Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám, csütörtök

Jl púi poBlíMja a mezőgazdaságban következetesen az intenziiikátásra, az az ésszerűsítésre, a tudományos—műszaki haladás érvényesiléséie Irinyid“

NÉMETH JENŐ, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettesei

„A biológiai minősítés jó termést ígér”

A* ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében a növénytermesztés terve az eredeti előirányzatnál igényesebb feladatokat tartalmaz. E feladatok teljesítésére már a téli, majd a tavaszi időszakban kialakultak a feltételek.

A politikai-szervező munka során az irányító szervek és a mezőgazdasági szervezetek figyelme elsősorban a gabonaprogramra, a fehérjetartalmú takarmányok termelésének fokozására, valamint a szálas takarmányok, a cukorrépa, az ipari és a különleges növények termesztésének fokozására összpontosult.

A mezőgazdasági szempontból szélsőségesen kedvezőtlen ősz nagyon érzékenyen érintette a növénytermesztést, és negatív hatását a legmesszebbmenő igyekezet ellenére sem sikerült teljesen áthidalni. Azzal, hogy ősszel 30 000 hektáron a búzát és 3000 hektáron a rozsot nem sikerült elvetni, más lett az elvetett gabonák összetétele, és a növényforgó eddigi rendszerét is megbontottuk, A nagyobb hozamú búza helyett kénytelenek voltunk kisebb hozamú tavaszi árpát, tavaszi búzát és zabot vetni.

A tavaszi munkák a kedvezőtlen idő következtében ja közép- és a kelet-szlovákiai kerületben nagyon elhúzódtak, Elsősorban azokban a körzetekben rosszabb a helyzet, ahol ősszel és tavasszal árvizek voltak.

A vetőmaggal kapcsolatban a múlt év kedvezőtlen hatását sikerült áthidalni. Rendkívüli intézkedések segítségével és a vetőmagok fokozott behozatalával biztosítottuk, hogy a hüvelyeseket, a cukorrépát a napraforgót, a lent és a többi növényt a tervezett területen fogjuk termeszteni. A kedvezőtlen éghajlati viszonyok következtében a kelet-szlovákiai kerületben mintegy 7000 hektár tavaszi gabona vetése elmaradt.

Az ősziek aránylag jól teleltek. A kedvező feltételek r— enyhe tél, valamint a kora tavaszi vegyi, biológiai és mechanikai növényápolás — a nem kielégítő minőségű talajelőkészítés és a kései vetés káros következményeit kiegyenlítették. A legjobb minőségű búzák a nyugat-szlovákiai kerületben vannak. Az április elsején végrehajtott biológiai leltározás szerint az I. osztályba 60,5 százalék (tavaly 58,3j, a II. osztályba 30,8 (tavaly 34,8), a III. osztályba 0,2, a IV. osztályba 1,3 s végül az ötödik osztályba 1,2 százalék sorolható.

A közép-szlovákiai kerületben a következő a helyset: I. osztály — 42,3, II. osztály — 33,4, III. osztály

— 18,6, IV. osztály — 2,6 és az V. osztály 3,1, százalék. Legrosszabb a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben, ahol az említett osztályokba az ősziek 29,8, 30,5, 21,5, 9,5 és 8,7 százaléka sorolható.

Az ősziek e biológiai minősítése alapján elvárhatjuk, hogy a nyugat- és a közép-szlovákiai kerületben az Idei hektárhozamok megközelítően elérik a tavalyiakat, de a kelet-szlovákiai kerületben az 1974. évnél megközelítően 10 százalékkal kisebbek lesznek. Az elmúlt évhez viszonyítva az őszi rozsnál kb. 10, a repcénél pedig 20 százalékkal lesz kisebb a termés, az utóbbinál elsősorban a hiányos növényzet következtében. Az évelő takarmányokból is kisebb hektárhozamokat várunk.

A feltételezett terméshozamok természetesen még nem véglegesek. A minőségi növényápolás, a műtrágyázás, a gyomok, a betegségek és a kártevők elleni hatásos védekezés még átlagos időjárás esetén is jogossá teszik a reményt a jó termésre.

Jelenleg figyelmünket elsősorban a még el nem vetett növényekre kell összpontosítanunk, mégpedig úgy, hogy minden földterületet maximálisan kihasználjunk. Megkülönböaetetett gondot kell fordítani a biológiai, a vegyi és a mechanikai növényápolásra, mindig a körülményeknek és a szükségnek megfelelően. Minden erőt az évelő takarmányok begyűjtésére kell összpontosítani úgy, hogy maximálisan érvényesüljenek az új begyűjtési és tartósítási technológiai eljárások.

A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése az elmúlt év novemberéljen ismételten hangsúlyozta, menynyire fontos önellátottságunk fokozatos növelése a gabonatermesztésben, és ezzel párhuzamosan az élelmiszerek előállításában. E határozatok teljesítése megköveteli az egyensúlyt az állattenyésztés és a növénytermesztés között, a külföldről behozott növényi termékekből pedig az export fokozását.

E célok elérésére fő erőinket a kukorica- és a répatermő körzetekre kell összpontosítani, ahol a legfontosabb növények döntő többségét termesztik. A növény- terjnesztés fokozására a szakosítást, az összpontosítást és a kooperációs lehetőségeket is fel kell használni. Itt elsősorban a gabona, a silókukorica, az olajosok, a cukorrépa és az évelőtakarmányok termesztésére összpontosul a figyelem.

Célunk az, hogy a gabonaneműek vetésterületének csökkentésével, a hektárhozamok növelésével a hatodik ötéves tervidőszakban, vagyis már 1978-ban gabonafélékből önellátók legyünk. Ehhez az évi termelésnek el kell érnie a négymillió tonnát. Hasonló céljaink vannak a többi növény termesztésével kapcsolatban is, és rtméljük, hogy ezeket is sikerül elérnV,

ÖLLÉ GYULA, az SZLKP Dunajská Streda i (Dunaszerdahelyi) Járási Bizottságának . titkára:

„Nem egyszeri akcióról, hanem folyamatról van szó”

A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban elért eredményeink egyértelműen azt bizonyítják, hogy az ötéves tervidőszak eddig eltelt négy éve járásunk mezőgazdaságában a soha nem látott ütemű fejlődés időszaka volt. Ez nemcsak az intenzitásra, a munkatermelékenységre, hanem a jövedelmezőségre, valamint az alkalmazott technikára, technológiára és a munkaszervezés módszereire is vonatkozik.

A mezőgazdaságban elért eredményeink egyöntetűen bizonyítják, hogy járásunk politikai és gazdasági vezetése alkotó módon értelmezte a CSKP XIV. kongresz- szusán elfogadott politikai-gazdasági irányvonalat, nem elégedett meg az eredet] feladatok teljesítésével, hanem a termelőerők fejlődésének átértékelése alapján a feladatokat évről évre újrafogalmazta, arra töreked . ve, hogy az adott lehetőségeket maximálisan kihasználja.

Az eddigiekhez hasonló törekvés fogja vezetni íoválv bi tevékenységünket Is, ezért a hosszabb távlatú feladatok megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy ismerjük azokat a forrásokat, melyek az ötéves terv eddigi folyamán elért dinamikus fejlődést biztosították. Ezek közé tartozik:

9 az a kölcsönös bizalom és alkotó lelkesedés, amely az elmúlt másfél évtized során, főleg a válságos

1968—69-es években a járási pártbizottság következetes és elvszerű tevékenysége alapján a járás politikai atmoszférájában kialakult,

0 a politikai és gazdasági vezetés szerves egysége mind a járási irányítás, mind pedig az egyes üzemek szintjén,

0 a döntő láncszem helyes megválasztása és következetes érvényesítése a feladatok meghatározásakor és kivitelezése során egyaránt,

• a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak rugalmas és egybehangolt megvalósítása a járős félté telei között,

0 a politikai, szakmai képzés rendszeres biztosítása járási és üzemi szinten egyaránt,

0 végül pedig, s nem utolsósorban az össztársadalmi, üzemi és személyes érdekek következetes egybehangolása és az ebből fakadó igényes termelési terv és elkötelezettség.

A CSKP KB novem- •'

béri plenáris ülésének határozatait minden alapszervezetünk lebontotta és megtárgyalta az értékel# taggyűléseken. Ezek- a taggyűlések egyúttal azt is megmutatták, hogy a járási pártbizottság plénuma januári ülésén elfogadott feladatok teljesíthetők. A taggyűlések eredményei bebizonyították, hogy a já rásban adottak a feltételek a további minőségi fejlődéshez. A pártszervek és a párt- szervezetek az 5. ötéves terv feladatainak igényességéből kiindulva nagy figyelmet fordítanak a párt vezető szerepének megszilárdítására a gazdasági életben, s konk- rét intézkedéseket fogadtak el az ellenőrzések következetességének fokozására. A novemberi plénum határozatait a vezető gazdasági dolgozókkal is megtárgyalták és saját intézkedéseket dolgoztak ki a határozatok teljesítésére. A jóváhagyott Intézkedések a termelés fokozására, az anyagokkal és az energiával való takarékosságra, a tudományos-műszaki Ismeretek érvénye sítésére és a termelési költségek csökkentésére irányulnak.

A CSKP KB 1974. novemberi plenáris ülése határozatainak megtárgyalásakor az elért politikai-gazdasági szintből indultunk ki. December folyamán körzeti gyűléseket rendeztünk az alapszervezetek elnökei és a járási pártbizottság aktivistái számára, s az alapszervezetek elnökei háromnapos internátusi iskolázáson vet tek részt. Ezek az akciók megelőzték a járási pártbizottság plenáris ülését. Rendszeresítettük az alapszer« vezetek elnökeivel a havi aktívaértekezletet, ezzel is erősítjük személyes kapcsolatainkat. A járási párlbi- zottság plenáris ülésén elfogadott határozatokban lebontottuk járásunk feltételeire a KB novemberi határozatait. A februárban és márciusban megtartott alapszervezeti értékelő gyűlések bebizonyították, hogy az egész párttagság pozitívan értékeli a KB anyagát, és olyan nézet alakult ki a párttagok és a dolgozók körében, hogy pártunk Központi Bizottsága helyesen mérte fel az ország helyzetét és ennek megfelelően választotta meg a követendő utat. Bebizonyosodott, hogy járásunk politikai vezetése helyesen járt el akkor, mikor elsődleges feladatnak tűzte ki a CSKP KB határozatainak mély megismerését, lényegének elsajátítását és az abból eredő igényességet az 1975-ös gazdasági terv bebiztosítása érdekében. Az értékelő taggyűlések felmérték és ellenőrizték az elmúlt évben végzett páí't- munka eredményeit, és — összhangban a CSKP KB novemberi plenáris ülésének határozataival — meghatározták a fő feladatokat az 1975-ös évre. Alapszervezeteink az elvégzett elemzésekből kiindulva tevékenységük fő tartalmát a következőkben határozták meg:

0 tovább mélyíteni a párt vezető szerepét » társadalmi élet minden területén,

• tovább szilárdítani az alapszervezetek politikai, eszmei, szervezési és akcióegységét, a lenini normák következetes érvényesítésével.

• fokozottabb figyelmet fordítani a pártgyúlések előkészítésére. Elérni azt, hogy a taggyűlések a pártszervezetek parlamentjévé váljanak, s minden fontos kérdésben előre elvégzett elemzés alapján döntsenek,

0 rendszeresen általánosítani a politikai-szervező és eszmei-nevelő tevékenység legjobb tapasztalatait, alkalmazásukkal és átadásukkal emelni a pártmunka hatékonyságát,

0 a CSKP KB határozata szellemében megkülönböztetett figyelmet szentelni a tagság mennyiségi és minőségi fejlesztésének.

Az 1975-ös gazdasági terv igényes feladatait csakis a párt vezető szerepének maradéktalan érvényesítése által s a gazdasági terv szerepének hangsúlyozásával lehet biztosítani. Elsősorban azzal, hogy biztosítjuk a járási terv lebontását minden egyes munkahelyre, ahol a dolgozók megismerik saját feladataikat és a feltételeket, amelyek közepette a kitűzött feladatokat megvalósítják. Ennek érdekében hatékonyabban kell ki- . használni az anyagi érdekeltség összes formáit. Hatékony intézkedéseket kell foganatosítani a meglevő alapeszközök jobb kihasználására, a termelés intenzitásának növelésére, az anyagok és üzemanyagok gazdaságos felhasználására.

A növénytermesztésben a fő figyelmet továbbra is a gabonafélék termesztésére összpontosítjuk, s a szemesekből 60 mázsás átlaghozamot akarunk elérni. A kukorica termesztésében különös figyelmet fordítunk az egyedszámok biztosítására, hasonlóan a cukorrépa termesztésében is, ahol az öntözött területeken az egye- dek számát százezerben, más területeken 80 000-ben határoztuk meg. Célunk ez évben az 500 mázsa átlagos hektárhozam elérése járási viszonylatban.

A takarmánytermesztés területén az egyéves takarmányok mellett a legfőbb gondot az évelőtakarmányok termesztésére fordítjuk. Célunk, hogy egy hektár területről legalább 80 mázsa szénát vagy takarmánylisztet biztosítsunk. Pontos időrendi harmonogramot dolgoztunk ki a meglevő szárítóberendezések maximális kihasználására. A lucernatermés többi részét hideg levegővel fogjuk szárítani és tető alatt tárolni; ezzel az eljárással legalább 10 százalékos fehérjetartalmat akarunk biztosítani. Az évelő takarmányok termesztésében tapasztalataink alapján az eddigi négyéves ciklusról a kétéves ciklusra térünk át.

Járásunkban jelentős területen termelünk zöldségféléket is. E termelési ágazat társadalmi jelentőségének megfelelően mezőgazdasági üzemeink nagy gondot fordítanak nemcsak a megfelelő tápanyagellátásra, az öntözésre és növényápolásra, hanem nagy terméshozamot biztosító fajták kiválasztására is. Lényegesen bővítik a fóliasátrakban hajtatott zöldségfélék termeszté,- sét. Továbbra is nehézségek mutatkoznak a szükséges termelési technika beszerzésével kapcsolatban és az értékesítés szavatolásában. Mezőgazdasági üzemeink e problémákkal kapcsolatban hatékony intézkedéseket várnak a felsőbb szervektől.

Az állattenyésztés szakaszán fő célkitűzéseink a tervben előírt állomány biztosítására, a szarvasmarha- és sertéstenyészprograin megvalósítására, a hasznosság növelésére, az elhullás csökkentésére és a munka hatékonyságának fokozására irányul. A tejtermelésben célunk, hogy elérjük a múlt évi 3522 literrel szemben a 3550 litert egy istállózott tehénre ebben az évben. Ez év április végén az átlagos napi tejhozam 9,4 liter volt tehenenként és állandó növekvő irányzatot mutat. A tejtermelés az 1975-ös évben a várakozásnak megfelelően alakul, s így megvan minden feltétel ahhoz, hogy az egész évi tervet teljesítjük, sőt túl Is lépjük. Ez azért is nagyon Igényes feladat, mert egy hektár mezőgazdasági földterületre több mint 800 liter tejet adunk el.

Ami az állattenyésztés árutermelését Illeti, a járás mezőgazdasági vállalatai az első negyedévben 15 472 liter tejet adtak el a tavalyi 14 995 ezer literrel szemben. A tejeladás az első félév végéig eléri a 34 500 ezer litert. A húseladás — baromfihús nélkül — az első negyedévben 72 781 mázsát tett ki, ami 358 mázsával több az azonos év időszakához viszonyítva. Az év végéig a húseladás 321 150 mázsára növekszik, ezzel teljesítik a tervet, s egyúttal 12 456 mázsával túlszárnyaljuk a megelőző évben elért szintet. A tojáseladás terén szintén jelentős növekedés tapasztalható.

A mezőgazdasági termelés tervezett növekedésével összhangban több fontos beruházás van folyamatban járásunk területén. Ezek között 18 hangártároló szerepel, amelyek felépítése nagyban hozzájárul a szemesek tárolásával kapcsolatos problémák megoldásához. A hangártárolók építéséhez hat szövetkezet már biztosította az acélkonstrukciókat,, a többi üzem részére a galántai GTÁ fogja leszállítani még az aratás előtt. Az eredeti terven túl az Agroprogres további öt faszerkezetű hangártárolót is épít Nagylégen az efsz-ek kooperációja keretében. További feladat öt tehénfarm rekonstrukciója, a munkák már ezeken az építkezéseken is elkezdődtek.

Az efsz-nek és állami gozdaságok beruházási tervei az egyes körzetek kooperációs tanácsai keretében készültek. A 7600 férőhelyes szarvasmarha-hizlalda építésével kapcsolatos kooperáció mind jogi, mind pénzügyi vonatkozásban tető alá került, s a tagalap az érdekelt élelmiszeripari vállalatokkal és a felvásárló vállalattal is kibővült. Az Agrofrigor tagalapja ebben az évben nem bővül, de ez a közös vállalat fokozatosan átveszi a védnökséget a zöldség- és gyümölcstermesztés felett az egész járásban.

A mezőgazdasági termelés intenzitásának növelése azt is megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek a hatékonyság és gazdaságosság kérdéseinek. Ebből a szempontból az egyes vállalatok között jelentős eltérések tapasztalhatók. Jelentős azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a takarékosság és a hatékonyság növelésével kapcsolatos feladatokat formálisan értelmezték, és az ezen a szakaszon tett kötelezettségvállalásokat nem értékelték és ellenőrizték rendszeresen. Ez mindepek- előtt az efsz-ekre vonatkozik, ahol 100 korona teljesítményre az előző évihez viszonyítva 1 koronával több