Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám, péntek

események margójára ▼ KISSINGER A KAPCSOLATOK JAVÍTÁSÁRÓL Kommentárunk Mexikóvárosi „csúcs" |y|exikóváros tegnap óta a * ■ nők világkonferenciáján résztvevő mintegy ezer női kül­dött szálláshelye. Már a hét elejétől érkeztek a mexikói fővárosba a világ csaknem valamennyi országá­nak női képviselői. A konferen­cia színhelyén színes, zajos, női forgatag kavargóit már napok óta, kreolbőrű, kimonó« japán, törékeny termetű, csillogó sze­mű vietnami, vakítóan fehérfo­gú ghanai, mini, vagy éppen divatos maxiszoknyás európai, amerikai asszonyok, lányok, egyszóval nők adnak itt rande­vút egymásnak. New Yorkban az ENSZ-palo tában már tavaly a világszerve­zet közgyűlésének 29. üléssza kán döntést hoztak a nők vi­lágkonferenciájának megtartá sáról. Ugyanekkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének kör gyűlése — amely mellesleg 97 százalékban férfiakból áll — úgy döntött, hogy 1975 a nők éve lesz. Érdekes tehát, hogy a túlsúlyban férfiakból álló vi 1 ágszervezet ben született meg a gondolat a nők évének megtar­tásáról. Ez önmagában is bizo­nyítja: az ENS’Z férfi munka­társai is síkra szállnak a nők egyenjogúsítása mellett. Az ENSZ — amely idén ünnepli fennállásának 30. jubileumát — eddig is valóban sokat tett a nők egyenjogúsításáért. A világ- szervezet alapokmánya a férfi­akkal egyenlő jogokat biztosít a nőknek. Az 1LO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zete 1951-ben határozatija fog­lalta az „egyenlő munkáért egyenlő bért“ elvét. Viszont az is igaz, hogy a több mint 150 tagország kül­dötte által aláírt egyenjogúsí­tás néhány esetben csak aláírt dokumentum maradt, a gya­korlatban nem érvényesül. Pél­da erre több kapitalista ország is, ahol a nők még napjainkban is féle bérért, vagy a férfiaknál jóval alacsonyabb munkadíjért dolgoznak. A mostani konferen­cia célja éppen az, hogy a vj- lág valamennyi országában, a szocialista országok példájára valóban érvényre jusson a nő társadalmi elismerése, megbe­csülése, egyenjogúsítása. E téren még sok kihasználat­lan lehetőség mutatkozik. Sőt. maga az ENSZ is még sokat lehet ennek érdekében. Elmond­hatjuk, hogy a világszervezet­ben sem valósult meg maradék­talanul az emancipáció elve. Ezt mutatja már a közgyűlés összetétele is, amely 97:3 a fér­fiak javára. Tehát az ENSZ-et jelenleg még a „férfiak klub­jának“ is nevezhetnénk. Persze érthető, hogy máról holuapra ez az arány nem változik meg. Azt sem állíthatnánk, hogy az ENSZ valamennyi férfi munka­társa már teljesen felvilágosult és természetesnek tartja a nők emancipációját. Egy ilyen el­avult nézeteket valló idős ENSZ- diplomatával történt meg az alábbi eset. Benyitott az ENSZ épületének egyik irodájába. Az Íróasztalnál csak egy hölgyet látott és ezt kérdezte tőle: „Nincs itt senki?“ Még szeren­cse, hogy ez csak egyedi eset volt. Nagy általánosságban azon­ban elmondhatjuk, hogy nem­csak az ENSZ férfi munkatár­sai, hanem a világ férfiainak körében elfogadottá vált a nők emancipációja és társadalmi el­ismerése. Azonban már egyes nyugati országok kormányai ezt nem látták be és a nőket to­vábbra Is hátrányos megkülön­böztetésben részesítik. A mexikóvárosi világkonfe­rencia sokat tehet annak érde- kében, hogy más belátásra bír­ja ezeket a kormányokat. A mexikói konferencia meg­nyitásán részt vett Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár is. Ezenkí­vül olyan világszerte közismert nőszemélyiségek, mint Valentyi- na Nyikolajevna-Tyereskova, Hortensia Allende, Angéla Da­vis és az iráni sah felesége is részt vesznek a világkonferen­cián. P. VONYIK ERZSÉBET JELENTŐS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK Berlin — Az NDK fővárosá­ból visszaérkezett Prágába az ,a csehszlovák küldöttség, amely Frantisek Hamouznak, a CSSZSZK kormánya alelnöké­nek vezetésével részt vett a csehszlovák—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési közös bizottság 18. ülés­szakán. A csehszlovák küldöttség lá­togatásáról kiadott közös közle­mény a többek között megálla­pította: „Mindkét fél megelége­déssel nyugtázta, hogy sikere­sen folyik az 1971—75-ös idő­szakra megkötött kereskedelmi szerződés teljesítése“. Az idei tervet várhatóim 20 százalékkal túlteljesítik. Az NDK és Cseh­szlovákia egy most aláírt meg­állapodás szerint a jövőben szö-^ rosan együttműködik a mező^ gazdasági gépek gyártása terén és az 1976—80-as években a me­zőgazdasági gépek kölcsönös szállítása eléri a 250 millió ru­belt“. A FRANCIA BALOLDALI PÁRTOK CSÚCSTALÁLKOZÓJA Párizs — Csütörtökön délelőtt Párizsban a baloldali radikáli­sok mozgalmának székházában megkezdődött a baloldali pár­tok vezetőinek csúcstalálkozója. A francia közvélemény által nagy érdeklődéssel várt tanács­kozáson Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitter- Tund, a szocialista párt első titkára és Róbert Fabreq a bal­oldali radikálisok mozgalmának elnöke vezeti a három párt kül­döttségeit. A szocialista párt korábban a következő három téma meg­vitatását javasolta: U a tőkés válság elemzése, 2) a Közös Piac helyzete, 3) az európai biztonság prob­lémái. Georges Marchais, az FKP fo titkára a francia rádiónak nyi­latkozva hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb föladat újabb kö­zösakciók indítása, mert csak a széles tömegek akciói módo­síttatják a politikai helyzetet. Az FKP véleménye szerint min­denekelőtt széleskörű közös ak­ciókra van szükség, hogy a dol­gozók és demokraták millióit mozgósítsák a közös program győzelméért folyó harcra, a nagytőkének az ellene a törek­vése ellen, hogy a válság ter­heit a dolgozókra hárítsa. New York — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a ja- páni érdekeltségű üzletembere­ket tömörítő japán Society tag­jai előtt szerdán este New York-ban mondott beszédében mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok ázsiai politikájának fő vo­nalaival foglalkozott. Kissinger mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy „a közelmúlt eseményei ellenére az Egyesült Államok nem fordul el Ázsiád tói, és nem összpontosítja fi­gyelmét Európára Ázsia rovásá­ra. Európával és Japánnal fenn­álló kapcsolataink egyaránt lé- nyegbevágóan fontosak“. Az Egyesült Államok szövet­ségeseit arról biztosította, hogy Washington továbra is tiszte­letben tartja a velük szemben vállalt kötelezettségeket. Kissinger hangoztatta hogy az Egyesült Államok folytatni ki-, vánja a kapcsolatok normalizá­lását és javítását a Szovjetunió­val, arra törekszik, hogy hala­dást érjenek el a fegyverkorlá­tozások területén, különösen ami a nukleáris fegyvereket illeti. A Kínai Népköztársaság­gal fennálló kapcsolatokat érint­ve kijelentette, hogy az Egye­sült Államok azok normalizálá­sára törekszik, összhangban a sangháji közlemény szellemé­vel. A NATO NÖVELI NUKLEÁRIS EREJÉT New York — Monterey-ben (Kalifornia állam) befejeződött a NATO nukleáris tervező cso­portjának kétnapos tanácsko­zása, amelyen az Egyesült Ál­lamoknak, és az észak-atlanti tömb hat nyugat-európai tagál­lamának hadügyminisztere vett részt. Mint a találkozóról kiadott záróközleményből kitűnik, a részvevők megvitatták a NATO fegyveres erői és elsősorban nukleáris fegyverei további nö­velésére vonatkozó konkrét ter­veket. A dokumentum szerint a hadügyminiszterek „hangsúlyoz­ták a NATO harcászati nukleá­ris erőinek kiemelkedő jelentő­ségét a hagyományos fegyveres erőkkel szemben“. Felkelti a figyelmet a Wa­shington Post jelentése, misze­rint az amerikai légierő jelen­leg „korlátozott nukleáris há­ború" feltételezéséből kiinduló hadgyakorlatokat folytat. Említésre méltó, hogy a Pen­tagon veszélyes nukleáris had­gyakorlataira közvetlenül a NATO legutóbbi brüsszeli ta­nácsülése után került sor, ahol az Egyesült Államok határozot­tan sürgette az észak-atlanti tömb katonai gépezetének erő­sítését. Az ilyen politika ellen­tétben áll az enyhülés érdekei­vel. ­India negyedszázados tör­* ténelmében, a független­ség kivívása óta először fordult elő. hogy alkotmánybíróság pró­bálja eltávolítani tisztségéből a kormányfőt. Az a tény ugyan­is, hogy az allahabadi legfel­sőbb bíróság a múlt héten ér­vénytelenítette az Uttar Pradesh államban 1971-ben megtartott választások eredményét, s In- dira Gandhit, az ország minisz­terelnök-asszonyát különböző választási visszaélések elköve­tésében elmarasztalta és hat évre eltiltotta a választott tiszt­ség gyakorlásától, — minden­nél jobban bizonyítja a reak­ció kétségbeesett kísérletét: út­ját állni a haladásnak. Nem véletlen az összpontosí­tott támadás, valamint az sem, hogy a bírósági döntés nyilvá­nosságra hozatala után a reak­ció általános támadást indított, s követelte Indira Gandhi azon­nali lemondását. A jobboldal támadása azonban megmozgat­ta a tömegeket. Ezrek vonultak az utcára, támogatásukról biz­tosítva Indira Gandhit. India Kommunista Pártja egységre szólított fel a reakcióval szem­ben, s a Kongresszus Párt, mely nagy többséggel rendelkezik a parlamentben, ugyancsak támo­gatásáról biztosította Indira Gandhit. Hallatta szavát a szak- szervezeti kongresszus, s az or­szágos nőbizoltság is. Maga az államfő, Fakhraddin Ali Ahmea is visszautasította az ellenzék vezetőinek azt a követelését, hogy az allahabadi bíróság dön­tése alapján ‘függessze fel kor­mányfői tisztségéből Indira Reakciós mesterkedések Gandhit. Az első „menet“ ezzel lezárult, s Indira Gandhinak a legfelsőbb szövetségi bírósághoz benyújtott fellebbezésére az ősz folyamán várható a válasz. Nem zárult le viszont, az a küzde­lem, melyet ez a hatalmas or­szág folytat a haladásért, a de­mokratikus jogok biztosításáért. A normális politikai játéksza­bályok betartásával az indiai reakció nem érne célt, ezért a botrány, a lejáratás módszeré­hez folyamodott. Radzs Narain, a reakciós szocialista párt veze tője indított pert Gandhi ellen, mivel 1971-ben alulmaradt a választásokon Indira Gandhival szemben. Az erős kezű kor­mányfőnek ugyanis a nagy gaz­dasági nehézségek ellenére is rendkívüli tekintélye van In­diában, s ez nyugtalanítja a reakciót. Az egy év múlva ese­dékes választásokra szeretnének „tőkét“ gyűjteni, s amolyan Watergate-jéle botrányt produ­kálni. A reakciót kezdettől nyugta­lanítja India elkötelezett poli­tikája, impéria lista-el lenessége. Ezért nem véletlen, hogy éppen most, amikor megingott az Egyesült Államok indokínai po­zíciója, újra támadásba lendül a reakció. Mert nemcsak Indi­ra Gandhi Amerika-ellenessége a szálka, hanem az a haladó program is, amellyel az orszá­got próbálja kivezetni a gyar­mati múlt terhes örökségéből. A reakció mesterkedéseire jel­lemző, hogy az „engedetlensé­gi mozgalom“, s Bihar állam re­akciós szervezkedésén kívül más államokban is időről időre válsághelyzeteket teremtett, s a központi kormánynak a hadse­reg bevetésével, vagy a páriá­mon t tevékenysége felfüggeszté­sével kell válaszolnia a zendü­lésekre. A jobboldal az obstruk- ció minden lehetőségével kísér­letezett, sőt a politikai gyilkos­ságtól sem riadt vissza. A múlt évben Indira Gandhi egyik mi­nisztere merénylet áldozata lett. Hírügynökségek arról is beszá­moltak, hogy az egyik bírósági tárgyalásra, ahol a miniszter­elnök-asszonyt tanúként hall­gatták ki, álbaloldali személyek megkíséreltek pisztolyt becsem­pészni. A reakció a módszerekben te­hát nem válogat. Most is, mint annyiszor már, a demokrácia el­leni merényletre készül, hazug­ságokat, koholmányokat ter­jeszt, így próbálja félrevezetni az elmaradott tömegeket. Na­rain Néhru követőjének vallja magát, s élesen bírálja a kor­mány iparosítási politikáját, mondván, minek az ipar, ha van dolgos kéz, vagy minek az olaj, ha van tehén trágya ... Ezzel az elmaradottsággal kell Indira Gandhinak megküz­denie. s vállalnia a harcot, en­nek a végtelen országnak a felemeléséért, ahol ma is gyak­ran ezrek halnak éhhalálban. Egy 000 milliós ország irányítá­sa nagy gond, nagy felelősség, s különösen azzá teszi az a program, melyet Néhru lánya immár kilenc éve folytat. „Kö­telező ígéretet tettünk arra —- hangsúlyozta egy szimpátia-tün­tetésén mondott beszédében —, hogy megteremtjük az új társa dalmat. Továbbra is az a cé­lunk, hogy ennek megvalósító sán, a szegénység teljes felszá molásán munkálkodjunk. Már a múltban is visszavertük a pro­vokációkat, s továbbra is bát­ran szembeszállunk minden ki hívással“. eggyőződésünk, hogy a ■ * reakció mostani mester­kedése is szánalmas közjátéka lesz annak a harcnak, mely — ilyen magabiztosan — a hala­dást mindennél fontosabbnak tartja. FONOD ZOLTÁN A VILÁG SZOLIDÁRIS A CHILEI NÉPPEL Moszkva — A chilei demok­ratákkal való szolidaritás szov­jet bizottsága nyilatkozata a leghatározottabban tiltakozott a chilei hazafiak szakadatlan ül­dözése miatt. Követelte Luis Corvalán, és az összes politikai fogoly haladéktalan szabadon bocsátását ... A bizottság felszólított min­den jóakaratú embert, a nem­zetközi közvéleményt, fokozzák harcukat a chilei demokraták és hazafiak védelme érdekében. Berlin — A chilei junta újabb intézkedéseket hozott a békés polgári lakosok utáni kémkedés tökéletesítésére —, adja hírül a Neue Berliner lllustrierle. Az ismert NDK-beli publicista, dr. julius Mader cikkében Chi­le washingtoni katonai attasé­jának a Pentagon számára adott jelentésére hivatkozik. Kide­rül belőle, hogy a hadsereg, a rendőrség és a vámőrség 3680 tisztviselőjét a hírhedt titkos- szolgálat, a Dina Posta cenzo­roknak és telefonlehallgatók- nak képezte ki. Az ország 1486 postahivatalának ml ndegy i k é- ben különleges hatáskörrel fel - ruházott ellenőr tevékenykedik majd. A katonai tolmácsképző iskola számos hallgatóját kül­földi beszélgetések lehallgatá­sára képezik ki. CONSZTANTIN CACOSZ AZ ÚJ GÖRÖG ÁLLAMFŐ Athén — A görög parlament tegnap Karamanlisz görög mi­niszterelnök javaslata alapján megválasztotta az ország új köztársasági elnökét, Konsztan- tin Cacosz 76-éves akadémikus személyében. 210 képviselő a javaslat mellett, 05 ellene sza­vazott, 20 képviselő pedig üres lapot dobott a szavazóurnába. Konsztantin Cacosz, a Görög Köztársaság új elnöke jogász, filozófus és szociológus, aki 1899. július l ón Athénban szü­letett. A 76-éves államfő mi­niszterelnök legszűkebb baráti köréihez tartozik. Politikai pályafutása 1945-ben kezdődött meg. 1946-ban képvi­selővé választották, s parlamen­ti tagságát 1963-ig megőrizte. Ez idő alatt több ízben volt miniszter, többek között megbí­zott külügyminiszter is. A ka­tonai diktatúra éveiben két íz- l>en bezárták, majd a diktatúra bukása után Karamanlisz pártja képviselőjévé választják és tu­dományügyi miniszterré nevezik ki. Legutóbb a június 7-én elfo­gadott új görög alkotmány ösz- szeállításával megbízott külön­leges bizottság elnöke volt. TELEFONLEHALLGATÁSI BOTRÁNY BONNBAN Bonn — „Bűnös merénylet­nek“, „bandltizmusnak“ minősí­tette Helmut Kohl CDU-elnök csütörtöki sajtóértekezletén az NSZK legújabb telefonlehallga­tási botrányát. A keresztényde­mokrata politikus felháborodá­sa azért volt heves, mert a szenvedő alany ezúttal ő volt. Tavaly októberben telefonJie- szélgetést folytatott pártjának főtitkárával és a beszélgetést valaki lehallgatta, magnószalag­ra rögzítette, majd nyolc hó­nappal később, június elején a szöveget eljuttatta Mercker szövetségi államtitkárhoz, és a Stern című liberális folyóirat szerkesztőségéhez. A bomba akkor robbant, ami­kor a Stern megtudakolta mind Kohltól, mind Biedenkopftól, hogy hitelese a beszélgetés szövege. A két CDU politikus Igent mondott és nyomban fel­szólította a Sternt, hogy álljon el a szöveg közlésétől. Igénybe- vette a bíróságot is. Akciójával azonban elkésett, mert a Stern — a szokásosnál egy nappal hamarabb — már az utcára ke­rült. A CDU nyomására a szövet­ségi kormány vizsgálatot ren­delt el, de mindmáig nem tud­tak nyomára bukkanni, hogy „ki csapolta meg“ a telefonve­zetéket és kinek a megbízásá­ból. Feltűnő viszont a szöveg nyil­vánosságra kerülésének időzí­tése: alig néhány nappal a CDU és a CSU tárgyalásai és a kereszténydemokrata unió mannheimi pártkongresszusa előtt. A CDU elnök szeretné ke­resztülvinni. hogy — Strauss ellenében — a CSU is támogas­sa az ő kancellár jelöltségét. Csütörtöki sa jtóértekezletén Kohl meglepően zavartnak és bizonytalannak mutatkozott. Az­zal fenyegette meg a lapot, hogy minden jogi eszközt Igény­ibe vesz ellene. Baudouin belga király a Szovjetunióba látogat Brüsszel — Hétfőn egyhetes látogatásra a Szovjetunióba uta­zik Baudouin belga király és felesége. Az uralkodó a Leg­felső Tanács Elnökségének meghívására látogat el a Szov­jetunióba. Moszkván kívül meg­tekinti Szamarkand, Taskent és Irkutszk nevezetességeit, felke­resi a bratszki erőművet és el­látogat Leningrádba is.

Next

/
Thumbnails
Contents