Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-07 / 81. szám, hétfő
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. április 7. HÉTFŐ BRATISLAVA (El XXVIII. ÉVFOLYAM 81. szám # Ára 50 fillér A KOSICEI KORMANYPROGRAM KIHIRDETÉSE 30. ÉVFORDULÓMNAK ORSZÁGOS ÜNNEPSÉGEI ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE A dolgozók gyűlése a košicei Szakszervezetek Házában. (A. ižfagiar felvétele — CSTKJ, A dolgozók nagygyűlése Szombaton „A Kelet-szlovákiai Forradalmi és Munkásmozgalom“ című kiállítás megnyitásával megkezdődtek Kosicén a Ko- šicei Kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának kétnapos országos ünnepségei. A kiállítás megnyitásán jelen volt Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, szlovák művelődésügyi miniszter, Milan Klusák cseh művelődésügyi miniszter, Michal Hruškovič, az SZLKP KB osztályvezetője, Rudolf Blahó- nak, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárának vezetésével a kerület párt és állami szerveinek képviselői és más vendégek. Szombaton röviddel 17.00 óra előtt érkezett Košicére a CSKP Központi Bizottságának, a Szövetségi Gyűlésnek, a CSSZSZK kormányának és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Köiponti Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Košicei Kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának ünnepségein, A delegációt Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagfa, a szövetségi kormány elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Vasil Biľak, a CSKP KB titkára, fozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke és Josef Korčák, a CSSZK miniszter- elnöke, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Matej Lúéan, a szövetségi kormány alelnöke, Martin Dzúr, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere, Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere, Evžen Erban, a CSNT elnöke, Ján Stencl, az SZNT alelnöke, Ján Píré, a CSKP KB tagja, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, Jirí Fleyberk, a Csehszlovák Szocialista Párt központi titkára, Rostislav Petera, a Csehszlovák Néppárt elnöke, Michal Zákoviö, a Szabadságpárt elnöke és Jozef Mjartan, a Szlovák Megújhodás Pártjának elnöke. Részt vesznek az ünnepségeken: Ladislav Abrahám és Miroslav Válek, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai. Az ünnepségeken tiszteletbeli vendégként részt vesz Zdenék Fierlin- ger, a szabad Csehszlovákia első kormányának elnöke. A repülőtéren számos košicei lakos jelenlétében a vendégeket a kerület és a város képviselői fogadták fán Pirönek, a kerületi pártbizottság vezető titkárának és Branislav Bírošnak, a kerületi nemzeti bizottság elnökének vezetésével. A küldöttség és az ünnepség hivatalos vendégeinek részvételével a Szakszervezetek Házának színháztermében szombaton este ünnepi estet rendeztek. Az esten fellépett a Munkaérdemrenddel kitüntetett Állami Ének- és Táncegyüttes, „Az építésben szerzett érdekemért“ kitüntetést elnyert Duklaalji Ukrán Népi Együttes és a Köztársasági Érdemrenddel kitünteti Szlovák Nép- művészeti Együttes. Vasárnap Kelet-Szlovákia metropolisában folytatódlak a Košicei Kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának ünnepségei. A Szakszervezetek Házában délelőtt a dolgozók ünnepi nagy(Folytatás a 7. oldalon.) Ma, 30 év után azon a helyen gyűltünk össze, amely a cseh és a szlovák nemzet újabbkor! történelme fontos határkövét jelentő események színhelye volt. Košicén, az új csehszlovák kormány első székhelyén fogadták el és hirdették ki azt a programot, amely az új állam forradalmi változásainak mélyreható eszköze és egyidejűleg alapja lett, azé az államé, amely a megelőző negyedszázados küzdelmekből, szenvedésekből, veszteségekből és nagy győzelmekből okuló nép akaratából keletkezett. Az az időszak, amely az izgalmas napok óta eltelt, amikor is a Košicei Kormányprogramot megvitatták, vagy még inkább kiharcolták, elegendő Idő arra, hogy objektíven ítéljük meg nemcsak azt, ami e program megalkotásához, majd megvalósításához vezetett, hanem azt is, ami útját állta, ami gátolta. Megfelelő alkalom., ez arra, hogy objektíven értékeljük Csehszlovákia Kommunista Pártja politikai stratégiájának és taktikájának alapvető vonásait is abban a sokévi harcban, amelyet a dolgozó embernek azért a jogáért vívott, hogy saját házában saját elképzelése szerint rendezkedjék be. De nemcsak ezt. Ha ezt a sokrétű küzdelmet számos nemzetközi összefüggésben vizsgáljuk, akkor nem egy tanulságot találunk, amely lehetővé teszi, hogy mélyrehatóbban értsük meg a mostani világban lejátszódó számos eseményt. Emellett a csehszlovák nép győzelmét meghatározó fő feltétel — a CSKP forradalmi politikájának internacionalista kapcsolata a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal, s mindenekelőtt a Szovjetuniónak, a világ első szocialista államának léte és a fasizmus felett aratott történelmi győzelme — a mai napig ösztönző erő az emberiség haladó része számára abban a törekvésben, hogy olyan világot alakítson ki, amelyben nincsenek háborús katasztrófák, amely az egyszerű dolgozó ember igazi hazája. A szocializmus bebizonyította életerejét Közel 30 esztendő telt el attól az időponttól, amikor elhangzottak a világimperializmus legreakciósabb erői által kirobbantott háborúnak utolsó lövései. A nemzetek tudatába szilárdan és eltörülhetetlenül vésődött az a történelmi tény, hogy éppen a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom igyekezett az utolsó pillanatig megakadályozni a világháborút Amikor azonban a háborút erőfeszítésük ellenére mégiscsak kirobbantották, a kommunisták a széles néptömegeket nemcsak a fasizmus elleni harcba vezették, hanem azok ellen az osztályok ellen vívott harcba is, amelyek számára a háború saját politikai elnyomásuk és kizsákmányolásuk logikus folytatása — a burzsoázia ellen. Ebben a hatalmas küzdelemben teljes mértékben helyesnek bizonyult az a stratégia, amely az imperialista háborúk okainak végleges felszámolására irányul. A szocializmus, mint annak az államnak a társadalmi rendszere, amely döntő mértékben járult hozzá a fasizmus vereségéhez, bebizonyította erejét és életképességét, korszerűségét, meggyőző politikájának vonzerejét, s ezért túllépett annak az országnak a határain, amelyben a történelem folyamán első ízben megvalósították. Ezzel szemben a világkapitalizmus ismét megmutatta, hogy olyan épület, amelynek gazdasági, erkölcsi és ideológiai alapjai ingatagok, képtelenek pozitív módon fejleszteni az emberi civilizációt, szavatolni az emberiségnek a békét, az emberhez méltó létet, a kulturális és az anyagi jólétet. Ezek voltak a történelmi okai annak a ténynek, hogy a széles néptömegek fasizmus elleni harca a kizsákmányolásra alapuló társadalmi rendszer ellen vívott osztályharccá terebélyesedett, és a jelenlegi világban az erőviszonyok alapvető változását idézte elő. A nemzeti és demokratikus forradalom programja Éhből a szempontból a KoSi- cei Kormányprogram fontos dokumentummá lett, mert összegezte azokat a legfontosabb politikai feladatokat és szociálisgazdasági változásokat, amelyek jelezték, hogy realizálásuk a régi rendszer gyökeréig hatol, s amelyek teljesítése nélkülözhetetlen volt a szocializmus felé irányuló további fejlődés szempontjából. Mint a nemzeti és demokratikus forradalom programja, alapvonásaiban kötődött Csehszlovákia Kommunista Pártja irányvonalához, úgy, ahogyan a7. nagyjából a harmincas évek felélői fokozatosan kialakult, mint a munkásosztály és a népfront egységes arcvonala a fasizmus elleni harcban a demokrácia, a szabadság és a függetlenség védelmére, ahogyan a Kommunista Internacio- nálé VII. kongresszusa megfogalmazta, és ahogyan azt a mi viszonyaink között Csehszlovákia Kommunista Pártja VII. kongresszusa elfogadta A kommunisták — a népfront kialakítására törekedve — azt követelték, hogy javítsák a nép szociális helyzetét, fokozatosan korlátozzák a monopóliumok hatalmát, valósítsák meg a széles körű demokratizálást, bővítsék a népi szervek és a haladó szervezetek jogkörét, egyenjogúsítsák a két nemzetet és a nemzetiségeket, s mindenekelőtt alakítsák ki a csehek és a szlovákok új és igazságos kapcsolatait. E követelmények lényeges része volt az is, hogy szilárdítsák és mélyítsék a Szovjetunióhoz fűződő szövetséget. A párt e politika alapvető téziseinek kialakításában arra az általános érvényű felismerésre támaszkodhatott, hogy a történelmi próbát egyetlen olyan pillér sem állta ki, amelyre a München előtti köztársaság épült. A termelőeszközök magántulajdonának elvére és a monopoltőke uralmára épült burzsoá köztársaság a kimondottan létfontosságú kérdések egyikét sem tudta megoldani. A harmincas évek első felében a gazdasági világválság egyértelműen megmutatta, hogy a kapitalizmus még a legalapvetőbb szociális biztonságot sem képes szavatolni a néptömegeknek. Fokozatosan ledőlt egy másik pillér is, amelyre a München előtti Csehszlovákiában a burzsoá demokratikus rendszer épült. Leomlott abban a pillanatban, amikor jelentkezett a burzsoá osztályuralom új formája, a fasizmus. Az állami lét számára messzeható következményei voltak az ún. cseh- szlovakizmus elméletének és gyakorlatának, amelyek kialakulásától kezdve közvetlenül a köztársaság gyökereit támadták meg, később pedig kaput nyitottak a fasizáló nacionalista sovinizmusnak. A cseh és a szlovák nép harca a kommunista párt vezetésével A müncheni árulás, az 1939. március 15 i kapituláció, újabb- kori történelmünk legtragikusabb eseményei mélyrehatóan érintették társadalmunkat. A történelem válságos keresztút- ján tehát egyetlen olyan elv sem tudott helytállni, amelyre a burzsoázia építette a köztársaságot. A kommunista párt alapvető álláspontját, amely valameny- nyi hazafias,, demokratikus és haladó cseh és szlovák ember álláspontja is volt, Klement Gottwald elvtárs fejezte ki a következő szavakkal: „A cseh és a szlovák nép történelme nem fejeződik be 1939. március 15-ével és 16-ával. Hiba lenne, ha abból a tényből, hogy a cseh uralkodó osztály harc lFolytatás a 2. oldalon] Csehszlovákia üjabbkori történelmének fontos határköve
