Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám, szombat

A kommunizmust építő szovjet nép a békére és biztonságra adja le szavazatát (Folytatás az 1. oldalrólf nyev megállapította, hogy a szocialista társadalom növekvő érettségével a kommunizmus közeledtével párhuzamosan fo­kozódik az állampolgárok tár­sadalmi aktivitása. A szovje­tek munkájának siketre döntő mértükben attól függ, hogyan teljesítik kötelezettségeiket ma­gúk a választott képviselőik. A szovjetek tagjának lenni tiszte­letbeli, egyúttal igen felelős­ségteljes és bonyolult munka. A képviselő nemcsak a válasz­tási körzet, dolgozóinak érde­keit képviseli a hatalmi szer­vekben, hanem az össz-álilami érdekek képviselője is saját körzetében. A képviselők igen széles jogokkal vannak: felru­házna. Törvény biztosí t ja, hogy interpellációik és javaslataik meghallgatásra találjanak. És ezt a törvényt maradéktalanul be kell tartaná. Leonyid Brezsnyev beszédé­nek nagy részében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Az SZKP és a szovjet állam nem­zetközi tevékenysége — mon­dotta — magának a szocializ­musnak a természetéből követ­kezik és teljes egészében alá van rendelve a szovjet nép, va­lamint a testvéri szocialista or­szágok népei által végzett bé­kés alkotómunka érdekeinek. Mint osztálypoLitika, az összes népek békéjének, szabadságá­nak és biztonságának érdekeit szolgálja, a nemzeti független­ség és a társadalmi haladás ér­dekeinek van alárendelve, s megfelel a legszélesebb töme­gek érdekeinek világviszony­latban. A nemzetközi feszültség eny­hülése azáltal vált lehetségessé — hangoztatta Leonyid Brezs­nyev, hogy a nemzetközi po­rondon új erőviszonyok alakul­tak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komolyan arra, hogy fegyveres erővel döntsék el a kapitaliz­mus és a szocializmus közötti történelmi vitát. Egyre nyil­vánvalóbbá válik a légkör to­vábbi kiélezéséinek végleges ve­szélyessége olyan körülmények között, amikor mindkét fél ko­losszális pusztító erejű fegyve­rekkel rendelkezik. Az államok közötti békés egymás mellett élést megerősí­tő nemzetközi dokumentumok — folytatta a főtitkár — óriá­si méretű politikai munka ered­ményeiként jöhettek létre. Az enyhülés e sikereinek kivívá­sában döntő jelentőségű volt a Szovjetuniónak és a szocia­lista közösség más országainak együttes tevékenysége, követ­kezetes küzdelme az agresszió és a háború erőivel szemben. A világ most olyan korszakba lép. amikor előtérbe kerül az a feladat, hogy a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyős együttműködés elveit mindennapos gyakorlattá te­gyék. Brezsnyev „felelősségteljes“ időszaknak nevezte ezt a fejlő­dési szakaszt, melyben az ál­lamok és népek vezetőinek l>e kell bizonyítaniuk, hogy sza­vaik és tetteik összhangban vannak egymással. Mint mon­dotta, akadnak olyan politiku­sok is, akik a béke jelszavai­val dobálózva, s szavakban egyetértést nyilvánítva az eny­hülés elveivel, tetteikben a „hidegháborús“ korszak politi­kájához való visszatérést szor­galmazzák, fegyverkezési haj­szára uszítanak és nyílt ellen­ségességgel viseltetnek a szo­cialista országokkal szemben. Az SZKP főtitkára elutasítot­ta azt az elméletet, mely sze­rint az enyhülés hasznosságá­nak megkérdőjelezését célzó kísérletek tisztán belpolitika,i, tak t ik ai me ggon d o 1 ások l>ól erednek, egyes politikusok ez­zel próbálják maguk mellé ál­lítani országaik jobboldali kö­reit. A béke megszilárdítása — mondotta Brezsnyev — túlsá­gosan komoly feladat a mai és a jövendő nemzedékek számá­ra ahhoz, hogy bármiféle kon­junkturális meggondolásnak vagy egyéni hangulatnak le­gyen alárendelve. A Szovjetunió — hangoztat­ta Leonyid Brezsnyev — abból indul ki, hogy a békére egyen­lő mértékben szüksége van va­lamennyi népnek, a nukleáris világháború elhárításában pedig minden állam egyenlő mérték­ben érdekelt. Ezzel összefüg­gésben az SZKP főtitkára Ford amerikai elnök egy közelmúlt­ban elhangzott kijelentését idézte arról, hogy „az enyhülés előnyös mindkét fél számára“. „Ezzel véleményem szerint le­hetetlen nem egyetérteni“ — válaszolta Brezsnyev. „Igen szükséges és fontos lé­Szíria és Jordánia összehangolja politikáját Amman —■ Damaszkusz — llafez Asszad szíriai államfő el­ső hivatalos jordániai látogatá­sának befejezésekor Damasz­kusziban és Ammanban egyide­jűiéig szíriai—jordániai közös közleményt hoztak nyilvános­ságra. A kommünikében a fe­lek bejelentik, hogy a teljes nézetazonosság jegyében lezaj­lott megbeszéléseken elhatároz­ták egy legfelsőbb vegyesbizott­ság létrehozását, amelynek feladata a két állam katonai és politikai, valamint egyéb terü­letekre kiterjedő tervezésének összehangolása. A közös közlemény hangsú­lyozza, hogy a két államfő, Asszad szíriai elnök és Húsz- szeiri jordániai király minden megvitatott kérdésben teljes megállapodásra jutott. A szíriai államfő jordániai látogatása jelentős esemény a térség történetében, hisz az Iz­raellel szembenálló arab orszá­gok sorában e két állam egy­máshoz való viszonya döntő tényező. Amman és Damasz­kusz viszonyában 1970—71-ben Husszein királynak a paleszti­nok ellen indított irtóhadjárata súlyos feszültséget okozott, amely egészen a diplomáciai kapcsolatok megszakadásáig ve­zetett. A feszült viszony köz­vetlenül az októberi háború előtt oldódott fel, amikor a két állam helyreállította ko­rábban megszakadt kapcsola­tait. Az egész arab világ tömeg­tájékoztatási eszközei nagy fi­gyelmet szentelnek a szíriai— jordániai közös közleménynek és különösen kiemelik azt a részt, amely a vegyesbizottság létrehozását és az arab terüle­tek által megszállt izraeli csa patok azonnali, feltétel nélküli visszavonását követeli. A Baath-Púrt központi lapja a damaszkuszi elnök ammani látogatásának azt a mozzanatát emeli ki, amely a teljes nézet­azonosságot szögezi le. Ennek a találkozónak a pozitív ered­ménye az egész arab világban érezteti majd hatását — han­goztatja a lap. A szíriai sajtó azt emeli ki, hogy ismét győzedelmeskedett az arab szolidaritás. A párizsi L’Humanité ugyan­csak a közel-keleti kérdéssel kapcsolatos igen időszerű nyi­latkozatot közöl jasszer Arafat- tói, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének Bejrútban tett láto­gatása után, aki hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben sokasod­nak az imperialista mesterke­dések a mozgalom ellen. Izrael újabb dollármilliókat követel Washington — Rabin izraeli miniszterelnök befejezte hiva­talos megbeszéléseit Ford ame­rikai elnökkel és Kissinger kül­ügyminiszterrel, de továbbra is az Egyesült Államokban marad. Miután találkozott Schlesinger hadügyminiszterrel, benyújtotta Izrael újabb kérelmét a wa­shingtoni kormánynak: Tel Aviv, az elkövetkező költségve­tési évben 2,59 milliárd dollár katonai és gazdasági segítséget kér az Egyesült Államoktól. Rabin miniszterelnök ameri­kai hivatalos látogatásának be­fejeztével a kongresszus és a szenátus cionista szervezeteket támogató, illetve ezeket képvi­selő tagjaival kívánja elfogad­tatni kérelmét. péseknek" minősítette a szovjet vezető azokat a lépéseket a s zov j et—a mer i k ai ka pcso la t o k továbbfejlesztésére, melyek az idén esedékes* újabb szovjet —ameri kai csúcstalálkozóval függnek össze, ideértve a stra­tégiai fegyverek korlátozásáról szóló újabb megállapodás aláírá­sát is. a vlagyivosztoki meg­egyezés alapján. A Szovjetunió azonban távolról sem véli úgy, hogy ezzel minden lehetőség kimerül a fegyverkezési hajsza elleni küzdelemben. Köztudott — állapította meg a szónok, hogy az utóbbi évek­ben megkötött megállapodások eredményeként bizonyos mér­tékben sikerült egyes területe­ken feltartóztatni a fegyverke­zési hajszát, s a szocialista or­szágoknak ebben igencsak jelen­tékeny szerepe volt. Sajnos azonban nem lehet azt monda­ni, hogy a fegyverzet növelésé­nek sikerült véget vetni. Brezsnyev utalt arra, hogy egyes nyugati hatalmak jelen­tős mértékben felduzzaszt ják katonai kiadásaikat. A katonai főhatóságok óriási erőfeszíté­seket tesznek annak érdeké­ben, hogy mind újabb és újabb tételeket erőltessenek át a tör­vényhozási szerveken. A Szov­jetunió véleménye szerint a fej­lődésnek ellenkező irányúnak kell lennie. A Szovjetunió a katonai előirányzatok csökken­tése mellett van, s erre szólít fel más hatalmakat is. A Szovjetunió — biztosította hallgatóságát az SZKP főtitká­ra — folytatni fogja leszere­lési erőfeszítéseit. Ebben a te­kintetben napról napra éleseb­bé és halaszthatatlanabbá vá­lik annak szükségessége, hogy az államok és mindenekelőtt a nagyhatalmak, megállapodást kössenek az újfajta tömegpusz­tító fegyverek létrehozásának, új tömegpusztító fegyverrend­szerek létrehozásának betiltá­sáról. A tudomány és a technika mai színvonala alapján komoly veszély fenyeget, hogy még a nukleáris fegyvereknél is ret­tenetesebb fegyvert hoznak lét­re. Az emberiség józan esze és lelkiismerete azt diktálja, hogy leküzdhetetlen akadályt állít­sanak egy ilyen fegyver meg­jelenésének útjába. Ez a fela­dat természetesen az államok széles körének és mindenek­előtt a nagyhatalmaknak az erőfeszítéseit igényli. A Szov­jetunió és az Egyesült Államok azonos irányban folytatandó te­vékenysége azonban ezt az ügyet is lényegesen előbbre vi- hetné. Beszédének befejezéseképpen Brezsnyev kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió polgárai a vasárna­pi választásokon ismét a szov­jet nép egységét, a lenini párt körüli szoros tömörülését de­monstrálják majd, s hogy a nép választottal — a köztársasági legfelsőbb tanácsok képviselői és a helyi tanácsok tagjai — méltók lesznek a bizalomra és becsülettel teljesítik kötelessé­güket a nép előtt. „Ugyanezt ígérem önöknek magam is, mint az önök képviselőjelöltje“ — fejezte be választási beszé­dét az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára tegnap fogadta Nyikolaj Tyihonovot. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának alelnökét, aki a szovjet küldöttséget ve­zette a két ország gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ságának 17. ülésén. KURT WALDHEIM ENSZ-fő­titkár tegnap délelőtt Madrid­ból visszaérkezett New Yorkba. A héten Algériában. Mauritá­niában, Marokkóban és Spa­nyolországban tárgyalt Spa­nyol-Szaluira kérdéséről. GERALD FORD amerikai el­nök a Fehér Házban a képvi­selőház republikánus és de­mokrata képviselőivel tanács­kozott az Egyesült Államokban uralkodó energiahiányról. A Szaljut—4 szovjet űrállomás legénysége egynapos pihenő után tegnap folytatta tudományos kutatómunkáját a világűrben. Pjutr Klimuk és Vitalij Szerasztjanov az űrhajó különböző berendezé­seit és a berendezések alkalmatosságát próbálták ki. A műszerek kifogástalanul működnek. (Telefoto: CSTK — TASZSZ) Választások a Szovjetunióban Kiküldött munkatársunk, Kövesdi János telexjelentése A szovjet sajtó, a rádió és a televízió június első napjai­tól kezdve nagy teret szentelt a szövetséges ós autonóm köz­társaságok legfelsőbb tanácsai­ba és a helyi tanácsokba va­ló választások előkészületeinek. Foglalkozott a választási gyű­lésekkel, portrékat, interjúkat közölt a képviselőjelöltekről, a választókkal és elvi cikke­ket szentelt a választások vár­ható bel. és külpolitikai ha­tásának. A központi sajtószer­vek, mint például a Pravda, az Izvesztyija, a Moszkovszkaja Pravda és más lapok „Válasz­tástól választásig“ címmel rendszeresen tájékoztatták a szovjet közvéleményt az el­múlt választási időszak belpo­litikai, népgazdasági és kultu­rális eredményeiről. A szovjet emberek — olvas­hatjuk a Pravda „Tanácsi vá­lasztás — nemzeti ügy“ című elvi cikkében — szorosan kommunista pártjuk köré tö­mörülve készültök a választá­sokra. Szilárd elhatározásuk — írja a lap —hogy maradéktala­nul teljesítik az 1975. évi nép- gazdasági tervet és sikeresen betetőzik a kilencedik ötéves tervet. A dolgozók körében széles hazafias mozgalom in­dult annak érdekében, hogy méltóan fogadhassák a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusát. „Szovjetuniószerte 2 millió 260 ezer választóbizottság, köz­ponti, területi, járási, körzeti választóbizottság végzi a vá­lasztások előkészítésével kap­csolatos szervezőmunkát és vezeti majd le a holnapi vá­lasztásokat. összesen 9 millió 261 ezer bizottsági tag képvi­seli a társadalmi szerveket, a dolgozók egyesületeit és kollek­tíváit. A bizottsági tagok 61,5 százaléka munkás és kolhoz­paraszt, 35,6 százaléka párttag vagy az SZKP kandidátusa, 64.4 százaléka pártonkívüli, 25.5 százaléka 30 éven aluli fiatal (a 16,1 százalék komszo- moltagot is beleértve.!. A vá­lasztóin'zottságok elnökei 62 százalékban munkások és kol­hoztagok. A szövetséges és autenóm köztársaságok legfelsőbb taná­csának képviselőjelöltjei kö­zött ott vannak az SZKP és a szovjet állam vezető egyénisé­gei: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, valamint az SZKP Politikai Bizottságának más tagjai, póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A szövetséges és autonóm köztársaságok legfelsőbb taná­csaiba 9259 küldöttet jelölteik. Közülük 50,3 százalék munkás és kolhoztag, 36,6 százalék nő, 19.6 százalék harminc éven aluli fiatal. A helyi tanácsokba a körzeti választóbizottságok több mint 2 millió 210 ezer képviselője­löltet állítottak. Az összes bejegyzett képvise­lőjelölt 43,9 százaMkát pártta­gok és az SZKP kandidátusai, 56,1 százalékát pártonkívüliek alkotják. A Szovjetunió városaiban, falvaiban és más lakott tele­pülésein több mint 172 ezer választási központban lépnek majd urnákhoz a választók. A távolsági vonatokon, a vasút­állomásokon és a légi- vízi ki­kötőkön kívül az északi sarki és az antarktiszi kutatóáilomá- sokon is állítanak fel választá­si központokat. A választási kampányban a legnagyobb várakozást Koszi­gin, Podgornij és Brezsnyev vá­lasztási beszéde előzte meg. Koszigin Moszkva frunzei vá­lasztókerületének képviselője­löltjeként június 11-én, Nyiko- la/ Podgornij a főváros le­ningrádi választókerületének jelöltjeként 12-én, Leonyid Brezsnyev pedig Moszkva Bau- man választókerületének jelölt­jeként tegnap lépett a válasz­tók elé. Koszigin választási beszédé­ben többek között foglalkozott a szovjet főváros 1976—1990. évi komplex fejlesztési tervé­vel és utalt azokra a javasla­tokra is, amelyeket a minisz­tertanács tett e hét eleji ta­nácskozásán. A szovjet minisz­tertanács keddi ülésén az 1976—1980-as éveket átfogó alapvető népgazdaságfejlesztési intézkedésekre tett javaslatot. E Javaslat szerint különleges figyelmet kell szentelni az 1976—80-as években a népgaz­daság arányos fejlesztésére, a termelés és a munkatermelé­kenység emelésére, valamint a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa megszilárdítására és ebből eredően a mezőgazdasági termelés növelésére. Podgornij szovjet államfő választókerülete Moszkva 350 ezer lakosú északnyugati ne­gyede, ahol az elmúlt válasz­tási időszakban a legtöbb új ház épült. Itt újították fel a város legtöbb ipari vállalatát. Az elmúlt négy év alatt a ne­gyed ipari termelése a terve­zett 25,5 százalékkal 32,1 szá­zalékkal nőtt. Negyven új ter­mékkel bővült a gyártmányok skálája. A kerület 3200 mun­kása már most teljesítette az ötéves tervben vállalt felada­tait. Rendkívül nagy érdeklődés­sel fogadták az egész Szovjet­unióban Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának válasz­tási beszédét, melyet tegnap mondott el a Bauman kerület választói előtt, és amelyet la­pun kban részletesen ismerte­tünk. Koszigin, Podgornij és Brezs­nyev választási beszédeivel véget ért a szovjet választáso­kat megelőző kiterjedt politi­kai kampány. A választások tulajdonképpen már szombaton éjszaka megkezdődnek, hiszen a Szovjetunió távol»keleti vi­dékein június 15-e jóval ko­rábban köszönt be, mint az eu­rópai országrészben. A moszk­vaiak helyi idő szerint reggel 9-től járulnak az urnák elé. A szavazatok számlálása va­sárnap délután kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents