Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-08 / 82. szám, kedd

Uj arcú város 2000 ÜJ LAKÁS • GAZDAG KULTURÁLIS ÉLET # ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÍÉS A FELSZABADULÁS TISZTELETÉRE A magas dom­bok közölt sze­szélyesen ka­nyarog az út, A dombok lábánál ilt-ott meglapul &gy-egy ház — ezek a kopani- cák, tanyák, amelyek legsa­játosabb jellem­zői a környék­nek. Az egyik éles kanyar után váratlanul elénk tárul a város, a 8000 lakosú Myjava. Az első ami szemünkbe ötlik, hogy alig látunk régi épülete­ket, a völgyet kitöltő főteret és főutcát korszerű, többemele­tes házak szegélyezik, a jobb oldali domb tetején impozáns épület, az egyik új alapiskola, baloldalt pedig mutatós, a kör­nyezetbe illő családi házak sora húzódik az elnyúló domb tetőn. — Városunk fejlesztéséi nagy mértékben befolyásolja földraj­zi fekvése. Dombok ölelik kö­rös körül s ezért az építésre alkalmas terület minden négy­zetméterét kihasználjuk. Sokat bontunk, mivel gyakorlatilag csak régi épületek helyén épít­hetünk újakat. Persze ez foko­zott igényeket támaszt a beru­házással szemben, nem beszél­ve arról, hogy a lejtős tere­pen épített házak költségeseb­bek. A felszabadulás óta 2000 új lakást építettünk. Myjava ar­culata teljesen megváltozott, a poros főutcára és a zegzugos keskeny mellékutcákra már csak az idősebbek emlékeznek — mutatja be nem titkolt büsz­keséggel a várost Vladimír ju- renka, a városi nemzeti bizott­ság elnöke. A lakásépítéssel párhuzamo­san más téren is jelentős ered­ményeket értek el a város fej­lesztésében. Víz- és gázvezeték hálózat» épült, kibővítették és korszerűsítették az úthálózatot. A felszabadulás előtt a várost csak két vasútvonal és egy buszjárat kötötte össze a külvi­lággal, ma már a 28 buszjárat naponta átlag 16 280 utast szál­lít. A főtéren az új korszerű üzletsort sok város megirigyel hetné. Kórház, óvodák és böl­csődék, szolgáltatóház, iskolák és internátusok, múzeum — ezek csak a legfontosabbak a három évtized alatt felépített létesítmények közül. Myjava fejlődése szorosan ösz- szefügg az Armaturkúval, a ka­zánok, gőz-, víz- és gázvezeté­kek felszerelési tárgyait gyár­tó üzemmel, az üzem bővülései­vel és eredményeivel. A seni- cai járás legnagyobb ipari vál­lalata kis híján 5000 helybeli és a környékről bejáró dolgo­zónak nyújt munkalehetőséget. Az üzem szakember-utánpótlá­sának nevelése a helyi gépipa­ri szakközépiskolában folyik amelyet szintén a felszabadulás után létesítettek. A szerelék- gyár mellett jelentős szerepe van még a Kodretának, a 800 alkalmazottal dolgozó járási Ipari vállalatnak. — Városunk gazdag kulturá­lis életet él, határainkon túl is ismerik a Kopaničiar népművé­szeti együttesünket. Jól működő színjátszókörünk van és a 90 tagú énnekarunk is szép ered­ményeket ér el. Talán hallot­tak már az Armaturka fúvós- zenekaráról is. Sajnos, kulturá­lis intézményeink elszórtan, ideiglenes épületekben működ­nek. Reméljük azonban, hogy a hatodik ötéves tervben megva­lósul régi vágyunk ós felépít­hetjük az új művelődési ott­hont. Addig is jól kihasználjuk szabadtéri színpadunkat és a sokféle célt szolgáló mozihelyi­ségünket. közé tartozik a meinnyisegi és minőségi mutatók további ja­vítása, a gépek maximális ki­használása, a szerszámok kar­bantartásának megjavítása. A naplóból az is kiderül, hogy a tíztagú brigád 1964-ben ala­kult s már két év múlva meg­kapták a szocialista brigád cí­A korszerű üzletsor - Myjava egyik büszkesége. A város fejlesztésében és szépítésében a lakosok is kive­szik részüket. Míg 1971-ben 50 000, addig tavaly már csak­nem négymillió értékű mun­kát végeztek a „Z“-akció kere­tében. Az idkil tervek még igé­nyesebbek, 6 800 000 korona ér­tékű munkál szeretnének elvé­gezni. A tervezett 17 akció kö­zül a sportcsarnok építése a legjelentősebb. Az első három hónapban elért eredmények alapján arra következtethetünk, hogy célkitűzéseiket továbbra is sikeresen teljesítik. Ebben nagy segítséget nyújt az üze­mek szervezőmunkája és nem utolsósorban az egyéni és kol­lektív felajánlások. Myjava és környéke régi for­radalmi múltra tekint vissza. Az ellenállásban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben szerzett érdemei elismeréséül Vörös zászló érdemrendet kapott A város apraja-nagyja büszke a haladó hagyományokra, min­dent megtesznek azért, hogy méltóak legyenek forradalmár elődeikhez. Egy o százöt közül — Miért választottak éppen minket, üzemünkben 105 mun­kabrigád dolgozik, 2550-en be­kapcsolódtak a szocialista ver­senybe — szabadkozik beszél­getésünk elején Hikl jozef, az Armaturka 1. számú részlege szocialista munkabrigádjának vezetője..— Én sem tudok mást mondani, mint a többiek: sze­retjük a munkánkat, mindig ar­ra törekszünk, hogy maradék­talanul teljesítsük feladatain­kat. A brigád naplója azonban el­árulja, hogy valóban példamu­tató eredményeket érnek 64. Tavaly a munkafolyamatok le­egyszerűsítésével és az önkölt­ségek csökkentésével jelentősen emelték a munkatermelékeny­séget. 104 198 koronával csök­kentették az önköltségeket és fokozott figyelmet szenteltek a minőségnek is. Az előző évek­hez viszonyítva 18 920 köröné­vel kellett kevesebbet fordíta­niuk a selejtes gyártmányok kijavítására. Idei célkitűzéseik 1975 IV. 8. A Hikl Joze) által vezetett szocialista munkabrigád inét, 1972-ben pedig a l>ronz fokozatot. Az üzemi versenyben minden fél éviién a legjobbak között szerepelnek, ami egy ilyen nagy üzemben valóban nagy elismerést jelent. A brigád valamennyi tagja technikus. Feladatuk az öntö­dei részleg termelésének elő­készítése, az új termékek leve­zetése és a szükséges szerszá­mok beszerzése. — Munkafeltételeink elég ne­hezek, de rövidesen új részle­geket adnak át, ami a mi mun­kánkat is megkönnyíti. A jó kollektíva, az összefttrtás fo­kozza ered mén y ej nket. Hikl Jozef az üzem régi al­kalmazottai közé tartozik. — 29 éve dolgozom itt, az üzem szaktanintézetében tanultam. Azóta sokat fejlődött az Arma- turka, 1200-ról közel 5000 re emelkedett dolgozóink száma, sok új részleget adtak át, kor­szerűbb lett a termelés. A dol­gozókról való gondoskodás is megjavult. Elmondhatom, hogy üzemünk mindig kezdeményező volt, a versenyzésnek nálunk már régi hagyományai vannak. Huszonhat éve született meg a libcicei my javai mozgalom, amely alapul szolgált az él munkás mozgalom, majd a szo­cialista verseny kibontakozásá­hoz. Tavaly „25 élmunkásnap- pal* emlékeztek meg a mozga­lom évfordulójáról. Az SZNF harmincadik évfordulóját is ér­tékes kezdeményezéssel köszön­tötték — 30 harci nap a munka frontján jelszóval. A két akció­nak nagyon jó visszhangja volt, hozzá járultak ahhoz, hogy az üzem — mint már évek során — tavaly is teljesítette az álla­mi tervet. Idén Driík Michal szocialista brigádja az automa­ta esztergapadok műhelyéből vállalta, hogy munkafeladataik mellett 30 konkrét felajánlással köszöntik a felszabadulás har­mincadik évfordulóját, és fel­szólítottak több kollektívát, hogy kövessék példájukat. Ed­dig 56 brigád, köztük Hikl Jo­zef brigádja Is válaszolt a fel­hívásra. — Talán soknak tűnhet a 30 konkrét feladat, de brigádunk bán megvitattuk a kérdést és úgy gondoljuk, hogy olyan sok a tennivalónk, hogy bátran csatlakozhatunk a felhíváshoz. Többek között tíz újítási javas­latot akarunk benyújtani. Ta­pasztalt újítók vagyunk, az elő­ző években benyújtott újítása­ink megvalósításával több száz­ezer koronát takarítottunk meg. Az Armaturka dolgozói fon­tos munkát végeznek, ők látják el az egész országot a lakások­ban használt gáz-, gőz- és víz­vezetékek felszerelésével. Hikl Jozef brigádja csak egy kis csoport a félmilliós nagy közös­ségben, de mindent megtesz­nek azért, hogy amint vezető­jük mondja, az idei évvégi számadáskor se valljanak szé­gyent. CSIZMAR ESZTER Világosan kitűzött célok Harminc évvel ezelőtt tartották meg az SZLKP funikcionártusainak konferenciáját Három nappal a Kosicei Kormányprogram kihirdetése után, 1945. április 8-án KoSicén megtartották Szlovákia Kom­munista Pártja funkcionáriusainak nagy jelentőségű konferen­ciáját, amelyen részt veitek a cseh kommunisták képviselői is. A konferencia célja az volt, hogy az SZLKP 1945. február 28—március 1-i konferenciájának határozata szempontjából felmérje a felszabadított területen kialakult helyzetet, fel­hívja a vezető pártfunkcionáriusok figyelmét a KoSicei Kor­mányprogram teljesítésével összefüggő legfontosabb kérdé­sekre és a párt néhány legjelentősebb belső feladataira. A cseh és a szlovák társa­dalom elemzése, melyet Kle ment Gottwald terjesztett a konferencia elé, bizonyította, hogy a CSKP vezetősége elv- szerűen, osztátyszempontból, marxista—Íeninista és proletár internacionalista bázisról köze­lítette inog az akkori rendkí­vül bonyolult társadalmi-po­litikai és katonai problémákat is. Az osztályok erőviszonyai akkor már Csehorszagban csakúgy, mint Szlovákiában, lényegesen mások voltak, mint a második világháború kirobba­nása előtt. A csehszlovák bur­zsoázia már nem támaszkodha­tott egyetlenegy olyan jogi, alkotmányos és állami intéz­ményre sem, amit München előtt létesített. Számos inás eu­rópai országgal szemben ez volt az egyik alapvető különbség, s ez mindenekelőtt a nép fegy­veres antifasiszta harcának kö­szönhető, amely harcot a kom­munista párt ösztönözte, szer­vezte, majd vezette. Sőt, más burzsoá kormányoktól eltérően, Csehszlovákia londoni, emigráns kormánya semmi kézzelfogható konkrétumot nem hozott haza, a szabad hazában csak a kom munista párt adott reális prog­ramot a nemzetnek és az egész dolgozó népnek. Végül a bur­zsoázia hatalmi pozícióinak bomlását siettette, hogy a bo­nyolult helyzetben akarata el­lenére sem menthette át a meg­szállók és az árulók által ki alakított államapparátust. Nem állíthatlak a közigazgatási és a néphatalmi szervek élére olyan embereket, akiket a burzsoá kormány már Londonban szor­galmasan kiképzett. így tehát a burzsoázia számára csak a köztársasági elnök személye maradi, ez pedig kevés volt ahhoz, hogy ismét kialakítsák a München előtti polgári de­mokratikus viszonyokat. „Ab­ban, hogy számukra (értsd a burzsoázia számára) minden elveszett — mondotta a kon­ferencián K. Gottwald —, a Szovjetunió és a Vörös Hadse­reg által kialakított objektív helyzeten kívül nagy érdeme van pártunk stratégiájának és taktikájának. Az, hogy ma ilyen a helyzet, hogy a kormány nem kommunista tagjai kénytelenek elismerni a széles körű demok­rácia alapelveit, az, hogy va­lóban néphatalmi és népi közi­gazgatási szerveink vannak, nem az égből hullott. Ez pár­tunk taktikákjának köszönhető, amely ezt az alapelvet kez­dettől fogva érvényesítette mind a hazai, mind a külföldi harcban és elérte, hogy ma ál­talánosan elismerjék ... Tiszta asztal van előttünk, szabad a továbbvezető út.“ A párt elnö­ke rámutatott, hogy az adott viharosan alakuló események közepette tudni kell tájékozód­ni a közéleti, gazdasági és a politikai kérdésekben, átte­kintést kell szerezni és nem szabad szem elől téveszteni a távlatot, hogy „ ... a zűrzava­ron át lássuk a világos utat és a célt“. Egyidejűleg rea­gált néhány kérdésre és felhív­ta a figyelmet, hogy a legkö­zelebbi cél nem a szovjetek megalakításának és a szocia­lista feladatoknak a kitűzése, hanem az, hogy következetesen és az egész vonalon megvaló­sítsák a nemzeti és demokrati­kus forradalmat, hogy meg­nyílhasson az út az új célok felé. A sarkalatos kérdésben, ne­vezetesen a nemzet bizalmá- rért, a vezető szerepért vívott harcban a kommunista párt vezette munkásosztálynak nagy előnyei voltak a burzsoáziával szemben. Elsősorban a párt pajzsa tiszta volt, nem komp­romittálta magát kollaborálás- sal, vagy a fasiszták kiszolgá­lásával. A nép saját pártjának tartotta, az olyan harcosok pártjának, akik megalkuvás nélkül küzdöttek a demokrá­ciáért, a népek szabadságáért és a dolgozó nép jogaiért, emellett politikájában nem ér­vényesülhetett semmiféle önző csoportos vagy személyi érdek, ami pl. a Demokrata Pártban nagy szerepet játszott. A kom­munisták nagy előnye volt azoknak a szerveknek a mun­kája és felhasználása, amelye­ket a történelmi felszabadító harcban alakítottak meg, tehát a nemzeti bizottságok munká­ja, mivel ezeknek döntő sze­repük volt és ezek váltak a politikai harc legfőbb színte­révé. A kommunista párt; elvi takti­kája más osztályokkal és szociá­lis rétegekkel szemben a Nemze­ti Front taktikája volt. A Nemze­ti Front akkor nem kommunista programra épült, nem a szov­jetek megalakulását és a szo­cializmust célozta,. hanem a Kosicei Kormányprogram, te­hát a nemzeti és demokratikus forradalom programjának kö­vetkezetes teljesítéséi. „A Nem­zeti Front taktikája — mondot­ta a konferencián Klement Golt- wald — a mi alapvető takti­kánk, és belátható ideig az is marad. Ma semmiféle más tak­tika nem lehetséges. Harcolni a reakció ellen a Nemzeti Front platformjáról — ebben van a mi erőnk.“ Egyidejűleg állam­férfihoz méltó előrelátással hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel Szlovákiában két legális politikai párt létezik, a kommunista és a Demokrata Párt, a politikai reakció a De­mokrata Pártot fogja támogat­ni, ami bizonyos mértékig ma­gától értetődő, és amire szá­mítani kell. Ezért a tömegeket mozgató problémákat a nép érdekében kell megoldani, s éppen ennek során mutatkozik majd meg, hogy a demokraták fékezni akarják a Košicei Kor- mányjirogram teljesítését. Klement Gottwald hangsú­lyozta, hogy a pártnak rend­kívüli jelentősége van az adott helyzetben és a jövőben is. ,,... Az az előnyös helyzet, amit főként a Vörös Hadsereg alakított ki, lehetővé teszi, hogy új alapnkon kezdjük épí­teni a köztársaságnt, de ezt az előnyt csak akkor tudjuk he­lyesen kihasználni, ha pártunk lesz, ha valóban a dolgozó nép és a nemzet élcsapata és ve­zetői leszünk ... Amit nem esi* nál meg a párt, az nem lesz." A 30 évvel ezelőtti történet­mi jelentőségű események kö­zött — a Szlovák Nemzeti Fel­kelés megszervezése és meg­valósítása, a kommunista párt és a szociáldemokrácia egye­sülése, az SZLKP munkakonfe­renciája 1945 február végén és március elején, az SZNT ülése és a Košicei Kormány- program kihirdetése — az SZLKP funkcionáriusai konfe­renciájának is többletet jelen­tő fontos helye van. Ez mutat­ta meg a vezető kommunista funkcionáriusoknak a helyes politikát a gyorsan fejlődő ese­mények bonyolult feltételei kö­zött, azt a politikát, amely a nemzeti és demokratikus forra­dalom sikeres betetőzését szol­gálta, s ami alapvető feltéte­le volt annak, hogy a nem­zeti és demokratikus forrada­lom szocialista forradalommá alakulhasson át. A társadalom- politika és a társadalmi, politi­kai jelenségek és folyamatok következetesen osztályhű mar­xista—Íeninista elemzése ezen a konferencián is helyesnek bizonyult. Ez a konferencia napjainkban is érvényes ta­nulsága. JOZEF BÁNI

Next

/
Thumbnails
Contents