Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám, kedd

MILLIÓKNAK NYOMNAK SEGÍTSÉGET MEGEMLÉKEZTÜNK A VÖRÖSKERESZT NEMZETKÖZI NAPJÁRÓL A Vöröskereszt nemzetközi napját, amelyet minden évben Henry Dunantnak, a mozgalom megalapítójának, valamint a második világhábo rú több millió áldozatának em lékére rendeznek meg, az idén „A Vöröskereszt segít, ha baj­ba jutsz“ jelszó jegyében ün­nepelték meg. Ezt a napot má­jusban abban az időszakban ün­nepelték meg, amikor szocia­lista hazánk nemzetei megem­lékeztek a felszabadulás har­mincadik évfordulójáról, a szo- rializmus építésének harminc • szabad esztendejéről. A Cseh­szlovák Vöröskereszt, mint a Nemzeti Front szervezete, prog­ramja keretében aktívan meg­valósítja politikai és szakmai feladatait. A CSKP és a cseh­szlovák kormány politikájával összhangban a külföldi kapcso. latok területén a szocialista or­szágok szervezeteivel együtt olyan tevékenységet fejt ki, hogy világviszonylatban is va­lóra váljon a Vöröskereszt idei nemzetközi napjának jelszava. Az emberiség elölt tna na­gyon bonyolult problémák áll­nak A világnak szocialista és kapitalista rendszerre való fel­osztása számos megoldandó fe­ladatot állít a Vöröskereszt elé. A Vöröskereszt nemzetközi bi­zottsága a közelmúltban aktív tevékenységet fejtett ki a kö­zel-keleti konfliktus megoldá­sával kapcsolatban. Chilében, a vietnami és a kambodzsai harctereken, Cipruson és min­denütt, ahol szükség volt. Nemcsak a háborús konflik­tusok. hanem a kapitalizmus gazdasági következményei is olyan helyzetei teremtenek, «mely szükségessé teszi a Vö­röskereszt beavatkozását. Az emberiség kétharmada még mindig éhezik. Az ún. harma­dik világ országainak lakossá­ga rosszul táplált, évente több millió ember hal éhen. A Vö­röskereszt és a Vörös Félhold összes nemzeti szervezete le­hetőségéhez mérten segítséget nyújt gyógyszerekkel, élelmi szerrel és más módon. A Vöröskereszt fontos szere pet játszik a tömeges beteg­ségek elleni harcban, az Egész­ségügyi Világszervezettel együttműködve küzd a külön­böző fertőző betegségek és jár­ványok ellen. A malária, a fe­kete himlő és más pusztító betegségek elleni küzdelem el­képzelhetetlen ma már a Nem zertközi Vöröskereszt aktív se­gítsége nélkül. Nagyon fontos a különböző elemig csapások következmé­nyeinek enyhítésében nyújtott segítség. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezeteinek ligája csaknem háromhetinként ad felhívást valamilyen kataszt­rófa áldozatainak a megsegí­tésére. A bangladesi, a hondu- raszi, a burmai, az afrikai és az indiai népek megsegítésére szervezett akciók azt bizonyít­ják, hogy a Vöröskereszt való' bán mindenütt segítségre siet, ahol szükség van rá. A Csehszlovák Vöröskereszt is a szükségleteknek és a hely­zetnek megfelelően nyújt segít­séget. 1974-ben több mint 1,7 millió korona érfékíí élelmi­szert, sátrat, gyógyszert kül­dőit Indiába, Afrikába és La- tin-Amerikába. így valósulnak meg a szocialista humanizmus és a proletár internacionaliz­mus eszméi Arról, hogyan valósítjuk meg otthon a Vöröskereszt világ napjának ez idei jelszavát, a legjobban a Csehszlovák Vörös- kereszt. célkitűzései tanúskod­nak. A véradás, a szocialista humanizmusnak ez a konkrét megnyilvánulása, napról napra elterjedtebb. Egyre több az in­gyenes véradó. Az üzemek dol­gozói, az ifjúság, a néphadse­reg katonái és mások naponta vérükkel mentik meg a rászo­rulók egészségét és féletét. A Csehszlovák Vöröskereszt gon­dozónői segítséget nyújtanak a beteg és magatehetetlen polgá­roknak. Meg kell említeni fia­taljainkat is, akik városainkban és vidéken is apró szolgálatok­kal nyújtanak segítséget a nyugdíjasoknak, s így bizonyít­ják fiatal szocialista nemzedé­künk helyes erkölcsi magatar­tását. Említést kell tennünk a Csehszlovák Vöröskereszt ön­kéntes dolgozóiról, akik első segélyt nyújtanak a balesetek alkalmával, aktívan segítik or­mosainkat és egészségügyi dol­gozóinkat a mindennapi élet ben — sajnos — gyakran adó dó nehéz helyzetekben. F elszabadulásunk évfordu­lója alkalom arra, bogy megemlékezzünk a Vö*- röskeresztnek azokról a tag iáiról és önkénteseiről, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés és a háború idején önzetlen segítsé­get nyújtottak a sebesültek­nek, az éhezőknek. Meg kell emlékeznünk azokról a vörös- keresztesekről, akik küldetésük teljesítés© közben életüket ál­dozták. Emlékük örökké él, büszkeséggel tölti el mindazo kát, akik ma megvalósítják azo­kat a célokat, amelyekén ők harcoltak. lír. 4 FEDŐK UŠKA, a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottsá­gának alelnöke 0» lakósok épülnek Michalovcén A michalovce Magasépítő Vál lalat trebišov építkezési tize me az ötödik öt éves tervidő szakban Čierna nad Tisouhan | Agnsernyő) ?40 lakásos áj lakótelep építé­sét végzi. A la­kások a fél év végéig készül nek el. A Čier­na nad Tisou-i vasutasok ilyen módon a terve vezettnél ko rabban jutnak lakáshoz. Felvé­telünkön az új lakások. (Felvétel Ján Kunco — ČSTK j ’ 1945. április 20-án este ki­kergettek a barakkokból, felső rakoztattak és hosszú menetben elhagytuk nyolchónapi ember­telen szenvedéseink színterét. Úrákhosszat meneteltünk, vég re éjfél után egy erdő szélén megpihentünk. Hajnal felé az oranienburgi gyűjt őtábor elé értünk. Több órás ácsorgó s után végre beengedtek n tábor­ba, itt töltöttük az éjszakát, mintegy ezer orosz és több száz belga és francia fogolynövel együtt. A náci vezetők átadták bennünket a Wermacht kato­náinak. Ezentúl már nem sorakoztat tak szabályos menetbe, nem el lenőrizték a létszámot, a zűrza­var egyre nagyobb volt. Hajnal bán kivezényeltek bennünket és a több mint kétezer fáradt, beteg nő folytatta az utat Né­metország északi részébe. Na pokig meneteltünk, kosztunk naponta három fölt krumpli volt, egyre gyengébbek lettünk. Egész fogságom ideje alatt nem féltem a haláltól, de ék­korra már annyira legyengül­tem, hogy sokszor úgy éreztem, nem kerülök haza. Éjszakára szűk kis csűrökbe szorítottak, egymás karján, lá­bán álltunk, ültünk, feküdtünk. Ha túl nagy volt a zaj, bejöt­tek őreink, bottal vertek ben­nünket. Csizmás lábukkal az asszonyokra tapostak, üvöltöz­tek, agyonlövéssel fenyegettek. Rettenetesen gyönge voltam, alig tudtam menni, gyakran el estem és pihenő után nehezen tápászkodtam fel. Szívesen meghaltam volna. Már azt sem hittem, hogy a felszabadító csapatok közelünkben vannak. Hajcsáraink azzal fenyeget­tek bennünket, hogy aki el­gyengül, nem Ind tovább mén ni, azt agyonlövik. Es valóban, az út két oldalán rengeteg hul­la feküdt. A sorból előttem ki­lépett egy kislány. Nem tudom meghalt-e vagy elájult a ki­merültség! öl. Nővére sírva pró­Halálmenet hálta talpra állítani. Nem sike­rült. Az SS-ek közbeléptek és a zokogó nővér kénytelen volt otthagyni húgát az ismeretlen országúton. Nem tudom pontosan hány napig tartott a szörnyű halál­menet, idöérzékem teljesen el­veszett, a nappalok és éjszakák összefolytak. Az országúton nagy volt a forgalom, foglyok, polgári lakosság, katonák a legvadabb össze visszaságban menekültek. Rongyosan, hullasoványan már vagy második hete mene­teltünk az országúton, csak ki­sebb pihenőket töltöttünk az erdő szélén. A menekülők néha megkö­nyörültek rajtunk, burgonyát, kény érdarabot dobtak felénk, de azt veszélyes volt felvenni. Egy győri kislány a háború közvetlen befejezése előtt egy darab kenyér miatt lelte halá­lát. A német hajcsárok észre­vették, amikor felvett egy da­rab kenyeret és ezért lelőtték. Egy erdő szélén temettük el. Az éhségünk egyre fokozó­dott, az úl mentén gyökereket téptünk, ezeket rágcsáltuk. Már őreink is csak főtt krumplit kaptak, persze többet, mint a foglyok és mi reszkető kézzel koldultuk tőlük a krumplihéjat Május elején az útjelző táb­lákról tudtam meg, hogy a mecklenburgi tartományba ér­keztünk. Az egyik délután be kergettek egy erdőbe és pa rancsot adtak, senki se mén jen ki az országúira, mert lé gitámadás van. Estefelé kimerészkedtünk az erdőből, megláttuk, hogy haj csáraink eldobták fegyvereiket és katonaruhájukat, elmenekül tek. Örök nélkül maradtunk. Egy kis csoporttal a legkö zelebbi faluba mentünk. A né­met katonák már kivonultuk onnan, de a felszabadító szov jet csapatok csak másnap dél­előtt érkeztek meg. Könnyes szemmel öleltem magamhoz a felszabadító hadsereg egyik ka­tonáját. Egy hetet töltöttünk a felszabadított faluban, majd a szovjet katonák a legközelebbi városba vittek. Elszállásoltak, rendes kasztot kaptunk, orvosi kezelésben részesültünk. Végre szabad voltam! Sokat sírtam a boldogságtól. Fokoza­tosan megerősödtem, de egyre jobban gyötört a honvágy. Nem bírtam kivárni a tömeges ha­zaszállítást, néhány hét múlva két társammal gyalog útnak in dúltunk Az országút nemzetközi han gyabolyra emlékeztetett, a ha difoglyok csoportokba verődni■ igyekeztek hazájukba. Egyhetes viszontagságos gyaloglás után elérkeztünk a lengyel határhoz, ahol végre vonatra ülhettünk, így jutottunk végre haza 1945 júniusában. BODNÁR ANNA TANULSÁG A MÁNAK A Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai Egyre nő az érdeklődés a múlt haladó értékei Iránt. Az utóbbi időben különösen az el­lenállás, az antifasiszta harc, valamint a kommunista és mun­kásmozgalom története foglal­koztat sokakat örvendetes, hogy az említett témáról szóló irodalom is egyre bővül. A mi­nap a Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában A Kommunista Inter- nacionáüé válogatott dokumen­tumai című kötet hagyta el a nyomdát. A vaskos gyűjtemény széles körű igényt elégít ki, és számos tudományág kutatófa- nak jelenthet forrásértékű ki­adványt. A Kommunista Internacioná- lé, | közismerten: Komintern) 1.919 és 1D43 között fejtette ki tevékenységét. Egyesítette a vi­lág kommunista pártjait és ha­talmas szerepet játszott a kom-, munista pártok irányításában, szervezésében, a tömegek for­radalmi harcaiban, a haladó erők tömörítésében. Különösen nagy érdeme, hogy következe tesen képviselte a proletár in lernacionalizmus eszméjét, vé­delmezte a Szovjetuniót és kommunista pártját, támogatta a gyarmatosító népek mozgal­mait, fellépett az imperializ­mus háborús törekvései ellen, előkészítette a népek antifa­siszta harcát, döntő szerepet játszóit új kommunista pártok létrehozásában és a meglevők erősítésében. A Kommunista In- ternaeionalé létrehozásáért, munkájának helyes irányú meg­határozásáért és azért, hogy a különféle beállítottságú halói dali pártok kommunista pártok­ká egyesüljenek, Igen nagy munkát 'végzett Lenin. Sok te­kintetben Leninnek és Lenin támogatóinak tulajdonítható, hogy a Komintern már az indu láskor az egész világ munkás mozgalmára kiható* stratégiai és taktikai irányvonalát nem a célok és módszerek univerza lizálásával, hanem körültekintő, alapos, a sajátos viszonyokat mindig figyelembe vevő — gyak ran szenvedélyes viták során alakította ki. Az új kötetben közölt doku­mentumok szövege önmagáért beszél, és tanulság a mának. A fasizmus feletti győzelem har mincadik évfordulója alkal­mából különösen időszerű, hogy felhívjuk a figyelmet ar­ra, amit a Kommunista Inter nactonálé a fasizmusról, a fa­sizmus elleni harcról, és a komm uni st á k kö te lességéről mondott, immár negyven-ötven évvel ezelőtt. Sokszor figyel­meztetett és tényekkel bizonyí tolta már a húszas és a har­mincas években, hogy a fa­sizmus hanyatló jelenség, a tő­kés gazdaság fokozódó bomlá­sának és a burzsoá állam szét esésének a kifejeződése. A fa­sizmus szociális tekintetben tarka, szedett-vedett, garázdái kodé társaság. A különböző or­szágokban a különböző törté­nelmi helyzettől függően rész ben különböző jellegű. Lényege azonban mindenütt a durva, terrorista erőszak egyesítése az ál forradalmi jelszavakkal. A tőkés rend válsága és a proíetárforradalmak korszaká­ban a fasizmus az ellenforra­dalom egyik klasszikus formá­ja. Különösen ott, ahol a pro- letariátus harcol a hatalomért, de nem rendelkezik forradalmi tapasztalattal és nincs vezető forradalmi osztálypártja, ahol nem tudja megszervezni a pro- letárforradaimat, és nem tudja megteremteni a proletárdiktatú­rát. (A régi tételt napjainkban a chilei példa bizonyítja a leg­jobban). A fasizmus a nagybur­zsoázia fegyvere a proletariá­tus ellen, amelyet nem képes törvényes állami rendszabál­lyal szétzúzni; a harc törvé­nyen kívüli eszköze, amelyet a burzsoázia diktatúrájának meg­teremtése és megszilárdítása érdekében használ. Szociális összetételét illetően a fasizmus kispolgári „mozgalom“. Gyöke reit mindenekelőtt a burzsoá ziának azok a középrétegei táplálják, amelyeket a kapita­lista válság, és az új világ el­jövetelének az ígérete halálra ítélt. Az immár klasszikussá vált meghatározás szerint „A fasizmus a finánctőke legreak ctósabb, legsovinisztább és leg imperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája... A fa­sizmus a kispolgárság köréből próbál tömegbázist biztosítani a monopoltőke számáru, s en­nek során a talajukat vesztett parasztok, kisiparosok, alkal­mazottak, hivatalnokok és kü­lönösképpen a nagyvárosi dek- lasszált elemek Jelé lordul. Emellett igyekszik a munkás- osztály soraiba is behatolni.“ A Kommunista Internacionálé már évtizedekkel ezelőtt intett, arra is, hogy a Szovjetunió az összes dolgozók érdekében folytatott hajthatatlan és szi­lárd békepolitikájával minden vonalon jelentős eredményt ért, el. Az imperialisták támadásá­val szemben, a békének és az államok függetlenségének a Szovjetunió a legerősebb bás- tálya. Békepolitikájával mind jobban elnyeri az egész világ dolgozóinak és az elnyomott, a szabadságért küzdő népeknek a bizalmát. Segítségével újabb és újabb államok szabadulnak fel az imperialisták befolyása alól. (Erre vonatkozólag jelenleg a Dél-Vietnamban elért győzelem a legjobb példa). Irányvonal lehet ma is, amit a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának XI11. plénuma 1933-ban így fogalma­zott meg: „A Kommunisták kö­telessége: minden egyes ország­ban mindennapi konkrét mun­kával leleplezni a sovinizmust a tömegek előtt és szembeállí- tani vele a proletár internacio­nalizmust.“ A Kommunista Internaciona- lé annak érdekében, hogy a kommunista pártok valóban le nini pártokká váljanak, az esz­mei tisztaságot, a tudományos szocializmusnak megfelelő po­litikai irányvonalat, a rugalmas- taktikát, és a tömegek között végzett mindennnapi munkát tartotta a legszükségesebbnek. Egykori törekvése nálunk úgy szövegeződött meg, és érvényes ma is, hogy: „Arccal a töme­gek felé“. Az új társadalomért vívott világméretű küzdelem­nek tulajdonképpen a Kommu nista Internacionálé volt az el­ső olyan forradalmi szervezete, amely magára vállalta a fejlett tőkésországok, az ázsáai, az af­rikai és a latin-amerikai terű letek, és általában a világ min­den elnyomott népének ügyét, harcának kibontakoztatását, majd vezetését. Ennek a gvuk ran „világpárt“ - nak is no vetett szervezetnek nagyrészt isme rétién utat kellett megtennie, erős ellenféllel szemben kellolt felvérteznie és harcba vinnie a kommunista és munkásmozgal mát. Törekvését azonban a lég többször siker koronázta. A szervezet mindenkor a kollek­tív testület szerepét játszatta Tevékenységét a kommunista világmozgalom igényei és lehe tőségei határozták meg. Ered ménye és fogyatékossága egy aránt nem egy vagy csupán né hány, hapom az összes kommu nista párthoz és azok képvise lőihez fűződik. Eszmei-politikai tételei és következtetései — annak elle nére, hogy sok tekintetben vál tozatlanul időszerűek, és tanul ságul szolgálnak ma is — r.a már nem másolhatók le, nem alkalmazhatók gépiesen. Mind ez azonbin mitsem változtat azon a letagadhatatlan tényen, hogy számos lényegbevágt problémát, amelyet ma a kom munista mozgalom megold, aw nak idején a Kommunista In ternacionálé vetett fel és oldott meg. A szervezet általánosítot ta valamennyi kommunista párt tevékenységét, kora valameny nyí forradalmi mozgalmának tapasztalatát, és ezen az ala pon kollektív munkával kidől gozta az osztályharc legfonto sabb elv3it az imperializmus é.1- a proletárforradalmak idősza kára, a két rendszer — a szó cializmus és a kapitalizmus —- közötti harc idejére. A Kommunista Internacioná lé válogatott dokumentumai cí­mű kötet kapcsolódik a Kommu nista Internacionálé története és a Lenin a Kommunista In ternacionáléról című, nemrégen megjelent kötethez. Mind a há rom kiadvány érdekes olvas mány, és sok új adatot tártál máz a két világháború közötti kommunista és munkásmozga lom történetére vonatkozólag. BALÁZS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents