Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám, kedd
MILLIÓKNAK NYOMNAK SEGÍTSÉGET MEGEMLÉKEZTÜNK A VÖRÖSKERESZT NEMZETKÖZI NAPJÁRÓL A Vöröskereszt nemzetközi napját, amelyet minden évben Henry Dunantnak, a mozgalom megalapítójának, valamint a második világhábo rú több millió áldozatának em lékére rendeznek meg, az idén „A Vöröskereszt segít, ha bajba jutsz“ jelszó jegyében ünnepelték meg. Ezt a napot májusban abban az időszakban ünnepelték meg, amikor szocialista hazánk nemzetei megemlékeztek a felszabadulás harmincadik évfordulójáról, a szo- rializmus építésének harminc • szabad esztendejéről. A Csehszlovák Vöröskereszt, mint a Nemzeti Front szervezete, programja keretében aktívan megvalósítja politikai és szakmai feladatait. A CSKP és a csehszlovák kormány politikájával összhangban a külföldi kapcso. latok területén a szocialista országok szervezeteivel együtt olyan tevékenységet fejt ki, hogy világviszonylatban is valóra váljon a Vöröskereszt idei nemzetközi napjának jelszava. Az emberiség elölt tna nagyon bonyolult problémák állnak A világnak szocialista és kapitalista rendszerre való felosztása számos megoldandó feladatot állít a Vöröskereszt elé. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága a közelmúltban aktív tevékenységet fejtett ki a közel-keleti konfliktus megoldásával kapcsolatban. Chilében, a vietnami és a kambodzsai harctereken, Cipruson és mindenütt, ahol szükség volt. Nemcsak a háborús konfliktusok. hanem a kapitalizmus gazdasági következményei is olyan helyzetei teremtenek, «mely szükségessé teszi a Vöröskereszt beavatkozását. Az emberiség kétharmada még mindig éhezik. Az ún. harmadik világ országainak lakossága rosszul táplált, évente több millió ember hal éhen. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold összes nemzeti szervezete lehetőségéhez mérten segítséget nyújt gyógyszerekkel, élelmi szerrel és más módon. A Vöröskereszt fontos szere pet játszik a tömeges betegségek elleni harcban, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve küzd a különböző fertőző betegségek és járványok ellen. A malária, a fekete himlő és más pusztító betegségek elleni küzdelem elképzelhetetlen ma már a Nem zertközi Vöröskereszt aktív segítsége nélkül. Nagyon fontos a különböző elemig csapások következményeinek enyhítésében nyújtott segítség. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezeteinek ligája csaknem háromhetinként ad felhívást valamilyen katasztrófa áldozatainak a megsegítésére. A bangladesi, a hondu- raszi, a burmai, az afrikai és az indiai népek megsegítésére szervezett akciók azt bizonyítják, hogy a Vöröskereszt való' bán mindenütt segítségre siet, ahol szükség van rá. A Csehszlovák Vöröskereszt is a szükségleteknek és a helyzetnek megfelelően nyújt segítséget. 1974-ben több mint 1,7 millió korona érfékíí élelmiszert, sátrat, gyógyszert küldőit Indiába, Afrikába és La- tin-Amerikába. így valósulnak meg a szocialista humanizmus és a proletár internacionalizmus eszméi Arról, hogyan valósítjuk meg otthon a Vöröskereszt világ napjának ez idei jelszavát, a legjobban a Csehszlovák Vörös- kereszt. célkitűzései tanúskodnak. A véradás, a szocialista humanizmusnak ez a konkrét megnyilvánulása, napról napra elterjedtebb. Egyre több az ingyenes véradó. Az üzemek dolgozói, az ifjúság, a néphadsereg katonái és mások naponta vérükkel mentik meg a rászorulók egészségét és féletét. A Csehszlovák Vöröskereszt gondozónői segítséget nyújtanak a beteg és magatehetetlen polgároknak. Meg kell említeni fiataljainkat is, akik városainkban és vidéken is apró szolgálatokkal nyújtanak segítséget a nyugdíjasoknak, s így bizonyítják fiatal szocialista nemzedékünk helyes erkölcsi magatartását. Említést kell tennünk a Csehszlovák Vöröskereszt önkéntes dolgozóiról, akik első segélyt nyújtanak a balesetek alkalmával, aktívan segítik ormosainkat és egészségügyi dolgozóinkat a mindennapi élet ben — sajnos — gyakran adó dó nehéz helyzetekben. F elszabadulásunk évfordulója alkalom arra, bogy megemlékezzünk a Vö*- röskeresztnek azokról a tag iáiról és önkénteseiről, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés és a háború idején önzetlen segítséget nyújtottak a sebesülteknek, az éhezőknek. Meg kell emlékeznünk azokról a vörös- keresztesekről, akik küldetésük teljesítés© közben életüket áldozták. Emlékük örökké él, büszkeséggel tölti el mindazo kát, akik ma megvalósítják azokat a célokat, amelyekén ők harcoltak. lír. 4 FEDŐK UŠKA, a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke 0» lakósok épülnek Michalovcén A michalovce Magasépítő Vál lalat trebišov építkezési tize me az ötödik öt éves tervidő szakban Čierna nad Tisouhan | Agnsernyő) ?40 lakásos áj lakótelep építését végzi. A lakások a fél év végéig készül nek el. A Čierna nad Tisou-i vasutasok ilyen módon a terve vezettnél ko rabban jutnak lakáshoz. Felvételünkön az új lakások. (Felvétel Ján Kunco — ČSTK j ’ 1945. április 20-án este kikergettek a barakkokból, felső rakoztattak és hosszú menetben elhagytuk nyolchónapi embertelen szenvedéseink színterét. Úrákhosszat meneteltünk, vég re éjfél után egy erdő szélén megpihentünk. Hajnal felé az oranienburgi gyűjt őtábor elé értünk. Több órás ácsorgó s után végre beengedtek n táborba, itt töltöttük az éjszakát, mintegy ezer orosz és több száz belga és francia fogolynövel együtt. A náci vezetők átadták bennünket a Wermacht katonáinak. Ezentúl már nem sorakoztat tak szabályos menetbe, nem el lenőrizték a létszámot, a zűrzavar egyre nagyobb volt. Hajnal bán kivezényeltek bennünket és a több mint kétezer fáradt, beteg nő folytatta az utat Németország északi részébe. Na pokig meneteltünk, kosztunk naponta három fölt krumpli volt, egyre gyengébbek lettünk. Egész fogságom ideje alatt nem féltem a haláltól, de ékkorra már annyira legyengültem, hogy sokszor úgy éreztem, nem kerülök haza. Éjszakára szűk kis csűrökbe szorítottak, egymás karján, lábán álltunk, ültünk, feküdtünk. Ha túl nagy volt a zaj, bejöttek őreink, bottal vertek bennünket. Csizmás lábukkal az asszonyokra tapostak, üvöltöztek, agyonlövéssel fenyegettek. Rettenetesen gyönge voltam, alig tudtam menni, gyakran el estem és pihenő után nehezen tápászkodtam fel. Szívesen meghaltam volna. Már azt sem hittem, hogy a felszabadító csapatok közelünkben vannak. Hajcsáraink azzal fenyegettek bennünket, hogy aki elgyengül, nem Ind tovább mén ni, azt agyonlövik. Es valóban, az út két oldalán rengeteg hulla feküdt. A sorból előttem kilépett egy kislány. Nem tudom meghalt-e vagy elájult a kimerültség! öl. Nővére sírva próHalálmenet hálta talpra állítani. Nem sikerült. Az SS-ek közbeléptek és a zokogó nővér kénytelen volt otthagyni húgát az ismeretlen országúton. Nem tudom pontosan hány napig tartott a szörnyű halálmenet, idöérzékem teljesen elveszett, a nappalok és éjszakák összefolytak. Az országúton nagy volt a forgalom, foglyok, polgári lakosság, katonák a legvadabb össze visszaságban menekültek. Rongyosan, hullasoványan már vagy második hete meneteltünk az országúton, csak kisebb pihenőket töltöttünk az erdő szélén. A menekülők néha megkönyörültek rajtunk, burgonyát, kény érdarabot dobtak felénk, de azt veszélyes volt felvenni. Egy győri kislány a háború közvetlen befejezése előtt egy darab kenyér miatt lelte halálát. A német hajcsárok észrevették, amikor felvett egy darab kenyeret és ezért lelőtték. Egy erdő szélén temettük el. Az éhségünk egyre fokozódott, az úl mentén gyökereket téptünk, ezeket rágcsáltuk. Már őreink is csak főtt krumplit kaptak, persze többet, mint a foglyok és mi reszkető kézzel koldultuk tőlük a krumplihéjat Május elején az útjelző táblákról tudtam meg, hogy a mecklenburgi tartományba érkeztünk. Az egyik délután be kergettek egy erdőbe és pa rancsot adtak, senki se mén jen ki az országúira, mert lé gitámadás van. Estefelé kimerészkedtünk az erdőből, megláttuk, hogy haj csáraink eldobták fegyvereiket és katonaruhájukat, elmenekül tek. Örök nélkül maradtunk. Egy kis csoporttal a legkö zelebbi faluba mentünk. A német katonák már kivonultuk onnan, de a felszabadító szov jet csapatok csak másnap délelőtt érkeztek meg. Könnyes szemmel öleltem magamhoz a felszabadító hadsereg egyik katonáját. Egy hetet töltöttünk a felszabadított faluban, majd a szovjet katonák a legközelebbi városba vittek. Elszállásoltak, rendes kasztot kaptunk, orvosi kezelésben részesültünk. Végre szabad voltam! Sokat sírtam a boldogságtól. Fokozatosan megerősödtem, de egyre jobban gyötört a honvágy. Nem bírtam kivárni a tömeges hazaszállítást, néhány hét múlva két társammal gyalog útnak in dúltunk Az országút nemzetközi han gyabolyra emlékeztetett, a ha difoglyok csoportokba verődni■ igyekeztek hazájukba. Egyhetes viszontagságos gyaloglás után elérkeztünk a lengyel határhoz, ahol végre vonatra ülhettünk, így jutottunk végre haza 1945 júniusában. BODNÁR ANNA TANULSÁG A MÁNAK A Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai Egyre nő az érdeklődés a múlt haladó értékei Iránt. Az utóbbi időben különösen az ellenállás, az antifasiszta harc, valamint a kommunista és munkásmozgalom története foglalkoztat sokakat örvendetes, hogy az említett témáról szóló irodalom is egyre bővül. A minap a Kossuth Könyvkiadó gondozásában A Kommunista Inter- nacionáüé válogatott dokumentumai című kötet hagyta el a nyomdát. A vaskos gyűjtemény széles körű igényt elégít ki, és számos tudományág kutatófa- nak jelenthet forrásértékű kiadványt. A Kommunista Internacioná- lé, | közismerten: Komintern) 1.919 és 1D43 között fejtette ki tevékenységét. Egyesítette a világ kommunista pártjait és hatalmas szerepet játszott a kom-, munista pártok irányításában, szervezésében, a tömegek forradalmi harcaiban, a haladó erők tömörítésében. Különösen nagy érdeme, hogy következe tesen képviselte a proletár in lernacionalizmus eszméjét, védelmezte a Szovjetuniót és kommunista pártját, támogatta a gyarmatosító népek mozgalmait, fellépett az imperializmus háborús törekvései ellen, előkészítette a népek antifasiszta harcát, döntő szerepet játszóit új kommunista pártok létrehozásában és a meglevők erősítésében. A Kommunista In- ternaeionalé létrehozásáért, munkájának helyes irányú meghatározásáért és azért, hogy a különféle beállítottságú halói dali pártok kommunista pártokká egyesüljenek, Igen nagy munkát 'végzett Lenin. Sok tekintetben Leninnek és Lenin támogatóinak tulajdonítható, hogy a Komintern már az indu láskor az egész világ munkás mozgalmára kiható* stratégiai és taktikai irányvonalát nem a célok és módszerek univerza lizálásával, hanem körültekintő, alapos, a sajátos viszonyokat mindig figyelembe vevő — gyak ran szenvedélyes viták során alakította ki. Az új kötetben közölt dokumentumok szövege önmagáért beszél, és tanulság a mának. A fasizmus feletti győzelem har mincadik évfordulója alkalmából különösen időszerű, hogy felhívjuk a figyelmet arra, amit a Kommunista Inter nactonálé a fasizmusról, a fasizmus elleni harcról, és a komm uni st á k kö te lességéről mondott, immár negyven-ötven évvel ezelőtt. Sokszor figyelmeztetett és tényekkel bizonyí tolta már a húszas és a harmincas években, hogy a fasizmus hanyatló jelenség, a tőkés gazdaság fokozódó bomlásának és a burzsoá állam szét esésének a kifejeződése. A fasizmus szociális tekintetben tarka, szedett-vedett, garázdái kodé társaság. A különböző országokban a különböző történelmi helyzettől függően rész ben különböző jellegű. Lényege azonban mindenütt a durva, terrorista erőszak egyesítése az ál forradalmi jelszavakkal. A tőkés rend válsága és a proíetárforradalmak korszakában a fasizmus az ellenforradalom egyik klasszikus formája. Különösen ott, ahol a pro- letariátus harcol a hatalomért, de nem rendelkezik forradalmi tapasztalattal és nincs vezető forradalmi osztálypártja, ahol nem tudja megszervezni a pro- letárforradaimat, és nem tudja megteremteni a proletárdiktatúrát. (A régi tételt napjainkban a chilei példa bizonyítja a legjobban). A fasizmus a nagyburzsoázia fegyvere a proletariátus ellen, amelyet nem képes törvényes állami rendszabállyal szétzúzni; a harc törvényen kívüli eszköze, amelyet a burzsoázia diktatúrájának megteremtése és megszilárdítása érdekében használ. Szociális összetételét illetően a fasizmus kispolgári „mozgalom“. Gyöke reit mindenekelőtt a burzsoá ziának azok a középrétegei táplálják, amelyeket a kapitalista válság, és az új világ eljövetelének az ígérete halálra ítélt. Az immár klasszikussá vált meghatározás szerint „A fasizmus a finánctőke legreak ctósabb, legsovinisztább és leg imperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája... A fasizmus a kispolgárság köréből próbál tömegbázist biztosítani a monopoltőke számáru, s ennek során a talajukat vesztett parasztok, kisiparosok, alkalmazottak, hivatalnokok és különösképpen a nagyvárosi dek- lasszált elemek Jelé lordul. Emellett igyekszik a munkás- osztály soraiba is behatolni.“ A Kommunista Internacionálé már évtizedekkel ezelőtt intett, arra is, hogy a Szovjetunió az összes dolgozók érdekében folytatott hajthatatlan és szilárd békepolitikájával minden vonalon jelentős eredményt ért, el. Az imperialisták támadásával szemben, a békének és az államok függetlenségének a Szovjetunió a legerősebb bás- tálya. Békepolitikájával mind jobban elnyeri az egész világ dolgozóinak és az elnyomott, a szabadságért küzdő népeknek a bizalmát. Segítségével újabb és újabb államok szabadulnak fel az imperialisták befolyása alól. (Erre vonatkozólag jelenleg a Dél-Vietnamban elért győzelem a legjobb példa). Irányvonal lehet ma is, amit a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának XI11. plénuma 1933-ban így fogalmazott meg: „A Kommunisták kötelessége: minden egyes országban mindennapi konkrét munkával leleplezni a sovinizmust a tömegek előtt és szembeállí- tani vele a proletár internacionalizmust.“ A Kommunista Internaciona- lé annak érdekében, hogy a kommunista pártok valóban le nini pártokká váljanak, az eszmei tisztaságot, a tudományos szocializmusnak megfelelő politikai irányvonalat, a rugalmas- taktikát, és a tömegek között végzett mindennnapi munkát tartotta a legszükségesebbnek. Egykori törekvése nálunk úgy szövegeződött meg, és érvényes ma is, hogy: „Arccal a tömegek felé“. Az új társadalomért vívott világméretű küzdelemnek tulajdonképpen a Kommu nista Internacionálé volt az első olyan forradalmi szervezete, amely magára vállalta a fejlett tőkésországok, az ázsáai, az afrikai és a latin-amerikai terű letek, és általában a világ minden elnyomott népének ügyét, harcának kibontakoztatását, majd vezetését. Ennek a gvuk ran „világpárt“ - nak is no vetett szervezetnek nagyrészt isme rétién utat kellett megtennie, erős ellenféllel szemben kellolt felvérteznie és harcba vinnie a kommunista és munkásmozgal mát. Törekvését azonban a lég többször siker koronázta. A szervezet mindenkor a kollektív testület szerepét játszatta Tevékenységét a kommunista világmozgalom igényei és lehe tőségei határozták meg. Ered ménye és fogyatékossága egy aránt nem egy vagy csupán né hány, hapom az összes kommu nista párthoz és azok képvise lőihez fűződik. Eszmei-politikai tételei és következtetései — annak elle nére, hogy sok tekintetben vál tozatlanul időszerűek, és tanul ságul szolgálnak ma is — r.a már nem másolhatók le, nem alkalmazhatók gépiesen. Mind ez azonbin mitsem változtat azon a letagadhatatlan tényen, hogy számos lényegbevágt problémát, amelyet ma a kom munista mozgalom megold, aw nak idején a Kommunista In ternacionálé vetett fel és oldott meg. A szervezet általánosítot ta valamennyi kommunista párt tevékenységét, kora valameny nyí forradalmi mozgalmának tapasztalatát, és ezen az ala pon kollektív munkával kidől gozta az osztályharc legfonto sabb elv3it az imperializmus é.1- a proletárforradalmak idősza kára, a két rendszer — a szó cializmus és a kapitalizmus —- közötti harc idejére. A Kommunista Internacioná lé válogatott dokumentumai című kötet kapcsolódik a Kommu nista Internacionálé története és a Lenin a Kommunista In ternacionáléról című, nemrégen megjelent kötethez. Mind a há rom kiadvány érdekes olvas mány, és sok új adatot tártál máz a két világháború közötti kommunista és munkásmozga lom történetére vonatkozólag. BALÁZS BÉLA
