Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-08 / 82. szám, kedd

Uj arcú város

2000 ÜJ LAKÁS • GAZDAG KULTURÁLIS ÉLET # ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÍÉS A FELSZABADULÁS TISZTELETÉRE

A magas dombok közölt szeszélyesen kanyarog az út, A dombok lábánál ilt-ott meglapul &gy-egy ház — ezek a kopani- cák, tanyák, amelyek legsajátosabb jellemzői a környéknek. Az egyik éles kanyar után váratlanul elénk tárul a város, a 8000 lakosú Myjava. Az első ami szemünkbe ötlik, hogy alig látunk régi épületeket, a völgyet kitöltő főteret és főutcát korszerű, többemeletes házak szegélyezik, a jobb oldali domb tetején impozáns épület, az egyik új alapiskola, baloldalt pedig mutatós, a környezetbe illő családi házak sora húzódik az elnyúló domb tetőn.

— Városunk fejlesztéséi nagy mértékben befolyásolja földrajzi fekvése. Dombok ölelik körös körül s ezért az építésre alkalmas terület minden négyzetméterét kihasználjuk. Sokat bontunk, mivel gyakorlatilag csak régi épületek helyén építhetünk újakat. Persze ez fokozott igényeket támaszt a beruházással szemben, nem beszélve arról, hogy a lejtős terepen épített házak költségesebbek. A felszabadulás óta 2000 új lakást építettünk. Myjava arculata teljesen megváltozott, a poros főutcára és a zegzugos keskeny mellékutcákra már csak az idősebbek emlékeznek — mutatja be nem titkolt büszkeséggel a várost Vladimír ju- renka, a városi nemzeti bizottság elnöke.

A lakásépítéssel párhuzamosan más téren is jelentős eredményeket értek el a város fejlesztésében. Víz- és gázvezeték hálózat» épült, kibővítették és korszerűsítették az úthálózatot. A felszabadulás előtt a várost csak két vasútvonal és egy buszjárat kötötte össze a külvilággal, ma már a 28 buszjárat naponta átlag 16 280 utast szállít. A főtéren az új korszerű üzletsort sok város megirigyel hetné. Kórház, óvodák és bölcsődék, szolgáltatóház, iskolák és internátusok, múzeum — ezek csak a legfontosabbak a három évtized alatt felépített létesítmények közül.

Myjava fejlődése szorosan ösz- szefügg az Armaturkúval, a kazánok, gőz-, víz- és gázvezetékek felszerelési tárgyait gyártó üzemmel, az üzem bővüléseivel és eredményeivel. A seni- cai járás legnagyobb ipari vállalata kis híján 5000 helybeli és a környékről bejáró dolgozónak nyújt munkalehetőséget. Az üzem szakember-utánpótlásának nevelése a helyi gépipari szakközépiskolában folyik amelyet szintén a felszabadulás után létesítettek. A szerelék- gyár mellett jelentős szerepe van még a Kodretának, a 800 alkalmazottal dolgozó járási Ipari vállalatnak.

— Városunk gazdag kulturális életet él, határainkon túl is ismerik a Kopaničiar népművészeti együttesünket. Jól működő színjátszókörünk van és a 90 tagú énnekarunk is szép eredményeket ér el. Talán hallottak már az Armaturka fúvós- zenekaráról is. Sajnos, kulturális intézményeink elszórtan,

ideiglenes épületekben működnek. Reméljük azonban, hogy a hatodik ötéves tervben megvalósul régi vágyunk ós felépíthetjük az új művelődési otthont. Addig is jól kihasználjuk szabadtéri színpadunkat és a sokféle célt szolgáló mozihelyiségünket.

közé tartozik a meinnyisegi és minőségi mutatók további javítása, a gépek maximális kihasználása, a szerszámok karbantartásának megjavítása. A naplóból az is kiderül, hogy a tíztagú brigád 1964-ben alakult s már két év múlva megkapták a szocialista brigád cíA korszerű üzletsor - Myjava egyik büszkesége.

A város fejlesztésében és szépítésében a lakosok is kiveszik részüket. Míg 1971-ben 50 000, addig tavaly már csaknem négymillió értékű munkát végeztek a „Z“-akció keretében. Az idkil tervek még igényesebbek, 6 800 000 korona értékű munkál szeretnének elvégezni. A tervezett 17 akció közül a sportcsarnok építése a legjelentősebb. Az első három hónapban elért eredmények alapján arra következtethetünk, hogy célkitűzéseiket továbbra is sikeresen teljesítik. Ebben nagy segítséget nyújt az üzemek szervezőmunkája és nem utolsósorban az egyéni és kollektív felajánlások.

Myjava és környéke régi forradalmi múltra tekint vissza. Az ellenállásban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben szerzett érdemei elismeréséül Vörös zászló érdemrendet kapott A város apraja-nagyja büszke a haladó hagyományokra, mindent megtesznek azért, hogy méltóak legyenek forradalmár elődeikhez.

Egy o százöt közül

— Miért választottak éppen minket, üzemünkben 105 munkabrigád dolgozik, 2550-en bekapcsolódtak a szocialista versenybe — szabadkozik beszélgetésünk elején Hikl jozef, az Armaturka 1. számú részlege szocialista munkabrigádjának vezetője..— Én sem tudok mást mondani, mint a többiek: szeretjük a munkánkat, mindig arra törekszünk, hogy maradéktalanul teljesítsük feladatainkat.

A brigád naplója azonban elárulja, hogy valóban példamutató eredményeket érnek 64. Tavaly a munkafolyamatok leegyszerűsítésével és az önköltségek csökkentésével jelentősen emelték a munkatermelékenységet. 104 198 koronával csökkentették az önköltségeket és fokozott figyelmet szenteltek a minőségnek is. Az előző évekhez viszonyítva 18 920 körönével kellett kevesebbet fordítaniuk a selejtes gyártmányok kijavítására. Idei célkitűzéseik

1975

IV. 8.

A Hikl Joze) által vezetett szocialista munkabrigád

inét, 1972-ben pedig a l>ronz fokozatot. Az üzemi versenyben minden fél éviién a legjobbak között szerepelnek, ami egy ilyen nagy üzemben valóban nagy elismerést jelent.

A brigád valamennyi tagja technikus. Feladatuk az öntödei részleg termelésének előkészítése, az új termékek levezetése és a szükséges szerszámok beszerzése.

— Munkafeltételeink elég nehezek, de rövidesen új részlegeket adnak át, ami a mi munkánkat is megkönnyíti. A jó kollektíva, az összefttrtás fokozza ered mén y ej nket.

Hikl Jozef az üzem régi alkalmazottai közé tartozik. — 29 éve dolgozom itt, az üzem szaktanintézetében tanultam. Azóta sokat fejlődött az Arma- turka, 1200-ról közel 5000 re emelkedett dolgozóink száma, sok új részleget adtak át, korszerűbb lett a termelés. A dolgozókról való gondoskodás is megjavult. Elmondhatom, hogy üzemünk mindig kezdeményező volt, a versenyzésnek nálunk már régi hagyományai vannak.

Huszonhat éve született meg a libcicei my javai mozgalom, amely alapul szolgált az él munkás mozgalom, majd a szocialista verseny kibontakozásához. Tavaly „25 élmunkásnap- pal* emlékeztek meg a mozgalom évfordulójáról. Az SZNF harmincadik évfordulóját is értékes kezdeményezéssel köszöntötték — 30 harci nap a munka frontján jelszóval. A két akciónak nagyon jó visszhangja volt, hozzá járultak ahhoz, hogy az üzem — mint már évek során — tavaly is teljesítette az állami tervet. Idén Driík Michal szocialista brigádja az automata esztergapadok műhelyéből vállalta, hogy munkafeladataik mellett 30 konkrét felajánlással köszöntik a felszabadulás harmincadik évfordulóját, és felszólítottak több kollektívát, hogy kövessék példájukat. Eddig 56 brigád, köztük Hikl Jozef brigádja Is válaszolt a felhívásra.

— Talán soknak tűnhet a 30 konkrét feladat, de brigádunk bán megvitattuk a kérdést és úgy gondoljuk, hogy olyan sok a tennivalónk, hogy bátran csatlakozhatunk a felhíváshoz. Többek között tíz újítási javaslatot akarunk benyújtani. Tapasztalt újítók vagyunk, az előző években benyújtott újításaink megvalósításával több százezer koronát takarítottunk meg.

Az Armaturka dolgozói fontos munkát végeznek, ők látják el az egész országot a lakásokban használt gáz-, gőz- és vízvezetékek felszerelésével. Hikl Jozef brigádja csak egy kis csoport a félmilliós nagy közösségben, de mindent megtesznek azért, hogy amint vezetőjük mondja, az idei évvégi számadáskor se valljanak szégyent.

CSIZMAR ESZTER

Világosan kitűzött célok

Harminc évvel ezelőtt tartották meg az SZLKP funikcionártusainak konferenciáját

Három nappal a Kosicei Kormányprogram kihirdetése

után, 1945. április 8-án KoSicén megtartották Szlovákia Kommunista Pártja funkcionáriusainak nagy jelentőségű konferenciáját, amelyen részt veitek a cseh kommunisták képviselői is. A konferencia célja az volt, hogy az SZLKP 1945. február 28—március 1-i konferenciájának határozata szempontjából felmérje a felszabadított területen kialakult helyzetet, felhívja a vezető pártfunkcionáriusok figyelmét a KoSicei Kormányprogram teljesítésével összefüggő legfontosabb kérdésekre és a párt néhány legjelentősebb belső feladataira.

A cseh és a szlovák társadalom elemzése, melyet Kle ment Gottwald terjesztett a konferencia elé, bizonyította, hogy a CSKP vezetősége elv- szerűen, osztátyszempontból, marxista—Íeninista és proletár internacionalista bázisról közelítette inog az akkori rendkívül bonyolult társadalmi-politikai és katonai problémákat is. Az osztályok erőviszonyai akkor már Csehorszagban csakúgy, mint Szlovákiában, lényegesen mások voltak, mint a második világháború kirobbanása előtt. A csehszlovák burzsoázia már nem támaszkodhatott egyetlenegy olyan jogi, alkotmányos és állami intézményre sem, amit München előtt létesített. Számos inás európai országgal szemben ez volt az egyik alapvető különbség, s ez mindenekelőtt a nép fegyveres antifasiszta harcának köszönhető, amely harcot a kommunista párt ösztönözte, szervezte, majd vezette. Sőt, más burzsoá kormányoktól eltérően, Csehszlovákia londoni, emigráns kormánya semmi kézzelfogható konkrétumot nem hozott haza, a szabad hazában csak a kom munista párt adott reális programot a nemzetnek és az egész dolgozó népnek. Végül a burzsoázia hatalmi pozícióinak bomlását siettette, hogy a bonyolult helyzetben akarata ellenére sem menthette át a megszállók és az árulók által ki alakított államapparátust. Nem állíthatlak a közigazgatási és a néphatalmi szervek élére olyan embereket, akiket a burzsoá kormány már Londonban szorgalmasan kiképzett. így tehát a burzsoázia számára csak a köztársasági elnök személye maradi, ez pedig kevés volt ahhoz, hogy ismét kialakítsák a München előtti polgári demokratikus viszonyokat. „Abban, hogy számukra (értsd a burzsoázia számára) minden elveszett — mondotta a konferencián K. Gottwald —, a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg által kialakított objektív helyzeten kívül nagy érdeme van pártunk stratégiájának és taktikájának. Az, hogy ma ilyen a helyzet, hogy a kormány nem kommunista tagjai kénytelenek elismerni a széles körű demokrácia alapelveit, az, hogy valóban néphatalmi és népi közigazgatási szerveink vannak, nem az égből hullott. Ez pártunk taktikákjának köszönhető, amely ezt az alapelvet kezdettől fogva érvényesítette mind a hazai, mind a külföldi harcban és elérte, hogy ma általánosan elismerjék ... Tiszta asztal van előttünk, szabad a továbbvezető út.“ A párt elnöke rámutatott, hogy az adott viharosan alakuló események közepette tudni kell tájékozódni a közéleti, gazdasági és a politikai kérdésekben, áttekintést kell szerezni és nem szabad szem elől téveszteni a távlatot, hogy „ ... a zűrzavaron át lássuk a világos utat és a célt“. Egyidejűleg reagált néhány kérdésre és felhívta a figyelmet, hogy a legközelebbi cél nem a szovjetek megalakításának és a szocialista feladatoknak a kitűzése, hanem az, hogy következetesen és az egész vonalon megvalósítsák a nemzeti és demokratikus forradalmat, hogy megnyílhasson az út az új célok felé.

A sarkalatos kérdésben, nevezetesen a nemzet bizalmá- rért, a vezető szerepért vívott harcban a kommunista párt vezette munkásosztálynak nagy előnyei voltak a burzsoáziával szemben. Elsősorban a párt pajzsa tiszta volt, nem kompromittálta magát kollaborálás- sal, vagy a fasiszták kiszolgálásával. A nép saját pártjának tartotta, az olyan harcosok pártjának, akik megalkuvás nélkül küzdöttek a demokráciáért, a népek szabadságáért és a dolgozó nép jogaiért, emellett politikájában nem érvényesülhetett semmiféle önző csoportos vagy személyi érdek, ami pl. a Demokrata Pártban nagy szerepet játszott. A kommunisták nagy előnye volt azoknak a szerveknek a munkája és felhasználása, amelyeket a történelmi felszabadító harcban alakítottak meg, tehát a nemzeti bizottságok munkája, mivel ezeknek döntő szerepük volt és ezek váltak a politikai harc legfőbb színterévé.

A kommunista párt; elvi taktikája más osztályokkal és szociális rétegekkel szemben a Nemzeti Front taktikája volt. A Nemzeti Front akkor nem kommunista programra épült, nem a szovjetek megalakulását és a szocializmust célozta,. hanem a Kosicei Kormányprogram, tehát a nemzeti és demokratikus forradalom programjának következetes teljesítéséi. „A Nemzeti Front taktikája — mondotta a konferencián Klement Golt- wald — a mi alapvető taktikánk, és belátható ideig az is marad. Ma semmiféle más taktika nem lehetséges. Harcolni a reakció ellen a Nemzeti Front platformjáról — ebben van a mi erőnk.“ Egyidejűleg államférfihoz méltó előrelátással hívta fel a figyelmet arra, hogy mivel Szlovákiában két legális politikai párt létezik, a kommunista és a Demokrata Párt, a politikai reakció a Demokrata Pártot fogja támogatni, ami bizonyos mértékig magától értetődő, és amire számítani kell. Ezért a tömegeket mozgató problémákat a nép érdekében kell megoldani, s éppen ennek során mutatkozik majd meg, hogy a demokraták fékezni akarják a Košicei Kor- mányjirogram teljesítését.

Klement Gottwald hangsúlyozta, hogy a pártnak rendkívüli jelentősége van az adott helyzetben és a jövőben is. ,,... Az az előnyös helyzet, amit főként a Vörös Hadsereg alakított ki, lehetővé teszi, hogy új alapnkon kezdjük építeni a köztársaságnt, de ezt az előnyt csak akkor tudjuk helyesen kihasználni, ha pártunk lesz, ha valóban a dolgozó nép és a nemzet élcsapata és vezetői leszünk ... Amit nem esi* nál meg a párt, az nem lesz."

A 30 évvel ezelőtti történetmi jelentőségű események között — a Szlovák Nemzeti Felkelés megszervezése és megvalósítása, a kommunista párt és a szociáldemokrácia egyesülése, az SZLKP munkakonferenciája 1945 február végén és március elején, az SZNT ülése és a Košicei Kormány- program kihirdetése — az SZLKP funkcionáriusai konferenciájának is többletet jelentő fontos helye van. Ez mutatta meg a vezető kommunista funkcionáriusoknak a helyes politikát a gyorsan fejlődő események bonyolult feltételei között, azt a politikát, amely a nemzeti és demokratikus forradalom sikeres betetőzését szolgálta, s ami alapvető feltétele volt annak, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá alakulhasson át. A társadalom- politika és a társadalmi, politikai jelenségek és folyamatok következetesen osztályhű marxista—Íeninista elemzése ezen a konferencián is helyesnek bizonyult. Ez a konferencia napjainkban is érvényes tanulsága.

JOZEF BÁNI