Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám, csütörtök
Jelentés az SZSZK kormánya programnyilatkozatának teljesítéséről A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén előterjesztette Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke Röviddel a dicső májusi napok után, amikor felidéztük a 30 évvel ezelőtti történelmi eseményeket népünk békés alkotómunkájának légkörében, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya önök elé terjeszti az 1971. évi decemberi program- nyilatkozata teljesítéséről szőlő jelentést. Dolgozóink a szocialista haza felvirágoztatásáért végzett Önfeláldozó munkával köszöntötték felszabadulásunk 30. évfordulóját, annak az eseménynek az évfordulóját, amely népeink újabbkori történetének örök időkre legjelentősebb eseménye, s a mélyreható politikai és szociális-gazdasági változások kiindulópontja a népi demokratikus és szocialista Csehszlovákiában. Az eseményhez móltó ünnepségek és különösen a történelmi évforduló tiszteletére kibontakozott munkakezdeményezés meggyőzően bizonyítja, hogy dolgozó népünk hűséges azokhoz az eszmékhez, amelyekből szabadságunk született, -hűséges a cseh és a szlovák testvérnépek együttélésének eszméjéhez az új, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovák Köztársaságban., hűséges a Szovjetunióhoz fűződő barátság, szövetség és együttműködés eszméjéhez, a béke és a szocializmus eszméjéhez. Husák elvtárs a szabad élet elmúlt három évtizedének eredményeit értékelve jogosan hangsúlyozta: „Hazánk a csehek, a szlovákok és a testvéri nemzetiségek erős, szilárd, alkotó lendülettől lüktető szocialista köztársasága. Gazdaságunk az eddig elvégzett és egyre növekvő műben, népünk tehetségében, valamint erkölcsi és politikai képességében rejlik. Az elért eredmények bizonyítják a marxista—Íeninista eszmék életerejét, Csehszlováikia Kommunista Pártja politikájának helyességét. E politika jelentős feladata Szlovákia és a cseh kerületek gazdasági színvonalának kiegyenlítése, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri szövetségének szilárdítása, s Szlovákia erőforrásainak mozgósítása, az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága dinamikus növekedésének érdekében. Ezeket a kedvező eredményeket csak a béke feltételei között érhetjük el, amit a testvéri Szovjetunióhoz és a szocialista közösség további országaihoz fűződő szilárd szövetségünknek és az ezekkel való sokoldalú együttműködésnek köszönhetünk. Ez a szövetség, ez az internacionalista elvtársi együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás köztársaságunk szabadságának, érinthetetlensé- gének és függetlenségének, valamint dinamikus szocialista fejlődésének nemzetközi szavatossága. Megvalósítjuk a XIV. kongresszuson kitűzött feladatokat Az eredményes társadalmi fejlődésben külön helye van a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításának. Az 5. ötéves tervidőszak éveiben jelentős fellendülést értünk el a népgazdaságban, az életszínvonal emelésében, a szociális program teljesítésében, az oktatás- és művelődésügy fejlesztésében. A pozitív eredmények annyival inkább lelkc- sítőek, mivel a feladatok, amelyeket kijelöltünk, saját hozzájárulásunk révén is nagyon igényesek. Az a tény, hogy eredményesen valósítjuk meg őket, tanúsítja, hogy dolgozóink bíznak Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájában, ezt a politikát tevőlegesen támogatják a termelő és nem termelő szféra munkahelyein, s az állampolgárok egyre nagyobb elkötelezettséggel vesznek részt a politikai ós a közéletben. A CSKP Központi Bizottságának novemberi ülése mélyreható elemzés alapján értékelte a CSKP XIV. kongresszusa irányvonala megvalósításában elért eredményeket, rámutatott a jelenlegi társadalmi fejlődés problémáira, kijelölte a megoldás útját, egyebek között meghatározta, hogyan lehet áthidalni azokat a következményeket, amelyek a nyersanyagok világpiaci árának emelkedéséből erednek. Mindez megköveteli, hogy tevékenységünkben következetesen érvényesítsük a bíráló igényességet, feltárjuk és mozgósítsuk a tartalékokat, energikusam leküzdjük a nehézségeket és akadályokat, hogy tettekkel bizonyítsunk, s hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatának értelmében biztosítsuk társadalmunk további folyamatos fejlődését, a lakosság életszín von alának emel kedését. Az, hogy ilyen valós célokat tűzhetünk ki olyan időben, amikor a kapitalista világot válságok rengetik, amikor csökken az életszínvonal és nő a dolgozók létbizonytalansága, a legfejlettebb tökésállamokban is tanúsítja a szocialista rendszer erejét és előnyeit. Az 5. ötéves tervidőszak elmúlt négyévi feladatainak eredményes teljesítését a legtömörebben szemlélteti, hogy a társadalmi termelés mutatóját több mint 7 milliárd korona értékben túlteljesítettük. Ehhez minden ágazat hozzájárult, de különösen hozzájárult a mező- gazdaság, az építőipar, és a közlekedés. Az ipari termelés terjedelme több mint 40 százalékkal nőtt, ami 25 milliárd korona értékű többletet jelent. A vegyipar és a gépipar gyors fejlődése, amely e többletnek közel 50 százalékát adta, s főleg az előrehaladást megalapozó termelési programok nőve« kedése jelentős lépés a szerkezeti változások megvalósításában. Az elmúlt négy óv alatt a mezőgazdasági termelés 19,1 százalékos ós az árutermelés 34,4 százalékos növekedésével túlteljesítettük az egész ötéves tervidőszakra tervezett ütemet. 1971—74-ben a mezőgazdasági dolgozóink mintegy 13 millió tonna gabonát termesztettek, s több mint másfél millió tonna vágóállatot szállítottak a piaci alapokba, ami az egész ötéves tervidőszak gabonatermelési feladatainak 90 százalékát és hústermelési feladatainak 87 százalékát jelenti. A növekedés döntő tényezője a munkatermelékenység Az anyagi termelési ágazatokban az erőforrások növekedésének döntő tényezője a társadalmi mun kát er me 1 éken ys ég és különösen az élőmunka termelékenységének a növekedése volt, 1970—1974-ben a munkatermelékenység az iparban évente 5,9 százalékkal, az építőiparban 6,2 százalékkal nőtt, s döntő mértékben hozzájárult a termelés növekedéséhez. A munkatermelékenység növekedését lényegesen elősegítette, hogy népgazdaságunkat fokozottabban szereltük fel modern technikával. A tudományos-műszaki haladás főleg azzal járult hozzá a tá rsa d al m i mun ka term eleken y - ség növekedéséhez, hogy korszerű termelési kapacitásokat helyeztek üzembe, új haladó technológiákat és gyártmányokat. vezettek be, s. emellett kihasználták a világ tudományos- műszaki haladásának és saját tudományos kutatóbázisunk eredményeit Is. Mindez a racionalizációs intézkedésekkel együtt lehetővé tette, hogy gazdaságosabbá tegyük a termelést. A tudományos-műszaki fejlődés érvényesítésének haszna még nagyobb lehetett volna, ha következetesebben érvényesítjük a technológiai és a munkafegyelmet minden munkahelyen, de különösen azokon, amelyeknek költséges modern technikájuk van. A tudományos-műszaki haladás további meggyorsítását, valamint népgazdaságunk tartalékainak feltárását a CSKP KB múlt évi májusi ülésének határozata értelmében intézkedésekben rögzítettük, amelyeket ebben az évben megvalósítunk és a 6. ötéves tervjavaslatba is beiktatunk. Az állami építkezési beruházásban a terjedelmi mutatót 7,3 milliárd koronával, ebből az építőipari munka mutatóját köziéi 3 milliárd koronával túlteljesítettük. Ugyancsak túlteljesítik a feladatokat az egyént építkezések ós a ,,Z“-akció területén is. Jóllehet a feladatokat terjedelmileg túlteljesítjük, az építkezési beruházás az egyik olyan szakasz, amelyben a legtöbb probléma merül fel az 5. ötéves terv céljai elérésének biztosítása terén. Vannak egész ágazatok, amelyek jelentősen lemaradtak a tervezett feladatok teljesítésében. Említhetjük a közlekedést, a távközlést, a nemzeti bizottságok által irányított szervezetek célépítkezéseit, de a gépipart, az energetikai és az építőanya,gipari ágazatokat is. Problémák mutatkoznak a beruházási terv tárgyi feladatainak teljesítésében, az építkezések szerkezetében, a határidők megtartáséiban, emelkednek az előirányzott költségek és gyakran változnak és romlanak a műszaki-gazdasági mutatók. Az építkezési beruházás egész terjedelme aránylag magas túlteljesítésének az eredményét csökkenti, hogy a ráfordított eszközök jelentős részét leköti a befejezetlen építkezések túlméretezett állaga, hogy az új kapacitásokat késedelmesen adják át, valamint a tervezettől eltérő szerkezet. Az a tény, hogy az építkezési beruházásokat nem realizálják egyenletesen, valamint az előirányzott költségek növekedése 1974-ben 5,2 milliárd koronával növelte a befejezetlen akciók tervezett költségeit. Ezek a problémák arra kényszerítenek bennünket, hogy az építkezési beruházás területén hatékonyabban oldjuk meg a régóta húzódó nehézségeket. Pozitívan értékelhetjük az építőanyag-gyártás növekedését, amelynek átlagos évi üteme 9,7 százalék. 7,8 százalékkal túlteljesíjük az ötéves tervben meghatározott ütemet. Pozitív eredményeket értünk el az építőipari kapacitások összpontosításában olyan helyeken, ahol az építkezési beruházás koncentrálódik. Emelkedik az életszínvonal Az életszínvonal emelkedett mind a személyi fogyasztás, mind a társadalmi fogyasztás szakaszán. Az átlagbérek és a mezőgazdasági jövedelmek gyorsabb növekedése, s főleg a fiatal házasoknak nyújtott kölcsönök nagyobb terjedelme, valamint a családi pótlék emelése következtében a lakosság pénzjövedelme az ötéves tervidőszakban a tervezett 6,2 százalékkal szemben évente átlag 6,7 százalékkal nőtt. Ezzel arányban gyorsabb ütemben nőttek a lakosság kiadásai is és fokozódott a kereslet a tartós közszükségleti cikkek iránt. A kiskereskedelmi forgalom 31,6 százalékos növekedésének keretében az iparcikkek eladása 35,5 százalékkal emelkedett, éspedig elsősorban a háztartási berendezések, a bútorok és a személyautók értékesítése terén. Ennek ellenére néhány árucikkből ós választókból még nem tudjuk teljesen kielégíteni a keresletet. Számos fogyatékosságot hatékonyabban oldhatnánk meg rugalmasabb áru- elosztással, valamint a kereskedelem és a termelés együttműködésével, amit szüntelenül szorgalmazunk. Az élelmiszerszükséglet szerkezetében nőtt a hús, a gyümölcs, a zöldség és az alkoholmentes italok aránya. A nemzeti bizottságok és a kisipari termelőszövetkezetek Jelentősen túlteljesítik a szolgáltatások fejlesztésének tervezett ütemét, különösen a személyautók és a villanyfogyasztók javításában. Igaz, hogy a lakosságnak ilyen Irányú igényeit ez ideig még nem tudtuk teljesen kielégíteni. A kormány ismeri e terület problémáit, s a szolgáltatások bővítésének és javításának érdekében számít arra, hogy e szakaszokat a szükséges eszközökkel fejleszti. Teljesítjük a feladatokat az életszínvonal emelésének olyan fontos szférájában Is, mint amilyen a lakásépítés. Négy év alatt több mint 161000 lakást adtak át, 11 százalékkal többet, mint amennyit az ötéves terv erre az Időszakra előírt. Amellett, hogy biztosítani kell a lakásépítés mennyiségi növekedését, sbkkal nagyobb gondot kell fordítani az átadott lakások minőségére, különösen az új házgyárakban, nehogy megismétlődjenek azok a problémák, amilyeneket jelenleg az elmúlt években az elemekből épített lakóházak javítása jelent. X társadalmi szükségletekre fordított kiadások 1970-hez viszonyítva 45,3 százalékkal emelkedtek, ami lehetővé tette, hogy fokozottabban gondoskodjunk a lakosság egészségéről ós az új nemzedék neveléséről is. Míg 1970-ben egy orvosra 464 lakos jutott, 1974- ben csak 393. Javult az egészségügyi létesítmények korszerű műszaki felszerelése, az anyákról ós a gyermekekről való orvosi gondoskodás ós az üzemorvosi gondoskodás is. Mindez lehetővé tette, hogy a munkaképtelenség az 1970. évi 5.1 százalékkal szemben 1974- ben 3,7 százalékra csökkenjen. Az egészségügy irányító szerveitől és valamennyi egészség- ügyi dolgozótól elvárjuk, hogy tevőlegesen vesznek részt a még felmerülő fogyatékosságok leküzdésében, és az egészség- ügyi gondoskodás színvonalának további emelésére törekednek. Az oktatásügy anyagi alapjaira fordított beruházások révén a kilencéves alapiskolákba« a többműszakos tanítás 21.1 százalékról 15,7 százalékra csökkent. Javultak a munkafeltételek a főiskolákon ós a diákság elszállásolásában is. Sürgős feladatnak tekintjük a bölcsődék és az óvodák további építését, főleg a felfelé ívelő populációs fejlődéssel kapcsolatban. Ezért megköveteljük, hogy a vállalatok ós az egységes földművesszövetkezetek saját eszközeikkel is nagyobb mértékben igyekezzenek megoldani az ilyen irányú igényeket, s a nemzeti bizottságok még fokozottabban ösztönözzék a „Z“-akciót ilyen létesítmények építésére. Gyorsul a gazdasági fejlődés dinamikája A források alkotásában és kihasználásában elért pozitív eredmények mögött látni kell a párt-, az állami és a gazdasági szervek céltudatos szervező munkáját és a dolgozók növekvő kezdeményezését. Ha közelebbről vizsgáljuk a feladatok teljesítését ebben az időszakban, láthatjuk, hogy erősödik a pozitív fejlődési irány. Ezzel kapcsolatban különösen az 1974. esztendő kiemelhető, amikor az előző három évhez viszonyítva jelentősen meggyorsult a gazdasági fejlődés dinamikája és nőtt a hatékonysága. Az Iparban a munkatermelékenység növekedésének átlagos üteme 5,7 százalékról 6,8 százalékra emelkedett, az 1 korona órtékű teljesítményre számított összköltségek 0,51 százalékról 1,54 százalékra csökkentek, a nyereség pedig 13,6 százalékról 25,2 százalékra emelkedett. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az ipari termelés a múlt évben növekedett a leggyorsabb ütemben. Különösen értékelni kell, hogy a gépipari termelés növekedésének üteme 13.2 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy a párt- ós az állami szervek által foganatosított intézkedések már eredményeket hoznak. így kialakulnak a feltételek arra, hogy a gépipar Szlovákiában az ágazatot megillető dinamizálódó iparág szerepét játssza. Elmondhatjuk, hogy 1974-ben a kongresszusi direktívákkal összhangban jelentős eredményeket értünk el a fejlődést megalapozó programok területén Is. A termelés az előző évekhez viszonyítva 26,9 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének és a termelés minőségi színvonala emelkedésének következtében 13,6 százalékkal nőtt az exportszállítás, amivel az SZSZK ipara az országos kivitelben lényegében elérte az 1975-re tervezett szintet. Egészben véve eredményes volit az elmúlt esztendő a mezőgazdaságban is. Kiváló eredményeket értünk el a gaibona- termesztésben, ahal a hektár- hozamok 42 mázsára emelkedtek, vagyis 6,2 mázsával nőtték túl az 1973. évi szintet. Emellett a búza 45,8 mázsás és az árpa 40,5 mázsás átlagos hektárhozama világviszonylatban is a legjobb eredmények közé tartozik. Azonban látnunk kell, hogy kevésbé kedvezőek az eredmények a cukorrépa - és a kukoricatermelésben, amit azonban a kedvezőtlen időjárás is befolyásolt. Nagyra értékeljük azt a rendkívüli erőfeszítést, amellyel az aratás idején és különösen a cukorrépa-, a burgonya- és a k ukori c ate rm é s béta karításár a és megmentésére, s a többi őszi munkák elvégzésére a mezőgazdasági dolgozók a rendkívül rossz időjárás ellenére törekedtek, és azt a segítséget is, amit a mezőgazdaságnak a nemzeti bizottságok, más ágazatok dolgozói, a hadsereg és az ifjúság nyújtott. 1974-ben bizonyos előrehaladást értünk el az építkezési beruházás problémáinak megoldásában is. Azzal, hogy a kivitelező kapacitásokait a kőtelező feladatokra összpontosítottuk, a legjelentősebb építkezéseken 5,8 százalékkal sikerült túlteljesíteni a tervezett építőipari munkát. Az előző esztendőkhöz viszonyítva növekedett a befejezett építkezések terjedelme is, jóllehet ezen a téren a fejlődéssel még mindig nem lehetünk elégedettek. A jelentős ipari kapacitásokon kívül 43 200 lakás építését fejezték be, vagyis 814 lakással túlteljesítették a tervet. Eredménynek minősíthető, hogy Bratislavában az építkezési beruházás 1970-hez viszonyítva a két és f ólszer ősére emelkedett, ami megkövetelte a kapacitások fejlesztését és más kerületekből való átirányítását. Így ha nem is értük el az összes célokait, biztosítottuk a lakásépítés, az Ipari építkezés lényeges fejlődését, a közlekedési problémák, a vízellátás, valamint az oktatásügy, a kultúra ós az egészségügy nagy építkezéseinek a realizálását is, ami lehetővé teszi, hogy Bratislava, mint a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa jobban teljesíthesse funkcióját. Mozgósítjuk a tartalékokat Az 1974. évi eredmények kedvezőbbek voltak, mint ahogyan azt a terv összeállításakor feltételeztük. Ez is igazolja, hogy népgazdaságunkban jelentős tartalékok vannak, melyeket fel kell tárni és aktivizálni kell a társadalmi erőforrások további gyarapítása érdekében. Erre kötelez bennünket a CSKP KB novemberi ülésének és az SZLKP KB januári ülésének a határozata is, amely különösen hangsúlyozza, hogy fel kell számolni a gyorsabb előrehaladásunkat fékező fogyatékosságokat. Ennek érdekében az SZSZK kormánya kidolgozta az SZLKP Központi Bizottsága által jóváhagyott intézkedéseket, amelyekkel az 5. ötéves terv feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére törekszünk, hogy a világpiaci fejlődés kedvezőtlen hatását a termelési tényezők hatékonyabb és gazdaságosabb kihasználásával semlegesíthessük, s így biztosíthassuk az életszínvonal emelkedésének folyamatos ütemét a 6. ötéves tervidőszakban is. A gépiparban az első években felmerült problémák, valamint néhány más ágazatban az új kapacitások késedelmes átadása következtében az évi tervekben — beleszámítva az 1975. évi tervet is — nem biztosítottuk teljesen az ötéves terv eredeti feladatait. Ezért az SZSZK kormánya a CSKP KB novemberi ülése határozatainak értelmében mozgósította a minisztériumokat és a termelő gazdasági egységeket, hogy az állami tervnél nagyobb feladatokat tűzzenek kL Ez megvalósult. A vállalatok az állami tervhez viszonyítva 900 millió koronával nagyobb (Folytatás a 4. oldalon)
