Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám, kedd

FORD ELISMERTE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT AZ UTÓBBI IDŐBEN SZÁMOS KUDARC ÉRTE avattuk, kénytelen vált megálla­pítani, hogy hallgatósága, va­lamint más egyetemek végzősei idén nehezebben fognak munkát találni, mint a nagy gazdasá­gi válság óta bármikor, de az­zal a reménnyel biztatta őket, hogy az ország megkezdte a ki­lábalást a pangásból és újra „helyes vágányon halad“. Ford „az amerikai bátorság és áldozatkészség“ példájaként magasztalta a Kambodzsa el­len a múlt héten végrehajtott agressziót, amikor Washington bombázással és tengerészgyalo­gosok bevetésével reagált a Mayaguez kémhajó elfogására. Schlesinger okulásai a vietnami kudarcról Washington — James Schle, singer amerikai hadügyminisz­ter az U. S. News and World Report című hetilapnak adott nyilatkozatában fenyegető kité­telekkel megtűzdelt kardcsörte­tő eszmefuttatásban vázolta fel az Egyesült Államok Vietnam utáni katonapolitikáját. Nézete szerint az ország azt a tanulságot vonta le a vietna­mi tapasztalatból, hogy ha ki­hívás éri az amerikai hatal­mat, nem elég egyszerűen el« hárítani az ellenfél csapásait, hanem „az ellenség erejének szívét kell célba venni: meg kell semmisíteni katonai erőit, nem pedig belebonyolodni vég­nélküli jelmorzsoló hadművele­teibe“. Tételét konkrétan Dél- Koreára alkalmazta, és megfe­nyegette a KNDK-t azzal, hogy az Egyesült Államok sokkal határozottabban lépne fel vele szemben egy új konfliktusban, mint a vietnami háború idején tette. Kijelentette, hogy Wa­shington aligha vonakodna úgy a tömeges bombázásoktól és blokádoktól, mint Vietnam ese­tében. A Közel-Keletről szólva kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok „kevésbé lenne türel­mes“ egv úiabb arab óla iembarw góval szemben, mint 1973-ban és elhárítására „gazdasági, po­litikai vagy esetleg katonai eszközöket“ venne igénybe. A közel-keleti katonai egyen­súlyt úgv ítélte me«. hogy az jelenleg sokkal Inkább Izrael javára billen, mint az októberi háború idején. Ha újabb hábo­rú törne ki — mondotta — a Pentagon 36 órával az elnöki döntés után képes lenne hadi­anyag-utánpótlást szállítani Iz­raelnek. A Szuezi-csatorna kö­zelgő megnyitásával kapcsolat­ban közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok bővíteni fogja támasz­pontját az indiai óceáni Diego Garcia-szigeten, amivel szerinte a „növekvő szovjet jelenlétet“ kell ellensúlyozni. Schlesinger végül kifejezte azt a reményét, hogy az Euró­pában állomásozó amerikai csapatok kivonását idén nem fogják követelni a kongresszus­ban. de sürgette az európai szövetségeseket, hogy költsenek többet fegyverkezésre. Újabb áremelések Chilében Mexikó — Mexikó fővárosá­ba megérkezett az az 53 chi­lei politikai fogoly, akiket a santiagói katonai junta a vi­lág közvéleményének nyomásá­ra kénytelen volt szabadon bo­csátani. Buenos Aires — A santiagói „La Tercera de la Hóra“ santi­agói napilap közlése szerint 10Ü ezer chilei családot az új lakbérrendelet bevezetésével az a veszély fenyeget, hogy erő­szakkal kitelepítik őket laká­sukból. Az utóbbi napokban rendkívül gyorsan emelkedtek a megélhetési költségek, ugyan­is a katonai junta ismét emel­te a hajtóanyagok, a kenyér, papír, a tej és egyéb élelmi­szercikkek árát. A chilei fa­siszta hatóságok a Concepción város közelében lévő „Huachi- pato“ kohó bezárását tervezik, amely pillanatnyilag 11000 munkást foglalkoztat. Chile 10 millió lakosából ez év januárjában 600 000 volt munkanélküli. KAREL HOFFMANNAK, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa elnökének vezetésével Budapestre érkezett hazánk szakszervezeti küldöttsége. Az SZKT küldöttsége a magyar Szakszervezetek Országos Taná­csának meghívására látogatott Budapestre. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöke a Kremlben át­nyújtotta Fuad Naszarnak, a Jordán Kommunista Párt KB el­ső titkárának 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrendet. REZA PAHLAVI iráni sah egyesült államokbeli látogatá­sának befejeztével tegnap Pá­rizsba érkezett. Pahlavit ma fo­gadja Giscard d'Estaing francia elnök. CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ- NAK, a Kubai Kommunista Párt KB titkársági tagjának, a kubai forradalmi kormány alelnöké­nek vezetésével kubai küldött­ség érkezett Londonba, hogy tanácskozásokat folytasson a brit vezetőkkel a kubai—brit gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztéséről. ZAID RIFAI jordániai minisz­terelnök, külügyminiszter teg­nap váratlan rövid látogatásra Damaszkuszba érkezett. Megfi­gyelők szerint Rifai a szíriai vezetőket Husszein király kö­zelmúltban Párizsban, Washing­tonban és Londonban folytatott tanácskozásainak eredményei­ről tájékoztatja. KAIRÓBAN kétnapos tanács­kozásra ültek össze az arab or­szágok vezérkari főnökei, hogy előkészítsék a tervezett arab csúcstalálkozó napirendjének katonai vonatkozású részét és megvitassák a közös arab ha­diipar létrehozásával kapcsola­tos kérdéseket. BURMA és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság képvi­selői megállapodtak abban, hogy a kél ország között diplo­máciai kapcsolat létesül. HELSINKIBEN megkezdte má­sodik ülésszakát az a nemzet­közi bizottság, amely kivizsgál­ja az emberi jogok megsértését az Izrael által megszállt arab területeken. A testület elnöke Romesh Chandra, a Béke-világ­tanács főtitkára. LONDONBAN a brit hadsereg képviselője megerősítette, hogy a második világháború befeje­zése óta első ízben tartottak angol—amerikai közös katonai hadgyakorlatot brit területe­ken. A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE A VIETNAMI NÉP rÖRTÉNELMI GYŐZELME A moszkvai Pravda ,,A viet­nami nép történelmi győzelme“ című cikkében egyebek közölt a következőket írta: „A vietnami nép győzelme történelmi jelentőségű esemény. Mindenekelőtt azt tanúsítja, hogy korunkban, amikor a szo­cializmus döntő befolyást gya­korol a történelem menetére, kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely a felsza­badító mozgalom elnyomására irányul. Az imperializmus politikai doktrínák, a katonai-stratégiai koncepciók, a különböző takti­kai terveik egész sorozatát pró­bálta ki Vietnamban. De egyik­kel sem ért el sikereket. Én­nek oka az, hogy az imperializ­mus ma már nem képes vissza­szerezni a történelmi kezdemé­nyezést, nem képes a parancs­uralom módszerével meghatá­rozni a világ arculatát. A vietnami nép hosszú, hősi harcban kivívott győzelme min­denekelőtt egy rettenhetetlen, minden megpróbáltatást kiállt népnek a győzelme. A vietna­mi nép feltétlen hazafisága, ügye igazságosságába vetett szi­lárd hite, magas fokú szerve- vettsége ós önfeláldozása bizto­sította az utat a győzelemhez. A vietnami nép Kambodzsa és Laosz testvéri népeivel egy sorban haladt a győzelem fe­lé. Hozzájárultak a győzelem­hez a világ haladó erői is, ame­lyeknek rokonszenve és támo­gatása nagy erkölcsi-politikai jelentőséggel bír. De a győze­lem elképzelhetetlen lett volna anélkül a segítség nélkül, ame­lyet a szocialista közösség or­szágai nyújtottak Vietnamnak. Vietnam ~ népének igazságos ügye azért győzedelmeskedett, mert a Szovjetunió, a szocialis­ta közösség, a nemzetközi kom­munista mozgalom anyagiakkal és erkölcsi politikai tekintélyé­vel kezdettől fogva támogatást nyújtott számára. A szovjet emberek szilárdan és következetesen Vietnam népe mellett álltak harcának minden szakaszában. A Szovjetunió minden lehetőt megtett, hogy hatékony segítséget és támoga­tást nyújtson számára. A viet­nami nép megbízható eszközö­ket kapott a Szovjetuniótól az imperialista agresszió elhárítá­sához. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami hazafiak nagy segítséget kap­tak a Szovjetuniótól gazdasági téren is. A Szovjetunió követ­kezetesen támogatta a vietnami hazafiak álláspontját, a nem­zetközi fórumokon határozot­tan küzdött az agresszió meg­szüntetéséért. Az egész világ előtt demonstrálta hűségét a proletár internacionalizmus elveihez szolidaritását a vietna­mi testvérekkel. A Szovjetunió kezdeményezte a szocialista országok, vala­mennyi békeszerető állam ak­cióegységét a vietnami nép tá- mogatásának megszervezésében. A vietnami háború éveiben ki­állta a próbát a szocialista or­szágok egysége és összefogása, odaadásuk az internacionaliz­mus ügyéhez. A Szovjetunió Kommunista Pártja, amely XXIV. kongres­szusán meghirdette békeprog­ramját, feladatként jelölte meg a délkelet-ázsiai háborús góc felszámolását az agresszió súj­totta államok és népek törvé­nyes jogainak tiszteletben tar­tása alapján. Az indokínai háború befejezé­se kedvező feltételeket teremt a nemzetközi légkör további ja­vulása számára. Ily módon az enyhülés ügyét is szolgálja, új feltételeket teremt a külön­böző társadalmi-politikai rend­szerű államok békés együttmű­ködése számára“. A múlt hét végén párizsiak tízezrei tüntettek a Diadalívnél, köve­telve, hogy Franciaországban a jövőben is Ünnepeljék meg a fa­sizmus feletti győzelem évfordulóját. Mint ismeretes, a francia elnök a közelmúltban úgy döntött, hogy az országban ezentúl nem emlékeznek meg az említett évfurdulóról. (Telefoto: CSTK—AP | Befejeződtek a görög—török megbeszélések Róma — Rómában befejeződ­tek Biciosz görög és Caglayangil török külügyminiszter megbe­szélései, amelyek a két orszá­got egymással szembeállító el­lentétek megoldását célozták. Az olasz diplomácia közvetíté­sével a két külügyminiszter fel­váltva hol a görög, hol a török nagykövetségen találkozott egy­mással szombat óta. Tárgyalá­suk az első közvetlen érintke­zés volt a két kormány között azután, hogy a múlt évben a ciprusi háború, a török haderő közbelépése miatt Genfben meg­szakadtak a folyamatban lévő megbeszélések. A római talál­kozó gondolata Biciosz és Ru~ mór olasz külügyminiszter elő­ző heti találkozóján vetődött fel; létrejöttén az olasz diplo­mácia közvetítő tevékenységet, vállalt. A megbeszélések eredményé­ről egyik fél sem nyilatkozott. Mindenesetre pozitívnak tart­ják, hogy ez a megbeszélés elő­készítette Karamanlisz és De- mirel kormányfők május végén Brüsszelben, a NATO-csúcsér- tekezlet keretében esedékes ta­lálkozóját. Biciosz hangoztatta, hogy a görög—török ellentétek nem csupán Ciprus körül ala­kultak ki, hanem az égei-tenge- ri felségvizek megállapítása, a tenger alatti kőolaj-kincs feltá­rása körül. "Toppén ezekben a napok­Xi bán, amikor világszerte megemlékeztek a hitleri fasiz­muson aratott győzelem 30. év­fordulójáról, Ausztriában az új­nácik arcátlanabbul ós agresz- szívebben lépnek fel, mint bár­mikor azelőtt. így például nem­rég a Bécsi Egyetemen botok­kal felfegyverkezett náci diá­kok megtámadták a kommunis­ta, a baloldali szocialista és a baloldali értelmiségiek Fórum­vitaestjét, sőt könnyfakasztó gázbombát dobtak a részvevők közé. Bár a náci terroristákat eltávolították a teremből ós a vita egy másik helyiségben folytatódott, a belügyminiszter — aki alá a rendőrség tartozik és aki a Szocialista Párt tagja — nem lépett fel a terroristák ellen, annak ellenére, hogy kö­zöttük számos ismert személy van. A szocialista párti kormány figyelmen kívül hagyja a párt- szervezetek ismételt követelé­sét, hogy tiltsák be a magát Nemzeti Demokrata Pártnak ne­vező (NDP), nyíltan újnáci po­litikát hirdető pártot. Ugyan­akkor egyre élesebbé ós nyíl­tabbá válik az újnáci propagan­da. Az egyik grázi kiadóválla­lat például emlékkönyvet adott ki Hitler halálának 30. évfor­dulója alkalmából. Az Ausztriá­ban évek óta akadálytalanul terjesztett müncheni „Deutsche Nationalzeitung“ hasábos cí­mek alatt panaszkodik a „Hit­lerrel szemben elkövetett igaz­ságtalanság“ miatt. Az igazság­szolgáltatási szervek is arcát­lan módon támogatják az újná­Újnáci provokációk cikat: éppen az utóbbi időben megrögzött náci terroristákat mentettek fel, vagy pedig ne­vetségesen enyhe „büntetést“ szakiak ki rájuk, s azt is fel­függesztéssel. Az osztrák kormány nem ve­szi figyelembe a húsz évvel ez­előtt aláírt Államszerződés 9. cikkelyét, amely Ausztriát arra kötelezi, hogy „az osztrák po­litikai, gazdasági és kulturális életből eltávolítsa a nácizmus minden csökevényét.“ Bizonyos, a Szocialista Párton belül szép számban vannak olyan «fők, amelyek elítélik e politikát. Az Arbeiter Zeitung — az SPÖ központi lapja — a Bécsi Egye­temen lezajlott durva náci pro­vokációt követően, tiltakozó cikket közölt ezzel a címmel: „Náci terror az egyetemen — Ausztria szégyene". Mindazonál­tal — ós ez jellemző az SPÜ politikájára — semmilyen in­tézkedés sem történt a hasonló durva provokációk megakadá­lyozására és a bűnösök meg­büntetésére. A szocialista párti kormány jól tudja, hogy miért nem lép fel erélyesen, miért nem igyekszik véget vetni az ilyen szégyenteljes provokációk­nak. Ennek oka mindenekelőtt ab­ban rejlik, hogy a Szocialista Párt vezetősége attól félve, hogy az őszi választásokon el­veszti parlamenti többségét, óvakodik minden olyan lépéstől, amely megzavarná, vagy meg­nehezítené egy esetleges kor­mánykoalíció megalakulását az ún. Szabadság Párttal (FPÜ), amely demokrata jelszavak lep­le alatt újnáci politikát foly­tat. Az Ausztria függetlensége 30. évfordulójának alkalmából tar­tott gyűlésen Kreisky kancel­lár ugyan rámutatott a Szovjet­uniónak az ország felszabadí­tásában betöltött szerepére, va­lamint az osztrák kommunisták hősi ellenállására a náci el­nyomás éveiben, de ez mit sem változtat azon, hogy a kancel­lár éppen úgy, mint a Szocialis­ta Párt vezetősége, ragaszkodik az „eisenstadti nyilatkozathoz“, miszerint nem hajlandók közös akciókra lépni a kommunisták­kal. Az OKP közleménye Róma — Az Olasz Kommunis-f ta Párt vezetősége nyilvános- sági’a hozott közleményében rá­mutatott, hogy „az országban a közvélemény megzavarására, félrevezetésére irányuló akciók folynak“, hogy a kormány és az illetékes szervek „egyre nyil­vánvalóbban képtelenek biztosí­tani a közrendet, — foglalkoz­tatottságot és a gazdasági fel­lendülést“. A párt mindezzel szemben egységre és éberségre szólítja fel híveit. „A június 15-i választásokon demokratikus összecsapásban vereséget kell mérni a visszahúzó, reakciós erőkre, és így elősegíteni az ország sürgető problémái de­mokratikus megoldását“ — han­goztatja az OKP vezetősége. Az elmúlt hót terrorakciói a társadalmi feszültség élezését szolgálták, és zavart igyekeztek előidézni a lakosság körében, ily módon veszélyeztetik a de­mokratikus együttélést — mu­tat rá az OKP hangsúlyozva, hogy a Kereszténydemokrata Pártot terheli a felelősség ezért a szélsőséges légkörért. Az OKP fellép a provokációk ellen, s a szembenállás, a meg­osztás politikája helyett a de­mokratikus összefogás politiká­ját hirdeti. Vereséget kell mér­ni — hangoztatja — a Keresz­ténydemokrata Pártra, hogy a jelenlegi önző „egyeduralomra törő vezetést egy másfajta ve­zetés váltsa fel“. Philadelphia — Gerald Ford amerikai elnök az amerikai forradalom bölcsőjében, Phila­delphiában felszólította honfi­társait, hogy írjanak együtte­sen „új függetlenségi nyilatko­zatot maguk között és minden néppel“. A helyi egyetem vég­zős hallgatói előtt mondott be­szédében Ford elismerte, hogy az Egyesült Államok az utób­bi időben számos katonai, dip­lomáciai és gazdasági kudar­cot szenvedett ós ezért nagy nemzeti erőfeszítésre és céltu­datra van szükség, hogy Ameri­ka visszanyerje az egyensúlyt. Az elnök, akit ez alkalom­ból az egyetem díszdoktorává

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents