Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-07 / 81. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1975. április 7. HÉTFŐ BRATISLAVA (El XXVIII. ÉVFOLYAM 81. szám # Ára 50 fillér A KOSICEI KORMANYPROGRAM KIHIRDETÉSE 30. ÉVFORDULÓMNAK ORSZÁGOS ÜNNEPSÉGEI ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE A dolgozók gyűlése a košicei Szakszervezetek Házában. (A. ižfagiar felvétele — CSTKJ, A dolgozók nagygyűlése Szombaton „A Kelet-szlovákiai Forradalmi és Munkásmozga­lom“ című kiállítás megnyitásával megkezdődtek Kosicén a Ko- šicei Kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának kétnapos országos ünnepségei. A kiállítás megnyitásán jelen volt Miros­lav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, szlovák művelő­désügyi miniszter, Milan Klusák cseh művelődésügyi miniszter, Michal Hruškovič, az SZLKP KB osztályvezetője, Rudolf Blahó- nak, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárának vezeté­sével a kerület párt és állami szerveinek képviselői és más vendégek. Szombaton röviddel 17.00 óra előtt érkezett Košicére a CSKP Központi Bizottságának, a Szövetségi Gyűlésnek, a CSSZSZK kormányának és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Köiponti Bizottsá­gának küldöttsége, amely részt vesz a Košicei Kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának ünnepségein, A delegációt Ľubo­mír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagfa, a szövetségi kor­mány elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Vasil Biľak, a CSKP KB titkára, fozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke és Josef Korčák, a CSSZK miniszter- elnöke, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Matej Lúéan, a szövetségi kormány alelnöke, Martin Dzúr, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere, Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK kül­ügyminisztere, Evžen Erban, a CSNT elnöke, Ján Stencl, az SZNT alelnöke, Ján Píré, a CSKP KB tagja, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, Jirí Fleyberk, a Csehszlo­vák Szocialista Párt központi titkára, Rostislav Petera, a Cseh­szlovák Néppárt elnöke, Michal Zákoviö, a Szabadságpárt elnö­ke és Jozef Mjartan, a Szlovák Megújhodás Pártjának elnöke. Részt vesznek az ünnepségeken: Ladislav Abrahám és Miroslav Válek, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai. Az ün­nepségeken tiszteletbeli vendégként részt vesz Zdenék Fierlin- ger, a szabad Csehszlovákia első kormányának elnöke. A repülőtéren számos košicei lakos jelenlétében a vendégeket a kerület és a város képviselői fogadták fán Pirönek, a kerü­leti pártbizottság vezető titkárának és Branislav Bírošnak, a ke­rületi nemzeti bizottság elnökének vezetésével. A küldöttség és az ünnepség hivatalos vendégeinek részvéte­lével a Szakszervezetek Házának színháztermében szombaton este ünnepi estet rendeztek. Az esten fellépett a Munkaérdem­renddel kitüntetett Állami Ének- és Táncegyüttes, „Az építésben szerzett érdekemért“ kitüntetést elnyert Duklaalji Ukrán Népi Együttes és a Köztársasági Érdemrenddel kitünteti Szlovák Nép- művészeti Együttes. Vasárnap Kelet-Szlovákia metropolisában folytatódlak a Koši­cei Kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának ünnepségei. A Szakszervezetek Házában délelőtt a dolgozók ünnepi nagy­(Folytatás a 7. oldalon.) Ma, 30 év után azon a helyen gyűltünk össze, amely a cseh és a szlovák nemzet újabbkor! történelme fontos határkövét jelentő események színhelye volt. Košicén, az új csehszlo­vák kormány első székhelyén fogadták el és hirdették ki azt a programot, amely az új ál­lam forradalmi változásainak mélyreható eszköze és egyide­jűleg alapja lett, azé az ál­lamé, amely a megelőző ne­gyedszázados küzdelmekből, szenvedésekből, veszteségekből és nagy győzelmekből okuló nép akaratából keletkezett. Az az időszak, amely az iz­galmas napok óta eltelt, ami­kor is a Košicei Kormányprog­ramot megvitatták, vagy még inkább kiharcolták, elegendő Idő arra, hogy objektíven ítél­jük meg nemcsak azt, ami e program megalkotásához, majd megvalósításához vezetett, ha­nem azt is, ami útját állta, ami gátolta. Megfelelő alkalom., ez arra, hogy objektíven érté­keljük Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikai stratégiá­jának és taktikájának alapvető vonásait is abban a sokévi harcban, amelyet a dolgozó embernek azért a jogáért ví­vott, hogy saját házában saját elképzelése szerint rendezked­jék be. De nemcsak ezt. Ha ezt a sokrétű küzdelmet számos nemzetközi összefüggésben vizsgáljuk, akkor nem egy ta­nulságot találunk, amely lehe­tővé teszi, hogy mélyrehatób­ban értsük meg a mostani vi­lágban lejátszódó számos ese­ményt. Emellett a csehszlovák nép győzelmét meghatározó fő feltétel — a CSKP forradalmi politikájának internacionalista kapcsolata a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­mal, s mindenekelőtt a Szovjet­uniónak, a világ első szocia­lista államának léte és a fa­sizmus felett aratott történel­mi győzelme — a mai napig ösztönző erő az emberiség ha­ladó része számára abban a törekvésben, hogy olyan világot alakítson ki, amelyben nincse­nek háborús katasztrófák, amely az egyszerű dolgozó em­ber igazi hazája. A szocializmus bebizonyította életerejét Közel 30 esztendő telt el at­tól az időponttól, amikor el­hangzottak a világimperializ­mus legreakciósabb erői által kirobbantott háborúnak utolsó lövései. A nemzetek tudatába szilárdan és eltörülhetetlenül vésődött az a történelmi tény, hogy éppen a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozga­lom igyekezett az utolsó pil­lanatig megakadályozni a vi­lágháborút Amikor azonban a háborút erőfeszítésük ellenére mégiscsak kirobbantották, a kommunisták a széles néptö­megeket nemcsak a fasizmus el­leni harcba vezették, hanem azok ellen az osztályok ellen vívott harcba is, amelyek szá­mára a háború saját politikai elnyomásuk és kizsákmányolá­suk logikus folytatása — a burzsoázia ellen. Ebben a ha­talmas küzdelemben teljes mér­tékben helyesnek bizonyult az a stratégia, amely az imperia­lista háborúk okainak végle­ges felszámolására irányul. A szocializmus, mint annak az államnak a társadalmi rend­szere, amely döntő mértékben járult hozzá a fasizmus vere­ségéhez, bebizonyította erejét és életképességét, korszerűsé­gét, meggyőző politikájának vonzerejét, s ezért túllépett annak az országnak a hatá­rain, amelyben a történelem folyamán első ízben megvaló­sították. Ezzel szemben a vi­lágkapitalizmus ismét megmu­tatta, hogy olyan épület, amely­nek gazdasági, erkölcsi és ide­ológiai alapjai ingatagok, kép­telenek pozitív módon fejleszte­ni az emberi civilizációt, sza­vatolni az emberiségnek a bé­két, az emberhez méltó létet, a kulturális és az anyagi jó­létet. Ezek voltak a történelmi okai annak a ténynek, hogy a széles néptömegek fasizmus elleni harca a kizsákmányolás­ra alapuló társadalmi rendszer ellen vívott osztályharccá tere­bélyesedett, és a jelenlegi vi­lágban az erőviszonyok alap­vető változását idézte elő. A nemzeti és demokratikus forradalom programja Éhből a szempontból a KoSi- cei Kormányprogram fontos do­kumentummá lett, mert össze­gezte azokat a legfontosabb po­litikai feladatokat és szociális­gazdasági változásokat, ame­lyek jelezték, hogy realizálá­suk a régi rendszer gyökeréig hatol, s amelyek teljesítése nél­külözhetetlen volt a szocializ­mus felé irányuló további fej­lődés szempontjából. Mint a nemzeti és demokrati­kus forradalom programja, alapvonásaiban kötődött Cseh­szlovákia Kommunista Pártja irányvonalához, úgy, ahogyan a7. nagyjából a harmincas évek felélői fokozatosan kialakult, mint a munkásosztály és a nép­front egységes arcvonala a fa­sizmus elleni harcban a de­mokrácia, a szabadság és a függetlenség védelmére, aho­gyan a Kommunista Internacio- nálé VII. kongresszusa megfo­galmazta, és ahogyan azt a mi viszonyaink között Csehszlová­kia Kommunista Pártja VII. kongresszusa elfogadta A kom­munisták — a népfront kiala­kítására törekedve — azt kö­vetelték, hogy javítsák a nép szociális helyzetét, fokozatosan korlátozzák a monopóliumok hatalmát, valósítsák meg a széles körű demokratizálást, bő­vítsék a népi szervek és a ha­ladó szervezetek jogkörét, egyenjogúsítsák a két nemze­tet és a nemzetiségeket, s min­denekelőtt alakítsák ki a cse­hek és a szlovákok új és igaz­ságos kapcsolatait. E követel­mények lényeges része volt az is, hogy szilárdítsák és mélyít­sék a Szovjetunióhoz fűződő szövetséget. A párt e politika alapvető té­ziseinek kialakításában arra az általános érvényű felismerésre támaszkodhatott, hogy a törté­nelmi próbát egyetlen olyan pil­lér sem állta ki, amelyre a München előtti köztársaság épült. A termelőeszközök ma­gántulajdonának elvére és a monopoltőke uralmára épült burzsoá köztársaság a kimon­dottan létfontosságú kérdések egyikét sem tudta megoldani. A harmincas évek első felében a gazdasági világválság egyér­telműen megmutatta, hogy a kapitalizmus még a legalapve­tőbb szociális biztonságot sem képes szavatolni a néptömegek­nek. Fokozatosan ledőlt egy másik pillér is, amelyre a München előtti Csehszlovákiában a bur­zsoá demokratikus rendszer épült. Leomlott abban a pilla­natban, amikor jelentkezett a burzsoá osztályuralom új for­mája, a fasizmus. Az állami lét számára messzeható követ­kezményei voltak az ún. cseh- szlovakizmus elméletének és gyakorlatának, amelyek kiala­kulásától kezdve közvetlenül a köztársaság gyökereit támadták meg, később pedig kaput nyi­tottak a fasizáló nacionalista sovinizmusnak. A cseh és a szlovák nép harca a kommunista párt vezetésével A müncheni árulás, az 1939. március 15 i kapituláció, újabb- kori történelmünk legtragiku­sabb eseményei mélyrehatóan érintették társadalmunkat. A történelem válságos keresztút- ján tehát egyetlen olyan elv sem tudott helytállni, amelyre a burzsoázia építette a köztár­saságot. A kommunista párt alapvető álláspontját, amely valameny- nyi hazafias,, demokratikus és haladó cseh és szlovák ember álláspontja is volt, Klement Gottwald elvtárs fejezte ki a következő szavakkal: „A cseh és a szlovák nép történelme nem fejeződik be 1939. március 15-ével és 16-ával. Hiba lenne, ha abból a tényből, hogy a cseh uralkodó osztály harc lFolytatás a 2. oldalon] Csehszlovákia üjabbkori történelmének fontos határköve

Next

/
Thumbnails
Contents