegő, ez a lakosság .12 szá­zalékát érinti. A környezetvé­delmi terv meghatározza, hogy 1990-ig — a jelenlegi szintet alapul véve — 40 százalékkal kell csökkenteni a levegőben levő szilárd szennyező anyago­kat. Ugyanakkor nincsen lehe­tőség arra, hogy meggátolják a gázhalmazállapotú anyagok mennyiségének további emelke­dését. A vegyipari üzemek fej­lesztésével párhuzamban kere­sik e probléma megoldását is. Ugyanakkor a felmérések meg­állapították, hogy nagyon sok üzemben a meglevő lehetősé geket sem használják ki teljes mértékben a 'levegő szennye­zettségének csökkentésére, sőt felelőtlen intézkedésekkel to­vábbi szennyezettséget idéznek elő. Teljesen érthető, hogy a környezetvédelemben is a meg­előzésre kell koncentrálni, de ugyanakkor törekedni kell a szennyezettség csökkentésére is. Az SZNT májusi ülésén el­fogadott környezetvédelmi tör­vény lehetőséget nyújt környe­zetünk hatékonyabb védelmére. Tapasztalatok igazolják, a járá­si nemzeti bizottságok nem él­nek megfelelően a törvényndla jogukkal, nem büntetik szigo­rúan azokat, akik szennyezik folyóinkat és a levegőt. Igaz, még nincsen egységes környezetvédelmi törvény, a- mely teljesen felöleli ezt a problémakört, de számtalan tör­vény ós rendelet kapcsolódik a környezetvédelemhez. S éppen ezeket nem érvényesítik megfe­lelően a gyakorlatban. Egyedül Bratislavában történt meg, hogy a nemzeti bizottság nem csu­pán az üzemet, a szocialista szervezetet büntette a levegő szennyezéséért, hanem a gazda­sági vezetőt is. Ez azért he­lyes, mert a 100 000 korona büntetést az üzem „könnyen ki­fizeti“, de ha a gazdasági vezető kénytelen a három havi kere­setével azonos összegű bünte- tést fizetni, akkor a lövőben bizonyára nagyobb gondot for­dít ennek a kérdésnek a meg' oldására Is. A legtökéletesebb törvény sem hat „önmagától", embereknek kell megvalósíta­niuk. Nemcsak nagy beruházá­sokkal, hanem apró, ésszerű intézkedésekkel is lehet csök­kenteni a szennyezettséget, ja­vítani környezetünket. Leve­gőnk és vizünk tisztaságának védelme a tervezőktől a mun­kásokig mindenkinek tág teret kínál a cselekvésre. —Cs— Hála a szabadságért és az új életért A szovjet hadsereg csapatai már április 10-én felszabadí­tották Trenöínt, de a járás 14 községéből az utolsó fasiszta csapatokat csak április végén kergették ki a felszabadító se­regek. Április 28-ról 29-re vir­radó éjjel támadást indítottak az ellenség ellen, a legsúlyo­sabb harcak Chocholná—Velői- ce és Nová BoSáca községek határában folytak. Ma már csak az elesett hő­sök emlékművei beszélnek azok nevében, akik neon élték meg a szabadságot. A hálás polgárok azonban nem felejtenek, emlék­műveket emeltek a felszabadí­tók tiszteletére, gondozzák, vé­dik őket. Mi is történt a fel- szabadulás előtti utolsó napok­ban!’ Április 9-től április 29-ig har- co>k folytak Drietoma határá­ban. A német parancsnokság Ismerte a Drietomán keresztül vezető út fontosságát és pa­rancsot adott ki, hogy a falut az utolsó emberig védeni kell. A fasiszták a környező dombo­kon erős hadállásokat építet­tek. Csak a felszabadító csa­patok április 28—29-i heves tá­madása kényszerítette menekü­lésre a német egységeket. A Drietomáért folytatott harcok­ban a felszabadító hadsereg 120 katonája vesztette életét, sokat közülük Malá Brezinán temet­tek el. A falu fele elpusztult, a fasiszták visszavonulásuk előtt a levegőbe röpítették a Drietomica patakon keresztül vezeő három hidat is. Kemény harcok folytak Chocholná-Vel- ílcéért is. A szovjet egységig már április 10-én felszabadítót- ták a falu egy részét, de a fasiszták Malá ChocViolnában to­vább védekeztek. „Több ízben közelharcra is sor került“ — emlékezik Ond­rej Mandinanec, a helyi nem­zeti bizottság elnöke. A falu környékén 180 katona esett el, sok házat leromboltak, felgyúj­tottak. A lakosok április 29-én lelkesen, könnyes szemmel üd­vözölték a felszabadulást. Hálá­juk jeléül emlékművet állítot­tak, amelyet a felszabadulás 10. évfordulóján lepleztek le. A trenőíni járásban utolsóként Horné Srniet szabadították fel a szovjet és román hadsereg csapatai. A járás területén ösz- szesen 4500 szovjet és román katona és több mint 170 helyi lakos esett el. A harminc szabad esztendő alatt a járásban fellendült az ipar és a mezőgazdaság, emel­kedett az életszínvonal, fejlő­dött az Iskolatigy, az egészség­ügy és a kultúra. A falvak meg­szépültek, az új utcákban új házak épültek a hajdani ala­csony szegényes viskók helyén. Cholcholná-Velőicében a lako­sok mai száma 1790. Portalan utak, új művelődési ház, tűz­oltószertár, a felkelés 30. évfor­dulójára épült új óvoda, mindez már természetesen a lakosok számára. „Szükségünk van még egy bevásárló központra, rö­videsen megkezdjük a ravatalo­zó építését és a szolgáltatások­ról sem feledkezünk meg“ — mondja a helyi nemzeti bizott­ság elnöke. A választási prog­ram teljesítésében nagyon ak­tívan kiveszik részüket a lako­sok, különösen a nők és a fia­talok. Valamennyien arra töre­kednek, hogy a falu még szebb legyen. Jelentősen megváltozott az élet és ehhez hozzájárult a me­zőgazdaság szocializálása Is. A szövetkezet 1949-ben alakult. A közös gazdálkodással jelentősen emelkedtek a hektárhozamok. Tavaly 'a gabonaneműeknél 54 mázsás heiktárhozamot értek el, cukorrépából pedig 568 mázsát termeltek hektáronként. „Szö­vetkezetünk a szarvasmarha és sertés fajnemesítésére specia­lizálódik. Az átlagos tejhozam 4103 liter, a legjobbak közé tar­tozunk a járásban. Tavaly a tej­felvásárlás terve 835 ezer liter volt, 84 668 litert adtunk le terven felül — sorolja DuSan Mitana mérnök, a Chocholná- Velöice-1 Május 1. Efsz zootech- nikusa. Jó eredményeket értek el a sertéstenyésztésben is, egy anyadisznóra 23,1 malac esik s ezzel az eredménnyel el­sőséget vívtak ki a járásban. A szövetkezei sikeresen fejlődik, fokozott mértékben gondoskod­nak a tagokról is. Kirándulások, üdülések, két négyszobás lakó­ház tartozik a szociális fejlő­dés tervéhez. Amikor harminc éve a 40. szovjet és a 4. román hadsereg csapatai felszabadították a tren- őíni járás utolsó falvait, ezek a községek nagyon kevésben hasonlították a maiakhoz. Az új éleitért, a békés életért hála illeti meg mindazokat, akik éle­tüket áldozták szabadságunkért és a haladásért. (eg) Magyarországon az eltelt két esztendőben 50 millió forintot for­dítottak egészségügyi kutatásra. A kutatóintézetek és az egész­ségügyi intézmények különféle tudományos problémákat oldanak meg, új gyógyszereket kísérleteznek ki és felmérik az új technika gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit. A budapesti Medicor Üzemek ebben az esztendőben megkezdték a mobil diagnosztikai berendezések sorozatgyártását. A felvételünkön látható ilyen be­rendezés lehetővé teszi a vérnyomás Iemérését a ruhán keresz­tül is. A CSKP KB NOVEMBERI IRÁNYELVEINEK SZELLEMÉBEN RACIONALIZÁCIÓS BRIGÁDOK MÉRLEGE Az utóbbi hónapok alatt a népgazdaságunk sorsát szívükön viselő emberek agyában, gondolkodásában — képletesen szólva — zsilipet nyitottak pártunk novemberi irányelvei, és a termelő munkában is gyökeret vertek figyelmeztető szavai. Dolgozó társadalmunk igyekezete arra irányul, hogy az ötéves terv utolsó esztendejében — a gazdaságosság elvének érvénye­sítésével, elmélyítésével egyidejűleg —- sikeresen teljesíthessük gazdaságfejlesztési feladatainkat. Kelet-Szlovákia egyik — exportjáról is nevezetes — jelentős Ipari üzemében, a közkedvelt automata mosógépeket gyártó ma- tejovcei Tatramatban az év elején három racionalizációs brigád, alakult, konkrét megtakarítást célzó feladatokkal. A brigádok néhány hónapos tevékenységének mérlege — a több százezer koronás megtakarítás — azt bizonyítja, hogy a dolgozók akti­vitásának egyik legmagasabb rendű formája a Tatramat nemzeti vállalat munkaközössége körében is meghonosodott. Az eddig végzett értékelések eredményeit Juraj Bobko elvtárs, az új mun­kaformák üzemi előadója ismertette velünk. — Megvizsgáltuk a racionalizációs brigádok felajánlásainak teljesítését. Megállapítottuk, hogy a brigádok tagjai adott sza­vukat megtartották. Pl. František Bukovinský brigádja 251000 korona értékű vállalást tett erre az évre, s ebből az első negyed­év folyamán 62 000 korona értékű felajánlást teljesített. Ezekben a napokban fejezték be a zománcszállítás módosítására irányuló racionalizációs intézkedéseket, ami 150 000 korona megtakarí­tást eredményez. Ez a brigád a termelésben további olyan in­tézkedések megtételét tervezi, amelyek az év végéig az eredeti vállalások 150 000 koronával történő túlteljesítését eredményez­hetik. Az alkatrészek gyártása körül dolgozó másik racionalizációs brigád — Michal Skokan vezetésével — erre az évre 400 000 ko­rona értékű felajánlást tett, amit hazánk felszabadítása 30. év­fordulójának napjáig már teljesített. A brigád sikeres tevékeny­sége közül említést érdemel, hogy megjavított és üzembe helye­zett egy, már korábban kiselejtezett prést, mégpedig éppen ab­ban az időszakban, amikor üzemzavar miatt „kiesett“ a terme­lésből egy másik pré9. Ez a brigád a felajánlások idő előtti tel­jesítésével, a nagy teljesítményű formaprések folyamatos üze­meltetésének biztosításával jelentős anyagi eszközöket takarított meg a vállalat részére. Nem kellett új formaprés<t vásárolnia, ami terven felüli beruházásoktól mentesítette a vállalatot. A Sko- kan-brigád újabb feladatok megvalósítását vette tervbe, amivel elősegítik üzemük gazdaságos termelését. A Tatramat n. v. számbelileg legnagyobb brigádja a műszaki szakaszon létesült, amely már csaknem teljesítette egész évi felajánlását. A vállalt félmillió korona értékű megtakarításból már 450 000 korona értéket teljesített. Ennek a megtakarításnak jelentős hányada értékes devizakoronában Is kifejezhető. Ugyan­is ennek a műszaki dolgozókból összekovácsolódott brigádnak tagjai már az elmúlt esztendő végén kipróbálták és részben a termelés folyamatában is alkalmazták a házilag gyártott zomán­cot, amivel helyettesítették az eddig import útján, devizáért vá­sárolt zománcot. A dobos automata mosógépek s a villany víz­melegítő-tartályok készítésekor használatos, a vegyi anyagoknak é9 nagy hőnek is jól ellenálló zománcról van szó. Ezzel az in­tézkedéssel az idén elérhető félmilliós megtakarítás a Jövő év­ben csaknem 1 millió koronával nagyobb lehet. Ján OceT elvtárs, a Tatramat' n, v. egyik vezető dolgozója, a racionalizálási feladatok előadója — arról számolt be, hogy vál­lalatuknál nem szándékoznak növelni a meglevő racionalizációs brigádok számát, inkább munkájukat igyekeznek tovább tökéle­tesíteni. Ezáltal céltudatosabb, szervezettebb munkát végezhetnek. Minden színvonalas munkát folytató brigád részére, rövidebb és hosszabb lejáratú feladatokat határozhatnak meg. Természetesen maguk a brigádok is — saját hatáskörükön belül — megfogal­mazhatják legfontosabb feladataikat, amelyek végcélja ugyanaz: a CSKP KB novemberi plenáris ülése irányelveinek szellemében fokozni az anyag- és energiamegtakarítást, minél nagyobb mér­tékben sajáttal helyettesíteni az importált anyagokat. Az említett racionalizációs brigádok az első sikeres lépéseket már megtették. Eredményeik bizonyítják, hogy helyes úton jár­nak. (kulik)

Next

/
Thumbnails
Contents