Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám, csütörtök
A KÉPERNYŐ A NEMZETEK KÖZÖTTI MEGÉRTÉSÉRT Tömegméretű nyelvoktatás Hányon és hol tonulnok orosz Jegyzetek a prágai nemzetközi tv fesztiválról A prágai Vigadó tenne! elcsendesedtek, a négy veink ét képernyő elsötétült. A XII. nemzetközi tv-fesztivál mér a múlté, de visszhangja és benyomásaink — az el őzé feszt iválokéhoz hasonlóan — még sokáig megmaradna k eml ékezetünk - ben. A bemutatókon ötszáznál több hazai és külföldi vendég és mintegy kétszáz újságíró vett részt. A csehszlovák és a külföldi tv-vállatatok képviselői a fesztivál alkalmával újabb együttműködési meg áll apód ás*) - kát és kereskedelmi szerződéseiket írtak alá. Barátok, régi ismerősök találkoztak, új barátságok szövődtek. A vendégek véleménycserét folytattak, vitatkoztak a látottakon. A tapasztalatcserét a gyakori sajtó- értekezletek is lehetővé tették. A tv-nézők örömmel fogadták a Csehszlovák Televízió kezdeményezését, melynek jóvoltából több filmet a tévé második műsorán — a bemutatóval egyidő- ben — tekinthettek meg. Bár a párl>eszédek rögtönzött fordítása — a feliratok hiánya miatt — nem minden esetben volt kielégítő, kétségtelen, hogy az Ötlet bevált. Az ún. Szabad fórum lehetővé tette, hogy a nézők aktívan bekapcsolódjanak a tévé munkájába. Ez a kísérlet azonban — nyilván a nézők hibájából, akik nem éltek a kínálkozó lehetőségekkel — nem járt teljes mértékben sikerrel. De oka volt ennek a túlzsúfolt program és a bemutatott filmek egy Jpészémek igénytelensége is, megyek természetesen nem válthattak ki vitát. Az alkotások többségének a Színvonala azonban megütötte a mércét. A művek közös vonása, hogy megfeleltek a prágai nemzetközi tv-fesztivál jelszavának: A nemzetek közötti megért ás nemes gondolatának. Ez a gondolat vezérfonalként húzódott végig a szocialista országok és több nyugati'ország ■alkotásain. A kapitalista országok néhány alkotása bírálja Ugya.ii az ottani társadalom negatív jelenségeit f pl. a belga tv „Jakab fogadása“, vagy a nyugatnémet „A ház, melynek nincs ura“ című film), de mert nem talál megoldást (és nem is találhat a kapitalista társadalmi rend ellentmondásos viszonyai között), a ki látást a lanság nyomasztó érzését vált ja ki a nézőben. Ám szóljunk a szocialista országok filmjeiről. Sokat beszélhetnénk a „Különös felnőttek.“ című szovjet alkotásról, amely nem véletlenül kapta a fesztivál első díját. Elsősorban finom humorával, a gyermeki lélek mély ismeretével, közérdekű témájával vonta magára a figyelmet. Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a szlovák televízió stúdiójában készült Meridián című filmet is indokoltan tűntették ki a leg- jobb forgatókönyv, az Intervízió és a csehszlovák tv-nézők díjával. A legjobbak közé tartozott, s olyan problémákat fejteget, amelyek nemcsak nálunk, hanem az egész világon megoldásra várnak. Mindennapi életünk legégetőbb kérdéseire azonban más filmek is igyekeztek választ keresni. Például a lengyel Konic rendező „Szorítóhurok" című filmje a Meridiánhoz hasonló témát vet lel. Határozottan elítéli a termelésben mutatkozó nehézségeknek korrupció és személyes összeköttetések árán való kiküszöbölését. A „Gyilkosok" című magyar film egy bírósági tárgyalásról szól: egy asszonyt újszülött gyermeke meggyilkolásával vádolják. A körülményeket vizsgálva kiderül, hogy a vád a férjet és az egész családot megilletné, mert meg nem értésükkel és közönyükkel hajszolták az asszonyt tragédiába. Szemes Marinak a legjobb női alakításért megérdemelten ítélték oda a díjat. A. Seghers „Nádas" című filmje (NDK-produkció) a háborús és a háború utáni időket idézve egyszerű német dolgozók életét viszi vászonra, akik a „földindulás“ és pusztítás közepette is az igazságot keresve, megőrzik emberi mivoltukat. Több kapitalista ország is figyelemre méltó alkotást hozott magával. Például a „Képek" című finn filmben egy pszichiátriai intézet páciensei azt a gondolatot fejezik ki, hogy a betegséget nem elegendő orvossággal gyógyítani, ha a kór az egész társadalmon elhatalmasodott. A svéd tévé „Nagy-, követség" című időszerű alkotása megrázó erővel mutatja be a chilei antifasiszták harcát, kitartását és szenvedéseit. Sajnos, a munkáscsaládok gyermekeiről szóló „Gyújtózsinór“ című nyugatnémet film csalódást okozott. Noha antifasiszta, háborúellenes kicsengésű — a szülők és gyermekeik a háború végén különféle szabotázsokban vesznek részt — kár, hogy a film alkotói kevésbé meggyőző eszközökkel fejezték ki mondanivalójukat. A svájci tévé „Ördögjáték“ című alkotásában — játék és bábfilm kombinációja — egy öregedő gyáros hatalmi vágyában a bábokhoz hasonlóan dobálózik az emberekkel, mert megszokta, hogy pénzért mindent elérhet, mindenkit megvásárolhat. > A fesztiválon szereplő zenei alkotásokat látva, az a vélemény alakult ki bennünk, hogy nem éppen a legszerencsésebb megoldás az ilyen jellegű, illet ve műfajú filmek bemutatása a tévében. A különböző zenei műfajok összehasonlítása és tárgy i I ag os ért éke lése eg yóbk én t verseny keretében szinte lehetetlen. Azoknak a filmeknek, amelyekben a zene balettel párosul — pl. fu>ardowski lengyel zeneszerző filmjének, vagy Prokofjev Rómeó és Júlia című balettkompozíciójának — nagy sikere volt a fesztiválon. Ugyanez elmondható azokról az alkotásokról is, amelyek a zenét költői formában juttatják kifejezésre. Elsősorban az Arany Prága díjjal kitüntetett „Balladák“ című csehszlovák alkotásra gondolunk, de a belga „Epi- thalamion" vagy akár az oszt rák „Szerencsekeresés" című film is kedvező fogadtatásban részesült. A magyar tv „Vendégek" című kisoperája és a svéd tv „Ballada Kristófról“ című műve újszerű megoldásaival vonta magára a figyelmet. Hasonló érdeklődésnek örvendett a francia tv „Visszavonulás a magányba“ című filmje, mely Glenn Gould személyét és az ismert zongoraművésznek a ze ne iránti rajongását párbeszéd formájában mutatta be. A XII. nemzetközi tv fesztivál mind az alkotásokat, mind a fesztivál koncepcióját tekintve sok problémát vetett fel, de ami a legfontosaibb: nagy jelen tőségű kultúrpolitikai esemény nek számított. A fesztivál teljesítette küldetését: meggyőződhettünk arról, hogy a képernyő válóban hozzájárul a nemzetek közötti kölcsönös megértéshez és egymás mégis meréséhez. KARDOS MÁRTA EGYÜTT A SZÜLŐKKEL JÖ AZ ISKOLA ÉS A TÁRSADALMI SZERVEZETEK KAPCSOLATA A szocialista társadalom megkü 1 önböztetett f igyelmel fordít az ifjú nemzedék neveléséire. Ezt a tényt igazolják a pártdokumentumok is, melyek többek közt hangsúlyozták az iskola és a szü lőlk közti kapcsolat, illetve együttműködés elmélyítésének szükségességét, az egységes nevelés fontosságát, valamint a szülői munkakő zösségek aktivitását. E feladatok biztosítására az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma annak idején több intézkedést hagyott jóvá. Ezek a szülői munkaközösségek aktivitásának a tokozását hangsúlyozták, a szü lök ideológiai nevelésére és az iskola bar á tok körének a kibővítésére irányultak. Célunk, hogy minél több társadalmi szervezetet, üzemet, földművesszövetkezelet vonjunk be az iskolák munkájába, hogy tevékenyen segítsék a fiatalok nevelését. Helyénvalónak találjuk, ha az alábbiakban vázoljuk, hogyan váltak be az intézkedések, illetve hogyan teljesítik őket. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy jól. Mind a nemzeti bizottságok oktatásügyi osztályai, mind a pedagógusok és a tanfelügyelők megértették a szülői munkaközösségek küldetését és szerepét, s ezeket olyan szerveknek tekintik, melyek az oktatáspolitikáival összhangban részt vesznek az iskolai és a családi nevelés összhangjának megteremtésében. Számos iskolában a szülői munkaközösség tevékenységét segítik a munkaközösségek mellett alakult pártcsoportok is, melyek az iskola —család—tái^áda lom kapcsolat fontos láncszemeivé váltak. Erre számos példát említhetünk a kelet-szilová- kiai kerületből, ahol a bizottságokban a kommunista szülök százalékaránya 31. A munkaközösségek keretében működő bizottságok munkaterve oktatási és nevelési feladatokat, illetve konkrét segítségnyújtási teendőket ölel fel. Több iskolában a szülői munkaközösség tagjai segítettek pl. dokumentum- anyag gyűjtésében s részt vettek a forradalmi emlékszobák, vörös sarkok létesítésében, vagy támogatták az iskolák közti baráti kapcsolatok ápolását. Jelentős segítséget nyújtottak a szülők a pályaválasztás előtt álló gyermekeknek is. A szülői munka- közösségek tagjai az iskola vezetőségével és az osztályfőnökkel együftműködve segítették megoldani az intézmények gondjait az iskola- kerülőkkel, a hátrányos helyzetű és a bukott tanulókkal. Hathatós segítséget nyújtanak a szülőik a pionírszervezeteknek és a SZISZ nek is. A kelet-szlovákiai kerületben pl. 125 szülő pionír- csapatvezetőként, 4(18 pedig szak k ör ve ze t ők én t működik. Segítenek a szülők a különféle vetélkedők, sport- és turisztika i re ndezv ón y ek, honvédelmi gyakorlatok szervezésében is. jó az iskola, illetve a szülői munka- közösség kapcsolata különösen a második ciklusú iskolákban. Az üzemek, az egységes t öld ni ü vessző vet kezetek sokat fáradoznak azért,- hogy az iskola jobb eredményeket érhessen el. Sikeres az együttműködés a bratis- lavai Vegyipari Szakközépiskolában, a juraj Dimitrov Vegyüzem szaktan intézetében, vagy a sviti iparitanuló-iskolában. Nagyon értékes az a se gítség, melyet a szülők az iskolák környékének szépítésében, a Z akció keretében, az iskolai berendezések javításában, sportpályák létesítésében nyújtanak. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának intézkedései, illetve módszertani utasításai hozzájárultak ahhoz, hogy a szülői munkaközösségek céltudatosabban és eredményesebben dolgoznak, teljesítik az eszmei politikai nevelés feladatait a szülők körében is, s ezáltal hozzájárulnak az ifjú nemzedék kommunista neveléséhez is. P. RAz orosz nyelv már régen átlépte a Szovjetunió határait és a nemzetközi kapcsolatok, az emberek közti közeledés egyik alapvető eszköze lett. A Szovjetunióban élő nemzetiségek milliós tömegei az orosz kultúrát saját kultúrájuknak, az orosz nyelvet pedig anyanyelvűknek vagy legalábbis második anyanyelvűknek tekintik. A Szovjetunióban végzett 1970. évi népszámlálás során 129 millió különböző nemzetiségű polgár vallotta magái orosznak, anyanyelvként azonban 142 millióan jelölték meg az orosz nyelvet. Ezenkívül 42 millió ember az oroszt második anyanyelvként minősítette, mivel jól beszéli a nyelvet. Az orosz nyelv ismerete 250 millió szovjet ember számára lehetővé teszi, hogy megismerkedjen az ország kultúrájával és tudományával s a nyelv több mint 100 nemzetet és nemzetiséget kapcsol össze Az orosz nyelv az ENSZ hat hivatalos nyelvének egyike; vi lágviszony latban a tudomány, a kultúra és a politika elválaszthatatlan része s az egyik legfontosabb világnyelv. Az orosz nyelv iránti érdeklődésnek nálunk már sokéves hagyománya van. A Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása még szorosabbra fűzte testvéri kapcsolatainkat a szovjet néppel. Hazánk felszabadulása után, a szocializmus építésének megalapozása idején hazánkban nagy mértékben megnőtt az orosz nyelv iránti érdeklődés. A Csehszlovák—Szovjet! Baráti Szövetség, mely már két évtizede szervezi és irányítja a felnőttek orosz nyelvoktatását, az orosz nyelvszakosok és aktivisták ezreivel együttműködve önfeláldozó munkát végzett és végez. Az orosz nyelv- tanfolyamoktól kezdve, a nyelv- tanulás igényesebb formáin át a speciális nyelvtanfolyamokig, vagy az orosz nyelvklubokig, dolgozóink ezrei számára tette lehetővé, hogy elsajátítsák az orosz nyelvet. Az utóbbi kél évben az orosz nyelvoktatás új irányelvek szerint folyik. Ezeket a CSSZBSZ VII. kongreszusán fogadták el. Az 1972—73-as tanévben Szlovákiában mintegy 15 ezren tanultak orosz nyelvet, 965 tanfolyamon, illetve szakkörökben. Ebben az évben 1302-re emelkedett a tanfolyamok, illetve szakkörök száma, s a nyelvtanulásba 20 ezren kapcsolódlak be. Az orosz nyelvtanulás iránti növekvő érdeklődés szükségessé teszi, hogy a jövő évben emeljük az oktatás színvonalát és javítsuk a járási szék ciók tevékenységét. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tevékenysége több fejlődési szakaszon ment át, a munka új útjait, tökéletesebb formáit keresve A válságos évek e téren is éreztették kedvezőtlen hatásukat. 1969 után a párt és a CSSZBSZ Központi Bizottsága sokat telt annak érdekében, hogy felújítsa a tömegméretekben ro'vó orosz nyelvoktatást Azokban az országokban, melyek a Szovjetunióval határosak és sokéves gazdasági kapcsolatok fűzik őket a Szovjetunióhoz, az orosz nyelvtanulásnak mély gyökerei vannak. Nagy a jelentősége az orosz nyelvnek különösen a szocialista országokban, hiszen ezeket a Szovjetunióval barátság és testvériség fűzi össze, azonos az ideológiájuk és szorosak a kapcsolataik az élet minden területén. £z Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban az orosz nyelv nagy elismerést vívott ki, elsősorban a Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzelme és a világűr meghódítása terén elért óriási sikerei révén. Például az első mübolygó felbocsátása után 1957 őszén néhány hónap alatt ugrásszerűen nőtt az orosz nyelvtanulók száma. Nyugaton egyre emelkedik azoknak a száma, akik oroszul tanulnak. Az Egyesült Államokban 643 főiskolán és 620 középfokú tanintézetben oktatnak orosz nyelvet. Nagy-Britanniá- ban 842 oktatási intézményben folyik orosz nyelvoktatás. Franciaországban 21 000 diák tanul oroszul. Nyugat-Németország- ban a diákokon kívül a kereskedelemben dolgozók is tanulnak oroszul: 60 nagyobb cég speciális orosz nyelvtanfolyamokat létesített. A legnagyobb japán tv-társaság, az NHK statisztikai adatai szerint a tv Beszéljünk oroszul című adását redszeresen több mint 300 ezren kísérik figyelemmel. Az orosz nyelv iránti érdeklődés nő a harmadik világ országaiban is. Laoszban, Kongóban, Nepálban már a kisiskolások orosz nyelvoktatáson vesznek részt. Orosz nyelvel: több mint 20 afrikai főiskolán adnak elő. A Közel-Kelet valamennyi országában az orosz nyelvoktatás a főiskolák tantervében is szerepel. Az orosz nyelv- és irodalomszakosok nemzetközi egyesületének — mely 1967-ben alakult — adatai szerint világviszonylatban évente félmillióval emelkedik az orosz nyelvtanulók száma. A múlt tanévben az orosz nyelvet a világ 87 országában 18 millió ember tanulta. Ing. KAROL ILLV A „Bodrogközi arcok...“ sorozatból MOLNÁR JÁNOS felvétele
