Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám, kedd
A XX. országos nepoiüveszeti fesztivál elolt E hét végén rendezik meg Zselízen a csehszlovákiai magyar dolgozók jubileumi, huszadik országos népművészeti fesztiválját. Á nagy érdeklődésre számottartó rendezvény részleteiről kértünk tájékoztatót dr. György Istvántól, a CSEMÁDOK Központi bizottságának titkárától. • Milyen koncepció és milyen célok jegyében kerül sor az idei fesztiválra? — A csehszlovákiai magyar dolgozók jubileumi XX. országos népművészeti fesztiválja, melyet a CSEMÁDOK Központi Bizottsága a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottsággal, a Lévai Járási Nemzeti Bizottsággal, és a Zselizi Városi Nemzeti Bizottsággal együttműködve e hét végén, június 7-én és 8-án rendez meg Zselízen nép- művészeti csoportjaink legmagasabb szintű seregszemléje lesz. Az ünnepség, melyen részt vesz az SZLKP KB és az SZSZK kormányának küldöttsége, hazánk felszabadulásának 30. és Zselíz megalapításának 900. évfordulója jegyében zajlik le. A fesztivál koncepciója két alapvető tényezőből indul ki. Egyrészt művészileg magas fokon bemutatjuk a csehszlovákiai magyarság gazdag népművészeti hagyományát, márészt felmérjük a csehszlovákiai magyar népművészet fejlettségi fokát országos szinten és megszabjuk a további utat népi hagyományaink, elődeink munkájának ápolására és továbbfejlesztésére. Ugyanakkor a folklór kifejező erejével, szeretnénk demonstrálni a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek testvéri együvétartozását. • Kérjük, mondjon rövid előzetest az idei műsorról. — A fesztivál műsorát ha- pánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére állítottuk össze. Ezért a jubileumi, huszadik rendezvény műsorában is kifejezésre jut a felszabadulás óta eltelt harminc év alatt elért kulturális fejlődés, amely az eredeti folklór színpadi produkcióvá érlelésében, illetve a nagy közös koreográfiák révén jut kifejezésre. Ott lesz a fesztiválon a SZŐTTES, a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, továbbá a Barkó, a Búzavirág, a Gömör, a Kis-Duna, a Napsugár, a Palóc, az Űj Nemzedék és a Regős tánccsoportok, valamint a CSEMÁDOK po- zsonypüspöki, somorjai, hegy- súri, diószegi, és garamgyörgyi helyi szervezetének tánccsoportja. Találkozunk itt a Slovenská Lupča-i Biotika n. v. PARTIZÁN táncegyüttesével, a győri vagon- és Gépgyár Ady Endre Művelődési Háza RÁBA táncegyüttesével és az Ifjú Szívek Magyar Dal- és táncegyüttessel is. • Ebben az évben több újonnan alakult tánccsoportot is láthatunk majd. Igen. Oj tánccsoportok mutatkoznak be, mint például a hegysúri, a diószegi, a somorjai együttes és a galántai gimnázium tánccsoportja. A fesztivál gazdag, mintegy ezer szereplőt felvonultató műsorát a művelődési házban megrendezésre kerülő néprajzi kiállítás tarkítja majd, amely az idén rimaszombati járásban levő Medvesalja népművészetének jeles termékeit mutatja majd be. Ugyanezen népművészeti tájegység folklórcsoportjainak és szólistáinak népszokás-, népdal és néptánc bemutatóján kívül első ízben kerül bemutatásra a csehszlováki magyarság viselethagyománya és népszokásai „Virágba szőtt álmok“ címen, amely keretén belül a varbói, kelenyei, bússal (.nagy- kürtösi járás), lédeci, zsérei, felsőkirályi Inyitrai járás), bé- nyei, szálkái l érsekújvári já rás), izsai, és martosi (komáromi járás] CSEMÁDOK helyi szervezeteinek folklór csoportjai vonultatják fel népviseletüket. • Szinte évről évre visszatérő probléma többek között u megfelelő szállás, étkezés hiánya. Várható-e javulás e téren? — A fesztivál megrendezése során több, évente visszatérő problémával találkozunk. Ilyen probléma az együttesek megfelelő népviselete, a zenekarok kérdése, továbbá a szállás- és az étkeztetési gondok. Az együtteseknél fejlődés tapasztalható. A tavalyi fesztiválon csaknem minden együttes az újonnan alkotott táncszámokhoz az illető néprajzi tájegysé geknek megfelelő viseletet is varratott. E téren szövetségünk központi bizottsága komoly anyagi ráfordítást eszközölt, s az illetékes állami és kulturális intézmények is jelentős anyagi támogatást nyújtottak. A zenekarral kapcsolatos problémák sajnos országszerte léteznek. Együtteseink túlnyomó része alkalmilag összehozott, avagy kölcsönzött zenekarral tevékenykedik. Ez nagyon megnehezíti a csoportok felkészülését, mert nem tudnak rendszeresen próbálni. Ezt a problémát sürgősen meg kell oldanunk. Igaza van abban, hogy a közönség elszállásolásával gondjaink vannak. Ez bizonyos javulás ellenére az idén sem lesz másképp. Felkészültünk viszont az ellátásra, étel, ital lesz elegendő. Ha az időjárás is kedvez, akkor mindenki jól érzi majd magát e hét végén Zselízen. ~y—} František Jiroudek festői világa KÉPKIÄLLÍTÁS A MIRBACH PALOTÁBAN A Városi Galéria tárlati termében megnyílt az első képzőművészeti kiállítás. Harmonikus környezetben a képtár a prágai festőt, Frantiftek Jirou- drket, az Akadémia tanárát és rektorát, az érdemes művészt látja vendégül. Jiroudek művészete együtt lélegzik a világgal, a korral. Napjaink legjelentősebb eseményét, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntik Jiroudek mester gondolatban és érzelemben gazdag alkotásai. Szülőhelye Csehország természeti szépségekben bővelkedő vidékén fekszik. Itt szerzett első benyomásait a már serdülő, szépre fogékony ifjú szlovákiai élményei váltják fel és teljesítik ki. A Szepesség, az Alacsony-Tátra balladás vidékén formálódó vágyódása komoly elhatározássá érik. Festő akar lenni, minden áron. S ebben a mikuláái középiskola rajztanára Holeőek támogatja. Húszévesen került a prágai Iparművészeti Főiskolára. A következő esztendőben, 1935- ben a Képzőművészeti A’ # lé- mián V. Nowaknak, a modern cseh festészetet megalapító Nyolcak tagjának, a kifinomult szín kultúrájú, nagyszerű mesternek és érzékeny pedagógusnak növendéke. Ebben az iskolában szövődött meleg barátsága kortársaival, az azóta kitűnő nevű cseh és szlovák festőkkel, akiket szintén No- wak mester avatott a piktúra titkaiba. Az ösztönző légkörben együtt vitatták meg az időszerű képzőművészeti problémákat, egészen 1939-ig. Akkor már a hitlerizmus vészes vihara söpört végig országukon. S Goethe nemzetének salakja a fasiszta kultúra jegyében bezáratja az Akadémia kapuját. A fiatal művészek a helyzet megszabta korlátok között is harcolnak a pusztítás és önpusztítás őrülete, a háború, s a velejáró mindenféle észbontó kegyetlenség ellen. 1945 után Jiroudek művészi énjére találva a maga útját járja. Figyeli a világ realitását ós a saját meglátása alapján vizuális eszközökkel közli Azt. A társadalmi valóság taá? * r m-iéi. *.3 František Jiroudek: Női portré Iáján áll, s tovább is a haladásért vívott küzdelem harcosa. Művészete valóban világnézetének önkifejezése. Igaz festői nyelven beszél. Nem támaszkodik irodalmi elemekre. Stílusa árnyalt és kiérlelt lesz. Legfőbb kifejezési eszköze a szín. Mélyre fogott tónusainak harmóniáját nem bontja meg semmilyen kontraszt. Emberek és tárgyak konkrét világát, annak művészi tartalmát lendületes felfogással, temperamentumos előadással, szép egységbe komponálva fejezi ki. A jelen tárlaton piktúrájá- nak több vonulatával néhány, 1937 és 1945-ös vászna kivételével — a 70—75-ös évek közötti alkotások válogatásával ismerkedünk. A nagyméretű, eleven és gazdag színű kompozíciók zömben tájképek, a hazai hagyomány és a modern művészet ötvözetei. A valóságban látottak, tapasztaltak átköltései, metafórásan, képi nyelven való megfogalmazásai. A Tavaszi tájban az évszak sejtelmes, születő színei, végtelen gyöngéd árnyalatai váltják egymást. A Barackoskert fái lenge lilás-rózsaszín fátyolba burkolóznak a gyöngyház fényű ég alatt. Hervadás- ból született vörösek, sárgák villannak föl benne. A csendéletekben nem tiszteli a dolgok tárgyias fontosságát. A körvonalak felszívódnak a színek ragyogásában. A Kék csendéletben, a Sárga csokorban, a Gyümölcs kosárban a hideg és meleg színek fokozzák egymás hatását, köztük egy-egy élespiros villan föl. Az enteriőrökben is önmagán keresztül nézi a dolgokat és megjeleníti a festői élményt. Az alakos képek közül a korai arcmásokon nemcsak a modell egyszeri vonásait rögzíti, de nyilván az önkifejezés sajátos formáit is. Szeretetteljes lírai elmélyüléssel formálja az Anya 1970-es évjelzé- sü, kékes háttérből előtűnő harmonikus, jóságos, hófehér haj koronázta arcát, szemben vele az égővörös rózsák csokrát. Foglalkoztatják a világot jelentő deszkák. A színészek alakja a színpadon vagy a színfalak mögött vetül elő, az objektív látvány és a festői absztrakció összeegyeztetésével. Két kompozíciója a prágai Realista Színházban színpadra állított Karamazov testvérek nek, Dosztojevszkij feszült lég kövű drámájának ihletett meg- idézései. Eszmei mondanivalójú müvei: Élet a halál ellen, a Festő és kora művészi elkötelezettségéről vallanak. Fenyegető sötét szürkéket, kékeket, zöldeket, .robbanó vöröseket rak föl száguldó ecsetjárással. Szín- és formavilága hajlékony érzékenységgel közli gondolatait. A közvetlenül érzékelhetőnél mélyebbre hatoló művész szintetikus látással tükrözi és formálja a világot. , Szellemileg és érzelmileg te lített alkotásai nem csupán a cseh festészet értékes fejezetét képezik, de európai érvényű teljesítmények is, melyek köz- gyűjteményekben, a hazai, to vábbá a szovjet képtárakban, azután Drezdában, a dániai, a torontói galériákban foglalnak el méltó helyet. A számos hazai és szocialista országok tárlatain kívül a velencei és a Sao Pauló-i biennálékon, Belgiumban, Svájcban, Francia-, Német-, Olasz- és Finnországban, Dániában, Norvégiában és Kairóban is elismeréssel fogad ták műveit. BARKANY JENŐNK 0 J FILMEK porcelAngyári lányok Gyári környezetben, munkáslányok körében játszódik az új cseh film cselekménye. Rokonszenves vállalkozás, állapítjuk meg az első képkockák láttán: ismét mai téma, méghozzá komédia formájában feldolgozva. Örömünk, lelkesedésünk azonban hamar lankadni kezd. A porcelángyár raktárában dolgozó öt fiatal lány története az ígéretesen induló jelenetek után ugyanis csakhamar lapossá, vontatottá, sőt unalmassá válik. Pedig a téma lehetővé tette, hogy az alkotó a háttérben emberi, társadalmi problémákat villantson föl: a felelősség, a könnyelműség, a közösség, a magánélet, a szerelem kérdéseit. Időszerű problémák, igazán megérdemelnék, hogy aZ alkotók behatóbban ismerjék, mélyrehatóbban elemezzék, ne csak vázlatosan érintsék, miyt ebben az esetben. (cseh) Hóvégi leltár, ideges főnökasszony, a lányok szerelmi gondjai, a szabad idő problémái — ez a komédia kerete, a mögötte rejlő lehetőségeket Juraj Herz rendező azonban nem vette észre. Még a vígjáték-helyzeteket sem aknázta ki. így aztán nem csoda, ha a filmben sok az üresjárat, a lányok tanácstalanul tengenek- lengenek, a nézők n°dig halálosan unják magMk*»* Kár, nagy kár hogy a vállalkozás kudarccal (árt. Ebben pedig ludas nemcsak a rendező, de a forgatókönyvíró is; a valóságos problémákat nem sikerült életközeibe hozniuk, nem tudták közös nevezőre hozni a társadalomelemzést és a szórakoztató műfajt. Törekvésük ily módon megrekedt a félúton s nemcsak az eredmény, de a nézők benyomása is felemás. A Porcelángyári lányok — jelenet a cseh filmből. RÖVID VAKÁCIÓ Vittorio de Sica és CezarQ Zavattini művészete elválaszthatatlan az olasz neorealizmus- tól, nevükhöz számos emléke^ zetes művészi produkció fűződik (Fiúk a rács mögött, Biciklitolvajok, A sorompók lezárulnak, A tető, Csoda Milánóban). Jelentőségük abban van, hogy az 1940-es években elsőként szakítottak az olasz film © korszakban divatos csillogó külsőségeivel, az álproblémák helyett a valóban égető kérdésekre — elsősorban a nyomor ábrázolására — irányították figyelmüket. (olasz) ássa egészségét. A súlyos be>- tegség kiragadja őt a hétköznapok testet-lelket gyötrő el- gépiesedett valóságából és szanatóriumba kényszerül. Rövid vakáció következik életében: a gyógykezelésen más emberekkel, más világgal találkozik, jóllehet itt is érzi-látja a megkülönböztetést; a gazdagokhoz képest ő csak amolyan megtűrt teremtés. Gyógyulása azonban így sem jelent számára örömöt: vége a kis in- termezzónak, ismét a hétköznapok egyhangú körforgása vár rá ... Florinda Bulkun és Renato Salvatori a Rövid vakáció főszerepében. A Rövid vakáció a két világhírű művész utolsó előtti munkája. Érdeklődésük középpontjában ismét az olasz munkások élete, nyomora áll. Csakhogy ezek az emberek már nem azonosak a háború előtti vagy utáni szegényekkel. „A remény útjára" léptek, az elmaradott déli országrészekből az észak-olasz ipari központokba vándoroltak munka, megélhetés után. Egy ilyen munkáscsalád hétköznapjai elevenednek meg előttünk a vásznon: Clára asz- szony, aki már hajnalban munkába indul, hogy gondoskodjon a népes család kenyeréről. Este rohanás haza, a családi fészek meleg, meghitt légköre helyett azonban örökös viszály, lárma fogadja. A nyomor, az egészségtelen környezet aláA Rövid vakáció az olasz neorealizmus hagyományaira épül, de a filmben ez az irányzat csak egy-egy képsorban követhető nyomon. Az alkotás érdekes és nem hiányoznak belőle a társadalomkritikai elemek sem, a De Sicától megszokott és joggal elvárt erős kritikai él azonban elmaradt, a fogyasztói társadalom bírálata ezúttal nem elég hatékony. A film főhőse is túl passzív, magába forduló, drámája ezért egyéni dráma, nem pedig vád a társadalom ellen. Az alkotás fő erőssége a színészi teljesítmény, az egzotikus szépségű Florinda Bolkan hiteles, élményt nyújtó játéka. Partnere a nem kevésbé híres Renato Salvatori. —ym— 1975 VI. 3.
