Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-08 / 82. szám, kedd

Békeidőkben — békeköltségvetést PORTUGÁLIA SZÁMÍTHAT A SZOCIALISTA ORSZÁGOK TÁMOGATÁSÁRA Lisszabon — Lisszabonban tegnap az esti órákban össze­ült a fegyveres erők mozgalmá­nak 240 tagú közgyűlése (a mozgalom „parlamentje“) és megvizsgálta a politikai pártok állásfoglalásait azzal a javas­lattal kapcsolatban, amelyet a haladó katonai mozgalom ter­jesztett eléjük az alkotmány legfontosabb elveinek előzetes rögzítéséről. Portugáliában folytatódik a választási kampány. Alcantara, Rato, Santa Apoto- nia és Beato helységekben a betiltott maoista párt, az MRPP aktivistái utcai verekedéseket provokálva próbálták akadá­lyozni a választáson részt vevő pártok propagandatevékenysé­gét. A Copcon, az MFA katonai alakulata több zavargót letar­tóztatott. „A mezőgazdasági bérmunká­sok és kistermelők nem várhat­nak a végtelenségig. A ribaíe- joi földműveseknek követniük kell az alentejoi parasztok pél­dáját és hozzá kell fogniok az elhagyott vagy nem jól kihasz­nált birtokok elfoglalásához“ jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára azon a választási nagygyűlésen, ame­lyet a santaremi kommunisták rendeztek vasárnap. Octavio Pato, a PKP KB tit­kára, aki nemrég Moszkvában tárgyalt az SZKP vezetőivel, Vila Franca de Xiraban kijelen­tette, hogy a portugál nép szá­míthat a szocialista országok támogatására azzal a nemzet­közi összeesküvéssel szemben, amelyet az imperialista orszá­gok szőnek ellene. Utalt arra, hogy a Szovjetunió máris segí­tett azzal, hogy Portugáliától mezőgazdasági termékeket vá­sárolt. Az amerikai katonai inlerve-n- ció lehetőségére vonatkozó hí­resztelésekre utalt Coimbraban Carlos Costa, a PKP KB tagja. Kijelentette: „A portugál nép biztos lehet abban, hogy az amerikaiak nem szánják rá ma­gukat ilyesmire, tudják, hogy a portugál népet felfegyverez­nék és visszaverné az agresz- szort. Egy ilyen akció rendkí­vül veszélyes volna az ameri­kaiakra nézve, hiszen a portu­gálok egyre több baráit segít­ségére számíthatnak.“ A SZOVJETUNIÓBAN a leg­felsőbb tanács elnökségének határozata értelmében idén áp­rilis 13-án először ünnepük meg a légelhárító erők napját. ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter Moszkvában fo­gadta Hafez Iszmailt, Egyiptom moszkvai nagykövetét. A ta­nácskozáson a genfi közel-ke­leti békekonferencia felújításá­ról tanácskoztak. KURT WALDHEIM ENSZ-fő- titkár algériai látogatásának befejeztével Bécsbe érkezett. Waldheim algíri látogatása ide­jén Bumedien algériai államfőt, az ENSZ béke-aranyérmével tüntette ki. BICIOSZ görög külügyminisz­ter bejrúti látogatásának befe­jeztével visszaérkezett Athénba. ALBERT BERNARD BONGO gabuni elnök, Tito jugoszláv el­nök meghívására tegnap négy­napos hivatalos látogatásra Ju­goszláviába érkezett. AHMADOU AHIDJOT ismét Kamerun elnökévé választották. Ahidjo már 1960 óta tölti be ezt a funkciót. PAHLAVI iráni sah fogadta a Teheránban tartózkodó Li Iíszen-nient, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnök-helyette­sét és „szívélyes“ baráti lég­körben tárgyalt vele. MOSZKVÁBAN megállapodást írtak alá a szovjet tudományos akadémia és a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia képviselői a két baráti intézmény 1976—■ 80-as évekre szóló tudományos együttműködéséről. ROMÁBAN egy bíróság letar- tóztatási parancsot adott ki 12 izraeli állampolgár ellen, akik a Masszada nevű cionista szer­vezet tagjai. Az izraeli polgá­rok több bűncselekményt haj­tottak végre, többek között őket terheli a felelősség Zueitera, az El Fatah palesztin szervezet képviselőinek és az Al Hamsa- rinak, a PFSZ párizsi megbí­zottjának, és más arab szemé­lyek meggyilkolásáért. A ZAIRE Köztársaság kormá­nya úgy határozott, hogy diplo­máciai kapcsolatokat létesít a Dél-vietnami Köztársasággal. DÉL KOREÁBAN a rendőrség ismét könnygáz-bombákkal avatkozott be a szöuli egyetem tüntető diákjai ellen. A diákok a diktátor-rezsim felszámolását, a koreai kémszolgálat feloszla­tását és a tandíjak csökkenté­sét követelik. ÉREZHETŐBB AZ ENYHÜLÉS FRISS SZELE Alekszej Sityikov nyilatkozata Moszkva — Alekszej Sityikov, az európai biztonságért és együttműködésért küzdő szov­jet bizottság elnöke Interjút adott a TASZSZ munkatársának azzal kapcsolatban, hogy ápri­lis végén Brüsszelben megkez­di munkáját az európai közvé­lemény képviselőinek második közgyűlése. Sityikov megállapította: — Erre a tanácskozásra akkor ke­rül sor, amikor az európai föld­részen egyre jobban érezhető az enyhülés friss szele. Alekszej Sityikov a brüsszeli tanácskozásról elmondotta, hogy annak elsődleges feladata az európai népek közötti építő jellegű együttműködés további elmélyítése lesz. Az ülésszakon olyan fontos kérdéseket kell megvitatni, mint a genfi érte­kezlet második szakaszának eredményei, a tömbök szembe­állásának fokozatos leküzdése Európában, a tömegek mozgó­sítása a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel történő ki­egészítésének megvalósítására, az államok és népek közötti kulturális csere bővítése. Alekszej Sityikov az interjú­ban hangoztatta, hogy a szov­jet közvélemény tevékenyen tá­mogatni kívánja a brüsszeli ta­nácskozás munkáját. A Szov­jetunióban most fejeződik be a fórumra való felkészülés. A februárban kidolgozott prog­ramnak megfelelően a szovjet bizottság kétoldalú találkozó­kat tartott és tart több ország nemzeti bizottságával egymás nézeteinek jobb megismerése végett — mondotta az elnök. KEKKONEN A BIZTONSÁGI KONFERENCIA ZÁRÓSZAKASZÁNAK ÖSSZEHÍVÁSÁÉRT Helsinki — Az európai biz­tonsági konferencia harmadik szakaszának Helsinkiben, leg­felsőbb szinten, ez év június végén, július elejéd történő eggbehívásáért szállt síkra dr. Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke a finn televí­ziónak adott interjújában. Kekkonen megerősítette, hogy Finnország továbbra is aktívan közreműködik a biztonsági kon­ferencia munkájában és annak a véleményének adott hangot, hogy az értekezlet pozitív ered­ménnyel fog végződni. Az észak-európai atomfegy­vermentes övezet létrehozására vonatkozó javaslatáról az elnök kijelentette, hogy Finnország „minden lehetséges alkalommal előterjeszti ezt a javaslatát és elsősorban Skandináviában, de másutt is támogatást keres an­nak megvalósítására“. A köztársasági elnök szólt a Szovjetunióval és más KGST- országokkal folytatott kereske­delemről is, és azt elmondotta, *»gy az Finnország számára „rendkívül fontos“. Chicagó — A katonai kiadá­sok csökkentéséért küzdő or­szágos konferencia Chicagóban befejezte munkáját. A találko­zón 21 állam, valamint a szö­vetségi főváros, Washington küldöttei jóváhagyták az úgy­nevezett béke-költségvetést, amelyet ismert amerikai köz­gazdászok készítettek el és ter­jesztettek elő a konferenciára. A béke-költségvetésben a ka­tonai kiadások 50 százalékos csökkentését irányozzák elő, átfogó adóreformot vesznek számításba a szegényebb réte­gek anyagi helyzetének javítá­sa céljából, és a tervezett költ­ségvetésekből a CIA és az FBI, valamint más hasonló, nemzet­közi provokációkkal és megtor­lásokkal foglalkozó szervezetek kiadásaira szánt összegeket is kihagyják. A részvevők rámutattak, hogy a béke-költségvetés megvalósí­tásával lehetőség nyílna a mun­kanélküliség problémájának enyhítésére, mivel a költségve­tési tételek 4,8 millió új mun­kahelyet biztosítanának az ame­rikai dolgozók számára. A konferencián határozatban biztosították támogatásukról az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet, rámutat­va, hogy ennek sikeres befeje­zése jelentős lépés lenne az európai kontinens békéje bizto­sításának útján. A konferencia résztvevői sík­ra szálltak amellett, hogy az USA békeidőkben békeköltség­vetést dolgozzon ki. Földreszállás — idő előtt Moszkva — A szovjet űrrepü­lési irányítóközpont közölte, hogy április 5-én a Szovjetunió­ban hordozórakétát lőttek fel Szojuz űrhajóval, hogy folytas­sák a kísérleteket a Szaljut-4 űrállomással. Az űrhajó fedél­zetén kéttagú legénység tartóz­kodott: Vaszilij Lazarjov ezre­des és Oleg Makarov. A harmadik fokozat munka- szakaszán a hordozórakéta mozgási paraméterei eltértek a kiszámított értékektől és auto­matikus berendezéssel paran­csot adtak a program szerinti további űrrepülés megszakításá­ra és az űrhajó leválasztására a Földre való visszatérés céljá­ból. A leereszkedő készülék sima leszállást hajtott végre Gorno- Altajszk városától délnyugatra (Nyugat-Szibéria). „Felszabadult Magyarország” Moszkva — Tegnap délben Moszkvába érkezett a „Felsza­badult Magyarország“ jubileumi kiállítás megnyitásán részt vevő magyar párt- és kormánykül­döttség, amelyet Fock fenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezet. Ez sorrendben már a harma­dik magyar nemzeti kiállítás a Szovjetunióban, amely bemutat* ja a felszabadulás óta elért gazdasági, tudományos és k«t» turális eredményeket. A kiátlí« tás három hétig tart. MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN A FÖLDREFORM , Addisz Abeba — Az etiópiai fővárosban százezer fős tö­meggyűlésen emlékeztek meg az olasz gyarmati uralom alól való felszabadulás 34 évfordu­lójáról. A tömeggyűlésen mon­dott ünnepi beszédében Teferi Benti tábornok, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnö­ke közös harcra szólított-, fel az éhség, a szegénység és az írástudatlanság ellen. Beszédében hangoztatta, hogy a katonai vezetés megvalósítja a társadalmi, gazdasági és de­mokratikus átalakítások meg­hirdetett programját, s ennek keretében átadja majd a hatal­mat a nép által választott pol­gári kormányzatnak. A tábor­nok elégedetten szólt a prog­ram megvalósításának eddigi menetéről. Sikeresen valósul meg a földreform, ami az eti­ópiai forradalom fő vívmánya, már működnek az államosított mezőgazdasági üzemek és lét­rejöttek az első termelőszövet­kezetek. A kormányzótanács el­nöke felhívta a lakosságot, hogy aktívan vegye ki részét az ország átalakításából. ISMÉT FELSZÍNEN A J. KENNEDY GYILKOSSÁG New York — John Kennedy amerikai elnök meggyilkolása körülményeinek újabb kivizs­gálása mellett foglalt állást Bért Griffin, az igazságügymi­niszter volt tanácsadója, aki részt vett a Warren-bizottság munkájában. Griffin, aki jelenleg az Ohio állambeli Cleveland bírója, az AP tudósítójával folytatott in­terjújában beismerte, hogy egy­re többen bírálják a Warren- bizottság vizsgálatának hivata­los megállapításait, amelyek szerint John Kennedy egy „ma­gányos gyilkos“, Lee Oswald áldozata lett és szó sem volt az elnök meggyilkolását célzó összeesküvésről. A vizsgálatnak ezeket a következtetéseit egész sor szakértő is megkérdőjelez­te, akik önálló kutatásokat kezdtek a gyilkosság körülmé- úyeinek tisztázására. A clevelandi bíró kijelentet­te, hogy új vizsgálatot kell in­Kivégezték a géprablókat Teherán — A PARS hivatalos Iráni hírügynökség közölte, hogy Teheránban kivégezték azt a két iraki férfit, aki már­cius 1-én az iraki légitársaság egyik Boeing 737-es utasszállí­tó repülőgépét 85 utassal és nyolc főnyi személyzettel Te­heránba kényszerítette. A gép­rablók 85, Teheránban fogva- tartott iraki állampolgár kiada­tását és másfélmillió iraki di­nár váltságdíj megfizetését kö­vetelték túszaik sértetlen sza- badonbocsátása érdekében. Az alkudozásra azonban nem ke­rült sor, mert a repülőgépen tartózkodó iraki biztonsági ügy­nökök harcba bocsátkoztak a géprablókkal, egyiküket megöl­ték, a másik kettőt pedig át­adták az iráni biztonsági szer­veknek. A tűzpárbajban hárman életüket vesztették, heten se­besüléseket szenvedtek. Az iráni hírügynökség jelen­tésében felhívta a figyelmet, hogy a világon ezúttal első íz­ben végeztek ki repülőgép-rab­lókat. dítani az „évszázad bűnügyé­nek“ felderítésére. Elismerte, hogy a Warren-bizottságban végzett munkája idején kétsé­gei támadtak néhány tanúval­lomás hitelességével kapcsolat­ban. Ezeket a kételyeit 1964. augusztus végén készített je­lentésében a bizottság egyik ve­zetője elé terjesztette, de csu­pán egy kérdésre kapott vá­laszt. Az igazságügyminiszter egykori tanácsadója hozzátet­te: soha nem hitt abban, hogy a bizottság minden hiteles in­formációt megkapott a dallasi rendőrségtől arra vonatkozólag, hogy miképpen sikerült Jack Rubynak az erősen őrzött Os- waldot megölnie. A párizsi Cléber-sugárúton tegnap nemzetközi ener­getikai értekezletet előkészítő ülés kezdődött, melynek csak­nem 100 résztvevője három or­szágtípust képvisel: A nyugati tőkés, az olajtermelő, és az olajban szegény fejlődő orszá­gokat. 0 A háromoldalú előkészítő ér­tekezlet összehívása sokat vá­ratott magára. Már tavaly az év elején olyan vélemények hangzottak el, szükséges, hogy ilyen fórumon rendezzék az olajválság összekuszálta terme­lői-vásárlói kapcsolatokat. Az ilyen irányú törekvéseket a jó­zanabb ész diktálta, mert az 1973 decemberi olajáremelés az említett országtípusok vala­mennyijére hatolt — hátrányo­san, vagy előnyösen. Az olajexportálók az áreme­lést követő időszakban kétség­telenül csaknem egyik nap­ról a másikra szegényekből gazdagokká váltak. Nekik kez­detben csakis hasznuk szárma­zott az áremelésből, hiszen a négyszeres árdrágulás következ­tében tavaly 50 milliárd dollá­ros többlet-jövedelemhez jutot­tak. Csakhogy míg a termelők be­vételei egyre duzzadtak, a je­lentős olajbehozatalra szoruló nyugati országok költségvetési mérleghiánya egyre ijesztőbb méreteket öltött. Hiába, az árak megnégyszereződése az olajvá­sárlók számára annyit jelen­tett, hogy változatlan mennyisé­gű olajért négyszer annyi árut kellett eladniuk. A jelentős dől- lártartalékokkal rendelkező tő­késországoknak viszont tavaly volt még miből kifizetni az olajszámlát. De az árdrágulás Nem „csuk“ olajértekezlet ugyanígy érintette a „harma­dik“ világ országait, a legelma- radottabbakat, -ahol kétségbe­esett erőfeszítéseket tettek az olajcsekkek kiegyenlítésére. Ezeket az országokat, ahol még ma is százával halnak éhen, valóságos megrázkódtatásként érte az áremelés. Látható, hogy az olajáremelés teljesen új helyzetet teremtett csaknem valamennyi ország­ban — egyszóval az egész vi­lágkereskedelemben. Józan gazdasági szakértők óvatosan figyelmeztettek, ha hamarosan a felek nem ülnek tárgyalóasztalhoz, káosz szélé­re sodródik a világgazdaság. Tavaly óta már több kísérlet történt efféle dialógus megin­dítására. Az olajválságból a termelők és a vásárlók egy­aránt értékes tanulságokat szűrtek la Az olajexportálók rájöttek: az áremelés nem vég­leges megoldás, hiszen a mé­regdrága olaj nem mindig ta­lál vevőra Pillanatnyilag már az a helyzet, hogy félgőzzel dolgoznak az olajfinomítók, olajfeleslegek mutatkoznak az olajpiacokon. A nyugati ener­giatakarékossági intézkedések is már éreztették hatásukat, csökkent az olaj iránti keres­let. A nyugati országok viszont arra jöttek rá, hogy értelme­sebb, ha tárgyalásokon bizto­sítják olajellátásukat, mint­hogy versengeni kezdenek egy­más között az olajpiacokért. Azonban korántsem teljes az összhang a fogyasztók körében. Példa erre a francia magatar­tás. Lényegében a franciák makacsságának eredménye, hogy a mostani értekezleten nemcsak a fogyasztók vannak jelen, hanem meghívták a ter­melőket és a fejlődő országo­kat is. A termelők és a legel­maradottabb országok azonban nem „csak* olajproblémákról kívánnak tárgyalni. Azzal az elhatározássai ültek asztalhoz, hogy napirendre tűzik más nyersanyagok kérdését is. Mert fejlődő országok az olajstra- tégia sikerén felbátorodva OPEC-mintára megalakították a kakaó-, banán-, 6n- és rézter­melők kartelljét. A tőkésorszá­gok viszont szeretnék, ha csak az olaj szerepelne a tanácsko­zás napirendjén. De egyre erő­sebben hallatja hangját a fejlő­dő országok és a harmadik vi­lág országainak csoportja, amely gazdasági méltányossá­got követel. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents