Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-16 / 139. szám, hétfő

SPARTAKIÁD - SPORT - SZAKSZERVEZET Erről a témáról beszélget­tünk Miroslav Cervenkával, a CSSZTSZ Szlovákiai Központi Bizottságának alelnökével, a szlovákiai spartakiádtörzs ve­zetőjével. Milyen feladat hárul a szakszervezetekre a sport nép­szerűsítése terén? — A VIII. üssz-szakszerve- zeti konferencia kihangsúlyoz­ta a szakszervezetek alapkülde­tésének sokoldalúságát, felelős­ségüket a társadalom fejleszté­séért. Felelősek azért, hogy a testnevelés úgy fejlődjön, ahogy azt a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozataiban lefektették. Az említett kongresszus határo­zatában a következőket olvas­hattuk: „A szakszervezeteknek hatékonyabban kell segíteniük a dolgozók testnevelésének fej­lesztését, különös tekintettel az ifjúságra, a tömegsportra, az üzemekben és vállalatokban a sportnak megfelelő alapott kell teremteni, s biztosítani az együttműködést a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel, vala­mint a HESZ szel“. ★ Mire kell különösképpen tekintettel lenni? — A szakszervezetek testne­velési tevékenységét háromféle' képpen lehet biztosítani: még­pedig alkalomszerű, részleges és teljesen szervezett formá­ban. A szakszervezetek mellett nevelési bizottságoknak kell működniük az önkéntesség elve alapján. Tevékenységüknek a dolgozók érdekéi szem előtt kell tartania, tekintettel kell lennie a dolgozók mindennapi megterhelésére, korára és arra. hogy a dolgozók között nagy számban akadnak nők is. ★ Hallhatnánk valamit az előbb említett három formáról? — Alkalomszerű formák a szervezés terén a legkisebb igé­nyűek. Arra hivatottak, hogy a dolgozók lakhelyén biztosítsa­nak sportolási lehetőséget. Kü­lönösen a hétvégi üdülési, vá­roshoz közel fekvő telepeken. Itt elsősorban a turisztikára, az erőnléti edzésre, az úszásra, télidőben a sízésre gondolunk. ★ S a részleges szervezési formák? — Ezek a sportvetélkedőkön alapulnak. Döntő tényezők az üzemi és szakszervezeti játé­kok, amelyek mind az ifjúság, mind a többi dolgozó igényeit kielégítik. Ide tartozik az ipari tanulók olimpiája is. Természe­tesen ide sorolhatjuk még a rá terpiettségi verseny feltételei­nek teljesítését, valamint a HESZ védelmi gyakorlat jellegű versenyeit. ★ S a teljesen szervezett forma? — A tömegsport, s egyálta­lán a testnevelés és a sport szemszögéből ez az egyik lég* Generációk találkozása a spartakiádon PÉLDAKÉP LEHET „Ha kiváló sportember akar valaki lenni, akkor ve­gye példaképül az atlé­tákat, az atlétikai felké­szülést, mert az atlétáktól le­het megtanulni az igazi sport­szerű életet, elsajátítani a ke­mény fegyelmet. Azt a sportot, amelyet valaki űz, azt szeresse is. Ha a labdarúgók felkészülé­se olyan korszerű sportélettel és kitartással párosulna, mint az atlétáké, sokkal nagyobb si­kereket érhetnének el. Az iga­zi labdarúgónak a labdarúgást nemcsak játszania, de szeretnie is kell .. .“ Mindezt Albert József, a Nő­vé Zámky-i (érsekújvári) fogá­szati rendelő jelenleg 69 eszten­dős fogásza mondta, aki ezen a pályán már 47 esztendeje dolgozik. A város minden sportoló ap raja-nagyja szereti, ismeri, nagyra becsüli. Hosszú és ered­ményes sportmunkássága elis­meréseként 1969-ben és 1973- bun a „Szocialista haza építé­séért" emlékérmet kapta meg, előBb a 20., majd a 25. évfor­duló alkalmából. Ezeket a ki­tüntetéseket a CSSZTSZ adta a hetedik évtized küszöbén álló, de még mindig friss volt sport­embernek. Albert József 1921-ben Kosi- cén (Kassa) az ificsapatban kezdte tevékenységét, 1924 ben egy magyarországi portya so­rán csapatában az MTK ellen védett, amelynek híres csatára Orth György volt. {«iatonáskodása után nem tu­dott elhelyezkedni szülővárosá­ban, Nővé Zámkyból (Érsekúj­vár) kapott ajánlatot s azóta is ebben a városban él. 1928-ban az ÉSE kapusaként megalakí­totta az úgynevezett gyermek­csapatot. A kicsik mindig a nagycsapat mérkőzése előtt ját­szottak, szereplésüket a közön­ség nagyon szívesen vette. Ez­után megalakították az utcacsa­patokat. az egyiknek éppen Al­bert József volt vezetője és ed­zője is. Utolsó mérkőzését a déli kerület válogatottjában, a Ferencváros vegvespsapata el­len játszotta. Ezután végérvé­nyesen felhagyott az aktív te­vékenységgel, átvette az első csapat vezetését, amelynek in­tézője lett. Ebben a minőség­ben az érsekújvári sportklub­ban 1960-ig működött. Szerényen jegyzi meg, hogy a régi ÉSE név nemcsak a vá­ros sportegyesületét jelentet­te, hanem az „Épség, Siker, Egyetértés“ jelmondat rövidíté­sét is. Az idős, de mindig derűs volt sportember tanácsait aján­latos megszívlelni. PhDr. Hofer Lajos fontosabb forma. Elsősorban a következő tevékenységekről gondoskodik: alapfokú testne­velés, munkaközi torna, az él­sport alapfoka, az erőnléti ed­zések speciális fajtái. ★ A szakszervezetek melyik formában mutathatják fel a legaktívabb tevékenységet? — Elsősorban a sportrészben, mégpedig a vállalati és üzemi játékokkal, az ifjúság és az ipari tanulók olimpiájával, to­vábbá a rátermettségi verseny feltételeinek teljesítésével. Eb­be a tevékenységbe sikerrel kapcsolták be a többi dolgozó­kat is, nyerték meg nagy ré­szüket az állandó sportolásnak. Ezt a tevékenységet továbbra is határozottan kell folytatniuk s különös figyelmet szentelniük a 18 éven felül nem szervezett ifjúságnak, amelyre egyéb szer­vezetek különben nincsenek na gyobb hatással. A tapasztalatok arra mutatnak rá, hogy a spor­tolás tej*én az említett formák bán találhatnak számukra ked vező megoldást, fejleszthetik az erőnléti gimnasztikát, kultúrál lábbá tehetik mozgásukat, de persze tekintettel kell lenni a fiúk és a lányok különböző ér­deklődésére. Elvárjuk, hogy a szakszervezetek az ifjúsági sző vétséggel és a HESZ-szel együttműködve a jövőben az eddiginél lényegesen többet tesznek az ifjúság nevezett csoportjának testnevelési fej­lesztése érdekében. ★ Mi a teendő a versenyek tömegesítése terén? — Feltétlenül szükséges a szakszervezeti sportjátékokat összhangba hozni az ifjúság és a dolgozók sportjátékaival, úgy, hogy alap-fokon azonos köve­telményeik legyenek és meg férjenek egy közös időpont jegy­zékben. A dolgozók aktivitását tá­mogatni kell és teljes mérték­ben be kell őket kapcsolni a rá- termettségi versenybe. — Propagálni, majd módszer­tanilag irányítani kell a mun­kaközi tornát, mint a munka­folyamat szerves részét. — Ajánlatos volna, a szak- szervezeti iidülötagokal is meg­nyerni a rendszeres testnevelés számára. — Ugyancsak kívánatos a munkahelyeken testnevelési szakköröket alakítani, amelye­ken belül a hangsúly az üdülő testnevelésen volna. A szak- szervezetek ugyancsak segíthet­nének turisztikai és alapfokú testnevelési körökéi kialakítani az üzemekben. (ZALA) Változnak az idők Csaknem másfél évtizede, hogy a japán asztaliteniszezők először Jelentek meg a nemzet­közi küzdőtéren és egycsapásra megváltoztatták a sportág arcu­latát. Hosszú éveken keresztül Ők szabták meg az irányt. Akik tehették, keresték az alkalmat, hogy Japánba utazzanak, tanul­mányozzák az ottani máídszere- két, megismerkedjenek a Távol Kelet „titkaival“, fgy 1960-ban két magyar játékos töltött né­hány hetet Tokióban és a ja­pán asztalitenisz más központ­jaiban, s Bérezik Zoltán és Si- dó Ferenc gazdag tapasztala­tokkal tért haza. Azután a kí­naiak lepték meg a világot újabb „titokkal“, de Európa sem maradt rest, s a 70-es évek elejétől elsősorban a svéd, a jugoszláv és a magyar játéko­sok révén nemcsak egyenlő partnere lett az ázsiaiknak, ha nem sorozatban le is győzte őket. — Februárban a calcuttai vi­lágbajnokságon felkeresett Ügi- mura, a japánok volt világbaj­noka, afelől érdeklődött, mi a magyarok jó szereplésének a „titka“ ... — mondta dr. La­katos György, a szövetség el­nökségének tagja, a világhírű szakember. Lakatos György a napokban levelet kapott Japánból, amely­ben közölték, hogy M. Nomura edző, az asztalitenisz egyik is­mert szakembere július 7-én egyhetes látogatásra Budapest­re érkezik. Jövetelének célja: tanulmányozni akarja a magyar asztalitenisz-sportot! A szövet­ség természetesen segWxéget nyújt a távol-keleti szakember­nek, hogy megismerkedjen a magyar játékosokkal és vígig nézzen edzéseket. Vágyuk teljesült Zlaté Klasy (Nagymagyar) tekecsapata (képünkön) 1956 bán alakult és bölcsőjénél ott bábáskodott a község minden sportsze­rető polgára. A rendszeres mérkőzéssorozat csak egy évvel ké­sőbb indult az egyik kocsma tekepályáján, amelynek elkészítésé­hez a hnb 25 000 korona támogatást nyújtott. Már a kezdeti eredmények is igazolták, hogy nem hiába. Nehéz és fáradságos munka révén 16 óv után sikerült 1973--ban a nyugati csoport 11. osztályába jutni. Előzőleg 1972-ben felépült a sporttelep része­ként az ország első műanyag (szadurit) fedésű tekecsarnoka, ahol nemzetközi mérkőzéseket is játszottak. A szadurit műanyagpálya jelentőségéről csak annyit, hogy hosszabb az élettartama, kisebb a tekegolyó ős a talaj közti súrlódás, s ennél fogva megfelelő do­bástechnika alkalmazásával jobb eredményeket lehet elérni. Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban a szakemberek ezeket a pá­lyákat részesítik előnyben. A csarnokban két pálya van, önműködő berendezés irányítja a bábák mozgásá|t, jelzi az eredményt. Must nuit uégy pályára lenne szükség, s ez azzal indokolható, hogy a csapat 2364 fával első lett ós tavaszi bajnokságot nyert az inter Bratislava elölt, így kivívta a jogot, «hogy majd a Szlovák Nemzeti Ligában szerepelhet. Ott nagyobbak a feladatok, de a kö­vetelmények is, csak négyj)ályás csarnokban engedélyezik a mér­kőzések lebonyolítását. E faluban bíznak abban, hugy a járási és kerületi sportszer­vek hathatós támogatása ezentúl sem marad el és sikerül ezt a problémát is megoldani. A kitűzött tervek megvalósítása, a bajnokság megnyerése, nem volt egyszerű feladat. A sok és kemény edzés mellett nagy fi­gyelmet kelleti szentelni a tekesport népszerűsítésének. Tehet­sége« fiatalokat kellett felkutatni, a szakvezetőket tovább képez­ni, s mindez jelentős anyagi ráfordítást is igényelt. A helyi nem­zeti bizottság és a védnökséget vállaló üzemek mindig készek voltak a segítségre. A teke szakosztályon kívül elismerés illeti a labdarúgó-, a kézi­labda , az asztalitenisz és tenisz-szakosztály munkáját is. A köz­ség sportszerető lakossága is kiveszi részét a sport népszerűsíté­séből. A Z-akció keretében a szurkolók sokat segítettek a sport- I é t es ítmény e l k észí t ésében. Szöveg és kép: MÉRI ISTVÁN VARSÓBAN TANÁCSKOZTAK Varsóban megkezdődött a szocialista országok honvédel­mi és sportszervezetei képvise 10inek háromnapos tanácskozá­sa, amelyen értékelik együtt­működésük edígi eredményeit és meghatározzák a kapcsola­taik 1976—198U közötti fő irá nyát. A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, Koreai Népi De­mokratikus Köztársasági, len­gyel, magyar, mongol, NDK-be li, román és szovjet küldöttség vett részt. Hogy*^ volt • Apjek Zoltán, Túrért IZom:): „Hányszor nyert labdarúgóbaj­nokságot a Ferencváros és az Újpesti Dózsa, s milyen össze­állításban játszott az FTC 1985 ben a |uventus elleni 1:0- ás „Fradi“-győzelennnel vég­ződött VVK döntőn?“ A Ferencváros huszonegy, az Újpesti Dózsa tizenhét bajnoki címet szerzett. A kért öszeállí tás: Géczi — Novák, Mátrai, Horváth, Juhász, Orosz Karába, Varga, Albert, Rákosi Fenyvesi. A gólt Fenyvesi - lőtte. H. M., Nővé Zámky (Érsek­újvár).“ Nagyon szerelteim a te­niszt. Örülnék, ha figyelembe vennék kérésemet, és írnának néhány sort kedvenc sportá­gamról“. Angliából indult el hódító útjára ez sport, mégsem le­het azt mondani, hogy aZ an­golok találták ki, őket csak a játék csiszolásának, formálásá­nak a dicsősége és a szabá­lyok megalkotásáért járó el­ismerés illeti. A tulajdonkép­peni teniszjáték első nyomai már a középkor első felében fellelhetők, bizonyos nyomokra azonban már a régi kínaiak­nál, egyiptomiaknál, görögök­nél és rómaiaknál is akadtak. A tenisz sem angol eredetű szó, mert a sportág eredetének ku­tatása során megállapították, hogy a francia „tenez“ szóból származik (magyarul „fogadd“, ot jelent), a későbbiekben azt A szovjet delegáció élén Alekszandr Pokriskin légügyi marsall, a Szovjetunió három­szoros hőse állt. A kilenc szocialista ország honvédelmi és sportszövetsége az elmúlt években eredménye­sen együttműködött a soraiban tömörített fiatalok hazafias ne­velése terén, valamint a vitor­lázó repülő, légi akrobatika, ej­tőernyős és vízimotoros sport fejlesztésében. a játékot nevezték így el a szi­getországban, amelyet 1874-ben egy angol őrnagy szabadalma­zott. Népszerűsítése, a pálya mai méreteinek kialakítása és a szabályok megalkotása a wimbledoni All England Lawn- Tennis Club nevéhez fűződik. Ez az egyesület 1877-ben ren­dezte az első teniszversenyt s azóta is megrendezi. Az idők folyamán Wimbledoni lett a teniszezők Mekkája, és a wimb­ledoni bajnokság tulajdonkép­pen a sportág világbajnokságá­nak számít; a versenyen való részvétel már önmagában is megkülönböztetelt rangot je­lent. A tenisz 1896 tói 1924-ig az olimpia műsorán is szere­pelt, de később a NOB eltaná­csolta azzal, hogy a legjobb teniszezők nem minden tekin­tetben felelnek meg az ama­tőr szabályoknak. A döntés Wimbledon malmára hajtotta a vizet, mert így konkurrencia nélkül rendezheti évről évre a sportág nem hivatalos világ- bajnokságát. Kovács Pál, Rožňava (Rozs­nyó): „Ha módjukban áll, kö­zöljék az 1972. évi müncheni nyári olimpiai játékokon részt vevő országok nem hivatalos pontversenyének a végered­ményét.“. Helyszűke miatt csak az el­ső hat nemzet sorrendjét tün­tethetjük fel és Csehszlovákia pontszámát. 1. Szovjetunió 664,5 (50 arány-, 27 ezüst, 22 bronzérem), 2. Egyesült Álla­mok 638,5 (33 — 31 — 30), 3. NDK 475 (20 — 23 -- 23), 4. NSZK 308 (13 — 11 — 16), 5. Magyarország 219 (6 — 13 — 16), 6. Japán 214 (13 — 8 — 8)... 15. Csehszlovákia 74 (2- 4 - 2). IT. V.)

Next

/
Thumbnails
Contents