Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-08 / 82. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkajogi ügyekben F. L.: A munkatörvénykönyv 109. §-a érteimében a szabadság idejére a dolgozónak munkabérmegtérítés jár. Ennek ösz- szegét rendszerint — a munkatörvénykönyv 1965/66, illetve 1970/60 sz. végrehajtási rendeletének értelmében — az előző naptári évben elért átlagkeresetből (lényegében minden, a béradó alá eső bér, prémium stb.) kell kiszámítani. Az így kiszámított átlagkereset elvben állandó marad a következő naptári évre. A rendelkezés alól kivételt képez az idézett végrehajtási rendelet 30. §-á- nak 3. bek. értelmében a dolgozó alapbérének lényeges megváltozása (magasabb, vagy alacsonyabb alapbér). Ebben az esetben ugyanis a szabadság idejére járó munkabérmegtérítés szükségességének megállapításáig, illetve az ezen időponthoz legközelebbi bérelszámolási időpontig terjedő időszak eredményéből kell kiszámítani, és nem az előző naptári év átlagából. Az említett rendelkezés ugyanis az alapmunkabér lényeges megváltozását hasonlóan bírálja el, mintha a dolgozó új munkaviszonyba lépett volna. A munkaadó vállalat az ön esetében is az idézett kötelező rendelkezések értelmében járt el. M. P.: Ha a munkaadó vállalat a dolgozót fontos üzemeltetési okból a munkatörvénykönyv 37. §-ának 3. bek. b) vagy c) pontja értelmében munkaszerződésétől eltérő más munkára helyezi át — évi 30 munkanapra nem szükséges az ilyen beosztáshoz a dolgozó beleegyezése —, a dolgozónak a végzett munka szerint jár a fizetés, de legalábbis olyan ösz- szegben, mint a rendes szerződésben meghatározott munkahelyén végzett munkáért járó átlagbér (L. a munkatörvénykönyv 115. §-ának 3. bek.). A különbözetre járó igény az esedékességtől számított egy éven belül évül el. D. E.: A munkatörvénykönyv 204. §-a értelmében a munkaadó vállalat objektíven (tárgyilagosan, felróható vétkesség nélkül is (felel a dolgozó tárgyaiban, holmijaiban bekövetkezett kárért, ha a dolgozó ezeket a tárgyait munkája végzése közben, vagy azzal közvetlen összefüggésben az arra kijelölt helyen, vagy a munkahelyen szokásos helyen helyezte el. A munkaadó vállalat felel a dolgozó káráért, melyet ismeretlen tettes lopással (akár idegen személy, akár munkatárs) okozott. Az olyan dolgokért, amelyeket a dolgozó rendes körülmények között nem hord magával a munkába (pl. nagyobb pénzösszeg, ékszer stb.) és amelyek megőrzését a munkaadó vállalat külön nem vállalta el, a munkaadó vállalat csak 1000 korona összegig felel. Ha az ilyen dolgok megőrzését a munkaadó vállalat külön elvállalta, vagy ha a kárt egy munkatárs okozta, a munkaadó vállalat teljes mértékben (tehát az említett 1000 korona összegen felül is) felelős. A káreset bekövetkeztét, tehát azt a körülményt, hogy a dolgozó a dolgait magával hozta, a dolgozó tartozik bizonyítani. A munkaadó vállalat ezen szigorú tárgyi felelőssége megszűnik abban az estben, ha a károsult dolgozó minden felesleg ;s késedelem nélkül, de legkésőbb 15 napon belül attól az időponttól számítva, amikor káráról tudomást szerzett, nem értesítette a munkaadó vá’lala- tot. A munkaadó vállalat természetesen jelenti az esetet a közbiztonsági közegeknek a tettes kinyomozása, megbüntetése és a kár megtérítése érdekében, de a munkaadó vállalat említett felelőssége nem függ az esetleges nyomozás, vagy büntetőeljárás eredményétől. A 15 napon belüli bejelentést ajánljuk írásban megtenni. Szülési szabadság és segély ügyében Sz. J.: Első gyermeke 1974. augusztus 20-án született. A 26 hetes szülési szabadsága 1975. január 29-ig tartott. Ezt követően a munkatörvénykönyv 153. §-ának 2. bek. értelmében igényelte — egyelőre 1975. október 1-ig — a meghosszabbított, fizetetten szülési szabadságot. Az első gyermeke születésétől számított egy év alatt újból gyermeket vár, a gyermek születésének időpontja valószínűleg október eleje. Az 1965/143 sz. hirdetmény 45. §-ának 1. bek. értelmében ugyanolyan összegű 26 heti fizetett szülési szabadságra lesz igénye születendő gyermekére, ha szülési szabadságát legkésőbb az előző szüléstől számított 13 hónapon belül, azaz 1975, szeptember 20-ig kezdi meg (ez az ön által közölt dátumok alapján is valószínű, egyébként is kivételesen a szülés előtt már 8 héttel korábban is meg lehet kezdeni a szülési szabadságot!). Ha a szülés későbbi időpontban várható, mint az említett 13 hónap, akkor legalább 25 munkanapot kellene az újabb szülési szabadsága megkezdése előtt ledolgoznia. A 26 hét eltelte után, ha az újszülött gyermekről első gyermekével együtt egésznapos gondoskodással saját maga fog majd gondoskodni, az 1971/107 sz. törvény értelmében kb. 5 hónapig havi 800, (amíg kettő, két évnél fiatalabb gyermekről fog gondoskodni), majd havi 500 korona összegű gyermek- gondozási segélyre lesz igénye második gyermeke kétéves koráig. Vagyonjogi ügyekben J. P.: Ha a négy testvér a szülők halála után még 1936- ban közös megállapodás alapján az ideális (eszmei) közös tulajdont képező kert használatát ténylegesen megosztotta és azóta is így használja, akkor még az első Csehszlovákiában a volt brnói Legfelsőbb Bíróság 911. számú döntvénye alapján ezt a tényleges, hosszú ideig tartó megosztást jogilag is kőtelező közös tulajdon-megszüntetésnek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen megosztás még 1951. január 1. előtt történt. Az említett döntvény érvényességét az ilyen régebbi esetre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság 1972/65 sz. döntése újból megerősítette. Ajánljuk, hogy a fentiekre való hivatkozással az ügyre vonatkozó irataik alapján forduljanak ügyvédhez, aki bírósági keresetben az Önök nevében kérheti olyan megállapító (urőovací) ítélet meghozatalát, amelyben a bíróság megállapítja; hogy az említett módon a volt eszmei közös tulajdont képező kertjük közös tulajdonát természetbeni megosztással megszüntették. A bíróság okiratok, tanúk és szakértők bizonyítása alapján döntene. Döntése alapját képezné a telkek nyilvántartásába (Evidencia nehnutelnosti, Geodézia) való bejegyzésnek. Ha a fenti, régebbi tényleges megosztást nem Igazolnák, a hnb-nek a polgári törvény- könyv 490. §-a 2. bekezdésében említett beleegyezése nélkül nem lenne módjuk a megosztást szerződéssel foganatosítani. Esetleg a polgári törvény- könyv 142. 4§-a értelmében perben kérhemék a közös tulajdon természetbeni megosztását mérnöki vázrajz szerint. K. F.: Kisebb építményeket a község beépítési terve alapján el lehet helyezni a telek határán is. Vita esetén a hnb építészeti osztályához fordulhat. Ha a szomszéd kis építményei az említett módon jogtalan beavatkozást jelentenének az Önök tulajdonjogába, akkor a járásbíróságon beadott keresetben kérhetné, hogy a jogtalan beavatkozás megszüntetését a bíróság ítéletben rendelje el. Dr. F. J. Ifjúsági versenyjátékok A SZISZ Központi Bizottsága a fiatal nemzedék nevelésével foglalkozó kormányintézményekkel és egyéb szervezetekkel karöltve a tavaszi hónapokban hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére „Expedícia 30“ címen országos tájékozódási turista-honvédelmi versenyjátékokat rendez. A versenyekben csaknem 1 millió 120 ezer csehszlovák fiú ős leány vesz részt. A FÖLD MÁGNESES TERÉNEK MEGFORDULÁSA A földkéreg kőzetanyaga számos helyen tartalmaz mágnesezhető vasoxidokat. Egyes kőzetek, főleg lávák és homokkövek természetes mágnessége értékes adatokat őrzött meg számunkra a Föld mágneses életének történetéből. Állapotukból a korszerű technika segítségével megbízható információkat nyerhetünk a földi mágneses tér erősségéről, és a földtörténeti korszakok során bekövetkezett változásairól. Már e finomabb elemző technikai kialakulása előtt, régebben ismeretes az a különös tény, hogy a kőzeteknek körülbelül a fele, legyenek azok a földön bárhol találhatók és bármilyen korúak, „rossz“ irányban van mágnesezve. Mág- nesezettségük iránya antiparalel a „normális“ vagyis a földi mágneses tér napjainkban ismert irányával. Milyen okoknak tulajdonítsuk az ilyen rezervált kőzetek létezését? Azt a feltevést; hogy ezeket a kőzeteket a földmozgások fordították meg, el kell vetnünk. Ehhez túl gyakori az előfordulásuk és túl pontosan ellentétes az irányuk. Marad két lehetőség: vagy a Föld mágneses tere fordult meg az Idők folyamán, vagy valamiféle fizikai-kémiai mechanizmus folytán spontán előjelváltás következett be a mágnese- zettségben. Ilyen spontán reverzálás egyes ritka példái valóban Ismeretesek. Akár így van, akár úgy, a helyzet mindenképpen nagyon bonyolult. Egy és ugyanazon a helyen is lehet találni normális és fordított mág- nesezésű lávákat, mintha mindkét hatás fellépett volna. Az érvek mégis inkább a földi mágneses tér megfordulása felé látszanak eldönteni a vitát. Érvek a mágneses tér megfordulása mellett A földi mágneses tér régebben bekövetkezett megtordulása mellett szól az a tény, hogy a világon bárhol fellelhető azonos korú kőzetek — azon a határon belül, amennyire ma a kőzetek korát meg tudjuk határozni — azonos mágnese- zési irányt mutatnak. Rendkívül valószínűtlen, hogy térben egymástól egészen távol eső helyeken éppen ugyanabban az időben mentek végbe olyan különleges vegyi folyamatok a kőzetekben, amelyek eredményeképpen a spontán reverzálás bekövetkezett volna. Az elemzési technika korlátai miatt ezek a vizsgálatok az utolsó négymillió évre terjednek ki. Meg kell még jegyezni, hogy a történelmi időkben és a jelenleg is keletkező lávák mágnesezettsége mindig normális irányú. Egy másik érv: minden olyan helyen, ahol egy későbbi lávaömlés korábbi rétegeket felhevített. a rétegek mágnesezése egyirányú. A felmelegített réteg elveszítette korábbi természetes mágnességét és a két réteg együtt mág- neseződött újra, ugyanazon külső tér hatására. A spontán megfordulás erre nem tud magyarázatot adni, aszerint nyugodtan lehetne a két réteg ellentétes irányú. Egyes helyeken a vasoxid tartalmú kőzetek nagy változatossága található, valamennyi azonos — akár normális, akár fordított — mágne* sezettséggel. Ismét csak nagyon valószínűtlen, hogy ezek az egyébként sok tekintetben különböző kőzetek éppen a spontán megfordulás tekintetében pont egyformán viselkednek és vagy egyszerre megfordulnak, vagy egyszerre nem fordulnak meg. Egy tipikus ilyen helyet fedez* tek fel Észak-írország tercier kőzeteiben, mégpedig itt valamennyi kőzet fordított. A fordított mágnesség erőssége egyezik a normáliséval, vagyis ha lehetséges a földmágnes- ségnek két állapota, akkor ezek szimmetrikusak, nagyságuk egyforma. Ismerünk azonban négy olyan példát, ahol a korban egymást követő lávarétegek éppen a mágneses tér megfordu- lását rögzítették: a fordított mágnesség fokozatos gyengülését követi időben a normális mag- nesség fokozatos erősödése. Érvek a spontán reverzálás mellett Három japán kutató a Haruna-hegyről vett lávamftitákon 1952-ben fedezte fel, hogy ezek mágneses polaritása hevítés hatására megfordul. A jelenség következetesen és reprodrukál- hatóan megtalálható. Később C. M. Carmichael egy hematitos ércen észlelt hasonló jelenséget. Ezek azonban kivételes eseteknek bizonyultak, a paleomágneses vizsgálatokhoz tömegesen használt bazaltlávák a laboratóriumi vizsgálatok során csak nagyon csökevényes hajlamot mutattak a spontán megfordulásra, és azt Is csak ritkán. De még ezekben a ritka esetekben is egész más jellegű volt a reverzált mágnesség, mint amilyent a természetes kőzetekben tapasztalni lehet. A spontán megfordulás gyanúja azonban egészen mégsem volt elosztható, s ezért alapos kutatások indultak olyan irányban, hogy nincs-e valami rendszeres fizikai vagy kémiai különbség a fordított és a normális kőzetek között. A pet- rológiai és vegyi eltérések felderítésére indult vadászat némi szerény eredményt azért hozott: a fordított kőzetekben valamivel gyakoribb a hármas vegyértékű vas és vas-titán-oxid kristályok erősebben oxidált formában vannak jelen. Ez azonban statisztika és az átlagokra vonatkozik, s nem jelenti azt, hogy ne volna olyan normális kőzet, amelyben az oxidáció fokozottabban megvan, mint egyes fordított kőzetekben. Az oxidáció mértékének és a mágnesezés reverzált voltának az összefüggése megérdemli a további kutatást, de nem teszi kétségessé, hogy a fordított mágnesség okát mégiscsak a Föld mágneses terének a megfordulásában kell keresnünk. Földünk mágneses terének létrejöttét a folyékony magma mozgatásával magyarázzuk, amely öngerjesztő dinamó, két stabil állapotú rendszer, amelyben adott körülmények közt bekövetkezhet az átbillenés az egyik stabil állapotból a másikba. A Jupiter mágneses tere például ellentétes irányú a Földéhez képest. A csillagok mágneses teréről a spektrumvonalak Zeeman- hasadása tájékoztat bennünket. Ismerünk olyan csillagokat, amelyek mágneses tere naponként; sőt néha órák alatt is megfordul. GYÓGYÍTÓ ELEKTROTECHNIKA Az elektromos áramot a gyógyászatban egyre szélesebb körben alkalmazzák, módszereinek és eszközeinek fejlesztésével mind jobb eredményeket érnek el. Néhány ilyen újdonságról adott összefoglalást az Elektrotechnische. Zeitschrift egyik száma. Számos állatkísérlet bizonyítja, hogy kis erősségű villamos áram hatására gyorsabban gyógyulnak a csonttörések. Az eljárás módja a következő: a katódhuzalt közvetlenül a törött csontrészhez vezetik be, fölötte pedig a bőrre tapasszal alumínium anódot rögzítenek, majd az anódot és a katódot egy telepre kapcsolják. Az elektródok közt 10 mikroamperes áramot bocsátanak át több héten keresztül. A törött csont negatív töltésű részei körül a csekély villamos áram hatására a sejtek gyorsabban képződnek újra. A csont elektromos aktivitásának egyensúlya akkor áll ismét helyre, amikor a beteg teljesen meggyógyult. Krónikus, például a gerincvelő sérüléseiből keletkezett, erős fájdalmak megszüntetésére idegstimuláló készüléket fejlesztettek ki, amely a kívánt hatást a bőrön keresztül éri el. Egy pénzérme nagyságú elektródot helyeznek a bőrre, s ezt huzalokkal egy kis, a beteg derekán levő övre csatolt adóval kapcsolják össze. Az adó 90 mA áramot juttat el a gerincvelőbe. Más módon nem megszüntethető, krónikus fájdalmak esetén az adót beültetik a beteg testébe, ehhez az eljáráshoz azonban csak végső esetben folyamodnak, ha semmiképpen nem tudják a fájdalmakat enyhíteni. A fájdalom-impulzusok apró érzékelő idegrostokon át a gerinc mentén jutnak el az agy fájdalomközpontjaiba, ahol azután a fájdalom tudatossá válik. Az idegstimuláló készülék által kiváltott impulzusok nagyobb érzékelő idegrostokon (bétaszálakon) keresztül haladnak, és a gerincvelőből az agyba kisugárzó fájdalomim- pulzusokat megszakítják, s így a fájdalomérzet a betegben nem válik tudatossá. Olyan nagy, elviselhetetlen fájdalmak esetében, amelyek más módon nem szüntethetők meg, az elektromos kordotómiát alkalmazzák. 300 mikroamper erősségű áramot vezetnek egy tűn keresztül a beteg gerincvelőjébe. Ha a megfelelő pontot- eltalálják, a fájdalom gócában inger keletkezik; az inger létrejötte mutatja meg, hogy az áramtól átjárt tű a megfelelő pontra jutott-e el. Az áramot ezután 15 percig 1 m-A-ra erősítik fel. Ezzel az eljárással a gerincből kiinduló, igen erős fájdalmak szüntethetők meg, s ez a hatás kb. 6 hónapig tart. Ez az idő általában elég ahhoz, hogy a fájdalmat előidéző betegség meggyógyuljon, illetve lényeges javulás álljon be a beteg állapotában. A béna izmokat gyógyítja egy másik eljárás. Itt az áram részben közvetlenül, részben kerülő úton hat a béna izomra. Az áram átveszi az izom idegvezetékeinek a munkáját, amely egészséges működése esetében az izmokat az agyból vagy a gerincoszlopból kiindulva impulzusok formájában működteti, mozgásba hozza. Jó eredményeket értek el például a féloldali bénulások kezelésében a lábizmok meggyógyításában. A cipőbe helyezett talpbetétbe a sarok tájékán villamos kapcsolóelemet építenek be. A kapcsolóelem a beteg lábszárába épített adóval áll összeköttetésben. Az adó minden lépésnél elektromosan gerjeszti, ezáltal a láb izmai összehúzódnak, s a tehetetlenül lelógó lábat felemelik. Ezzel a módszerrel igen jó eredményeket értek el, pl. egy teljesen béna lábú beteg Ismét járni tudott a kezelés hatására. Azok részére, akiknek sem a keze sem a lába nem mozog, olyan automatikus kerekesszéket szerkesztettek, amelynek útirányát a beteg szeme villantásával tudja irányítani. A székben ülő személy szemüvegének — amely a szerkezet lényeges alkotórésze — jobb és bal kengyelébe egy-egy szemkapcsolő van beépítve. A szemkapcsoló indítja meg a kerekesszéket hajtó motort. A szem szaruhártyájára folyamatosan kis intenzitású fénysugár vetítődik. A szem mozdulatával a fénysugarakat a szivárványhártya irányítja. A szemkapcsoló érzékelőjét a szemöldökkel szemben helyezik el oly módon, hogy bizonyos önkéntelen szemmozgások a villamos mechanizmust ne befolyásolják, de minden egyes diagonális szemmozgás eljusson a kapcsolóhoz, s ezáltal működésbe hozza a tolószéket. Ez az igen hasznos módszer az űrkutatás melléktermékeként jött létre, bizonyos esetekben ugyanis az űrhajósoknak a súlytalanság állapotában kezük helyett a szemüket kellett a különféle készülékek irányításához hasznájniuk. A világ különféle orvostudományi laooratőriu- maiban technikusok közreműködésével széles körű további kutatómunka folyik az elektrotechnika vívmányainak gyógyítására való fel- használása érdekében. (d|l
