Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK

PÁRBESZÉD — MÁS SÍKON

M

ájus 10e óta Washingtonban ülésezik az Amerikai Álla mok Szervezetének V. közgyűlése. Az érdemi vita azon bán csak e héten kezdődik el, s mint várható volt, az Egyesült Államok kormánypolitikája heves bírálatának jegyében bonta kozik ki. Érthetően nagy érdeklődéssel várták e magas szintű találkozót, ennek pedig több oka van. Egyrészt évek óta erő södő bírálat érte magát a szervezetet mint a washingtoni politika végrehajtásának eszközét, másodszor az amerikai kor mány legutóbbi kereskedelmi törvényével maga ellen ingerelte a legtöbb latin-amerikai államot, még azokat is, amelyek a múltban mérsékeltebb magatartást tanúsítottak Washington irányában, harmadszor az észak-amerikai—kubai, valamint panamai viszony alakulását döntő momentumnak tartják Washington és a földrész országai kapcsolatának további ápolásában és végül megannyi halasztás után sor került Kissinger külügy miniszter és a latin amerikai országok magas színtű képviselőinek találkozójára.

• KUBA A NAPIRENDEN

Hanoiban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában tegnapelőtt háromnapos ünnepségsorozat kezdődött a vietnami nép győzelme alkalmából. A nagygyűlésen a VDK legfőbb vezető képviselői mondottak ünnepi beszédet, amelyben a VDK népe nevében köszöntötték dél-vietnami honfitársaikat. Felvétel a nagygyűlésről. (Telefoto CSTK — VTI)

FELHÍVÁS VARSÓBÓL

Noha a szervezet tanácskozásának 37 napirendi pontja között nem szerepelt a kubai kérdés megvitatása, a legtöbb felszólalás mégis ezt a kényes kérdést érinti. Egyébként az AÁSZ közgyűlése előtt Kubában vendégeskedett McGovern szenátor és tárgyszerű megbeszéléseket folytatott Fidel Castróval és más kubai vezetőkkel. Castro utólag úgy jellemezte a tárgyalások eredményét, hogy óvatos derűlátással tekinthetnek a jövő elé. Washingtonban viszont a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy a kormány addig nem változtat Kuba irányában folytatott politikáján, amíg Havanna nem vizsgálja felül magatartását az Egyesült Államokkal szemben. Ebből az amerikai fél bizonyos merevségére következtethetünk, s éppen emiatt érik heves támadások a Kubával szemben folytatott amerikai diszkriminációs politikát. Castro ugyanis a McGovern demokrata párti szenátort kísérő amerikai tudósítók előtt kijelentette, hogy Kuba is érdekelt az Egyesült Államokkal való kapcsolatok normalizálásában. „Törekszünk a normális kapcsolatokra, de nem mindenáron ... Csak a blokád jeltétel nélküli feloldása után tárgyalhatunk érdemben bármilyen témáról“.

Ilyen forrongó légkörben találkozott Kissinger külügyminiszter Latin-Amerika képviselőivel. Kissinger diplomáciai sakkhúzásainak közel-keleti kudarca és az amerikai külpolitika távol-keleti veresége után erőltetett barátságosság álarcát öltötte magára. Negédesssége felfigyeltető és gyanút keltő volt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok hű barátaihoz, betartja adott szavát, teljesíti kötelezettségeit és segítséget nyújt barátainak. Ezt szánta tehát „mézesmadzagul“ az AÁSZ tagjainak, s a hagyományos „nagy furkósbot“ emlegetése most elmaradt.

Ez érthető. Az AÁSZ keretében most a tagállamok két fontos kérdés rendezését tartják felette fontosnak: az amerikai, erősen megkülönböztető jelentőségű kereskedelmi törvény reviA 11 napra tervezett közgyűlés napirendi pontjainak előterében kidomborodik egy általános kérdés: milyen lesz az AÁSZ

jövője?

A forradalmibb szellemet képviselő államok, mint Venezuela, Peru, Ecuador, Panama egy új latin-amerikai regionális szervezet alapítása mellett kardoskodnak. Mások, a mérsékeltebbek viszont az AÁSZ átalakításáért küzdenek. Első ilyen lépés volna a mindmáig érvényes kétharmados szavazattöbbségi rendszer hatálytalanítása. Washington a múltban, például a Kuba elleni blokád teljes feloldása kérdésében, éppen ezzel a kétharmados többséggel vitte keresztül akaratát a latin-amerikai országok zömével szemben.

Fidel Castro említett nyilatkozatában határozottan állást foglalt: „Bármilyen döntést is hoz a kubai kérdésben az Amerikai Államok Szervezete, mi sohasem térünk vissza az AÁSZ- ba, mert a szervezetet az Egyesült Államokat kiszolgáló eszköznek tekintjük“.

Ennek ellenére a szervezetnek Kubára nézve kedvező döntése jozitív tényező lehet a toA most felveit Grenadával együtt az AÁSZ 24 tagállama közül kilenc eddig is diplomáciai vagy kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a forradalmi szigetországgal, amellyel szemben az amerikai bojkottot csak részben enyhítették. Most arról van szó, hogy töröljék el égé szén és Kuba egyenjogú partnerként részt vehessen a latin-amerikai országok közösségébe^. Mennyire tarthatatlan az eddigi helyzet, az is bizonyítja, hogy a legutóbbi latin-amerikai összejövetelen csak a furcsa washingtoni matematika érvényesítése mentette meg a szavazáskor a Kubával szemben alkalmazott észak amferakai embargó fennmaradását. Washingtonra nézve az pirrhuszi győzelemmel ért fel, mert az AASZ alapjai rendültek meg a szavazási manipuláció következtében. A legtöbb tagállam nem vette figyelembe a szavazás eredményét és önállóan próbálja rendezni viszonyát Kubával. Ennek Washingtonra nézve még egy kellemetlen következménye lett: tekintélyes tagállamok így vetették fel a kérdést: vagy alapos reformot hajtanak végre a szervezetben, vagy új latin amé-, rikai szervezetet hoznak létre, de az Egyesült Államok nélkül.

deálását, másrészt az Egyesült Államok és Kuba, illetve Panama viszonyának rendezését. E két kérdés közös alapja más államok szuverenitásának, nemzeti kincseihez való elidegeníthe tetlen tulajdonjogának a tiszteletben tartása.

Kissinger elsősorban a kubai kérdésre utal. Nem egészen világos megfogalmazásban kifej tette, hogy már készül a Kuba elleni embargó teljes feloldásának a „forgatókönyve“, s ezt majd valószínűleg Costa Ricában egy speciális értekezleten vitatják meg és hoznak érdemi döntést.

Panamával a tárgyalások még folyamatban vannak, a latin- amerikai többség nagy nyomására valószínűleg itt is eredményeket ér el a panamai nép sza- badságmozga 1 ma.

vábbi latin-íynerikai kibontakozásban.

Az AÁSZ fennmaradásával kapcsolatos másik fontos kérdés a latin-amerikai országok és az Egyesült Államok egyenlőtlen gazdasági kapcsolatainak rendezése. Ezt mind több ország szorgalmazza, olyanok is, amelyeknek kormányai a múltban Washington engedelmes kiszolgálói voltak. Nagy a tét. Washington kényszerítő körülmények hatására tesz ugyan részleges engedményeket, de nem tud teljesen megszabadulni régi politikai módszereitől. Egyes megfigyelők amerikai érdekeket vélnek felfedezni a legutóbbi hondurasi sima, vértelen államcsíny hátterében. A monopóliumok piszkos játékának tartják a történteket.

Más latin-amerikai országokban, például Dominikában is felfedezhetők hasonló jelenségek. A harc ugyanis két síkon folyik: nyilvánosan a hivatalos szervezetekben, például az AÁSZ fórumain, és a háttérben, ahol a monopóliumok, kapitalista érdekszövetségek bonyolítják le szennyes üzelmeiket.

L. L.

Wilson a szovjet felhívás jelentőségéről

London — Nagy-Britannia kormánya érdeklődéssel ismerkedett meg az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány által a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívással —, jelentette ki Harold Wilson.

Azzal a figyelemmel tanulmányozzuk a felhívást, amelyet ez megérdemel —, folytatta Wilson —. Megelégedésünkre szolgál, hogy mint a felhívásban áll „a tartós béke, a népek szabadsága a háborúban elesettek legméltóbb emléke“.

Harold Wilson teljes egyetértését fejezte ki azzal, hogy „a mi közös célunk“ a háború kiküszöbölése az emberiség életéből.

önbizalmat ad nekünk az a tény, hogy a felhívásban a Szov jel unió ismételten megerősítette az enyhülést és a világbéke megteremtését célzó Irányvonalát — mondotta az angol miniszterelnök.

Lázár György az MNK miniszterelnöke

Budapest — A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa május 15-én ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának együttes átiratát.

Az elnöki Tanács Fock Jenőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politik;)! Bizottságának tagját, saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemel elismerése mellett, a Minisztertanács elnöke tisztsége alól felmentette, és nyugállományba helyezte.

Az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját felmentette miniszterelnök-helyettesi és az Országos Tervhivatal elnöki tisztsége alóil, s megválasztotta a Minisztertanács elnökének.

Az Elnöki Tanács Huszár Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, miniszterelnökhelyettest az Országos Tervhivatal elnökévé választotta.

Az Elnöki Tanács Szekér Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját nehézipari minisztert tisztsége alól felmentette, és miniszterelnök-helyettessé megválasztotta.

Az Elnöki Tanács Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a munkás- mozgalomban, a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes kimagasló munkája elismeréseként, a kormányzati munkában hosszú évekig folytatott áldozatos, odaadó tevékenységéért „A Szocialista Munka Hőse“ kitüntetésben részesítette.

(Folytatás az 1. oldalról)

jog olyan általánosan elismert normáin alapuljanak, mint a függetlenség és szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlensége, tiszteletben tartása, az erőszak alkalmazásáról való fenyegetésről történő lemondás, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás. A politikai kapcsolatok rendezése lehetővé teszi kontinensünk országai kölcsönösen előnyös, egyenjogú, következésképpen minden megkülönböztetéstől mentes gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködésének állandó szélesítését. A szilárd, békés kapcsolatok erősítése az európai népek közötti kölcsönös megértés fokozásának perspektíváját nyújtja.

Az európai biztonsági és együttműködési folyamat elmélyítéséhez fontos hozzájárulást kell hogy jelentsen a feszültség katonai téren történő enyhítése, a NATO és a Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó államok közötti katonai konfrontáció veszélyének csökkentése. Ezért támogatjuk a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére irányuló tárgyalás előrehaladását annak az elvnek az alapján, hogy az összes európai államok biztonságának figyelembevételével a tárgyalásokon részt vevő egyetlen fél biztonsága sem szenvedhet kárt. Változatlanul állást foglalunk amellett, hogy az idegen csapatokat kivonják az európai államok területéről, és felszámolják a külföldi katonai támaszpontokat, atom- mentes övezeteket hozzanak létre és a fegyveres erők a fegyverzet csökkentésére Irányuló más intézkedéseket tegyenek Európában.

Ismételten megerősítjük,

hogy országaink készek feloszlatni a Varsói Szerződés szervezetét a NATO egyidejű feloszlatása mellett, és első lépésként megszüntetni mindkét szövetség katonai szervezetét.

Kontinensünknek, ahol az emberi életek tízmillióit követelő két világháború kirobbant,

ma reális lehetősége van arra, hngy a szilárd béke, a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés övezete és a világ biztonságának fontos tényezője legyen.

Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a nemzetközi enyhülés és együttműködés nem alakul ki önmagától. Ezért nyugtalansággal figyeljük, hogy a hidegháborús erők igyekeznek lefékezni és visszafordítani az enyhülési folyamatot. A népek helyesen értelmezett érdekei megkövetelik, hogy fokozzák tevékenységüket az európai enyhülés és biztonság irányzatának elmélyítéséért és megszilárdításáért.

Mi, a találkozón részt vevő parlamenti képviselők üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívását, amely aktív cselekvésre szólít fel a szilárd és megingathatatlan békéért.

Felismerve a parlamentekre háruló felelősséget:

— felhívjuk az európai államok parlamentjei közötti együttműködés továbbfejlesztésére, beleértve az összes európai parlamentek képviselői értekezletének esetleges összehívását azért, hogy megvitassa a kontinensünk békés fejlődését érintő legégetőbb kérdéseket. Azzal a baráti felhívással fordulunk az európai országok parlamentjeihez, hogy erőfeszítéseiket azokra a legsürgetőbb és legfontosabb feladatokra összpontosítsák, amelyeknek megoldásától nagymértékbe \ i függ Európa és a világ további fejlődése;

— felhívunk közös tevékenységre azért, hogy megszilárdítsuk a kölcsönös bizalmait, a békés egymás mellett élés elveit, erősítsük és visszafordíthatatlanná tegyük az enyhülési folyamatot;

— felhívünik közös tevékenységre azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbb sikerrel befejeződjék;

— felhívunk közös tevékenységi'« a fegyverkezési verseny korlátozása és megszüntetése, konstruktív és hatékony leszerelési tárgyalások folytatása érdekében;

— felhívunk közös tevékenységre azért, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket és konfliktusokat mindenütt békés eszikö- zökkel oldják meg;

— felhívunk közös tevékenységre az európai népek további összefogását szolgáló gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok átfogó fejlesztése érdekében;

— felhívunk közös tevékenységre azért, hogy Európát a szilárd béke, a barátság, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés kontinensévé tegyük.

Varsó, 1975. május 15.“

A kétnapos találkozó Stanislaw Gucwa szejmelnök zárszavával fejeződött be.

Este a Jablonnad palotában Stanislaw Gucwa fogadást adott a találkozón részt vett küldöttségek tiszteletére.

Fontos szakaszába lépett a szovjet választási kampány

Moszkva — Mint ismeretes, ez év június 15-én választják meg a Szovjetunióban a szövetségi és autonom köztársaságok legfelsőbb tanácsait és a helyi tanácsokat. Az ezzel kapcsolatos választási kampány fontos szakaszához érkezett. A több mint kétmillió választói körzetben megkezdődött a képviselőjelöltek regisztrálása. A jelölő gyűléseken a legjobb dolgozókat, politikai vezetőket és közéleti személyiségeket, a tudomány, a technika és a kultúra kimagasló egyéniségeit jelölték. A képviselőjelöltek egyharmadát a 30 éven aluli fiatalok képezik.

A moszkvai Pravda tegnap foglalkozott a közelgő választások jelentőségével és a következőket írta: A választási kampány egész légköre tanúsítja sok nemzetiségű hazánk testvéri népeinek meggyőző egységét, szoros felzárkózását

a párt körül. A dolgozók millióit áthatja az a törekvés, hogy megvalósítsák az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait, a kommunista építésnek a párt által kidolgozott gigászi terveit.

A lap a továbbiakban hangsúlyozza: „Minden győzelmünk biztosítéka az SZKP lenini bélés külpolitikájának következetes megvalósítása. A szovjet nép mély bizalma és szeretete a párt, annak központi bizottsága iránt kifejezésre jutott abban, hogy a dolgozók Leonyid Brezsnyevvel az élen az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjait, a párt és az állam más vezetőit jelölték az elsők között a köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba. A küszöbön álló választások megtestesítik majd a kommunisták és a pártonkívüliek megbonthatatlan szövetségét — hangoztatja a moszkvai Pravda.

# KISSINGER SZEREPET VÁLTOZTAT?

• AZ AÁSZ JÖVŐJE