Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám, csütörtök
paii termelési módszerek további fejlesztésére, a tartalékok mozgósttására, (GUSTÁV HUSÁK elvtárs kongresszusi beszámolójából) nyagköltséget fordítottuk. Fordított a helyzet az ííHali gazdaságokban/ ahol ÍOO korona teljesítményre 10 aronával kevesebb anyagráfordításr használtak fel. t haladéktalanul véget kell vetni a formalizmusnak, lejnezni kell az aránytalanságokat az egyes költségek elhasználásában, részletezni kell a kötelezettségvál- ilásokat és biztosítani teljesítésük rendszeres ellenőr- ísét. Külön gondot kell fordítani annak a feladatnak teljesítésére, amely előirányozta az egy termékegy- ígre eső koncentrált takarmány 10 százalékos megta- arítását és naponta egy liter gázolaj megtakarítását linden egyes traktornál. Az első negyedév folyamán javulás állt be a nagy iljesítményű gépek kihasználásában, s minden mező- izdasági üzemben biztosították mind a teljesítmé- yek, mind a költségek figyelemmel kísérését az egyes épek szerint. * Az előttünk álló igényes gazdasági feladatokat, meg- Htozott teltételeik közepette valósítjuk meg, amelyek irgető parancsként igénylik a KB novemberi piénuma atározatainak biztosítását új eszközökkel. A feladatok yen értelmezése egyúttal azt is jelenti, hogy nem íyszeri akcióról van szó, hanem olyan folyamatról, melyben egyre fontosai)!} lesz a megismerő személy erepe, a dolgozók alkotó-kezdeményező hozzáállása. A ^1 számunkra adva van. Lehetőségeinket és a rendel- uzésünkre álló eszközöket ismerjük, ez pedig rnegfe- lő alap ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsük a KB ovemberi határozatait. VIRICH FARSKY, az Agroprogres igazgatója: „Bátran vállaljuk a jövő feladatait” Az Agroprogres vi- onylag kis vállalat até Klasybam (Arany Uász) a Dunajská reda-l (dunaszerda ilyi) járásban. Btisj- » nevét azzal érdé- elte ki, hogy alapi sától kezdve a ha dás hordozójává cárt válni a mező »zdaságban, ami iszben sikerült is. P& groprogres edtllgj jlődésének útjál yan mérföldkövek >m jelzik, mint a feli-csallóközi nagy te- iletű öntözőberende- ■s üzem!», «clyezés^, ; első hűtőtárolók egépítése a mezőgazdaságban, korszerű sertéshizlal- ik építése, valamint a progresszív szerkezetek az uni- »rzális mezőgazdasági épületekhez. A vállalat feladatai a jelenlegi időszakban nagyok, >hezek, de egyúttal szépek is. Elsősorban a felső-csal- közi öntözőrendszer teljes kihasználásáról kell gon* tskodnunk, amely hazánk legnagyobb öntözőreaidsze- » Az öntözés kihasználása és az elért eredmények empontjából eddig mindig az élen haladtunk, fő ered- knyeket értünk el valamennyi öntözött növénynél, sóként vezettük be a búza és az árpa nagy területű itözését, bebizonyítva ennek az öntözésnek az indo- iltságát ha azt megfelelő időben és Jó minőségben gzik. Rendkívül jó eredményeket értünk el a szántó- ldön telepített intenzív legelők öntözéses hasznosítá- ban, ami a mi körzetünkben szintén újdonságnak szá- ított. A felső csallóközi öntözőrendszer területén a korrépa és az évelő takarmányok termesztését önzés nélkül ma már el sem lehet képzelni. Vállalatunk eredetileg az öntözés üzemelésének bizto- ására létesült. Azonban nagyon gyorsan megértettük, gy az öntözés kiegészítő tevékenység nélkül túlságo- n idényjellegű munka, amit még az időjárás szeszé- 31 is gy-akran megszakítanak. Az embereknek viszont ész évi, állandó foglalkozásra, rendszeres kereseti rrásra van szükségük. A járási szervek aktív támp- itásával sikerült ilyen kiegészítő tevékenységet kifejil. Ezzel jó gazdasági alapot teremtettünk a válla- : számára, s ugyanakkor az öntözéshez szükséges inkaerőt is stabilizáltuk. Az öntözésben elért jelenle- sikereink nem kis mértékben annak köszönhetők, gy például az a gépész, aki 1965-ben a kivitelezőátvette a szivattyúállomást, még ma is gépész ezen állomáson, ismeri annak minden csavarját, s ott- nosan érzi magát a gépházban. Az öntözési idényen vül átmegy a műhelybe dolgozni, ahol jó keresetet itosító szakmunkát végez. \ kiegészítő termelés eredeti formája jelentős ága- ttá fejlődött. Az útkeresés bizonytalan időszaka után termelési program stabilizálódott, s ma az állatte- észtési objektumok és berendezések építésére irá- ul. \ termelési ágazat fejlesztésének első szakaszában gy jelentősége volt a magyarországi- agárdi Agro- mplex vállalattal kialakult kooperációnak, melynek retében zárt állományforgójú sertésfarmokat építet- ík. A kooperációs szerződés megkötését az SZSZK izőgazdasági ós Élelmezésügyi Minisztériuma kezde- myezte. Az eredmény néhány komplett farm és több (önálló épület, amelyeket agárdi barátainkkal közö- í készítettünk el és szereltünk össze. Ezeket a farokat nemcsak nálunk, hanem Lengyelországban és lgáriában is megtalálhatjuk, ahová szintén közösen illítottuk őket, § ebben az évben a Szovjetunióba inyuló közös szállításokat is elkezdjük. A jelenlegi Időszakban a termelés döntő részét ra- sztott faszerkezetek és ilyen rendszerű szarvasmar- •istállók képezik. Amíg a sertésfarmokat magyar vdokumentáció alapján készítettük, addig ezek az új Illetek saját műszaki fejlesztésünk eredményéi. Az el- jelenleg szériában gyártott épület belső szélessége méter, elsősorban növendékállatok Istállózására >lgál, de más csoportok számára Is alkalmas. A lég- zelebbi napokban kezdjük el a tartóoszlop nélküli 15 m széles épület prototípusát, s a második félévben elkészítjük a 24 méter szélességű épület pro-totípusát, ugyancsak tartóoszlopok nélkül. Megoldottuk két vagy több ilyen épület egybekapcsolását is momoblokkokba, s* a minisztérium dolgozóinak, valamint a tervezőknek egybehangzó véleménye szerint ez a szerkezeti megoldás alkalmas lesz bármilyen termesztési technológiához és bármilyen állatállomány számára. Jelenleg különböző megfigyelőállomásokon végzik az egyes elemek ellenőrzését; feltételezzük, hogy ezek az ellenőrzések jó eredményekkel járnak. Felkészültünk arra is, hogy szükség esetén az egyes elemeket a hazai normáknak megfelelően átalakítsuk, illetve azokat újból megoldjuk. Az új, haladó megoldások bevezetése a beruházások területén nem könnyű feladat. Mindenki jobban bízik a kipróbált és bevált dolgokban, amilyeneket már más beruházónál látott. Mi nehéz utat választottunk, nem járunk kitaposott ösvényen. A mi szerkezeteinkben fával helyettesítjük az acélt és a nehéz vasbeton-szerkezeteket, s ezzel csupán az 1975. évben több mint 2000 tonna acélszerkezetet takarítunk meg. Emellett a ragasztott fakonstrukciók élettartama feltehetően hosz- szabb, mint az acélszerkezeteké, s a karbantartási költségek is alacsonyabbak. E szerkezetek építéséhez nincs szükség első osztályú faanyagra, részben lomblevelű faanyagot is felhasználhatunk. A ragasztott fa- szerkezetek sztatikal szempontból is megfelelők, s kedvezőbb mikroklímát alakítanak ki az istállókban, mint az eddig használt anyagok. A jelek szerint a ragasztott faszerkezetek gyártása a következő ötéves tervben Is fő termelési ágazatunk marad. Ezek a faépületek az istállókon kívül más célokra is megfelelnek, az agrokémiai központokban megoldhatóvá teszik az olyan raktárhelyiségek felépítését, ahol más szerkezeti anyagok nem Is használhatók. Egy újabb gyártási vonal bevezetésével rövid időn belül növelni akarjuk a termelés kapacitását, egyúttal pedig csökkenti a termelési költségeket, ami által szerkezeteink lesznek a legolcsóbbak a mezőgazdaság számára alkalmas szerkezeti megoldások közül. Intenzíven foglalkozunk továbbá a nálunk készülő épületek technológiai berendezéseinek megoldásával. Ezen a szakaszon szorosan együttműködünk a prelouői Ágra vállalattal, valamint magyarországi kooperációs partnereinkkel, ahonnan nagy teljesítményű légtechnikai berendezéseket, etetőberendezéseket és egyéb felszerelést hozunk be, s ahová szerkezeteinket és fa- lemekeinket szállítjuk. Emellett saját fejlesztésű beren- deaési egységeink is vannak, ilyenek például a sertés- elletők és a malacnevelők berendezései, amelyek iránt a beruházók részéről állandóan nagy az érdeklődés. Az utóbbi hónapokban a MIELE osztrák céggel együttműködve megkezdtük a 9 és 12 férőhelyes karusszel- rendszerű fejőkomplexumok gyártását, amivel az importhoz viszonyítva lényegesen csökkentettük azok árát. A nálunk gyártott fejőberendezés olcsóbb, mint a használatban levő más, hasonló l»erendezések. Ebben az éviién a fejőberendezések gyártásában kereken 5 millió devizakorona értékű megtakarítást érünk el. További nagy feladatok várnak ránk az önlözéstech- nlka fejlesztése terén. Ma már a mezőgazdaság más területein alkalmazott technikához viszonyítva nem felel meg az olyan öntözés, melynél az emberek több tonna súlyú csövet hordanak a vállukon sáros talajon, derékig érő, esetleg ennél is magasabb, nedves növényzetben. Az ipar ezen a szakaszon adósa maradt a mezőgazdaságnak, s az alkalmazott technika szempontjából nagyon lemaradtunk. Az öntözés az agrotechnika egyik leghatékonyabb és egyúttal legdrágább intézkö dése. Viszont olyan furcsa helyzetben vagyunk, hogy a műszakilag jól felszerelt és részben automatizált szivattyúállomások mellett vállon hordjuk a csöveket a végtelen mezőkön. Ugyanakkor egész sor hatékony nagy területű öntözőberendezés létezik a Szovjetunióban, Bulgáriában, az NDK bán és Magyarországon, csak mi maradtunk le a fejlődésijén, s ezeket a progresszív gépeket nem is importáljuk. E sajnálatos műszaki helyzet következtében még bérkedvezinényekkel is nehezen tudunk munkaerőt biztosítani az öntözéshez. Elképzeléseink olyanok, hogy örömmel fogadnánk Ilyen nagy teljesítményű öntözőberendezéseket, s ezekkel biztosítanánk az öntözést az efsz ek és az állami gazdaságok területein szolgáltatás formájában. Mivel tagvállalatokról, vállalatunk társtulajdonosairól van szó, ez a szolgáltatás az önköltségek terjedelmében, tehát nagyon olcsón történik. A Zlaté Klasy-i Agroprogres tevékenységének rövid ismertetéséből kitűnik, hogy munkafeladata stabilizálódott, és világos perspektívája van a következő ötéves tervidőszakra. A vállalatnak ma már erős és jó teljesítményt nyújtó munkakollektívája, erős és jól működő pártszervezete, hozzáértő műszaki káderalapja van, nem hiányzanak tehát a feltételek az idei év feladatainak és a következő ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljeseítéséhez. TÓTH JÁNOS, a Rapovcei Efsz elnöke, luceneci (losonci) járás: „Maradéktalanul kihasználjuk a társulásból származó előnyöket” Ebből az alkalomból összevont szövetkezetünk állat- tenyésztéséről, illetve szarvasmarha-tenyésztési programunkról szeretnék néhány szót szólni. A mi vidékünkön nagy hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek, különösen a tehenészetnek, de a társulás előtt mindhárom szövetkezet eléggé kicsi volt ahhoz, hogy nagyüzemi szintre emelje ezt a fontos ágazatot. A társulás előtt különböző eredményeket értünk el az egyes gazdaságokban. Legjobb volt a kismúlyadi részleg, ahol törzstenyészetünk is van, s ahol tenyészbikákat Is nevelünk. Jó alapunk volt tehát ahhoz, hogy a tehenészetet ki bővítsük, régebbi típusú istállóink azonban már nem feleltek meg a mai kor követelményeinek, s a munkaerőhiány is arra késztetett bennünket, hogy a kismülyadi részlegen betervezzük egy 400-as tehénfarm megépítését. Meg kell említeni, hogy egyesült szövetkezetünknek is mindössze 1300 hektárja van, az is változatos domborzati viszonyok között, s talajaink is nagyon eltérő összetételűek. A kismúlyadi részlegen mutatkozott rá lehetőség, hogy a szarvasmarha-tenyésztés bővítése céljából intenzív legelőt telepítsünk* Az említett építkezésre nem találtunk kivitelező vállalatot, ezért azt saját erőnkből oldjuk meg. így aztán ezzel az építkezéssel több gondom van, mint az egész szövetkezet vezetésével. Szerettük volna terv szerint, idejében befejezni, mert telién- állományunk a terveknek megfelelően állandóan növekszik, és már komoly prob léniákat o*oz az elhe lyezésük. A legtöbb problémát az okozta, hogy a tervező hiva tál többször is átdol gozta mind a csarnok, mind pedig a fejöház tervét. Először halszálkás fejőházat terveztek, később a karusszeles megoldások között válogattak, végül is a Rotamilette rendszerű fejőberendezések mellett maradtunk. Sajnos, ennyi átdolgozásnál különböző félreértések csúsztak be, és szinte hetenként, kéthetenként kellett hívni a tervezőket, hogy véglegesítsék a tervo- ket. Ez némileg érthető is, hiszen a technika napról napra fejlődik, de a valóság az, hogy ez nekünk sok időt vesz el, s azt a programot, amit mi elfogadtunk, nagyon nehéz lesz ezen a téren megvalósítani. A közép szlovákiai kerületben és a járásokban tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy itt viszonylag kevés gondot fordítottunk a talajrendezésre. Ha az ember végigmegy itt a Csallóközön, a dunaszerdahelyi vagy a komáromi járásban, egy kicsit talán fáj is a szíve, amikor gyönyörű, elrendezett csatornákkal, öntözőberen- désekkel ellátott parcellákat lát. Mindez megvan már jó pár éve és mi ezeket az akciókat, csak mostanában kezdjük. Nálunk is kidolgozták már az ún. nagyterületű öntözési rendszer tervét, megvalósításuk folyamatban van, de sajnos ez még sok üzemet kihagy, s úgy gondolom, legalább még egy ötéves terv kell ahhoz, hogy ezeket a problémákat is megoldják. Határozottan kihat ez a gazdasági eredményekre is. Mi ezeket a problémákat nem tudjuk megoldani, a nagyobfc dűlőket sem tudjuk megteremteni és mindez jelentősen fékezi az előrehaladásunkat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jelenlegi feltételek közepette nem érünk el jó eredményeket, hiszen szövetkezetünk cukorrépát is termel. Volt olyan parcellánk a múlt évben, amelyen 700 mázsát értünk el, s átlagosan 500 mázsán felül termesztettünk. Búzából 60 mázsás hozamú táblánk is volt, de olyan is, ahol csak 22 mázsás hozamot értünk el Mindez- azt bizonyítja, hogy kiváló eredmények ér hetük el, ha a tervezett növény számára megfelelő talajt választunk. Ebben az évben a gabonafélék jobbaknak mutatkoznak, mint tavaly. Egyedül a cukorrépával van probléma, ugyanis 27 hektárt ki kellett kul- tivátoroznunk és újra vetnünk A gyorsabb fejlődés szempontjából az is problémát jelent, hogy szövetkezetünkben, ahol 25 műszaki dolgozó van, csupán egyetlennek van főiskolai végzettsége, a többiek gyakorlati, esetleg technikumot végzett szakemberek. Ez többnyire régebbi mulasztások következménye. Most már igyekszünk az egyesült szövetkezetbe fiatal munkaerőket, főiskolát végzett szakembereket szerezni. Az idén már kapunk is egyet, jövőre pedig egy további főiskolás felvételére van szerződésünk A szövetkezet káderellátása érdekében 10 lakásegységet fejezünk be ebben az évben, egy hatos- és egy négyes blokkot, elsősorban a fiatal szakemberek számára, akik határozottan Jobban megértik a gyors fejlődés követelményeit, s kezdeményezően viszonyulnak az újabb technológiák alkalmazásához. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban annyit szeretnék még megjegyezni, hogy járásunkban létezik egy igen egészséges kooperációs folyamat, azzal a céllal, hogy az épülő új farmok számára a feketetarka és a szlováktarka keresztezésével nagy hasznossági! egye- deket neveljenek. Ezt úgy oldja meg a járásunk, hogy a múlt év folyamán Látkyban megalakult egy szövetkezet, amelynek kiváló legelői, rétjei vannak, s ahol az éghajlati feltételek Is nagyszerűek arra, hogy egészséges üszőket nevelhessünk ezeknek a farmoknak a feltöltésére. Ez az akció már szépen megindult, jól működik. A ml szövetkezetünkben is van egy borjúne- velde, onnan is elviszik a feketetarka, illetve a keresztezett üszőket ebbe a szövetkezetbe. A takarmányalapról természetesen magunknak kell gondoskodnunk. Ezzel kapcsolatban néhány megjegyzésem lenne a kukoricaprogram teljesítésének feltételeihez. Úgy tapasztaljuk ugyanis, hogy a Jugoszláviából vagy Franciaországból behozott, melegebb éghajlaton nevelt hibridek a mi szélsőséges vidékünket nem nagyon bírják. Járásunk déli része tulajdonképpen kukoricatermesztő vidék, mégsem sikerül a kukoricatermesztés, csak kis területeken tudunk jó eredményeket elérni, de hozamaink gyengék nagy általánosságban. Nem hinném, hogy csak az agrotechnikában és a tápanyag ellátásban lenne a hiba, de talán járási méretekben is jó volna ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkozni, különösen akkor, amikor a vásárolt vetőmag ára 400-tól egészén 3000 koronáig ingadozik métermázsánként. Szövetkezeteinkben ez elég komoly befektetés, s ha nem tudunk megfelelő eredményeket elérni, gazdaságunkat ez határozottan károsan érinti. Mi a szövetkezetek egyesülésével kialakult kedvező feltételeket maradéktalanul ki akarjuk használni, s úgy gondolom, hogy a felsőbb szervek segítségével sok tartalékot tudunk még mozgósítani az egész társadalom javára a mi sajátos feltételeink között. Tóthpál Gyula felvételei
