Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám, péntek

A megváltozott taktika A JELENKORI ANTIKOMMUNIZMUS ÉS A CSEHSZLOVÁK POLITIKAI EMIGRÁCIÓ TEVÉKENYSÉGE • TÉNYEKKEL BIZONYÍTUNK A Jelen időszakot két ellen­tétes társadalmi rendszer harca jellemzi. A szocializmus és a kapitalizmus küzdelme je­lenti a jelen időszak fő ellent­mondását. Az osztályharc nem bontakozik ki elszigetelten, csak a tőkésországokbari, ha­nem átmegy a nemzetközi fej­lődés valamennyi szakaszán. Az osztályharc kiéleződésének fo­lyamata a jelen időszak objek­tív' tfirvényszerűsége. V. 1. Le nin — a nemzetközi munkás- mozgalom tapasztalatait ele­mezve — azt tanította, hogy a kapitalizmus annál kétségbe eset (ebben védekezik, minél kö­zelebb áll a bukáshoz. Az ob­jektív alap, amely meghatároz­za az osztály harc formáit és eszközeit, s ezek kölcsönös kap­csolatait, az osztályerők köl­csönös viszonya. Az osztályerők viszonyában beállott változások a fejlődés adott fokán az osz­tályharc egyik másik forrnájá nak .vagy eszközének növekedé­séhez vagy csökkenéséhez ve­zetnek. Például az imperializ­mus lemondása a háborúról, „készsége“ a mai világ külön­böző problémáinak békés meg oldására nem következik lé­nyegének belső változásából, hanem a kapitalizmus és a szo­cializmus erőviszonyainak meg­változásából. A szocializmus és a kapita­lizmus harca a jelenkorban egyre inkább az ideológia te riiletére tolódik át. A szocia­lista világrendszer erőinek, a Szovjetunió erejének növekedé­se. de a nemzetközi kommunis­ta és niunkásmozg ilom, a világ demokratikus és békeszerető erői eqyre erősödő befolyása is arra kényszerítette a világ re akciós erőit, hogy eltekintsenek az „erőpozícióból“ folytatott politika formáitól és „a háború peremén való egyensúlyozás“ - nak a hidegháború korából is­mert jellegzetes módszereitől. Az imperializmus most „fino mabb“ módszereket alkalmaz a haladás erői, a nemzetközi szo­cialista mozgalom és a reális szocializmus elleni harcban. A jobboldal a revlzionizmus kár tyájára tett a szocialista orszá­gokhoz való viszonyában, s a szocialista országok társadalmi szerkezete belső fellazítása le­hetőségeire számít. Nemzetkö­zi méretekben felhasznált e cél eléréséhez különböző széthúzó erőket, társutasokat, opportu­nistákat a nemzetközi munkás- mozgalom keretében. Ezzel pár­huzamosan az USA hírszerző szervezetei a legreakciósabb erőket támogatják a szocializ­mus és a haladás erői ellen a világ különböző részeiben, mint pl. Chilében. Mögöttünk van 1975 első négy hónapja, s elmondhatjuk, hogy mind a szocialista, mind a tőkésországok számára elté­rő volt az új év kezdete, s hogy a világban mutatkozó fejlődés nem volt túlságosan örvende­tes a kapitalizmus hívei szá­méira. Ellenkezőleg, éppen a je­lenlegi feilődés meggyőzően bizonyítja a szocializmus elő­nyeit. A KGST-tagországok, ahol a Föld lakosságának egytizede él, a múlt évben megteremtet­ték a kedvező feltételeket a jelenlegi ötéves tervek sikeres teljesítéséhez, ami a követke­ző években a szocialista gaz daság további növekedését je­lenti. A szocializmus gazdasági ere­jének szüntelen növekedése tar­tós tényező;e lett a világ fej­lődésének A szocialista orszá gok jelenleg a világ ipari ter­mel ésé n ek b ozzá vetői egesen egy harmadát nyújt iák. ani' több mint az Egyesült Államok ter­melése. Egyébként az Egyesült Államokban a múlt hónapban közzétettek ügy jelentést, amely azt mutatja, hogy az USA ipa­ri termelése 1974 utolsó negye­dében 12 százalékkal csök­kent, ami az eddigi havi leg­nagyobb visszaesés a II. világ­háború vége óta. Az, Egyesült Államokban igen gyors ütemben növekedik a munkanélküliség, s nem jobb a helyzet e tekintet­ben Nyugat-Európában sem. A Német Szövetségi Köztársaság­ban csaknem 2 millió a teljes, vagy részleges munkanélküliek száma, s hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, Franciaor­szágban és Olaszországban is. A nyugati világ gazdasági problé­mái fokozzák az antikommuniz- mus ideológusainak idegessé­gét. Például Richard í.oewen- thal, az ismert antikommunista már két évvel ezelőtt meghúz­ta a vészharangot a Die 7,ed című nyugatnémet folyóirat­ban, amikor azt írta, hogy „in­fláció fenyegeti a szociális biz­tonságot és radikalizália a tö­megeket.“ Ettől félnek a kupi tál izmus apologétái a legjob­ban! Ezért állapítja meg Loe- wenthal: „A kor dinamikája megköveteli, hogy átértékel jiik társadalmunk alapszerkeze­tét, hogy lehetővé váljék folya­matának nagyobb társadalmi el­lenőrzést■“ Természetes, hogy ezt a társadalmi ellenőrzést nem a munkásosztály veszi a kezébe, az antikommunista ideo­lógusok nem így képzelik a tár­sadalmi ellenőrzést — ennek a hatalmon levő monopolburzsoá­zia kezében kell maradnia. Az antikommunista ideológu­sok, propagandisták a jelenle­gi válsághelyzetből a kivezető utat a szociális demagógiában látják, s ehhez elkerülhetetle­nül szükségük van a szociálde­mokrata pártok segítségére, amelyek révén dezorientálni akarják a dolgozó tömegeket. A már említett Loewenthal hangsúlyozza: „A szoctáldemok ráta vártok esélye csak a pro pnganda elméleti jelkészültsé­gében van. mely propagandá­nak meg kellene magyaráznia, hogy a Keleten megvalósított szocializmus nem képes biztosí­tani az aktív termelést.“ Ezért van az, hogy az antikommunis­ta propaganda Csehszlovákia vonatkozásában igyekszik leki csinyellni a CSKP KB 1974 novemberi plenáris ülésének eredményeit. Kétségbe vonja társadalmunk távlati fejlődését. A Szabad Európa Rádióállomás szándékosan és megszakítás nélkül mindenféle légből ka pott állításokat terjeszt káder­cseréikről, igyekszik befeketí­teni a társadalmi szervezetek vezetőit, támadásokat intéz a pártszervek vezetői ellen, még­pedig azzal a céllal, hogy ná­lunk a bizonytalanság érzését keltse az emberekben. Sláva Voľ­ný éppenséggel kiéli magát a csehszlovákiai szocializmus sor­sára vonatkozó különböző prog­nózisokon. Másrészt viszont Voľný és a hozzá hasonlók a tókés gazdaságnak csak „átme­nni nehézségeiről“ beszélnek, noha ezeknek az országoknak hivatalos vezetői, Fordot, az Egyesült Államok elnökéi is ideértve, egybehangzóan elis­merik, hogy a jelenkori kapita lizmus válságáról van szó. Mi viszont határozottan hala­dunk a CSKP XIV. kongresz szusán kijelölt úton. Az állami terv fő feladatait teljesítettük és egyes mutatóit túlteljesítet­tük. A nemzeti jövedelem 1973­hoz képest 5,2 százalékkal, az ipari termelés 6,2 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal, az építőipari mun­kák terjedelme 7 százalékkal növekedett. A tőkésországokban tapasztal­ható válság befolyással van a nyers és az alapanyagok beho­zatalára, amelyeket a tőkés pia cokon kell beszereznünk. E be­folyások ellen úgy védekezünk, hogy ez nem történik a-dolgo­zók kárára. Intézkedéseink rea­litása gazdaságunk erejét bizo­nyítja. Nem fagyasztjuk be a béreket, ellenkezőleg: a lakos­ság jövedelme 4.3 százalékkal növeksd >tt. Nem korlátozzuk a tenne)est, és nem bocsátunk el embereket a munkából, ellen­kezőleg: állandó nálunk a mun kaerőhiány, amit mindenki na gyón jól tud. Természetes, hogy problémáink is vannak. A CSKP KB novemberi plénuma rámuta tott ezekre a problémákra. A határozatok amelyeket ennek alapján az üzemi és a falusi pártszervezetek hoztak, rámu tatnak a pártmunka erejére és hatékonyságára. A párt propagandájának, ideológiai munkájának tovább­ra is ebben az irányban kell haladnia. A vállalati viszonyok között a cél továbbra is: fel­használni az összes rendelke­zésre álló tartalékokat, Helye­sen, takarékosan gazdálkodni a nyersanyagokkal, különösen a tüzelőanyagokkal, az energiá­val és a fémekkel. Ugyancsak fontos, hogy a munkaszervezés, a technológiai eljárások elérjék a világszínvonalat. Felmerülhet a kérdés, hogyan függ ez össze az ellenséges ideológiák és az antikommunizmus befolyása el­leni harccal. Nagyon is szoro­san. Az antikommunista propa­gandaközpontok minden igye­kezete Csehszlovákia fejlődésé­nek kétségbevonására, a szo­cializmus befeketít ésé re és más, ön. szocialista eszmék terjesz­tésére irányul. A Nyugaton kü­lönböző szocializmusokat propa­gálnak. Van keresztényszocia- lista irányzat /.. Paohman, de van ., demokratikus szocializ­mus“ is, az ún. ,,emberarcú szó cial izmus". (Pelikánt. A Szabad Európa adásaira jellemző, hogy az egyes esemé- ményeket és tényeket kiemeli összefüggéseikből, más össze függésekben emlegeti őket, ki­forgatja értelmüket, s ezekből olyan következtetéseket von le, amelyekkel igyekeznek bizony­gatni az adásokban propagált eszmék helyességét. Kommen­tárjaikban és híreikben, ame­lyeket burzsoá osztályszempon- tokból állítanak össze, termé­szetesen igyekeznek elkendőz­ni ezt a tényt, s úgy állít iák be a dolgokat, hogy „objekti­ven“ és „pártatlanul" értékelik a helyzetet és az eseményeket. A Szabad Európa adásainak következtetései odatorkollnak, hogy a társadalom dinamikus fejlődése és a jelenlegi ne-, hézségek leküzdése nálunk csak a szocialista rendszernek és a kommunista párt vezető szere­pének eltávolításával lehetsé­ges. Propagandánknak ezért meg­győzően bizonyítania kell, hogy a szocializmus az, amely képes megoldani a világ jelenlegi problémáit. Hogy a szocializ­mus az, amely meghozza a bé­két és a nemzetközi feszültség további enyhülését. Propagan­dánknak másrészt le kell lep­leznie a kapitalizmus kizsákmá­nyoló és élősködő lényegét, minthogy a kapitalizmus a há­ború és a konfliktusok forrása a világban. A nemzetközi mo­nopóliumok, m a m m u t kons zer n ek védnöksége alatt fojtja el a demokratikus, haladó, békesze­rető és nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az antikommu- nisták és a csehszlovák ellen* forradalmi emigránsok lakáj­szerepükben nem átallják di­csérni a chilei Pinochet-rend- szert. A Szabad Európa (mint mindig) ezúttal is azzal tűnik ki, hogy igyekszik mentegetni a chilei fasiszta rendszert, s elítélni Allendének valóban né­pi és demokratikus rendszerét, amely mögé csaknem az egész chilei nép felsorakozott. A fe­ladat tehát elmélyíteni a kapi­talizmusnak, mint társadalmi­gazdasági rendszernek osztály­kritikáját, leleplezni a jelenko­ri kapitalizmus antagonista el­lentmondásait. Emellett élesen, meggyőzően és érvelve kell fellépni a kapitalista és a szo­cialista életmód összehasonlítá­sakor. Van mire hivatkoznunk. A CSKP legutóbbi plénumának határozata, amely tökéletesíti a járadékbiztosítást, szintén szá­mos konkrét adatot szolgáltat ami vonatkozólag, hogy az utóbbi években milyen nagy eredményeket értünk el. HUBERT VRBA M a már a gyakorlatban érvényesül az. amiről a klasszikusok egy­kor csak álmokat szőttek. A tudás tár­gyiasul, a tudomány egyre jobban köz­vetlen termelőerővé válik. A termelés tulajdonképpen mindinkább a tudo­mány és a technika érvényesülési terü­lete, az a hatalmas műhe'y és „labo­ratórium“, amelyben a tudomány és a technika eredményét az ember kiérleli, felhasználja és ellenőrzi. A tudomány új funkciója abban is megnyilvánul, hogy a tudomány Jelentősen hat az emberre, a fő termelőerőre, testet ölt az ember ismereteiben és képességei­ben. A párt a jelenlegi időszakban — kö­vetve a CSKP XIV. kongresszusának az irányvonalát — a tudományos-műszaki fejlesztés elősegítését a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség és *iz egész társadalom forradalmi felada­tának tekinti. Abból indul ki, hogy a gazdaságpolitika része, mégpedig ki­emelkedően fontos része a párt általá­nos politikájának. Döntően a gazdaság­politikán múlik, hogy mi, hogyan es mikor valósul meg az általános politi­kából. Ám a jó gazdaságpolitikának a ' legfőbb feltétele, a . helyes, adottsá­gainkkal. lehetőségeinkkel reálisan számoló általános politika. Nálunk ma már az egyik is, a másik is a tényle­ges. viszonyokra épül, tudományosan megalapozott. Azt, hogy mind az ál­talános, mind a gazdasági politikánk menyire az emberért van, minden te­kintetben mennyire az ember javát, ér­dekéi szolgálja, jól példázzák a CSKP legutóbbi plenáris ülésén hozott szo­ciálpolitikai intézkedések is. A. tudományos-műszaki fejlesztést, va amint az egyre jobb gazdasági ered­ményeket jelentősen elősegíti a kom munistáknak a tömegek köréiben vég­zett felvilágosító és politikai nevelő- munkája. A beszélgetések, a viták, amelyeken a kommunisták megértetik a gazdasági vezetőkkel egyetértésben kialakított intézkedések célját, sokban előreviszik a gazdasági munkát, a tu­dományos-műszaki fejlődést. A politi­kai és a felvilágosító munka főleg ak­kor hatásos és eredményes, ha együtt A SEGÍTŐTÁRSAK A novemberi plénum szellemében • A szocialista bi igódmozgalom # Érvényesül a tudományos-műszaki fejlesztés jár a személyes példamutatással. Ám ebben a tekintetben is van mire hi­vatkozni. Elsősorban a szocialista bri­gádokra gondolunk. A szocialista munka úttörői mind­egyik üzemben, mindegyik iparágban megtalálhatók. Eredményesen teljesítik a mozgalom jelszavának mindkét ré­szét: szocialista módon dolgoznak és szocialista módon élnek. Példamutatók. A szocialista brigádok kötelezettséget vállalnak munkahelyük termelési-gaz- dasági feladatainak megoldására, a kö­zösség tagjainak szakmai, politikai, er­kölcsi és kulturális nevelésére. Mun­kájukban egyrészt a termelés nagy­arányú fejlesztése, a tudományos-mű szaki forradalom ismereteinek az ér­vényesítése, másrészt a kulturális forra­dalom ügyének a szolgálata nyilvánul meg. A brigádok tagjai ma már nem elé­gednek meg a szakmai ismereteik és képzettségük eddigi színvonalával. Törekvésük: elsajátítani a nagyobb ter­melékenységhez szükséges ismereteket, megszerezni a nagyobb képzettséget. Ebben a folyamatban egyre inkább el­tűnik a munka iránti érdektelenség és az ezzel összefüggő régi és rossz szo­kás, hogy elég, ha becsületesen ledol­gozzuk a műszakot, a többi már nem tartozik ránk. Az érdektelenség helyé­be fontolgatás kerül: miképpen javít hatnánk a termelési folyamaton, ho­gyan könnyíthetnénk a munkán. Mind­ez azt eredményezi, hogy a munka megszűnik kényszerű kötelesség lenni, az alkotó fontolgatás pedig nemcsak a műszaki dolgozók, hanem mindenki sa­játja. így aztán előbb utóbb megszilár­dul a munka iránti szocialista viszony, amely tulajdonképpen a szocialista bri­gádmozgalom alapvonása. E viszony a társadalmi tulajdon védelmével és a ta­karékossággal párosulva a becsületes­ségben, az öntudatosságban, a munka­készségben, a fegyelemben, valamint az előirányzott tervek következetes telje­sítéséljen nyilvánul meg. Azokban az üzemekben, amelyekben a dolgozók tömegesen vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, nem­csak a versenyző közösségeknek, ha­nem azoknak is egyre jobb a tolje«ít- ménye, akik még nem kapcsolódtak be a mozgalomba. A kollektívák készsé gesen részt vesznek a gyűléseken, fel szólalnak, vitatkoznak. A legjobb bri­gádok ott alakultak, ahol jól dolgozik a párt helyi szervezete, és ahol a bri­gád tagjai mind politikai, mind er kolcsi tekintetben kifogástalan színvo nalon állnak. A szocialista brigád tagjai a munka motorjai, a tervteljesítésért, a maga­sabb szakmai és általános műveltségért folytatott harc katonái. Védik a közös­ség vagyonát becsületesén, áldozatké­szen dolgoznak, új munkamódsz'erekét vezetnek be. A tudományos-műszaki fejlesztésnek is ők a legjobb támoga­tói. Elmondhatjuk azt is, hogy a tudoiná nyos műszaki forradalom, amely egyre nagyobb méretű, a brigádmozgalom ra Is visszahat. Arra ösztönzi a tagokat, hogy növeljék ismereteiket, tökélete­sítsék munkájukat. A kiindulási alap jó. A CSKP XIV. kongresszusa és az SZÍ,KP kongresszu­sa óta ellelt évek a fellendülés idősza­kát jelentették. Azon kívül, hogy hát­térbe szorítottuk a téves nézeteket, to­vább szilárdult a párt egysége, fokozó­dott a kommunisták aktivitása/ Az ideológiai fronton elért sikerekkel pár­huzamosan nagy lépést tettünk előre a gazdasági élet területén. A tudomá­nyos-műszaki forradalom érvényesítése egyre kifejezőbben mutatkozik meg a korszerű technológiák arányának nőve kedésében, a nagymértékben automa­tizált géprendszerek bővülésében, az új munkaformák térhódításában. Az említett időszakban, hogy né­hány példát is említsünk, számos mun­kahelyen bevezették a számvezérlésű megmunkálógépeket, az automatikus számítógépeket, az új típusú teítilgyár- tógépeket, és olyan termelési folyama­tokat honosítottak meg, amelyek iránt világviszonylatban nagy az érdeklődés, és amelyek jó hírnevet szereztek a csehszlovák munkásosztálynak, vala­mint a technikusoknak és a tudósok­nak. Száipottevően fejlődött az ipar és a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja. A gépesítés és a kemizálás gyors térhódí­tása, valamint a biológiai tudományok eredményeinek az alkalmazása lehe­tővé tette, hogy gyorsan növekedjék a mezőgazdasági termelés. Ez egyébként jól látható a piac ellátottságából. Az elért eredménynek, és a termelés hatékonysága növelésére irányuló mun­kának nemcsak gazdasági, hanem igen nagy társadalompolitikai jelentősége is van. . ­Társadalmunkban az irányítás és a termelés egyre magasabb szintet ér el. A tudományos-műszaki fejlődés további növeléséért a kommunistákra az a fel­adat vár, hogy fokozzuk a párt ideoló­giai tevékenységét, küzdjünk a külön* féle „elit“, a konvergencia és az olyan elméletek ellen, amelyek tagadni pró­bálják a tudományos-műszaki haladás osztálytartalmát. Az ideológiai offenzíva fokozása azért is szükséges, mert a két világrendszer versenye a tudomá­nyos-műszaki fejlődés területére kon­centrálódik. és napjainkban itt mutat­kozik meg a legkifejezőbben az osz­tályszempontból megosztott világ ideo­lógiai harca. A CSKP KB és az SZLKP KB nagy je- lentőségű noveml>eri ülése óta fél év telt el. Az elmúlt időszakban elért eredmények is bizonyítják, hogy a ha­tározatokat következetesen teljesítjük. A párt irányvonalának az érvényesíté­séért folytatott küzdelemben jó segítő­társnak bizonyult mind a szocialista brigádmozgalom, mind a tudományos- műszaki forradalom vívmányainak az alkalmazása. BALÁZS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents