Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám, péntek

A poprádi vagongyár dolgozói az idei év első négy hónapjában tervfeladataikat 2,2 millió koronával túlszárnyalták. Felvételün­kön Miroslav Catka és ján G/iger alvázszerelés közben. (Felvétel: A. Hasüók — CSTK) Orvosi tanácsadó A csecsemő és a gyermek fejlődése Az egészséges csecsemő és gyermek fejlődését a követke­ző szempontokból ítéljük meg: súlygyarapodása, hossznöveke­dése, fejének, mellkasának. Izomerejének és csontrendsze­rének fejlődése, fogzása, szel­lemi fejlődése. Az egészséges újszülött átla­gosan 3300 g. A második hét végén újra eléri születési súlyát és ettől kezdve havonta (300 — 700 g-ot gyarapszik. A csecse­mő 5—6 hónapos korára meg­kétszerezi, egyéves korára megháromszorozza születési sú­lyát. Egyéves kortól kezdve a súlygyarapodás évente két kiló. Az egészséges csecsemő súly- gyarapodását havonjar kisgyer­mekét félévenként, nagyobba- két évente tanácsos ellenőriz­ni. Az érett újszülött átlagosan 50 cm hosszú. Hasonlóan a súlygyarapodáshoz a növekedés is az első évben a leggyorsabb. Féléves gyermek kb. 66 cm, egyéves 73—75 cm, kétéves 85, cm, hároméves 93 cm, hatéves 1.13 cm, tizenkét éves kb. 145 cm. Hangsúlyozzuk, hogy ezek átlagos számadatok, és hogy a fiúk valamivel nehezebbek és hosszabbak, mint a lányok. Ha az 5—6 hetes csecsemőt hasára fektetjük, emelgeti a fejét, de tartani még nem tud­ja. A harmadik hónapban azon­ban már megtanulja, hogy ilyen helyzetben fejét akár percekig is felemelve tartsa és egy hó­nappal későbh felültetve vagy karon tartva is tartani, sőt for­gatni tudja. Héthónapos korá­ban ülni tud és 9—11 hónap fo­lyamán megtanul kapaszkodni felállni és lábai a testsúlyát jól elbírják, mozgékonnyá válik, helyét változtatja, fekvőhelyén mászik, gurul, keresztbe fek­szik stb. A 12—13 hónapos lé­pegetni kezd, majd először se­gítséggel, csakhamar pedig ön­állóan is megtanul járni. A tejfogak áttörése a 7. hó­napban kezdődik és a 11—12. hónapban már nyolc metszőfo­ga van a csecsemőnek. A fogak számát úgy számoljuk ki, hogy a hónapok számából hatot le­vonunk. Pl. 18 hónapos gyer­meknek 18—6 = 12 foga van. A maradandó fogak megjelenése az iskoláskor elején, tehát a 6—7. évben kezdődik és a böl- csességfcgak kivételével a 14. év körül teljes a fogsor. Az újszülött és a fiatal cse­csemő eleinte szemével csak céltalan és rendszertelen moz­gásokat végez, és könnyek nél­kül sír. A második hónapban tekingetni, mosolyogni kezd. A harmadikban már felismeri a személyeket és tárgyakat, jó érzését mosollyal juttatja kife­jezésre, rossz érzését könnye- zéssel, és míg eddig a zajra legfeljebb összerezzent, most fejét és tekintetét a hang fe­lé fordítja. Féléves kor körül hangosan nevet, játszadozni kezd újjaival vagy más tárgyak­kal. Egyéves kor körül kezdi utánozni a szavakat és a má­sodik év folyamán egyre több szót tanul meg, majd megtanul­ja azok helyes értelmét és al­kalmazását, tehát beszélni kezd. A gyermek értelmének fejlő­déséről beszélve, meg kell em­lítenünk, hogy a szoba és ágy­tisztaságot milyen korban sajá­títja el. Ha 7—8 hőnapos kor­tól kezdve az anya rendszere­sen ás gondosan éjjeli (idényre ülteti gyermekét, egyéves kora körül már némi fogalma lesz arról, hogy mit céloz az edény­re való ültetés, és kétéves ko­rára megtanulja, hogy nappal jelezze vizelési vagy székelési ingerérzését. Tehát kétéves ko­rára szobatiszta lesz. A követ­kező év leforgása alatt azután megtanulja azt is, hogy éjsza­ka is kéredzkedjen, tehát ágy­tiszta is lesz. A csecsemők úgyszólván az egész napot és éjjelt átalusszák, ami ha leszámítjuk a szopás ós fürdés idejét, átlagosan 20 óra alvást jelent. Az alvásszükség­let a korral együtt fokozatosan csökken, egyéves gyermek 14— 16 órát alszik. Legalább 12 óra alvásra feltétlenül szüksége van, de kívánatos, hogy ennél többet is aludjék. Kétéves gyer­mek már csak kétszer alszik, éjjel 10—11 órát, ós délután 2—3 órát. Ez az alvási idő, különösen ami a délutáni al­vást illeti, valamit rövidül még, de az iskoláskorig lényegében változatlan marad. A legtöbb iskolás gyermeket már alig le­het rábírni, hogy ebéd után le­feküdjék. A fiatalabbaknak éj­jel állag 11, az idősebbeknek 10 órát kell aludniuk. A csecsemő edzésével az álta­lános el lenál lóképességet növel­jük. Eredményes — és csecse­mőkorban egyetlen ésszerű — módja a minél hosszabb tartóz­kodás a tiszta, szabad levegőn. A meleg évszakokban már új­szülött kortól korlátlan ideig kint lehet a csécsiimő. Tanácsos azonban ilyenkor is a fokoza­tos hozzászoktatás. A hűvösebb hónapokban 3—4 hetes korban, télen 5—6 hetes korban kezd­jük a levegőztetést. Először csak a nyitott ablak közelébe tesszük negyed órára, majd a következő napokban 10—10 perccel hosszabb időre. Négy-öt nappal később kívihetjük a sza­badba, először csak 10—15 perc­re, majd fokozatosan hosszabb időre. Ha havazás, eső stb. akadályozza a sétát, legalább nyitott ablak közelében leve­gőztessük a csecsemőt. Egy-hároméves korig elsősor­ban a szabad levegőn való tar­tózkodás edző hatását használ­juk ki. Nyáron napfürdőt is al­kalmazunk szabadban való für­déssel kiegészítve. A víz hőmér­sékletének legalább 24 foknak kell lennie, a levegő hőmérsék­letének árnyékban is legalább ennyinek. Helyénvaló a fokoza­tos szoktatás. , Hároméves koron túl állott­vizes ledörzsölés, majd 5—6 éves korban zuhanyozás is szó­ba jöhet. Ugyanebben a korban kezdhető meg az úszás ós a korcsolyázás. KVASZ LASZLÖ A céltudatos munka eredménye LÁTOGATÁS A TOPOľCANYI JÁRÁSBAN A legtöbb ember szeret utaz­ni, tájakkal, szorgos, dolgos emberekkel ismerkedni. A to- poíčanyi járásról, ahová ez al­kalommal vitt az utam, annyit tudtam, hogy 121 településén 146 000 ember él, hogy az egy­kori mezőgazdasági járásból iparilag fejlett járás lett, ahol azonban a mezőgazdasági ter­melést sem hanyagolják el. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a járást tavaly Munkaérdemrend­del tüntették ki. A sajtó a közelmúltban arról is hírt adott, hogy a nemzeti bizottságok szo­cialista munkaversenyében a nyugat-szlovákiai kerületben az első helyen végeztek. E szűkös ismeretek kíváncsivá tettek. Alighogy megállt az autóbusz, a járási nemzeti bizottság épü­lete felé vettem utam. Michal Kmeť mérnök, a jnb elnöke készségesen kalauzolt a járás 30 éves fejlődésének útján. Nem kell szégyenkezniük Az elnök néhány utasítást ad titkárnőjének, majd becsukódik a párnázott ajtó. Rám emeli te­kintetét, önmagát is biztatva megjegyzi: „Hol ts kezd­jem? ... Nincs időm a válasz­ra, mert így folytatja: — A becslések szerint 1945-t ben a járásban 20 000 ember volt alkalmazva különböző üze­mekben. Ma már ez a szám meghaladja a 60 000-et. Míg egykor ezrek kerestek idegen­ben munkát, addig ma munka­erőhiánnyal küzdünk. A járás területén olyan ha­talmas üzemek jöttek létre, mint a partizánskei Augusztus 29 Cipőgyár — évente 40 mil­lió pár lábbelit készít —, a Bá­novce nad Bebravou-i Autó­gyár, a Zornica textilüme, a topoíöanyi Bútor- és Ruhagyár, valamint a monopolhelyzetben levő Elektrokarbon üzem, és nem utolsósorban ismert lopoí- čanyi Maláta- és Sörgyár, va­lamint számos kisebb üzem. — Nemcsak a gyárak, munka­csarnokok épültek az elmúlt 30 év alatt, hanem új lakótelepek is A felszabadulás óta járásunk­ban 23 000 lakóház épült, eb­ből 16 500 egyéni építkezés ke­retében — mondja az elnök. — Természetesen e hatalmas fejlődéssel párhuzamosan nőt­tek a lakosság igényei is. Át kellett építeni az üzletek és a vendéglátó üzemek hálózatát. A múlt év végéig 231 új üze­met, 84 éttermet és 2 szállodai létesítményt építettünk fel. Be­vásárló központ épült Urmin- cén, Jacovcén és Krusovcén. A Jednota fogyasztási szövetkezet Partizánsken és a járási szék­helyen szakosított üzletet épít. Míg 1961-ben a kiskereskedelmi forgalom 667 millió korona volt, addig tavaly már 1 milli­árd 565 millió korona. A felszabadulás után alig volt a járásban néhány autó­busz, akinek dolga akadt a já­rási székhelyen, az szekérre ült, vagy gyalog tette meg a több tízkilométeres utat. Ma 89 közlekedési vonalon — amely minden községet érint —, 179 autóbusz közlekedik. A járás területén levő állami utakból már csak 19 km vár portalaní­tásra. A 430 km-nyi helyi út háromnegyed részét aszfaltsző­nyeg borítja. A legfőbb érték az ember — Hatalmas fejlődést értünk el az iskolaügy terén is — tá­jékoztat Kmeť elvtárs. — A felszabadulás utáni évben isko­láink Igen rossz állapotban vol­tak. Azóta 40 alapfokú, 3 szak­iskolát és 5 óvodát építettünk fel. A „Z“-akció keretéiben je­lenleg 18 óvoda és 3 alapfokú kilencéves iskola épül. Büszkék vagyunk arra is, hogy 83 mű­velődési otthonunk van. és to­vábbi 14 épül. Míg 30 évvel ez­előtt csak 6 filmszínházunk volt, addig ma már 34 van. Minden községben van könyv­tár. Tudatosan fejlesztettük a szórakozást, művelődést biztosí­tó intézmények hálózatát. Ezt dolgozóink az egyre jobb mun­kaeredményekkel hálálják meg. Tudatára ébredtek, hogy az a tudás, ami tegnap még elég volt, ma már kevés és holnap már elégtelen lesz. A fejlődést ott lehet a leg­jobban felmérni, ahol jóformán a semmiből indultak. Ez jellem­ző a topofčanyi járásra is. Nézzük például az egészség ügyet. Harminc évvel ezelőtt egy orvosra 1800 lakos jutott, ma pedig csak 539. A járásban ma 37 egészségügyi központ és 3 poliklinika van. Számuk ha marosan növekszik, mivel ket­tős körzeti rendelő épül Uhro- vecen, Topoľčanyhan pedig kór­ház. Bánovce nad Bébravouban poliklinika építését tervezik. — Az egészséggel kapcsola­tos a megfelelő ivóvíz biztosí­tása — folytatja Kmeť elvtárs. — A felszabadulás előtt alig né­hány méter vízvezetékhálóza­tunk volt, ma pedig a járás la­kosainak 40 százaléka számára tettük hozzáfénhetővé az egész séges ivóvizet. Ha a bekötőve­zetékek építését befejezzük, ez az arány megközelíti a 60 szá­zalékot. Természetesen, ú^y mint eddig a „Z“-akció keretié­ben a lehetőségeinkhez mérten a vízvezetékhálózat építését to­vább szorgalmazzuk. Nem a véletlen dolgo A járás vezetői, a lakosság, a nemzeti bizottságok képviselői már a választások utáni első betektől azon fáradoznak, hogy a Nemzeti Front választási programját maradéktalanul tel­jesítsék. sőt azon a szakaszo­kon, ahol arra lehetőség van, túl is szárnyalt ják. Hogyan is kezdtek hozzá? A képviselők­ből, a polgári bizottságok tag­jaiból csoportokat létesítettek, ezeknek körzeteket jelöllek ki, s a csoportok az emberekkel a választások óta rendszeresen kapcsolatot tartanak fenn. Hogy ez mit jelent, arról az a tény tanúskodik, hogy a választás utáni első évben a kerületben a nemzeti bizottságok versenyé­ben a második helyet szerezték meg, 1973-ban és tavaly is el­sők lettek. Ez a céltudatos tö­megpolitikai és jó szervező munkáról tanúskodik. — Az eredményeink egyik titka, hogy az akciókat idejé­ben előkészítettük, * így az anyaghiány ellenére sem ért bennünket meglepetés. Nagy se­gítségünkre volt, hogy a Szlo­vák Nőszövetség és a SZISZ já­rási bizottságával ügyességet kötöttünk. Jóleső érzéssel mond hatom el, hogy járásunkban a brigádórák csaknem felét a fiatalok dolgozták le. Máskü­lönben aktív volt az egész já­rás. Például a március 30;—31-1 járási műszak alatt mintegy 28 ezer brlgádos dolgozott, akik több mint 4 millió korona ér­tékben alkottak. A „Z“-akció beruházási részé­ben 43 millió 719 ezer korona ráfordítással 97 225 000 korona értéket hoztak létre, ami egy lakosra számítva 365,4 koronát tesz ki. A múlt évben 103 kü­lönböző rendeltetésű létesít mény' adtak át, többek közölt 3 művelődési otthont, 2 óvodát, 2 alapfokú iskolát a szükséges tanítói lakásokkal együtt, 4 tűzoltószertárat, 10 ravatalozót, 10 üzletet, és 8 testnevelési be­rendezést. Ezenkívül több ezer méter utat és járdát épí­tettek. A választások óta, azaz 3 év alatt több mint 300 olyan létesítményt adtak át rendel­tetésének, amelyek a válasz­tási programban szerepelnek. Kitettek magukért a „Z“-ak- ció öntevékeny részében is, ahol 2 996 000 korona ráfordítással 178 574 000 korona értéket al­kottak, amely egy lakosra át­számítva 1199 koronát tesz ki. Mondani sem kell, hogy e száraz számok mögött több tízezer le­dolgozott óra áll, és nem ke­vés v.erejtékes munka. Az idén is ki akarnak tenni magukért, erről beszél az is, hogy 20 óvo­da építésével számolnak, amit csak dicsérni lehet. Ami a járás vezetőit és a lakosságot bosszantja, az a szolgáltatások. A hatalmas fej­lődés ellenére ezen a szakaszon bőven akad még kifogásolniva­ló. Ha azonban az idén elké­szül a járási székhelyen a szolgáltatások háza, ami 5,5 millió koronába kerül — ez nagymértékben hozzájárul majd a szolgáltatások színvonalának növeléséhez, annál is inkább, mert a járás területén tevé­kenykedő közszolgáltatási üze­mek egy igazgatóság alá tar­toznak. Miért kaptak Munkaérdemrendet? A falvak és községek ilven rohamos fejlődése nem a vélet­len dolga. A falvak szocializá­lásával megváltozott az embe­rek gondolkodásmódja, és ami egykor csak álomnak tűnt, az ma valóság. A sok-sok kis sző* vetkezetből Integrációval 32 erős szövetkezet jött létre. — Amikor az ember a fejlő­dés útján megtesz egy szakaszt és visszanéz, nem a fáradság jut az eszébe, hanem az elért eredmények — mondja a inb elnöke. — így vagyunk e^zel mi is. Míg 1945-ben egy hektá­ron 16,1 mázsa búza termelt, addig tavaly már 52,7 mázsa. A cukorrépa hektárhozama 231 mázsáról 451,4 mázsára, a b'ir^ gonyáé pedig 99 mázsáról 166,8 mázsára növekedett. 1953-ban a tehenenkénti fejési átlag mind­össze 1023 liter volt, tavaly vi­szont már 2917 liter. A mező- gazdasági üzemek minden téren eleget tesznek az értékesítési tervnek, sőt azt a legtöbb eset­ben túl is szárnyalják. Falunézésen Jácovce község nevét azelőtt sohasem hallottam. Azt azon­ban, hogy a környéken a leg­jobb kenyeret sütik, már a gép­kocsiban megtudtam, Jaroslav Burzától, a helyi nemzeti bi­zottság elnökétől azonban ar­ról is tudomást szereztem, hogy náluk a társadalmi munka nem okoz gondot. — Ha brigádra hívjuk az em­bereket, a probléma számunkra az, hogy munkát adjunk ne­kik, olyan sokan jönnek — mondja Burza elvtárs. — A múlt választási időszakban nem volt ez így. Az emberek ide- gendektek a társadalmi mun­kától. A legutóbbi választások óta a képviselők aktív munká­ja, közvetlen kapcsolatuk a la­kossággal meghozta a várt eredményt. Itt van például a 71 éves Svec bácsi, aki tavaly 16 órát dolgozott le. A SZISZ- tagok is több mint 1500 órai brigádmunkát írhatnak számlá­jukra. Hogy az 1864 lakosú község szorgalmát bemutassa, invitál, nézzük meg az óvodát. Ami; ott láttam, felülmúlta a kép­zeletem. Az e neletes, kétosz- tályos, tágas és minden szük­séges berendezéssel ellátott óvoda bármelyik nagyváros büszkesége lehetne. Mindössze alig 2 év alatt épült fel és az a hnb építészeti csoportjának a munkáját dicséri, amely jelen­leg már a szolgáltatások házá­nak építésén fáradozik A ,,Z“- akció keretében épül már egy szaküzlet is. — A lakosok igyekezetét, szorgalmát megbecsüljük — mondja az elnök. — A legaktí­vabbaknak a párt helyi szerve* zete és a hnb a múlt évben is köszönőlevelet küldött. Ez azon­ban nem minden. A legfőbb, hogy a község lakosai felis­merték, saját maguknak és utó­daiknak építenek. Jasovcén székel a „Budú.;- nosí“ nevű Efsz is, amely öt szövetkezet létesítéséből jött létre, és ma 3200 hektár me­zőgazdasági, illetve 2896 hek­tár szántóföldön gazdálkodik és 520 embernek ad munkalehető­séget. — A szövetkezet egyesítése helyes lépés volt — mondja Eduard Gálic mérnök, az efsz elnöke. — Részünkre jobb vol­na, ha a közigazgatási szervek is egyesülnének. Jelenleg öt hnb-vel kell együttműködni, ami megnehezíti munkánkat, de nem akadályozza meg a szövet­kezet fejlődését. Ezt bizonyítja az, hogy míg 1970-ben a mező- gazdasági nyerstermelós 27 mil­lió 654 000 korona volt, addig tavaly már 37 637 000 korona. Ahogy magunkat és dolgozóin­kat ismerem, nem állunk meg félúton. Egyre magasabbra emeljük a mércét. S ez nem a véletlen dolga, hanem a céltudatos munka eredménye. NÉMETH JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents