Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám, kedd

A CHILEI FASISZTA« „LEGNAGYOBB FOGÁSA" Egyre romlik Corvalán állapota Mexikóváros — A mexikói fővárosba érkezett legfrissebb jelentések szerint a chilei jun­ta katonai egységei rábukkan­tak a népi ellenállás egyik je­lentős központjára: egy szoká­sos „tisztogató akció során Atacama megyében, Pedro Ale- vodod házában 650 láda dina- mitot, nagy mennyiségű, fegy­vert, rádió adó-vevő berendezé­seket, valamint a junta elleni harcra felszólító röplapokat ta­láltak. Eddig 52 személyt tar­tóztattak le. Mindannyian az el­lenállás „Kék Farkas“ elnevezé­sű csoportjához tartoztak. Ezt a nevet viselte az a terv is, amelynek alapján katonai ob­jektumokat támadtak volna meg. A tervek között szerepelt továbbá fegyverek szerzése, falusi és üzemi sejtek kialakí­tása és a népi felkelés helyi irányítása. A körzet katonai pa­rancsnokának véleménye sze­rint „ez volt a legnagyobb fo­gás“ a katonai puccs óta. A santiagói El Mercurio, a junta szócsöve — a tényeket elferdítve — hangulatot igyek­szik kelteni a perui haladó kor­mány ellen, azt állítva, hogy a „fegyveres kommunista csopor­tot Limából irányították". Santiago — Pinochet tábor­nok, chilei „elnök“ kijelentette, hogy amennyiben az országban betiltott pártok a tilalom elle­nére politikai tevékenységet fejtenek ki, rezsime kész arra, hogy megszüntesse vagy felosz­lassa ezeket a pártokat. Mint ismeretes, a chilei fa­siszta junta 1973 szeptemberé­ben a katonai puccsot követően helyezte törvényen kívül a Népi Egység baloldali koalíció párt­jait. Havanna — Marin Gladys, n Chilei Kommunista Itjúsági Szövetség főtitkára Havannában kijelentette, hogy Luis Corva- lánnak, a Chilei Kommunista Párt KB bebörtönzött főtitká­rának egészségi állapota nap­ról napra romlik. Marin Gladys „a szörnyűség táborának* ne­vezte a „Trés Alamos9 koncent­rációs tábort, ahová a közel­múltban Corvalánt szállították. Elmondotta, hogy Corvalánt a chilei titkosrendőrség az egyko­ri nácista koncentrációs tábo­rok börtöneiben alkalmazott ke­gyetlen módszerekkel kínozza. KARDCSÖRTETQ SCHLESINGER NYILATKOZAT Tokió — Japán politikai kö­rökben a háborús pszichózis félszítására irányuló kísérlet­nek minősítik Schlesinger ame­rikai hadügyminiszter nyilatko­zatát, amely szerint az Egye­sült Államok kész taktikai atomfegyverek bevetésére a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen, amennyiben az „fegyveres támadást intéz Dél- Korea ellen'. Az amerikai nyilatkozat ka­póra jöt a Pák Csong-hi rezsim­nek, amely az Egyesült Álla­mok Indokínai veresége óta há­ború lázban tartja Dél-Kóreát és azt állítja, hogy Indokína után újabb, „kóreai forduló“ következik. Tokióban hangsúlyozták, hogy a kardcsörtető amerikai nyilat­kozat célja az Egyesült Álla­mok alaposan megrendült kato­nai és politikai presztízsének megszilárdítása Ázsiában. Több mint kérdéses azonban, hogy az atomfegyverek bevetésével való nyílt fenyegetőzés meg tudja állítani Ázsiában azt folyama­tot, amelyet az indokínai fel­szabadító erők győzelme indí­tott el — mutatnak rá japán politika! körökben SOARES AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM VISZONYÁRÓL Párizs, Lisszabon — Vallás- háború rémét festette falra a francia Le Figaro-nak adott nyilatkozatában Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt fő­titkára. Kijelentette, hogy az állam és az egyház közötti konfliktus végzetes lehet a por­tugáliai forradalomra nézve. „Mint demokratának és szo­cialistának az a véleményem, hogy az egyháznak joga van hangot adni véleményének“ — mondotta Soares azt állítva a lisszaboni demokratikus rend­szerről, hogy megakadályozza ebben az egyházat. Soares vi­szont sohasem bírálta a portu­gál klérust amiatt, hogy 48 éven át odaadóan kiszolgálta a fasizmust és a diktatúra meg­döntése óta is következetesen a szélsőjobboldalt támogatja. A szocialista párti vezető a továbbiakban ismét bírálta a kommunistákat és nagyobb be­leszólást követelt pártjának a hatalomba, hiszen — mondotta — a PSZP az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon a szavazatok csaknem 38 százalé­kát szerezte meg. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Népköztársaság Állam tanácsá­nak elnöke Leone olasz köz- társasági elnök meghívására hivatalos látogatásra Olaszor­szágba utazott. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met és Bruno Kreisky osztrák kancellár Bonnban megbeszé­lést folytatott egymással. Esz­mecseréjük középpontjában az európai biztonsági értekezlet zárószakasza, valamint nemzet­közi, gazdasági és energiaügyi kérdések állottak. KDVARD KARDELj, a jugosz­láv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének, valamint a JSZSZK Elnökségének tagja az MSZMP KB meghívására rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett. OSKAR FISCHER, az NDK külügyminisztere hivatalos láto­gatásra Dániába érkezett. WILLY BRANDT, a nyugatné­met Szociáldemokrata Párt el­nöke Athénban folytatta meg­beszéléseit Karamanlisz görög kormányfővel. PÚJA FRIGYES magyar kül­ügyminiszter Szabah Al-Ahmed Al-Dzsaber kuwaiti külügymi­niszter meghívására hivatalos látogatásra Kuwaitba utazott. WALTER SCHEEL nyugatné­met szövetségi elnökön vesekő­vel kapcsolatos orvosi beavat­kozást hajtottak végre. CSOU EN-LAJ kínai minisz­terelnök meghívta Kukrit Pra- modzs thaiföldi miniszterel­nököt, hogy jövő héten látogas­son Pekingbe a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodás aláírására. PÁK CSÖNG Hi dél-koneai elnök elrendelte, hogy az or­szágban kezdjék meg a katonai célokat szolgáló nukleáris ku­tatásokat. OLASZORSZÁG-SZERTE a kom­munisták gyűléseken, konferen­ciákon összegezik a múlt heti helyi választások eredményeit és megvitatják a párt jövendő fel­adatait. Az olasz kommunisták két tartományban, 35 megyében és 31 megyeszékhelyen a leg­erősebb párttá léptek elő. A VÁLSÁGBÓL KIÚT A BALOLDAL KÖZÖS PROGRAMJA Megnyílt a CGT kongresszusa A NEFB BEFEJEZTE VIETNAMI TEVÉKENYSÉGÉT Hanoi — Vietnamban befejez­te tevékenységét a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizott­ság. Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere és NguyenThi Binh, a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mányának külügyminisztere kö­szönetét mondott azon orszá­gok kormányainak, melyek tag­jai voltak az ellenőrző bizott­ságnak. A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságot 1973 ja­nuárjában a vietnami háború befejezéséről és a béke felújí­tásáról aláírt párizsi megálla­podások után küldték ki Viet­namba. A bizottság tagja volt többek között Magyarország és Lengyelország is. Párizs — A Párizs melletti Le Bourget ben megkezdődött a legnagyobb francia szakszerve­zeti szövetség, az idén 80 éves fennállását ünneplő CGT, 39. kongresszusa. A megnyitó ülésén Georges Séguy, a CGT főtitkára terjesz­tette elő a vezetőség beszámo­lóját. Séguy hangsúlyozta, hogy az ország jelenlegi helyzetét a kapitalizmus ellent mondásainak fokozódása és ezzel egyidejűleg az osztályharc kiéleződése jel­lemzi: a monopóliumok és az érdekeiket képviselő kormány a dolgozókkal akarják megfi­zettetni az egyre súlyosabbá váló válság árát, a dolgozók azonban egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak ezzel a törekvéssel szemben. Ezt jelzi, hogy mind sűrűbben fordul elő üzemek megszállása, néha hosszú heteken át tartanak az ilyen konfliktusok és legtöbb­ször a dolgozók számára elő­nyösen végződnek. A válság mélyülésére jellem­ző, hogy az ipari termelés 1974 áprilisa és 1975 áprilisa között 10 százalékkal csökkent, az infláció üteme, amely tavaly el­érte a 17,4 százalékot, idén má­jusban —- a gazdasági depresz- szió és a nagyarányú munka­nélküliség ellenére — még min­dig 14,4 százalék volt. A mun­kát keresők száma egy év alatt 89,3 százalékkal emelkedett, a munkanélküliek száma pedig május végére 1 148 000-re nőtt. Séguy azt javasolta, hogy a kongresszus fogadja el a dol­gozók legsürgősebb követelései­re vouaLkozó akció-programot. Ennek tengelyében a következő főbb követelések állnak: a bé­rek vásárlóerejének szavatolá­sa; az alacsony bérek és nyug­díjak felemelése; új munkaal­kalmakat teremtő gazdaságfej­lesztési politika megvalósítása; az elbocsátások és az üzembe­zárások olyan szabályozása, amely beleszólási jogot biztosit a szakszervezeteknek; a nyug­díjkorhatár GO, illetve 55 évre való leszállítása; a társadalom- biztosítás demokratikus tovább­fejlesztése. A CGT főtitkára a továbbiak­ban megállapította, hogy a ka­pitalizmus válságából csak a baloldal közös programja ve­zetheti ki az országot és hogy a CGT, amely kezdettől fogva támogatta a baloldal közös programját, továbbra is latba veti minden erejét annak érde­kében, hogy ez a program való­ra válhasson. A CGT nemzetközi tevékeny­ségéről szólva Georges Séguy hangsúlyozta, hogy a CGT kap­csolatai a szocialista országok szakszervezeteivel még szoro­sabbá váltak. A kongresszus péntekig foly­tatja munkáját. ELKÉSZÜLT AZ ŰRHAJÓSOK ÉTLAPJA Moszkva — A Szojuz és az Apolló űrhajók legénységének tagjai összeállították ételadag­jaikat az alig egy hónap múl­va sorra kerülő közös űrrepü­lés minden egyes napjára. A Szojuz és az Apollo űrha­jók két teljes napig lesznek összekapcsolva. Az űrhajók repülési időtartalma különböző. A Szojuz hat napig, az Apolló pedig kilenc napig kering az űrben. Természetesen erre az Időre az űrhajósokat ellátják minden szükségessel és első­sorban élelemmel és vízzel. A szovjet ós az amerikai űrhajó­sok kedvenc ételeiket válasz­tották ki a koncenlrátumok, konzerv és fagyasztott-termé­kek nagy választékából. Meg­állapodtak a vendéglátások ét­lapjában is. A Szojuz fedélzetén három alkalommal látják vendégül az amerikai űrhajósokat. Az első ebédet rögtön a két űrhajó összekapcsolása után adják a találkozás hivatalos részének befejezése után. Miután az amerikai és szovjet űrhajósok elhelyezkednek az űrhajó fül­kéjében lévő felhajtható asztal­kánál, bizonyos ideig kötetle­nül elbeszélgetnek. Az étlap a hagyományos orosz káposzta levesből, a scsi­ősszel megkezdte az új alkot­mány előkészítését. Eredetileg az volt . a szándéka, hogy Gi- zikisz tábornok az új alkot­mány elfogadásáig tölti be az államfői tisztséget, s majd az­Napjaink Görögországa tán választanak új elnököt. De­cember első felében népszava­zást tartottak az államrend­szerről s a választók 69 száza­léka a köztársasági rendszer bevezetésére szavazott. Kons­tantin királyt megfosztották trónjától. Néhány nappal a nép­szavazás után Gizikisz tábornok lemondott tisztségéről s ezért Ideiglenes államfőt kellett vá­lasztani. Karamanlisz kormányának Javaslatára ideiglenes elnök­nek a 71 éves Sztaszinupuloszt, a közigazgatási jog tanárát vá­lasztották meg. Az utóbbi hónapokban éles politikai viszály robbant ki az elnöki tisztség betöltése körül. Nem konkrét személyekről volt szó, hanem arról, milyen jog­köre legyen a görög köztársa­sági elnöknek. Az alkotmány- tervezet feltételezte a végrehaj­tó hatalom lényeges kibővítését és az elnöki jogkör kiszélesíté­sét. A görög demokratikus erők harcoltak és harcolnak ez el­len, mert tekintettel tapasztala­taikra, attól tartanak, hogy meggyengül a parlament sze repe. Abban az országban, ahol a demokráciát évtizedeken át gyalázatosén megtiporták, ért­hető ez az aggodalom. Flora- kisz, a Görög KP Központi Bi­zottságának első titkára már az év elején kijelentete, hogy a kommunista képviselők a kor­mány alkotmánytervezete ellen fognak szavazni, mert a terve­zet a hazai és a külföldi tőke érdekeinek felel meg s árt a nemzeti érdekeknek. A parla­mentben nemcsak a kommunis­ták, hanem további demokrati­kus és ellenzéki erők képviselői is az alkotmánytervezet ellen szavaztak. Ennek ellenére 208 szavazattal 84 ellenében elfo­gadták a tervezetet, és így az új alkotmány június 11-én ha­tályba lépett. Két hónappal az alkotmány érvénybe lépése után megvá­lasztották az új köztársasági elnököt Konszlantinosz Tszat- szosz személyében. A képzett jogász, filozófus és szociológus Karamanlisz Oj Demokrácia pártjának a jelöltje volt. Égető probléma annak eléré­se, hogy a fasiszta és antide­mokratikus erőket eltávolítsák mindenünnen, ahol komolyan veszélyeztethetnék a demokra­tikus fejlődést és előkészíthet­nék a fasiszta rendszer vissza­térését. A reakciós erők feb­ruári puccskísérlete megmutat­ta, hogy a szélsőreakciós erők nem tettek le szándékaikról és megkísérlik visszafordítani a történelem kerekét. A görög kommunisták és a többi demok- ratikds szervezetek tagjai már tavaly nyár óta sürgetik a kormányt, hogy hajtson végre következetes tisztogatást a had­seregben, a közigazgatásban és a többi szakaszokon. Bizonyos intézkedések már történtek. A reakciós tiszteket elbocsátották a hadseregből, a volt fasiszta rendszer fő képviselőit letartóz­tatták és bíróság elé állítják őket. A februári reakciós puccs­kísérlet szervezőit is letartóz­tatták. Sokhelyütt azonban még pozíciókkal rendelkeznek a megdöntött reakciós katonai junta hívei. A reakciós erőket minden politikai befolyástól meg kell fosztani, hogy Görög­ország a demokratikus fejlődés útján haladjon. JAN BLANSKY bői, a csípős grúz ürülevesből, valamint rozskenyérből és mé­zes kalácsból áll. Édességként meg lehet majd ízlelni a dió­val töltött aszalt szilvát és a túróból és feketeribizliből ké­szült krémet. A menühöz tar­tozik még az aszpikos ton- nyelv, szárított hal, valamint tea cukorkával. Hűsítőként pe­dig sima vizet fogyaszthatnak. Az amerikai űrhajósok szov­jet társaikat burgonyalevessel vagy gombás levessel vendége­lik meg. Második fogásként pedig bifszteket kínálnak, a harmadik fogás az amerikai űrhajón grape-fruit-lé, eper, sárgabarack és körte lesz. Mindezeket az ételeket az űrhajóban orosz és angol nyel­vű felirattal ellátott tubusok­ban, palackokban és csoma­gokban tárolják. A CIA BIZONYÍTÓ DOKUMENTUMOKAT SEMMISÍTETT MEG Washington — William Col- by, az amerikai Központi Hír­szerző Szolgálat (CIA) igazga­tója 1973-ban utasítást adott, hogy semmisítsenek meg né­hány anyagot a CIA archívu­mából, melyek esetleg fényt deríthetnek a központi szolgá­lat törvénybe ütköző kémtevé­kenységébe. Ezt Colby a Was­hington Postnak adott nyilat­kozatában ismerte be. 1973 májusában Colby ren­deletére több magnetofonteker­c set semmisítettek meg a CIA archívumában. Ez éppen akko­riban történt, amikor a Water- gate-botrány egyre terebélye­sedett. Colby azt állította, hogy a dokumentumok megsemmisí­téséről nem tájékoztatta sem a Fehér Házat, sem az igaz­ságügyminisztériumot. Elhunyt Stehlin tábornok Párizs — Paul Stehlin tábor­nok, a francia nemzetgyűlés egykori alelnöke, a légierők volt vezérkari főnöke egy pári­zsi kórházban 67 éves korában elhunyt. A tábornokot június 6-án autóbusz gázolta el. Éppen ezen a napon derült ki, hogy Stehlin hosszú ideig az „évszázadok üzletének“ ne­vezett repülőgép-megredelésért versengő egyik cég, az ameri­kai Northrop repülőgépgyártó vállalat szakértője volt. Stehlin a francia gyártmányú Mirage gépekkel szemben az amerikai repülőgépek javára foglalt ál­lást. Ezért sokan „nem puszta véletlennek“ tartják balesetét. Kommentárunk A görögországi politikai ** történés nem emlékez­tet arra, hogy közeledik a nyári szünidő. Görögország részt vesz a ciprusi kérdés megvitatásá­ban, amelynek első két fordu­lója az ENSZ-főtitkár részvéte­lével folyt le Bécsben, tárgyal Törökországgal az Égei-tenger olajgazdagsága és egyéb termé­szeti kincsei körüli viszály el­simításáról, szorgalmazza, hogy vegyék fel a Közös Piacba. Ezek Görögország legfontosabb problémái. A belpolitikai fejlődés is na­gyon élénk. Március végén vá­lasztásokat tartottak az ország­ban s a Demokratikus Mozga­lom tömb jelöltjei jelentős si­kert aratlak. E tömbben fogott össze a kommunista párt és több demokratikus szervezet. A Demokratikus Mozgalom jelölt­jei 264 városban szerezték meg a polgármesteri tisztséget és Athénban is előretörtek, ahol Papateodorut, a tömb jelöltjét választották főpolgármesterré. Több mint ötezer községben is a tömb jelöltjei álltak a köz- igazgatás élére. Már az általá­nos választások Is a június ele­jén elfogadott új alkotmányért vívott küzdelem jegyében zaj­lottak le. Most már az új ál­lamfőt is megválasztották. A Karamanlisz kormány már

Next

/
Thumbnails
Contents