Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám, kedd
verseiből, még nem rendeztek összeáll Irtást, és én úgy gondolom, hozzá kell (nyúlni költőinkhez, íróinkhoz — még életük ben. És reméljük azt is, hogy Csontos verseivel sikerül az itt élő emberekkel megszerettetni ez irodalmi színpadot. Meg kell mutatnunk, hogy ilye-n is van. ami nem színház, ami valami más. * » * Bodonyi Andrással, Treva lecz Lászlóval, Abelovszky Má riával és Tóth Máriával az ipolyhídvégi beszélgetés után Szécsénkén, az iskolában talál koztunk. Bodonyi Andrásról útközben mondta el Csáky Károly, hogv egy Csontos Vilmossal megrendezett író-olvasó találkozón határozta el, hogv megzenésíti a költő néhány versét. — A megzenésítésnél a népzenéből ismert mód át is hangsorokat használtam. Nagyszerűen feküdtek a versnek, egyáltalán nem kellett mesterkedni — mondja Bodonyi András, az ugyancsak fiatal tanító, aki maga is szerepel a műsorban, furulyával. mandolinnal, cíterá- vail és gitárra'!. Abelovszky Mária húsz éves, tavaly érettségizett. — Új az irodalmi színpad is. én is. De ha nincs ez az irodalmi színpad, akkor én csináltam volna. Az ipolynyéki Tóth Mán a szintén húsz éves, és boldog, hogy ismét verset mondhat. — Sok szén élményt várok a Jókai-na póktól. örülök, hogy eljutottunk — mondja. fis vajon Abelovszky Máriának, a rutinos versmondónak, mi a véleménye az összeállitás- róil? — Eleinte kevés fantázia volt benne, de most már jó. # * * Végezetül idézzük Csáky Károly válaszát arra a kérdésre, hogy mit visznek Komáromba? — Egy csehszlovákiai magyar költőt, ebből a népből. És magunkat, a munkáinkat. Ami a színpadon látható és hallható: eredeti és a miénk. BODNÁR GYULA A szép hagyomány nem szakad meg — Igyekszünk „önellátóak" lenni. Amit lehet, elvégziink itt, az iskola műhelyében. Bá bujáink már több mint negyven évesek, ezért bármilyen féltve őrizzük is őket, gyakran rászorulnak a javításra. Az "ásztálon az idői Jókai napok műsora. F.Jgondolkozva la poigatja. — A hagyományokhoz híven az idén is zenés mesejátékot tanultunk be. Szerintünk ez áll legközelebb a gyerekek szívéhez. Tavaly a Többet ésszel, mint erővel című zenés mesejátékot adtuk elő. Mostani műsorunk, A félig nyúzott bakkecske is hasonló hangvételű. Nagyon örülünk, hogy részt vehetünk az idei Jókai-na pokon is. Elsősorban azért, mert láthatjuk a többi élenjáró bábcsoport műsorát. Az együttesek vezetőivel módszertani és egyéb szakmai pr obi (imákat, vitathatunk meg. Az ilyen rendkívül hasznos találkozóra sajnos más kor nincs sok lehetőségünk. romban a Görög Ilona című népdalfeldolgozást adjuk elő. Remélem, sikerül más vonatkozásban is hagyományosan szerepelni. Eddig ugyanis második helynél alább nem adtuk egyetlen versenyen, szemlén sem ... Arról érdeklődöm, hogy miért irányítja immár öt éve a bábegyüttest, amikor gyerekek kopognak be, a bábegyüttes tagjai. Boldogan mesélnek munkájukról. — Szép dolog a bábszínját- szás! — mondja Németh Ilona. — Amióta szerepelek, nagyon sok szép dalt, balladát ismertem meg. — Az volt a legszebb, amikor Tremőínben a nézők velünk énekelték az egyik népdalt — meséli Béhr László. Nincs szebb látvány a mo- solygös-arcű, lelkes gyermekeknél. Kipirulva mesélnek élményeikről, s közben Marták Katalint figyelem. Nem kell megismételnem az előbbi kérdést, mert a szeméből kiolvasom a választ... SZILVÁSSY JÓZSEF KIRNHR ILONA tanítónő nevét nagyon sokan ismerik Komáromban. A bábegyüttes vezetője — mondták, amikor róla érdeklődtem. Régebbi és újabb fényképeket nézegetek, amelyek megelevenednek Kimer Ilona szavai nyomán. — A Komáromi Magyar Tannyelvű Alapiskola bábegyüttese már szép hagyományra tekinthet vissza. 1952 -ben Sörös Krisztina tárni tónő szervezte meg a bábosokat, majd amikor nyugdíjba ment, én vettem át a vezetésüket. Meg sem tudnám számolni, hogy hány gyermek cserélődött ki az együttesben. Itt mindjárt megemlítem egyik fájdalmamat is. Rendszerint elsős újoncokat veszünk föl a csoportba, akik ötödik osztályos korukig szerepelnek. Utána már nincs idejük, s így az ötesztendős munkánk kárba vész. Jó lenne, ha a pionírszer- vezetl>en megszerveznének egy bábegyüttest, s itt a gyermekek tovább fejlődhetnének, folytathatnák nemes szórakozásukat. Mosolygós arcú gyermekek néznek rám a fényképről. — A gyerekek nagyon szeretik a bábozást. Ez a szép kedvtelés fejleszti ízlésüket, kifejezőkészségüket. Most is harmincán dolgoznak az együttesben. A legnagyobb örömük az, ha hozzájuk hasonló korú gyermekekéi ek j átázhatnak, Mélyet sóhajt, s aztán folytatja: — 1972 óta a Szakszervezetek Háza támogat bennünket. Sajnos, a gyakori fellépésekre így sincs sok lehetőség, pedig vasárnap délelőttönként szívesen fellépnénk járásunk falvaiban, gondolom a gyerekek nagyon örülnének műsorunknak. A baj az, hogy nincs aki megfizesse az útiköltséget, s ezért ez a tervünk egyelőre nem valósult meg. A további fényképeken gyerekek barkácsolnak. érezte magát nálunk, s mi Igazán nagyon sokat tanultunk tőle. Sokat jelent számunkra dr. Szőke István tanácsa, sok értékes meglátása is. Egyébként sajnos a hazai magyar bábegyüttesekről elég keveset tudunk. Mi például csupán az eperjesiekkel, s azok vezetőjével, Vigh Katalinnal tartunk fönn rendszeres kapcsolatot. Ezután a munkájukról, s gyerekekről kérdezem. — Elsősorban az iskola támogat bennünket. Nagy segítséget jelent a helyi Rokkantak Szövetkezetének, és annak igazgatójának, Horváth Róbert- nek a támogatása is. Tőlük kapjuk az anyagot a bábok ruhájához. Problémát jelent a megfelelő helyiség hiánya. Néha az osztályban, máskor meg n pincében próbálunk. De a lelkesedés eddig ezt az akadályt is legyőzte. Ránézek a bábukra, s Marták Katalin kérdés nélkül válaszolt: — Az idén is hűek maradtunk a hagyományokhoz. KomáA bölcsőből az „egyetemre" A szécsénkei Madách Imre Irodalmi Színpad csak idén januárban alakult. Nagy volt a meglepetés és még nagyobb az öröm a csoportot alkotó fiatalok körében, amikor megtudták, »»ogy már az él ső össze- állítással részi vehetnek a Jóka in.-»pokon. Vagyis a bölcsőből mindjárt az egyetemre kerültek. Hogy ott kapnak-e majd oklevelet vagy sem, még a jövő titka, de az a lelkesedés, az a jóra és saépre való hajién dóság, amely ezt a csoportot létrehozta és élteti, már most elisme rést érdemel. A Madách Imre Irodalmi Színpad vezetője Csáky Károly. Fiatal, 25 éves magyar—angol szakos pedagógus, Ipolybatlo- gon tanít. Ipolyhídvégi lakásának dolgozószobájában könyvek, Iratcsomók, jegyzetek kö zött beszélgetünk: előbb az indulásról, az irodalmi színpadot életrehívó célkitűzésekről, a megszületését sürgető körülményekről. — Elsősorban az volt a célunk, hogy elindítsunk valamit. Hogy legyen egy csoport — mondja Csáky Károly. — Láttam, és a felsőbb szervek is hiányolták, hogy az utóbbi években alig történik valami ezen a vidéken, amely oly gazdag kulturális és irodalmi Hagyományokkal rendelkezik. Kgv más.k célunk az volt, hogy összefogjuk a lehetséges Data 1 okát. Ezt sikerült is elérniük. Három személykocsival öt faluból a szó szoros értelmében összeszedik a kisszámú csopórt tagjait az egyes próbáikra, amelyeket hol az egyik, hol a másik faluban tartanak, aszerint, hogy kinek mikor van ideje. A próbákat szombaton és vasárnap tartják, de gyakran hét közben is. — Azonban neon kellett teljesen a nulláról Indulni. A csoport minden tagjának van valamilyen köze a vershez. Szeretik a verset. Abelovszky Mária nevelőnő, a lévai pedagógiái iskolában végzett. Ott tagja volt az irodalmi p^ínjnadnak. A másik nevelőnő, Tóth Mária Losoncon tanult, és szelénéit már a Jókal-napokon. Trovn- lecz László, szécsénkei tanító aktív munkása a kultúrának, jól szaval. A nepvedilr szavaló Roncsok László. Ö a SZISZ lé vas járási bizottságán dolgozik. Károlyi Marika, a nagyon tehetséges nyolcadikos kislány pedig énekel. Az irodalmi szín nad további hat tagja fiatal munkás. Mondhatnánk úgyis: vendégszeren- lők, hiszen az ő ípuzí „otthonuk“ a nagyszerűen dolgozó Kincskeresők amatőr népművészeti együttes. — A kiadott tájékoztató sze rint te vagy az összeállítója és rendezője is a Dalol a föld című műsornak, amely Csontos Vilmos verseire épül. — A rendezés nem csupán az én munkám. Besegített Bodonyi András, a Csontos versek megzenésítő je és Gyiirki Béla, aikí elkészítette a koreográfiát és betanította a táncokat. Egyébként mindketten lelkes gyűjtői a palóc népdaloknak és n épszokásoknak. — • Gondolom, Csontos Vilmos verseire tudatosan esett a választás. — Igen, több szempontból is. Ennek a tájnak a szülötte, közülünk való, a mi problémáinkkal foglalkozik. Versei tükrözik a földhözkötött emberi sorsokat. És azt is elmondják ezeik a versek, hogy nem volt egyszerű itt maradni. Meg aztán csehszlovákiai magyar költő műveiből, vagyis egy költő ÚJ FILMEK BLOKÄD 'szovjet) A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójára készült a Blokád című szovjet film, mely a leningrádi ostromot, a csaknem három éven át tartó blokád nehéz napjait mutatja be. Jelentős esemény volt már a regény megjelenése is, l972-~ ben. Az alkotás Alekszandr Csakovszkijnak, a Lyityeratur- naja Gazeta című hetilap fő- szerkesztőjének, a háborús regények révén ismertté vált írónak, az egykori haditudósítónak a munkája. Csakovsz- kij haditudósítóként élte át a blokád 900 napját, s ezek az évek írói munkásságának meghatározó élményévé váltak. Az alkotó hatalmas, négykötetes regényében nagyszabású történelmi freskót rajzol, amelyben méltó emléket állít a peszka- rovói temető hatszázezer halottjának, a város valamennyi védőjének. * Az izgalmas és népszerű regényből most Mihail Jersov rendezésében film készült. Az alkotók arra törekedtek, hogy következetesen vigyék vászonra a regény egészét s a lehelő leghívebben tárják a nézők elé Leningrád 900 napos élethalálharcát. Ennek eredményeként négyszer kétórás filmeposz készült, amelynek első két részét most díszelőadáson mutatták be. A cselekmény az 1941-es támadás első hónapjait idézi, amikor a hitleri hadvezetés — iszonyatos erőfeszítések árán — hiába próbálja rohammal bevenni a várost. A filmélmény megdöbbentő és maradandó. Drámai helyzetek bontakoznak ki előttünk, umikor a hátország tulajdonképpen fronttá válik. Aztán szinte hátborzongató jeleneteket látunk,' amikor az ostromlott városban az emberek puszta életükért, megélhetésükért harcolnak. Bombák elől rejtőznek el, fagytól, éhségtől, betegségtől elgyötörtén vánszorognak, órákig várakoznak, hogv éjszaka talán átcsúszik néhány, kenyeret szállító teherautó a német blokádon, az „élet útján“, azon az úton, amely egyben ezrek halál veszedelmét jelentette, hiszen a sofőrök a bekerítő né met csapatok puskacsöve elolt a befagyott Ládoga-tó jegén át vezettek autóikat a városba. így éltek és haltak a fasizmustól szorongatott s a végpusztulással fenyegetett város polgárai. Mivel hősies harcok árán megakadályozták, hogy a fasiszták rohammal betörjenek a városba, ezért az éhség bi lincselt verték köréjük. A vá rosban hetedrészére csökkeni az élelmiszer-fejadag. Naponként több tonna lövedéket lőttek a fasiszták a városra, mint ahány tonna élelmiszert kapott a három millió éhező leningrádi. A filmben a politikusok, a hadvezérek tevékenységével párhuzamosan láthatjuk a tö megek, az egyszerű emberek életét, harcát. Ez a párhuzam is jelzi a nép és a vezetők közösségét, egymásra utaltságát, azt, hogy egy katonai döntés végrehajtása csak közös összefogással lehetséges. A szovjet harcosok azonban nem idealizált hősök, az ellenség nem ostoba, a fasiszták negatívumai a valóságnál nem domborodnak ki erőteljesebben. Az, alkotók kellő differenciáltsággal ábrázolták ezeket a jeleneteket is. A barbár kegyetlenségnek azonban így is számos példáját láthatjuk a fii mén. A Leningrád hősies védelmé ről szóló film elkészítése nem csekély felelősséget igénylő művészi feladat elé állította az alkotókat. A monstrefilm rész letes pontossággal kidolgozott történelmi hitelességű képet nyújt a védelem katonai-politikai vezetéséről, éleslátó ps gondos, őszinte és árnyalt elemzést ad azoknak a személyiségeknek a szerepéről és tevékenységéről, akik a védelmet irányították. (A filmben 52 történelmi személyiséget láthatunk, köztük Sztálint, Zsu- kovot, Vorosilovot, Zsdanovot.) Az alkotók katonai szaktanács- adók és történészek bevonásával készítették a filmet, hogy minél nagyobb hűséggel idézhessék fel az eseményeket. A Bhikád rendkívül igazságos és tárgyilagos, a harc kegyetlenségének ábrázolásában szigorúan ragaszkodik a való sághoz. A csata jelenetek döb benetesen élethüek. Mégsem hagyományos dók nmen tumfil- met látunk, nem eredeti felvételekből összeállított sorozatot. Az a műfaj, amelyet az alkotógárda alkalmazott, a történelem, az összefüggések, a lát ványosság és a hatásosság szempontjából többéi ad, mint amit eredeti felvételek adhatnak; a film hatalmas kereszt- metszet, amelyben a történelmet látjuk dokumentumszerű pontossággal, de művészi szinten — játékfilmen. A roppant méretű, gazdiig kivitelezésű, 70 mm-es pano ramatikus történelmi freskó az alkotók tárgyilagos szemlélete révén híven érzékelteti a sza badságra vágyó emberek hő- sieáségét, s azt, milyen áldó zatok áráii szálltak szembe a szovjet emberek a fasizmussal. Jelenet a Lakodalom című jugoszláv filmből; középen Dragomir Bujanics — Tadija szerepében. A harminc év előtti eseményeket, a jugoszláv nép felszabadító partizán harca inak mozzanatai! eleveníti fel filmjében Radomir Sarannvics rendező. A Lakodalom cselekménye a híres és hírhedt kola- sini koncentrációs táborban játszódik, ahol a jugoszláv partizánokat, a nép leghűségesebb fiait börtönözték és végezték ki. Itt raboskodik Tadija, a film hőse is, aki nem tűri a jogfosztottságot, a megalázta tást, inkább a szökést választ ja... így válik az egyszerű ember (Dragomir Bojaiiics alakítja) a szabadsngszerető nép jelképévé. —ym— Beszédes szemek Marták Katalin tanítónővel, a Százszorszép bábegyüttes vezetőjével a dunaszerdaholyi alapiskola igazgatói Irodájában beszélgettünk. A falon oklevelek, különböző kitüntetések — az együttes sikeres munkájának tükörképei. Elkészüllek már az új műsor bábuját is. Egyelőre nagy szilonzacskókba csomagolva várják az előadások időpontját. — Együttesünk öt évvel ezelőtt alakult. Eddig népdalfeldolgozásokat, balladákat, mutattunk be. Ezek a dialógusokban írt szövegek szinte kínálják a bábszínpadra való átdolgozás lehetőségét. A bábozáshoz a budapesti televízii ő Arany paraván című műsora adta meg az ötletet és a kedvet. Az első években teljes mértékben a magunk elgondolása és ízlése alapján készítették elő a műsorukat. Később azután a győriektől kaptunk segítséget, majd eljött közénk Suba Emil hivatásos bábszínművész. Öröm volt nézni, mennyire megértette magát a gyerekekkel. Jól LAKODALOM ____________________________________________(jugoszlóv)
