Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-23 / 119. szám, péntek
A megváltozott taktika A JELENKORI ANTIKOMMUNIZMUS ÉS A CSEHSZLOVÁK POLITIKAI EMIGRÁCIÓ TEVÉKENYSÉGE • TÉNYEKKEL BIZONYÍTUNK A Jelen időszakot két ellentétes társadalmi rendszer harca jellemzi. A szocializmus és a kapitalizmus küzdelme jelenti a jelen időszak fő ellentmondását. Az osztályharc nem bontakozik ki elszigetelten, csak a tőkésországokbari, hanem átmegy a nemzetközi fejlődés valamennyi szakaszán. Az osztályharc kiéleződésének folyamata a jelen időszak objektív' tfirvényszerűsége. V. 1. Le nin — a nemzetközi munkás- mozgalom tapasztalatait elemezve — azt tanította, hogy a kapitalizmus annál kétségbe eset (ebben védekezik, minél közelebb áll a bukáshoz. Az objektív alap, amely meghatározza az osztály harc formáit és eszközeit, s ezek kölcsönös kapcsolatait, az osztályerők kölcsönös viszonya. Az osztályerők viszonyában beállott változások a fejlődés adott fokán az osztályharc egyik másik forrnájá nak .vagy eszközének növekedéséhez vagy csökkenéséhez vezetnek. Például az imperializmus lemondása a háborúról, „készsége“ a mai világ különböző problémáinak békés meg oldására nem következik lényegének belső változásából, hanem a kapitalizmus és a szocializmus erőviszonyainak megváltozásából. A szocializmus és a kapitalizmus harca a jelenkorban egyre inkább az ideológia te riiletére tolódik át. A szocialista világrendszer erőinek, a Szovjetunió erejének növekedése. de a nemzetközi kommunista és niunkásmozg ilom, a világ demokratikus és békeszerető erői eqyre erősödő befolyása is arra kényszerítette a világ re akciós erőit, hogy eltekintsenek az „erőpozícióból“ folytatott politika formáitól és „a háború peremén való egyensúlyozás“ - nak a hidegháború korából ismert jellegzetes módszereitől. Az imperializmus most „fino mabb“ módszereket alkalmaz a haladás erői, a nemzetközi szocialista mozgalom és a reális szocializmus elleni harcban. A jobboldal a revlzionizmus kár tyájára tett a szocialista országokhoz való viszonyában, s a szocialista országok társadalmi szerkezete belső fellazítása lehetőségeire számít. Nemzetközi méretekben felhasznált e cél eléréséhez különböző széthúzó erőket, társutasokat, opportunistákat a nemzetközi munkás- mozgalom keretében. Ezzel párhuzamosan az USA hírszerző szervezetei a legreakciósabb erőket támogatják a szocializmus és a haladás erői ellen a világ különböző részeiben, mint pl. Chilében. Mögöttünk van 1975 első négy hónapja, s elmondhatjuk, hogy mind a szocialista, mind a tőkésországok számára eltérő volt az új év kezdete, s hogy a világban mutatkozó fejlődés nem volt túlságosan örvendetes a kapitalizmus hívei száméira. Ellenkezőleg, éppen a jelenlegi feilődés meggyőzően bizonyítja a szocializmus előnyeit. A KGST-tagországok, ahol a Föld lakosságának egytizede él, a múlt évben megteremtették a kedvező feltételeket a jelenlegi ötéves tervek sikeres teljesítéséhez, ami a következő években a szocialista gaz daság további növekedését jelenti. A szocializmus gazdasági erejének szüntelen növekedése tartós tényező;e lett a világ fejlődésének A szocialista orszá gok jelenleg a világ ipari termel ésé n ek b ozzá vetői egesen egy harmadát nyújt iák. ani' több mint az Egyesült Államok termelése. Egyébként az Egyesült Államokban a múlt hónapban közzétettek ügy jelentést, amely azt mutatja, hogy az USA ipari termelése 1974 utolsó negyedében 12 százalékkal csökkent, ami az eddigi havi legnagyobb visszaesés a II. világháború vége óta. Az, Egyesült Államokban igen gyors ütemben növekedik a munkanélküliség, s nem jobb a helyzet e tekintetben Nyugat-Európában sem. A Német Szövetségi Köztársaságban csaknem 2 millió a teljes, vagy részleges munkanélküliek száma, s hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban is. A nyugati világ gazdasági problémái fokozzák az antikommuniz- mus ideológusainak idegességét. Például Richard í.oewen- thal, az ismert antikommunista már két évvel ezelőtt meghúzta a vészharangot a Die 7,ed című nyugatnémet folyóiratban, amikor azt írta, hogy „infláció fenyegeti a szociális biztonságot és radikalizália a tömegeket.“ Ettől félnek a kupi tál izmus apologétái a legjobban! Ezért állapítja meg Loe- wenthal: „A kor dinamikája megköveteli, hogy átértékel jiik társadalmunk alapszerkezetét, hogy lehetővé váljék folyamatának nagyobb társadalmi ellenőrzést■“ Természetes, hogy ezt a társadalmi ellenőrzést nem a munkásosztály veszi a kezébe, az antikommunista ideológusok nem így képzelik a társadalmi ellenőrzést — ennek a hatalmon levő monopolburzsoázia kezében kell maradnia. Az antikommunista ideológusok, propagandisták a jelenlegi válsághelyzetből a kivezető utat a szociális demagógiában látják, s ehhez elkerülhetetlenül szükségük van a szociáldemokrata pártok segítségére, amelyek révén dezorientálni akarják a dolgozó tömegeket. A már említett Loewenthal hangsúlyozza: „A szoctáldemok ráta vártok esélye csak a pro pnganda elméleti jelkészültségében van. mely propagandának meg kellene magyaráznia, hogy a Keleten megvalósított szocializmus nem képes biztosítani az aktív termelést.“ Ezért van az, hogy az antikommunista propaganda Csehszlovákia vonatkozásában igyekszik leki csinyellni a CSKP KB 1974 novemberi plenáris ülésének eredményeit. Kétségbe vonja társadalmunk távlati fejlődését. A Szabad Európa Rádióállomás szándékosan és megszakítás nélkül mindenféle légből ka pott állításokat terjeszt kádercseréikről, igyekszik befeketíteni a társadalmi szervezetek vezetőit, támadásokat intéz a pártszervek vezetői ellen, mégpedig azzal a céllal, hogy nálunk a bizonytalanság érzését keltse az emberekben. Sláva Voľný éppenséggel kiéli magát a csehszlovákiai szocializmus sorsára vonatkozó különböző prognózisokon. Másrészt viszont Voľný és a hozzá hasonlók a tókés gazdaságnak csak „átmenni nehézségeiről“ beszélnek, noha ezeknek az országoknak hivatalos vezetői, Fordot, az Egyesült Államok elnökéi is ideértve, egybehangzóan elismerik, hogy a jelenkori kapita lizmus válságáról van szó. Mi viszont határozottan haladunk a CSKP XIV. kongresz szusán kijelölt úton. Az állami terv fő feladatait teljesítettük és egyes mutatóit túlteljesítettük. A nemzeti jövedelem 1973hoz képest 5,2 százalékkal, az ipari termelés 6,2 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal, az építőipari munkák terjedelme 7 százalékkal növekedett. A tőkésországokban tapasztalható válság befolyással van a nyers és az alapanyagok behozatalára, amelyeket a tőkés pia cokon kell beszereznünk. E befolyások ellen úgy védekezünk, hogy ez nem történik a-dolgozók kárára. Intézkedéseink realitása gazdaságunk erejét bizonyítja. Nem fagyasztjuk be a béreket, ellenkezőleg: a lakosság jövedelme 4.3 százalékkal növeksd >tt. Nem korlátozzuk a tenne)est, és nem bocsátunk el embereket a munkából, ellenkezőleg: állandó nálunk a mun kaerőhiány, amit mindenki na gyón jól tud. Természetes, hogy problémáink is vannak. A CSKP KB novemberi plénuma rámuta tott ezekre a problémákra. A határozatok amelyeket ennek alapján az üzemi és a falusi pártszervezetek hoztak, rámu tatnak a pártmunka erejére és hatékonyságára. A párt propagandájának, ideológiai munkájának továbbra is ebben az irányban kell haladnia. A vállalati viszonyok között a cél továbbra is: felhasználni az összes rendelkezésre álló tartalékokat, Helyesen, takarékosan gazdálkodni a nyersanyagokkal, különösen a tüzelőanyagokkal, az energiával és a fémekkel. Ugyancsak fontos, hogy a munkaszervezés, a technológiai eljárások elérjék a világszínvonalat. Felmerülhet a kérdés, hogyan függ ez össze az ellenséges ideológiák és az antikommunizmus befolyása elleni harccal. Nagyon is szorosan. Az antikommunista propagandaközpontok minden igyekezete Csehszlovákia fejlődésének kétségbevonására, a szocializmus befeketít ésé re és más, ön. szocialista eszmék terjesztésére irányul. A Nyugaton különböző szocializmusokat propagálnak. Van keresztényszocia- lista irányzat /.. Paohman, de van ., demokratikus szocializmus“ is, az ún. ,,emberarcú szó cial izmus". (Pelikánt. A Szabad Európa adásaira jellemző, hogy az egyes esemé- ményeket és tényeket kiemeli összefüggéseikből, más össze függésekben emlegeti őket, kiforgatja értelmüket, s ezekből olyan következtetéseket von le, amelyekkel igyekeznek bizonygatni az adásokban propagált eszmék helyességét. Kommentárjaikban és híreikben, amelyeket burzsoá osztályszempon- tokból állítanak össze, természetesen igyekeznek elkendőzni ezt a tényt, s úgy állít iák be a dolgokat, hogy „objektiven“ és „pártatlanul" értékelik a helyzetet és az eseményeket. A Szabad Európa adásainak következtetései odatorkollnak, hogy a társadalom dinamikus fejlődése és a jelenlegi ne-, hézségek leküzdése nálunk csak a szocialista rendszernek és a kommunista párt vezető szerepének eltávolításával lehetséges. Propagandánknak ezért meggyőzően bizonyítania kell, hogy a szocializmus az, amely képes megoldani a világ jelenlegi problémáit. Hogy a szocializmus az, amely meghozza a békét és a nemzetközi feszültség további enyhülését. Propagandánknak másrészt le kell lepleznie a kapitalizmus kizsákmányoló és élősködő lényegét, minthogy a kapitalizmus a háború és a konfliktusok forrása a világban. A nemzetközi monopóliumok, m a m m u t kons zer n ek védnöksége alatt fojtja el a demokratikus, haladó, békeszerető és nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az antikommu- nisták és a csehszlovák ellen* forradalmi emigránsok lakájszerepükben nem átallják dicsérni a chilei Pinochet-rend- szert. A Szabad Európa (mint mindig) ezúttal is azzal tűnik ki, hogy igyekszik mentegetni a chilei fasiszta rendszert, s elítélni Allendének valóban népi és demokratikus rendszerét, amely mögé csaknem az egész chilei nép felsorakozott. A feladat tehát elmélyíteni a kapitalizmusnak, mint társadalmigazdasági rendszernek osztálykritikáját, leleplezni a jelenkori kapitalizmus antagonista ellentmondásait. Emellett élesen, meggyőzően és érvelve kell fellépni a kapitalista és a szocialista életmód összehasonlításakor. Van mire hivatkoznunk. A CSKP legutóbbi plénumának határozata, amely tökéletesíti a járadékbiztosítást, szintén számos konkrét adatot szolgáltat ami vonatkozólag, hogy az utóbbi években milyen nagy eredményeket értünk el. HUBERT VRBA M a már a gyakorlatban érvényesül az. amiről a klasszikusok egykor csak álmokat szőttek. A tudás tárgyiasul, a tudomány egyre jobban közvetlen termelőerővé válik. A termelés tulajdonképpen mindinkább a tudomány és a technika érvényesülési területe, az a hatalmas műhe'y és „laboratórium“, amelyben a tudomány és a technika eredményét az ember kiérleli, felhasználja és ellenőrzi. A tudomány új funkciója abban is megnyilvánul, hogy a tudomány Jelentősen hat az emberre, a fő termelőerőre, testet ölt az ember ismereteiben és képességeiben. A párt a jelenlegi időszakban — követve a CSKP XIV. kongresszusának az irányvonalát — a tudományos-műszaki fejlesztés elősegítését a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség és *iz egész társadalom forradalmi feladatának tekinti. Abból indul ki, hogy a gazdaságpolitika része, mégpedig kiemelkedően fontos része a párt általános politikájának. Döntően a gazdaságpolitikán múlik, hogy mi, hogyan es mikor valósul meg az általános politikából. Ám a jó gazdaságpolitikának a ' legfőbb feltétele, a . helyes, adottságainkkal. lehetőségeinkkel reálisan számoló általános politika. Nálunk ma már az egyik is, a másik is a tényleges. viszonyokra épül, tudományosan megalapozott. Azt, hogy mind az általános, mind a gazdasági politikánk menyire az emberért van, minden tekintetben mennyire az ember javát, érdekéi szolgálja, jól példázzák a CSKP legutóbbi plenáris ülésén hozott szociálpolitikai intézkedések is. A. tudományos-műszaki fejlesztést, va amint az egyre jobb gazdasági eredményeket jelentősen elősegíti a kom munistáknak a tömegek köréiben végzett felvilágosító és politikai nevelő- munkája. A beszélgetések, a viták, amelyeken a kommunisták megértetik a gazdasági vezetőkkel egyetértésben kialakított intézkedések célját, sokban előreviszik a gazdasági munkát, a tudományos-műszaki fejlődést. A politikai és a felvilágosító munka főleg akkor hatásos és eredményes, ha együtt A SEGÍTŐTÁRSAK A novemberi plénum szellemében • A szocialista bi igódmozgalom # Érvényesül a tudományos-műszaki fejlesztés jár a személyes példamutatással. Ám ebben a tekintetben is van mire hivatkozni. Elsősorban a szocialista brigádokra gondolunk. A szocialista munka úttörői mindegyik üzemben, mindegyik iparágban megtalálhatók. Eredményesen teljesítik a mozgalom jelszavának mindkét részét: szocialista módon dolgoznak és szocialista módon élnek. Példamutatók. A szocialista brigádok kötelezettséget vállalnak munkahelyük termelési-gaz- dasági feladatainak megoldására, a közösség tagjainak szakmai, politikai, erkölcsi és kulturális nevelésére. Munkájukban egyrészt a termelés nagyarányú fejlesztése, a tudományos-mű szaki forradalom ismereteinek az érvényesítése, másrészt a kulturális forradalom ügyének a szolgálata nyilvánul meg. A brigádok tagjai ma már nem elégednek meg a szakmai ismereteik és képzettségük eddigi színvonalával. Törekvésük: elsajátítani a nagyobb termelékenységhez szükséges ismereteket, megszerezni a nagyobb képzettséget. Ebben a folyamatban egyre inkább eltűnik a munka iránti érdektelenség és az ezzel összefüggő régi és rossz szokás, hogy elég, ha becsületesen ledolgozzuk a műszakot, a többi már nem tartozik ránk. Az érdektelenség helyébe fontolgatás kerül: miképpen javít hatnánk a termelési folyamaton, hogyan könnyíthetnénk a munkán. Mindez azt eredményezi, hogy a munka megszűnik kényszerű kötelesség lenni, az alkotó fontolgatás pedig nemcsak a műszaki dolgozók, hanem mindenki sajátja. így aztán előbb utóbb megszilárdul a munka iránti szocialista viszony, amely tulajdonképpen a szocialista brigádmozgalom alapvonása. E viszony a társadalmi tulajdon védelmével és a takarékossággal párosulva a becsületességben, az öntudatosságban, a munkakészségben, a fegyelemben, valamint az előirányzott tervek következetes teljesítéséljen nyilvánul meg. Azokban az üzemekben, amelyekben a dolgozók tömegesen vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, nemcsak a versenyző közösségeknek, hanem azoknak is egyre jobb a tolje«ít- ménye, akik még nem kapcsolódtak be a mozgalomba. A kollektívák készsé gesen részt vesznek a gyűléseken, fel szólalnak, vitatkoznak. A legjobb brigádok ott alakultak, ahol jól dolgozik a párt helyi szervezete, és ahol a brigád tagjai mind politikai, mind er kolcsi tekintetben kifogástalan színvo nalon állnak. A szocialista brigád tagjai a munka motorjai, a tervteljesítésért, a magasabb szakmai és általános műveltségért folytatott harc katonái. Védik a közösség vagyonát becsületesén, áldozatkészen dolgoznak, új munkamódsz'erekét vezetnek be. A tudományos-műszaki fejlesztésnek is ők a legjobb támogatói. Elmondhatjuk azt is, hogy a tudoiná nyos műszaki forradalom, amely egyre nagyobb méretű, a brigádmozgalom ra Is visszahat. Arra ösztönzi a tagokat, hogy növeljék ismereteiket, tökéletesítsék munkájukat. A kiindulási alap jó. A CSKP XIV. kongresszusa és az SZÍ,KP kongresszusa óta ellelt évek a fellendülés időszakát jelentették. Azon kívül, hogy háttérbe szorítottuk a téves nézeteket, tovább szilárdult a párt egysége, fokozódott a kommunisták aktivitása/ Az ideológiai fronton elért sikerekkel párhuzamosan nagy lépést tettünk előre a gazdasági élet területén. A tudományos-műszaki forradalom érvényesítése egyre kifejezőbben mutatkozik meg a korszerű technológiák arányának nőve kedésében, a nagymértékben automatizált géprendszerek bővülésében, az új munkaformák térhódításában. Az említett időszakban, hogy néhány példát is említsünk, számos munkahelyen bevezették a számvezérlésű megmunkálógépeket, az automatikus számítógépeket, az új típusú teítilgyár- tógépeket, és olyan termelési folyamatokat honosítottak meg, amelyek iránt világviszonylatban nagy az érdeklődés, és amelyek jó hírnevet szereztek a csehszlovák munkásosztálynak, valamint a technikusoknak és a tudósoknak. Száipottevően fejlődött az ipar és a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja. A gépesítés és a kemizálás gyors térhódítása, valamint a biológiai tudományok eredményeinek az alkalmazása lehetővé tette, hogy gyorsan növekedjék a mezőgazdasági termelés. Ez egyébként jól látható a piac ellátottságából. Az elért eredménynek, és a termelés hatékonysága növelésére irányuló munkának nemcsak gazdasági, hanem igen nagy társadalompolitikai jelentősége is van. . Társadalmunkban az irányítás és a termelés egyre magasabb szintet ér el. A tudományos-műszaki fejlődés további növeléséért a kommunistákra az a feladat vár, hogy fokozzuk a párt ideológiai tevékenységét, küzdjünk a külön* féle „elit“, a konvergencia és az olyan elméletek ellen, amelyek tagadni próbálják a tudományos-műszaki haladás osztálytartalmát. Az ideológiai offenzíva fokozása azért is szükséges, mert a két világrendszer versenye a tudományos-műszaki fejlődés területére koncentrálódik. és napjainkban itt mutatkozik meg a legkifejezőbben az osztályszempontból megosztott világ ideológiai harca. A CSKP KB és az SZLKP KB nagy je- lentőségű noveml>eri ülése óta fél év telt el. Az elmúlt időszakban elért eredmények is bizonyítják, hogy a határozatokat következetesen teljesítjük. A párt irányvonalának az érvényesítéséért folytatott küzdelemben jó segítőtársnak bizonyult mind a szocialista brigádmozgalom, mind a tudományos- műszaki forradalom vívmányainak az alkalmazása. BALÁZS BÉLA
