Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám, csütörtök
ANDREJ GROMIKO KREISKY KANCELLÁRRAL TANÁCSKOZOTT A LAOSZIAK AZ AMERIKAIAK TÁVOZÁSÁT KÖVETELIK Bécs — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — aki hétfőn és kedden amerikai kollégájával, Klssingerrel tárgyalt az osztrák fővárosban — tegnap délelőtt hivatalában felkereste Bruno Kreisky osztrák kancellárt. Találkozójukon a kél ország közötti jó viszonyt tükröző barátságos légkörben áttekintették a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatait és tárgyaltak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió figyelemmel kíséri és támogatja a semleges Ausztriának az európai enyhülés érdekében kifejtett fáradozásait és a két ország közötti együttműködés fejlesztésére törekszik. Bécsben figyelemre méltónak tartják, hogy a szovjet külügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában, csakúgy mint Kreisky kormányfőnél tett látogatásakor hangsúlyozta az osztrák államszerződés jelentőségét, amely Gromiko szavai szerint „a független és semleges Ausztria létének szilárd alapját képezi“. Gromiko a ballhausplatzi mi niszterelnökségi épületből a sehwechati repülőtérre hajtatott s onnan déli fél tizenkettőkor külttnrepíilőgéppel vissza utazott Moszkvába. KISSINGER VILLÁMLÁTOGATÁSA AZ NSZK BAN Bonn — Henry Kissinger Amerikai külügyminiszter, Gro- iniko szovjet külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól Bécs- ből Bonnba utazott. A Bonn közelében levő Gymnich-kastély- ban munkavacsorán, találkozott nyugatnémet kollegájával, Huns- Dietrich Genscherrel, s három ós félórás eszmecserét folytattak. Az amerikai diplomácia vezetője ezt követően találkozott Helmut Kohl CDU-elnök kel, valamint a két ellenzéki párt parlamenti csoportjának vezetőjével, Kari Carst^ns-szel és Richard Stücklennel. Kissinger ós Genscher esz . mecseréjéről nem adtak ki hivatalos közleményt, jól tájékozott körökben azonban úgy értesültek, hogy az amerikai külügyminiszter elsősorban Gro- mikoval tartott bécsi eszmecseréjéről tájékoztatta nyugatnéNyugatnémet anarchisták bűnpere Bonn — Tegnap reggel Stuttgartban megkezdődött a nyugatnémet anarchista banda vezetőinek bűnpere. A várhatóan másfél két évig elhúzódó bírósági tárgyaláson gyilkosság, gylikossági kísérlet, bankrablás, illegális szervezkedés stb. vádjával kell szembenéznie a banda négy vezetőjének, And- reas Baadernak, Ulrike Mem- hofnak, Gudrun Ensslinnek és Jan-Carl Raspeenak. A perben ötszáz tanút hallgatnak majd ki. J uan Tack panamai külügyminiszter és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a múlt év februárjának elején a Panama-csatornáról és a csatornaövezetről kötendő új szerződés „tárgyalási alapelvei- ről“ egyezményt írt alá. Mivel az Egyesült Államok végre beleegyezett abba, hogy kitűzik a csatornának Panama közigazgatási «.lenőrzése alá helyezésének időpontját, és hogy fokozatosan bevezetik Panama szuverenitását a csatorna övezetében, úgy tűnt, hogy reális remény van a Panama-csatorna kérdésének igazságos megoldására. Az új szerződésről azóta folyó tárgyalások azonban rendkívül bonyolultak, és az utóbbi időben holtpontra jutottak, mivel az Egyesült Államok nem reális, kolonialista követelményeket támaszt, amelyeknek a panamai kormány nem tehet e'eget. Az Egyesült Államok a panamai kormány beleegyezését azáltal igyekszik kikényszeríteni, hogy Panama területén hagynának továbbra ís 14 amerikai katonai támaszpontot, és az Egyesült Államok a csatornaövezetet még további 50 éven át ellenőrizhetné. Az Egyesült Államok 1903- ban kötött szerződést a fiatal Panamával, amely röviddel azután jött létre, hogy a panamai terület elszakadt Kolumbiától. Ez a nem egyenjogú szerződés jogot biztosított az Egyesült Államoknak a Panama-csatorna építésére, üzemeltetésére, karbantartására és védelmezé- sére, és amerikai közigazgatás alá helyezett egy 1678 négyzetkilométernyi területet. Az Egyesült Államok akkor kötelezettséget vállalt, hogy e nagy kiterjedésű terület „bérletéért“ met kollégáját, ezenkívül tanácskoztak a közelgő NATO- csúcsértekezlet előkészítéséről és a közeli-keleti helyzetről. Az AP értesülése szerint Kissinger azt a tájékoztatást adta Gromikoval folytatott bécsi megbeszéléseiről, hogy azokon szó volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszának várható időpontjáról is. Kissinger azt mon dotta a szovjet külügyminiszternek, hogy Washington addig nem határozhatja el magát ebben n kérdésben, amíg alapos konzultációkat nem folytat európai szövetségeseivel. Ugyancsak Kissinger és Genscher találkozóján szó esett Portugáliának a NATO-ban elfoglalt új helyzetéről és megfigyelők szerint nyilván ez a kérdés szerepelt központi helyen az amerikai ós a portugál külügy miniszter eszmecseréjén is. Genscher javaslatára Kissinger kihasználva Ernesto Meló Arüun^s portugál külügyminiszter bonni tartózkodását, 4Ü perces megbeszélést folytatott a portugál külügyminiszterrel a .Bonn melletti Gymnich kastélyban. Kissingert tegnap munkareg gelin fogadta Schmidt kancellár. Az amerikai külügyminiszter ezután Nyugat-Berlinbe utazott, majd még este továbbrepült Ankarába, hogy résztve gyen a CENTO külügyminiszteri értekezletén és közvetítsen a Ciprus miatt kiéleződött görög — török viszályban. ERICH HONECKERNEK, a NSZEP KB első titkárának a meghívására Berlinbe érkezett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és F’iotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke. |EAN SAUVAGNARGUES francia külügyminiszter Milos Mt- nicsnek, a jugoszláv kormány alelnökének, külügyminiszternek a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra ju goszláviába érkezett. K1RCHSCHLÁGER osztrák köztársasági elnök, aki hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodik, Gdauszkba érkezett. RÉZ A PAHLAVI iráni sah kétnapos párizsi látogatásának befejeztével visszatért Teheránba. IRÁNBAN a kormány szóvivője bejelentette, hogy Teheránban ismeretlen személyek meggyilkoltak kél amerikai katonai tanácsadót. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK szenátusának több mint 25 tagja határozatban szólította fel a Ford kormányt, hogy szorgalmazza a földalatti nukleáris kísérletek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötését. A SPANYOL demokratikus bizottság — amely magába tömöríti a kormányellenes koali ció baloldali és liberális erö:t — felszólította Ford elnököt, hogy mondja le május 31-re tervezeti spanyolországi látogatását. S1RHAN B SIRHANT. Róbert Kennedy szenátor gyilkosát 1986-ban feltételesen szabadlábra helyezik. A „példás magaviseletű gyilkost eredetileg halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték és a kaliforniai törvények értelmében 16 év után kiszabadulhat. A PÁRISIÉN I.IBERÉ párizsi napilap a nyomdaipari munkások sztrájkja miatt már 12 napja nem jelenik meg. A munkások ilymódon tiltakoztak 150 nyomdász elbocsátása ellen. BEJRUT egyik külvárosában újabb fegyveres incidens robbant ki palesztin gerillák és szélsőjobboldali libanoni falan- gisták között. Vientiane — Amerika ellenes tüntetések zajlottak le Ismét Vientianeban, Laosz fővárosában. Diáklüntetők százai megrohamozták, elfoglalták és még tegnap is megszállva tartották az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala fUSAID) vlentianei kirendeltségének épülettömbjét. Az épület falaira festett jel szavakban az amerikaiak távozását követelték az országból. A tüntetők kiáltványt juttattak el a külföldi újságírókhoz. Ebben elítélték a laoszi béke megbontására törő amerikai imperialista terveket. Leszögezték, hogy a CIA iné£ mindig nem szüntette be a hwke szétzúzására Irányuló erőfeszítéseit. „Az összes amerikaiakat ki kell vonni Laoszból és feliül kell vizsgálni az összes laoszi —amerikai együttműködési megállapodásokat!“ — hangsúlyozta a kiáltvány. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Hivatal vientianel rezidenciájának elfoglalása incidensmentesen zajlott le. Az ott. tartózkodó amerikaiak szabadon ki b© járhatnak. Napokkal ezelőtt Laosz két másik nagy városában, Luang Prabangbun és Suvannakhetben folytak hasonló amerika-ellenes tüntetések. Savannakhet városába megérkeztek — jelentették nyugati hírügynökségek — a Patet l.ao csapatai. A bevonuló katonaságot sokezer ember ünnepelte a városban, amely egykor a jobboldal erősségének számított. HELYESBÍTETT MAYAGUEZ VESZTESÉGLISTA Washington — A Mayaguez- ügy kapcsán helyesbített veszteséglistát hoztak nyilvánosságra Washingtonban. Joseph Laitin, a Pentagon szóvivője sajtóértekezletén közölte, hogy a Mayaguez teherhajó kiszabadítása címén a múlt héten Kambodzsa ellen indított katonai akcióban 15 amerikai életét vesztette, 3 eltűnt és 50 megsebesült. Az eltűntek — 3 tengerészgyalogos — valószínűleg szintén halottak. A sebesültek közül keltőnek az állapota válságos. A 15 halott közül 11 tengerészgyalogos, 2 a légierő, és ugyancsak 2 a haditengerészet tagja volt. A hadügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén hozzátette még, hogy a helyesbített veszteséglistát a három fegyvernem legfrissebb információi alapján állították össze. „Lehetséges, hogy kisebb kiigazítások lesznek még — fűzte hozzá —, de a fenti adatokat a végleges veszteségmér leget maximálisan megközelítőnek tekintem“. A francia elnök mégis részt vesz a NATO-csúcson Párizs — Giscard d’Estaing egyéves elnöki évfordulója alkalmából a Figarónak adott nyilatkozatában a francia külpolitikával kapcsolatban hangsúlyozta: alapvető fontosságúnak tartja az NSZK és Francia- ország közötti egyetértést és együttműködést. Arra a kérdésre, vajon elképzelhetőnek tartja-e, hogy a közös piaci országok egy napon „az Egyesült Államoktól független közös védelmet alakíthatnak majd ki“, az elnök azt válaszolta: ezen a téren két egymást követő időszakot kell megkülönböztetni. Előbb létre kell hozni a közös piaci országok „politikai függetlenségét“, a későbbiekben azután „bizonyos védelmi funkciót is lehet majd gyakorolni“. A most kö10 millió dollárt fizet ki készpénzben, és 99 évig évente 250 00U dollárt fizet. Az amerikai uralkodó körök a szerződést hamarosan úgy kezdték magyarázni, hogy az „örök időkre“ biztosítja uralmukat a csatorna és a csatornaövezet felett. A panamai kormány már a 20-as és a 30-as években sürgette a szerződés felülvizsfüggetlen mindaddig, amíg területén fennmarad a gyarmati Területrész — az Egyesült Államok által megszállt csatornaövezet“ — mondotta múlt év márciusában a mexikói Excelsior című lapnak adott interjújában. „Ezért a panamai kormány továbbra is következetesen arra törekszik, hogy szuverenitása legyen az ország egész PANAMA VÉDELMEZI JOGAIT gálását, de nem na^y sikerrel. Az Egyesült Államok csupán két ízben engedett — 1936-ban és 1956-ban —, amikor is felemelte az illetékeket. 1955-ben a csatornailletékeket évi 1 930 000 dollárban állapították meg. Az Egyesült Államok azonban a Panama-csatornával óriási összegeket keres. Egy hajó átbocsátásáért fizetett illeték 5000 dollárt tesz ki, és így csupán a kikötő üzemeléséből befolyó tiszta nyereség meghaladja az évi 100 millió dollárt. Mivel Panama az amerikaiaknak fizetni kénytelen az amerikai cégek által épített vízvezeték . használatáért, a ..bérleti díjból“, melyet az amerikaiak fizetnek neki. csupán kb. 1 millió dollárja marad. Ez a probléma egyik oldala, a gazdasági oldala. Itt van még azonban a politikai és a katonai szempont is. O. Torrijos tábornoknak. a panamai kormány elnökének, aki 1968-ban került a kormány él éré, az érdeme, hogy a panamai nép igazságos követeléseiről tárgyalások indultak meg a panamai és az amerikai kormány között. Kormánya állásfoglalását e kérdésekhez egyértelműen leszögezte: „Panama nem lehet teljesen területe felett“ — fűzte hozzá. Szuverenitásra törekszik saját területe felett és az amerikai katonai támaszpontok felszámolására, amelyeken csaknem 40 000 amerikai katona állomásozik. Az utóbbi hónapokban Panama fokozza erőfeszítéseit a területét érintő problémák igazságos megoldása érdekében. A panamai képviselők meghívására márciusban Panamában találkozott Venezuela, Kolumbia és Costa Rica elnöke a panamai vezetőkkel, hogy megtárgyalják a közös érdekeiket érintő kérdéseket. A tárgyalásokon Panamai Deklarációi írtak alá, amely hangsúlyozza, hogy Kolumbia, Costa Rica és Venezuela határozottan támogatja a panamai népnek és kormánynak azt az igazságos követelését, hogy az Egyesült Államok adja vissza a panamai csatornaövezetet teljesen Panama közigazgatása alá. Utólagosan e deklarációhoz csatlakozott a mexikói elnök is. Már korábban — 1973 márciusában — Panama szuverén jogainak felújítását követelték a Panama-csatorna területe felett az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes tagjai Nagy-Britannia kivételével, amely tartózkodott a szavazástól, és az Egyesült Államok delegációja kivételével, amely vétójogát érvényesítette. Mindez azt mutatja, hogy a Panamával szemben alkalmazót amerikai politika egyre jobban a nemzetközi bírálat kereszttüzébe kerül. A panamai kormány követeléseit már hosz- szú évek óta támogatják a szocialista államok, köztük Csehszlovákia is. Az amerikai uralkodó körök igyekeznek megőrizni az Egyesült Államok pozícióit Panamában. Az amerikai hadügyminisztérium nemrég jelentést tett közzé az Egyesült Államok katonai helyzetéről. Ebben igyekszik az amerikai közvéleményt meggyőzni arról, hogy az amerikai katonák távozása Panamából veszélyeztetné az USA biztonságát. A reakciós amerikai propagandaeszközök viszont a legsötétebb színekkel ecsetelik, milyen gazdasági következményekkel járna az Egyesült Államok számára, ha a csatornát panamai igazgatás alá engedné Emellett mindenki előtt ismeretes, hogy Panama nem azért igyekszik szuverenitásának elnyerésére a csatorna felett, hogy bárkit is meggátoljon a csatorna használatában. Mivel az Egyesült Államok még mindig nem hajlandó tiszteletben tartani Panama szuverén jogait, az amerikai- panamai tárgyalások nehéz helyzetbe kerültek, juan Tíack panamai külügyminiszter nemrég kijelentette: amennyiben szükséges lesz. Panama az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul. Nem kétséges, hogy az ENSZ tagállamainak többsége támogatná Panama követeléseit. JAN BLANSKÍ vetkező években azonban egyelőre csak a politikai egységet tartja az- elnök reálisan megvalósítható célnak, a továbbiakra majd csak később fog sor kerülni. Korábban hivatalos francia források azt közölték, hogy Franciaország nem tartja időszerűnek a NATO-konferencia csúcsszinten való megtartását és éppen ezért Giscard d’Estaing elnök azon nem is vesz részt, hanem Sauvagnargues külügyminiszter fogja képviselni a francia kormányt. Megvesztegetési botrány Olaszországban Róma — Űjabb nagy korrupciós botrány robbant ki Olaszországban. Sajtó jelentések szerint a botrány a „Hét nővér“ nemzetközi olajtársaság nevéhez fűződik. Mint az ll Messag- gero című római lap amerikai forrásokra hivatkozva írja: a hírhedt olajtársaság számos politikai pártot, sőt hatalmon levő minisztert „ajándékozott meg“. A pártoknak az utóbbi két évben juttatott „ajándék“ összege eléri a tízmilliárd lírát. A szóban forgó amerikai forrás utalt arra is, hogy a „Hét nővér“ által „ajándék“ címén kifizetett pénz legnagyobb része az olasz kereszténydemokrata párt kasszájába vándorolt. Dokumentum a chilei terrorról Róma — Juan Carlos Concha, a chilei Népi Egység kormányának volt egészségügyi minisztere az Egészségügyi Világ« szervezet Genfben ülésező 28. közgyűlése résztvevőinek tudomására hozta azt a megrázó dokumentációt, amely fényt derít a chilei juntának az orvosok és más egészségügyi dolgozók elleni terrorjára. A dokumentumanyag alátámasztja azt, hogy a katonát diktatúra kegyetlenül üldözi azokat a férfiakat és nőket, akik annakidején tevékenyen síkra szálltak az Allende-kor- mány közegészségügyi politikájáért. A junta hatalomra jutását követően 70 orvost agyonlőttek, 100 orvost koncentrációs táborba zártak és néhány ezer egészségügyi dolgozót elűztek munkahelyéről. A chilei orvosok több mint 12 százalékát száműzték, sokan meghaltak a letartóztatás ideje alatt, illetve a hatóságok szerint „eltűntek“. Kommentárunk
