Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám, szerda
ünnepi gyűlés a Varsói Szerződés szervezete megalakításának 20. évfordulója alkalmából '/Folytatás az 1. oldalról.) rosszív szervezet az „erőpoliti- ka“ megvalósításának eszköze lett, s tagjai agressziót készí-. tettek elő a Szovjetunió és a szocialista államok ellen. Olyan hatalmi és katonai tömörülés volt ez, amelynek az lett volna . a célja, hogy más nyugat- európai államok segítségével biztosítsa az Egyesült Államok világuralmát, hegem ón i á j át. E katonai tömörülés létrehozása és szándékai elmérgesítették a nemzetközi viszonyokat Európában a tőkés- és a szocialista államok között, s bekövetkezett a „hidegháború" időszaka. A helyzet még jobban kiéleződött az ún. párizsi egyezmények aláírása után, amelyeknek alapján az NSZK-t felvették ebbe az agresszív katonai tömbbe. Az NSZK revnn- sista reakciós uralkodó köreinek politikája a II. világháború eredményeinek revíziójára, az állam újrafelfegy vérzés éré és ezzel a NATO agresszivitásának növelésére irányult, ami veszélyt jelentett a béke számára. Az európai helyzetet abban az időben növekvő feszültség jellemezte, amely újabb világháborúba torkollhatott volna. A Szovjetunió és a szocialista államok nagy erőfeszítéseket teltek a feszültség enyhítésére, javasolva mindenekelőtt, hogy a Hitler-ellenes koalíció tagjai magatartásukban alkalmazkodjanak azokhoz az egyezményekhez, amelyeket a háború alatt és utáin aláírtak, hogy közösen törekedjenek a béke megőrzésére. Az ún. párizsi egyezmények aláírása után a Szovjetunió kormánya az európai államok és az USA kormányához fordult, javasolva az európai béke és biztonság kérdéseiről tárgyaló konferencia összehívását. A tőlkésállamok nem válaszoltak erre a javaslatira, s így 1954-ben nyolc szocialista ország értekezletre jött össze, hogy megvitassa az előállott helyzetet. Ennek az értekezletnek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki, hogy a párizsi megállapodások ratifikálásának esetén a szocialista államok lépéseket tesznek saját biztonságuk megerősítésére. 1955 márciusában került sor a konferencia résztvevőinek további konzultatív megbeszélésére, ahol megállapodás született a részt vevő országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéséről és közös parancsnokság létesítéséről, ha sor kerül a párizsi egyezmények ratifikálására. Az imperialista államok süketek maradtak a szocialista államok javaslatával szemben, s ezért a nyolc európai szocialista ország 1955. május 14- én Varsóban barátsági, együttműködési ás kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. A szerződés aláírása logikus következménye volt a Szovjetuniónak és a többi szocialista államnak az európai béke fenntartására és erősítésére, s a szocializmus építéséhez szükséges kedvezőbb nemzetiközi feltételek kialakítására irányuló harcának. Bizonyítéka volt ez a szocialista államok eltökélt szándékának, hogy teljesítik kötelességeiket a kommunista és munkásmozgalom, s a nemzeti felszabadító mozgalom iránt. Az agresszív Eszaikatlajn- ti Tömbbel ellentétben a Varsói Szerződés szervezet éljen tömörült szocialista államok a védelmi csoportosulás létesítését mindig alávetették az alapvető politikai célnak: biztosítani kell a békét, s Európa valamennyi népének és az egész földrésznek biztonságát A Varsói Szerződés létrejötte fontos mérföldkő volt a szocialista országok fejlődésének és politikai együttműködésük megerősítésének útján, azonkívül hozzájárult az európai béke és biztonság megszilárdításához. A Varsói Szerződés tagállamai együttműködésük célját a következőkben határozták meg: 1. külpolitikai kezdeményezések összehangolása a részt vevő államok biztonságának közös védelmére, az európai és a világbéke és biztonság fenntartására és megszilárdítására irányuló harcban. 2. A részt vevő államok együttműködése katonai téren, szuverenitásuk és függetlenségük közös védelmére és az imperializmus bármely agresz- szív kísérletének elhárítására irányul. A szocialista országok kapcsolataikat a szocialista internacionalizmus alapjára helyezték, következetesen érvényesítve a nemzetközi jog demokratikus elveit. A tagországok más államokkal való kapcsolataira nézve a szerződés javasolta, hogy ezek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés és együttműködés elvein alapulnak. A Varsói Szerződés lerakta az európai szocialista országok kollektív biztonsági szervezeteinek alapjait, ez a szervezet nem irányult egyetlen állam érdekei ellen sem. A szocialista internacionalizmus megvalósítását a gyakorlatban a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikai tevékenységének sokoldalú Összehangolása teszi lehetővé, elősegítve ezzel az egységes fellépést konkrét feltételek között. Az élet igazolta, hogy a szocialista közösség érdekeinek közös felfogása és megvalósítása nincs ellentétben a helyesen értelmezett nemzeti érdekekkel. Erről tanúskodik az egyes szocialista államok fejlődése, államiságuk, gazdaságuk és társadalmuk fejlődése. Ami a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikája összehangolásának módját illeti, ez ma mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok első titkárainak értekezletein valósul meg, ahol a marxizmus—leninizmus pozíciójából foglalkoznak a békéért, a népek biztonságáért és a szocialista közösség politikai, gazdasági és katonai erejének további erősítéséért az imperializmus ellen vívott harcban folytatott együttműködés elvi kér d és e i n ek megöld ásá val. A Varsói Szerződés mechanizmusában a külpolitika ösz- szehangotásán kívül fontos szerepe van a Politikai Tanácskozó Testületnek. A Varsói Szerződés fennállásának 20 esztendeje alatt elért sikerek törvényszerűen a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének gyakorlati megvalósításából erednek. Ez a politika az egész eml>eriség érdekeit szolgálja. Ezzel szemben az. imperialista Északatlanti Tömb az erőpolitika eszköze volt, és az ma is, amely erő- politika oly dicstelen véget ért. A Varsói Szerződés tagállamai ma valamennyi 4616111108 nemzetközi akció kezdeményezői. Ezt meggyőzően bizonyítják a történelmi tények, hogy kezdeményezően és kitartón törekednek az európai és a világproblémák megoldására, a nemzetközi feszültség további enyhülésére, hogy tartósak és vissza v onhut a ti anok lég yenek azok a politikai eredmények is, amelyeket ez a törekvés hoz. Bizonyítják ezt mindazok a jelentős javaslatok, amelyeket az elmúlt évek folyamán a Politikai Tanácskozó Testület ülésein fogadtak el. Hála ennek az elvhű külpolitikának, folyamatosan megváltoztak az erőviszonyok a viliágban. A világimperializmus mindent megtett annak érdekében, hogy megváltoztassa a számára kedvezőtlenül alakuló erőviszonyokat. A reakciónak 1908 —69-ben a csehszlovákiai viszonyok megváltoztatására irányuló el len f orrad almi tervei össze akarták kötni a világ erőviszonyai megváltoztatására irányuló kísérletek láncolatát, megpróbálva ezzel az európai front fontos szakaszán alapvető fordulatot elérni, s következményeinek meg kellett volna nyilvánulniuk az akkora európai és nemzetközi fejlődés egész irányvonalában. Ámde az imperializmusnak valamennyi kísérlete, hogy megfordítsa vagy megállítsa a történelem kerekét, megújítsa vezető pozícióját és visszaszerezze meghatározó befolyását a világban lejátszódó folyamatokra, hajótörést szenvedett. Hajótörést szenvedtek a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájának növekvő tekintélyén, a szocialista világrendszer óriási erején, valamint a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egyre hatalmasodó harci frontján. A Varsói Szerződés tagállamai, folytatva az európai békére és biztonságira irányuló erőfeszítéseiket, a Politikai Tanácskozó Testület 1969-ben megtartott ülésén ismételten felhívták az összes európai államokat, hogy hívják össze az európai biztonsági és együttműködési konferenciát. Európában így fokozatosan kezdett kialakulni a szocialista és a kapitalista államok közötti kapcsolatoknak egy új, a kétoldalú kapcsolatokon alapuló rendszere. Ezek az üj elemek egyszersmind alapul szolgáltak a sokoldalú rendszer fokozatos kialakulásának. A következő lépés az európai békéről, biztonságról és együttműködésről megfogalmazott nyilatkozat közzététele volt. — Ezt a nyilatkozatot a Politikai Tanácskozó Testület 1972 januárjában Prágában megtartott ülése fogadta el. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívása, s első szakaszának megtartása 1973 júliusában Helsinkiben, a Szovjetunió és a többi szocialista ország lenini békepolitikájának nagy sikerét jelentette. Ugyancsak mérföldkövet jelentett ez Európa háború utáni fejlődésében. Az értekezletnek már sok munkát sikerült elvégeznie. Európa népének a békéhez, a biztonsághoz és a sokoldalú együttműködéshez fűződő érdekei sürgősen megkövetelik, hogy sor kerüljön az értekezlet befejező szakaszának mielőbbi összehívására, melyen a résztvevők a legmagasabb szinten aláírják a záródokumentumokat. „Az enyhülési folyamat és a béke megszilárdításának folyamata — hangsúlyozta L. I. Brezsnyev a Magyar Szocialista Munkáspárt ez idei kongresszusán mondott beszédében — szüntelen folyamat, amely állandó előrehaladást követel meg. Megállni ezen az úton azt jelentené, hogy veszélybe kerülne az Is, amit már elértünk, annál is inkább, mert most a tőkés rendszer éles válságának feltételei között, egyre aktívabbakká lesznek az enyhülés ellenfelei, a lázas fegyverkezés és a hidegháború hívei.“ A harc, amelyet a Szovjetunió s a többi szocialista ország az összes demokratikus és békeszerető erőkkel együtt Csehszlovák küldöttség utazott Varsóba (ČSTK) — A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével tegnap Varsóba utazott. A küldöttség részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei képviselőinek a szervezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából sorra kerülő kétnapos ülésén. A Ruzynöi repülőtéren a küldöttséget ]án Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, valamint a Szövetségi Gyűlés alelnökei: Václav Dávid, a Népi Kamara elnöke, Dalibor Hanes, a Nemzetek Kamarájának elnöke; Karol Laco, a CSSZSZK kormányának alelnöke, František Krajčír, a külügyminiszter első helyettese búcsúztatták. A búcsúztatáson Wladyslav Ksiaíek, Lengyelország csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa is jelen volt. folytat, a nemzetközi helyzet enyhüléséhez vezetett. Az imperialisták hidegháborús politikája egész sor vereséget szenvedett. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének érvényre juttatása szemben áll az agresszió és a diktátum politikájával. A békés egymás mellett élás elve jelentős ösztönzője a békeszerető erők összefogásának, s hozzájárul ahhoz, hogy a burzsoá államok reálisan gondolkodó körei részt vegyenek a feszültség enyhülésének folyamatában. Meggyőző bizonyítéka e pozitív változásoknak mindenekelőtt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tető alá hozása. A Szovjetunió és a szocialista országok békeoffenzívája következtében, főképpen Európában már ma jelentős fordulat állott be a feszültség enyhülésében. erőviszonyok az európai kontinensen ma a békés együttműködés javára alakulnak, s nekünk, európaiaknak kezd reális reményünk lenni rá, hogy a háborúkat törölni lehet az európai népek életéből, s nemcsak az oly súlyos megpróbáltatásokat átélt generációnk életéből. Csehszlovákia nyugati határai az egész szocialista közösség határai is, és annál nagyobb a mi felelősségünk. Megemlékezve a Varsói Szerződés megkötésének 20. évfordulójáról, visszatérek Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XIV. kongresszusán elmondott szavaihoz, amelyekben kifejezésre jut a mi fő feladatunk: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a jövőben is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai sikeresen összehangolják külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjukat és magatartásukat a forradalmi vívmányoknak és a szocialista közösség határai érinthetetlenségének közös védelme kérdéseiben is." Ebben a szellemben emlékezünk a Varsói Szerződés megkötésének 20. évfordulójára. Mély meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés irányvonalánál és erejénél fogva továbbra is fontos tényezője lesz a világbéke megőrzésének és pajzsa a szocializmus békés, nyugodt építésének országainkban. Munkaérdemrenddel tüntették ki Krocsány Dezső elvtársat (ČSTK) — Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke tegnap Bratislavában Krocsány Dezsőnek, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterének átnyújtotta a Munkaérdemrendet. Viliam Šalgnvič, az SZLKP KERB elnöke Krocsány elvtársnak átadta az SZLKP KERB üdvözlő levelét. A magas kitüntetést Krocsány Dezsőnek 50. születésnapja alkalmából a szocialista társadalom építésében szerzett érdemeinek elismeréseképpen adományozta köztársaságunk elnöke. A kitüntetés átadásánál Václav Vačok és Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnökei és Ján Paško miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke is jelen volt. KITÜNTETÉSEK Lubomír Strougal, a CSSZSZK kormányának elnöke Prágában tegnap átnyújtotta a Munkaérdemrendet Bohuslav VeCera szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek. A magas kitüntetést a köztársasági elnök adományozta Bo- huslav Večera 50. születésnapja alkalmából a mezőgazdaságban végzett sokévi, sikeres politikai és szakmai munkájáért. Az ünnepélyes átadáson részt vett Jan Bary], a CSKP KB titkára és František Hamouz, a CSSZSZK kormányának alelnöke. * * * Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Bratislavában tegnap átnyújtotta a Munkaérdemrendet Peter Dudáinak, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottsága ügyvezető alelnökiének. Az átadáson jelen volt František Hagara, az AHSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, az SZSZK erdő- és vízgazdálkodási minisztere, valamint Pavel Kukliš, az SZLKP KB osztályvezető-helyettese. A köztársasági elnök Vlastimil Schönnek 70. születésnapja alkalmából a párt- és szakszervezeti funkciókban kifejtett sokéves érdemes tevékenysége elismeréseképpen a Munkaérdemrendet adományozta. A kitüntetést Karéi Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke adta át. Választási előkészületek a Szovjetunióban Moszkva — A Szovjetunióban tegnap megkezdődött a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsi képviselő-jelöltjeinek összeírása, s ezzel új szakasz kezdődött a választási kampányban. A szovjet fővárosban bejelentették, hogy a moszkvai Baumann képviselői választó- körzetben Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a le- ningrádi választókörzetben Nyi- kolai Podgornijt, a legfelsőbb tanács elnökségének elnökét, a Frunzéről elnevezett választási körzetben Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét vették fel a jelöltek listájára. A választások előkészítésében a demokratikus elveknek megfelelően — részt vesznek a lakosság legszélesebb rétegei. A körzeti választási bizottságok a társadalmi szervezetek és dolgozó kollektívák mintegy 8 millió képviselőjét foglalják magukba. Ezeknek 63 százaléka munkás és paraszt, 66 százaléka párton kívüli. A végrehajtó bizottságok tagjainak 47 százaléka nő, 24,5 százaléka fiatal. A tegnapi szovjet lapok közzétették Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más párt és állami vezetők nyílt levelét, amelyben vállalják a képviselőjelöltséget a legfelsőbb tanácsi választásokon. Kissinger az enyhülési politika folytatása mellett Washington — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszédet mondott az amerikai Missouri állambeli Saint-Louise városában. Beszédében síkra- szállt azért, hogy folytassák az enyhülés politikáját a szovjet— amerikai kapcsolatokban. Mint mondotta, mindkét ország legfőbb feladata, az a szükségszerűség, hogy elkerüljék a termonukleáris háborút. Ezzel kapcsolatban Kissinger nagyra értékelte azt a megállapodást, amely tavaly Vlagyivosztokban jött létre Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkár és Gerald Ford amerikai elnök között a stratégiai fegyverek korlátozása érdekében hozandó intézkedésekről. Szavai szerint ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása teszi lehetővé első ízben a történelem folyamán, hogy megállapítsák a két ország stratégiai erőinek plafonját és megteremtsék e fegyverek csökkentésének alapját. Az amerikai külügyminiszter beszédében „példátlan méretűnek“ nevezte a szovjet—amerikai gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokat, és rámutatott, hogy az együttműködés ezeken a területeken mindkét ország számára kölcsönösen előnyös.
