Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-05 / 80. szám, szombat

Dinamikusan fejlődő város A Hernád-völgy egykori me­gyeszékhely ma Kelel-Salová- kia metropolisa. Több mint nyolcszáz esztendős múltjába vissza lapozva nagy történelmi eseményekről, ország sorsát is meghatározó évszámokród, ki­rályokról, fejedelmekről regél­nek a krónika lapjai. Minden esemény mögött azonban egy jellemző motívumot találtunk; a város polgárainak szabadság- iszieiretetét, a függetlenség utáni vágyat. Erről tanúskodnak a város mérhetetlenül gazdag muwkás- mozgalmi hagyományai. A kom­munizmus, a proletár nemzetkö­ziség eszméje évtizedek óta mély gyö'k ereket eresztett a külvárosok munkásnegyedei­ben. A Kassai Munkás vezér­3700 dolgozója éven/te félmil- liárd korona értéknél többet termel. Á várost környező he­gyekben gazdag magnezitlelő­helyek vannak. A „vasgyár“ és a „gépgyár“ után a „bánya“ foglalkoztatja a legtöbb em­bert, több mint ezret. A számos kisebb, s a legkü­lönfélébb termékeket előállító üzemek felsorolása nem szük­séges a fejlődés érzékeltetésé­he?.. Az a tény, hogy az utóbbi négy évben közel ötven száza­lékkal emelkedett Kosicén az ipari termelés, önmagáért be­szól. S még egy érdekes adat: a város ipari termelése az egész kerület termelésének egyharmadát teszi ki. Jól emlékszem, valamikor a sörgyár felé vezető úton rozs­Ebben az épületben tartották a kormány első ülését, melyen ki­kiáltották a Kosicei Kormányprogramot. cikkei nemcsak e vidék, ha­nem az egész orsziág proleta­riátusát szólították a burzsoá­zia elleni harcba. Košice ma hazánk legdina­mikusabban fejlődő nagyvárosa. A Terasa lakótelepről éles ka­nyart vesz a villamos a fedett műjégpálya felé vezető úton. Jobboldalt: szépséghiba a meg- jfjodott nagyváros látképén — a roggyant derekú földszintes házaik mintha rácsodálkozná­nak félrecsúszott tetejükre a felgyülemlett esővíz tükrében. Ez a felszabadulás előtti „pro­linegyed“ maradványa. Figyel­meztet és emlékeztet. Ügy hal­lottam, már nem sokáig, né­hány év múlva itt is emeletes házak, széles, gyepszőnyeggel szegélyezett utcák lesznek. Az akikor mintegy fólszáz- ezer lakost számláló Hernád- parti városba 1945. január lil­én jutott el a felszabadító szov­jet hadsereg, vele együtt a sziabadság, az új, a jobb élet lehetősége. A felszabadulást kö­vetően rövid ideig Koáicén volt « székhelye a CSKP Központi Bizottságának, a köztársaság elnökének és a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak. Itt került sor a kormány első ülésére, melyen — 1945. április 5-én — kikiál­tották a Košicei Kormányprog­ramot. Megvalósítása lehetővé tette, hogy hazánkban lerakjuk a szocializmus építésének alap­kövét. Rohamosan fejlődő ipar Harminc esztendő alatt újjá­született a város. Ehhez minde­nekelőtt a szocialista ipar meg. teremtésére volt szükség, hi­szen 1945-ig nagy volt a mun­kanélküliség, csupán néhány kisebb üzemben — szám sze­rint 18-ban — folyt a termelés. Az új üzemek létrehozására negyvennyolc februárja után került sor. Ma a város terüle­téin 339 ipari munkahely talál­ható. A legjelentősebb a Kelet­szlovákiai Vasmű, melynek évi termelése eléri a 8 milliárd 177 millió koronát, dolgozóinak száma pedig 22 772. A Kelet­szlovákiai Gépgyár több mint dás sínpár őrizte a régi korok emlékét. Az öregek még fel­felidézték a „lóvontatta villa­most“. Reggelenként a szénte­lep felől lovas szekerek hosszú sora zötyögött végig tüzelővel megrakodva, nem is olyan ré­gen, tizenöt-húsz évvel ezelőtt. Ma már semmi nincs belőle, eltűntek a lovas kocsik, a to­ronyházak között pedig egye­nes betonúton száguldanak a tehergépkocsik. Az ipari ter­melés fellendülése magával hozta a közlekedés, az útháló­zat kiépítését. A 72 kilométer hosszú állami és a 302 kilomé­teres helyi, úthálózat 93,1 szá­zalékát portalanították. A he­lyi közlekedést több mint száz­hetven autóbusz és százhuszon- négy villamos bonyolítja le. Mint minden gyorsan fejlődő városban, a közúti forgalom za­vartalanságáról itt sem lehet beszélni. Megoldása azonban csak idő kérdése. Tavaly decemberben adtáik át az építők a felszabadulás óta épült negyvenezredik lakást. Ezeknek nagy része összkom­fortos, háromszobás. Mindez korántsem Jelenti azt, hogy a 22 000 építőipari dolgozónak a jövőben nem lesz tennivalója. A nagy beruházások megvaló­sításán kívül tovább fokozzák a lakásépítés ütemét, évente két és fél ezer új lakást ad­nak át. A már meglevő, kisebb városoknak is beillő lakótele­pek száma egyre gyarapodik. A IX. körzetben tízezer lakás felépítésére számítanak a jövő­ben. A tervek szerint 1980-ban a város lakosainak száma el­éri majd a 199 500 at. Itt ér­vényes a szabványos megálla­pítás: gomba módra nőnek ki a földből a házak. Amire büszkék lehetnek A pedagógusok képesítése te­rén hazánkban az elsők között állnak. Minden harmadik lakos, atki betöltötte 15. életévét, kö­zépiskolai vagy szakiskolai, minden tizennegyedik pedig főiskolai végzettséget szerzett. A város lakosainak átlagos életkora nem éri el a harmin­cat. Itt a legnagyobb az iskola­köteles gyermekek aránya, s itt a legkevesebb a hatvan éven felüliek száma. Itt épül Közép- Európa egyik legkorszerűbb kórháza, s az adatokat még to­vább is lehetne sorolni. A kulturális élet fellendíté­sében nagy szerepe van az öt karral rendelkező P. J. Safárik Egyetemnek, a Technikai Fő­iskolának, melynek négy kara van, és az Állatorvosi Főisko­lának. Négyezer egyetemista kapott helyet az öt korszerű diáikotthonban. A város könyv­táraiban másfél millió kötet áll az olvasók rendelkezésére. A színjátszásnak KoSicén év­százados hagyományai vannak. Jelenleg három színházban gyúlnak ki esténként a reflek­torok. A Nemzeti Színháznak állandó balett- és operatársula­ta van. A magyar lakosság kö­rében közkedvelt a Thália Szín­pad, s jelentős művészi színvo­nalat ért el a Bábszínház. A lakosság körében eredmé­nyesen kibontakozott a kötele­zettségvállalási mozgalom. Ta­valy 2033 kollektív és 249 egyéni felajánlást tetteik 139 655 000 korona értékben, 3 990 000 brigádóra ledolgozásá­val. Vállalásukat több mint 130 százalékra teljesítették, 42 mil­lió korona értékkel szárnyalták túl. örvendetes, hogy a hatmil­lió órai brigádmunka nagyobb részét a fiatalok dolgoztáik le. Az idén a város felszabadu­lásának 30. évfordulójáig 115 millió korona értékű kötelezett­ségvállalást tettek a lakosok. Ezenkívül mindenütt folynak a szépítési munkák, tavaszi díszbe öltöznek az utcák, a te­rek. A város központja a Lenin utca. Ittt van a legtöbb üzlet, áruház és műemlék. A Dóm, a Mihál y-kápol na, az Orbán-to­40 000 lakás A kerületi székhely lakosai­nak száma a három évtized alatt megháromszorozódott, je­lenleg közel 170 000 az állan­dóan itt élők száma. Ez foko­zott követelményeket támaszt minden '(éren: lakásépítés, szol­gáltatások, kulturális igények kielégítése stb., hiszen hozzá kell számítanunk azokat a tíz­ezreket, akik a környékről jái*- nak be dolgozni vagy tanulni. rony évszázados árnyékában, a liget sétányain ma is nyugdíja­sok etetik a galambokat. A Dómtól nem messze újjáalakí­tott épület: itt került sor har­minc évvel ezelőtt a kormány- program kikiáltására. Állandó, vidék munkásmozgalmát szem-, léltető kiállítás nyílik benne, mely maradandó emléket állít a harminc évvel ezelőtti esemé­nyeknek. MALINAK ISTVÁN TERVEN FELÜL 113 MILLIÓ KORONÁS TERMELÉS A Nyugat-szlovákiai Kö- és Kavicsbányák kezdeményezése A Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák bratislavai üze­mének dolgozói az 5. ötéves tervidőszak négy éve alatt a bruttó termelést 55,4 százalék­kal, a természetes kavics ki­termelését 55,6 százalékkal, a zúzott kavics kitermelését pe­dig 40,8 százalékkal növelték. Ezek az eredmények kedvező alapul szolgálnak az 1975-ös feladatok sikeres teljesítéséhez, amelyek az elmúlt évhez viszo­nyítva minden mutatóban jelen­tősen megnövekedtek. A vállalat dolgozói hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évforduló­ja tiszteletére szocialista köte­lezettségvállalásokat tettek. Az állami tervfeladatokat az áru­termelésben 1 millió koroná­val, a munkatermelékenységet 1 százalékkal tetljesítik túl. Az egy korona értékű teljesítmény­re fordított önköltségeket 0,3 százalékkal csökkentik, ezál­tal 715 000 koronát takarítanak meg. Az 5. ötéves terv feladatait augusztus 15-ig teljesítik, s az év végéig terven felül 113 mil­lió korona értéket állítanak elő. Terven* fölül 950 000 köb­méter természetes és 250 000 köbméter zúzott kavicsot ter­melnek. A tratíni termelési részlegen új kavicszúzó egységet építe­nek, s ezt az eredetileg terve­zett december helyett már szep­temberben üzembe helyezik. A tervezett paramétereket továb­bi 50 000 tonnával feljavítják, s ezáltal a részleg évi kapacitá­sát 300 000 tonnára növelik. A komplex racionalizációs brigádok számát az év végéig hatról tízre növelik. E brigád dók főleg a villanyenergia, q tüzelőanyagok és az üzemanyag gok takarékosabb felhasználá­sára összpontosítják a figyel-- met. A továbbiakban arra kötelezr ték magukat, hogy minden ezep dolgozóra számítva 29 ésszerű­sítési javaslatot nyújtanak be, melyek realizálásával félmillió koronát takarítanak meg. Kaviccsal elsősorban a kor= mány és az ágazat által fon» tosnak minősített építkezése* két, valamint a komplex lakás­építést és a belkereskedelmet látják el. A szocialista munkabrigádok keretében bevezetik A. Ny. Ba? szov, a Szovjetunió Hőse mun­kamódszerét, melynek lényege a baleset- — és üzemzavar-d mentes termelés. A szakszervezeti tagok ebben az évben legalább öt órát dől* goznak le társadalmi munkád bán. A Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák dolgozói a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott határozatok értelmében lénye, gesem csökkenteni akarják az önköltségeket, túlszárnyalják az idei évre és az egész ötéves tervidőszakra előirányzott fel» adataikat. Elvárják továbbá, hogy kezdeményezésükhöz csat­lakoznak az SZSZK Építésügyi Minisztériuma más vállalatai« nak és üzemeinek dolgozói is, —mts— A LAMBLIASIS Hazánkban igen elterjedt fer­tőzés, leggyakoribb a kisgyer­mekkorban. A vékonybélsza­kasz 'hámsejtjeire rátelepedő ostoros véglények a táplálék felszívódásának megzavarásá­val és helyi izgalomkeltéssel, mennyiségüktől függő kórképet hoznak létre. Gyermekkorban legfontosabb tünetei: fejlődési visszamaradás, étvágytalanság és kisfokú vérszegénység. Az esetek egy részében szövőd­ményként előfordul hasmenés, angolkór, nyombél fekély, máj és epepan aszok. A lambliasis igen változatos tüneteit csak a parazita élet­módjának és hatásmechanizmu­sának ismeretében tudjuk he­lyesen elbírálni. E lapos egy­sejtű lény széles szívófelületé­vel rátapad a bélhámsejtre és bevonja a duodenum (nyom­bél) és a vékonybélfal felületé­nek nagy részét. Erősen fertő­zött egyénben egy négyzetmil- liméter felületen egymillió vég­lény is található. Ne felejtsük el, hogy a vékonybél 5 millió bélbolyha által 10 négyzetmé­terre növelt felszínéből ezáltal egy kisebb terület kiesik. Mi­nél hosszabb ideig áll fenn erős fertőzés, annál nagyobbak az idült táplálkozási zavar tünetei, amelyeket jól táplált gyermek hosszabb ideig tünetmentesen elviselhet. A fertőzöttnél fellép a szénhidrátok, fehérjék, a vas, a zsír és a zsírban oldódó A-, D- és K-vitamin felszívódásá­ban keletkező zavar. A megza­vart felszívódást jellemzi, hogy erősen fertőzött gyermekek 58 százalékánál hypogamaglobuli- némiát (a vérsavó kevesebb a szervezel ellenálló képességét biztosító fehérje állományt tar­talmaz] figyelhetünk meg, ami nagy mértékben befolyásolja a szervezet ellenállóképességét egyéb betegségekkel szemben. A felszívódási zavarokon kí­vül a lambliasisszal fertőzött betegek egy részénél a parazita helyi és mérgező hatása is ér­vényesül pl. a vékonybélhurut változatos tüneteiben, máj és epebánta I máknál, az allergikus jellegű bőr tüneteknél, valamint a vastagbél allergikus bánhal­mainál. Az idült fertőzés Jelleg­zetes külső jele többek között a gyermek sápadt, puffadt ar­ca, időnként hasfájásról, fejfá­jásról panaszkodik, székletürí­tése rendszertelen. A hasmenést és a bőrön észlelt tüneteket valószínűleg a megváltozott fel­szívódás, emésztés és a mecha­nikus hatásokon kívül, elsősor­ban az allergia vagyis a túlér­zékenység váltja ki. Természe­tesen arra is figyelni kell, hogy a pozitív lamblialelet a komo­lyabb panaszok egyéb súlyos okát nem zárja ki, ezért az egyéb lehetőségeket pozitív pa- razitológlai lelet után is mérle­gelni kell. A parazitát már Leeuwen­hoek, a mikroszkóp felfedezője 1691-ben látta, és Lambl 1859- ben a prágai gyermekklinikán írta le, mint a gyermekeknél jelentkező bél hurut okozóját és a Lamblia intestinalis elneve­zést kapta. A nyombélben és a vékonybél felsőszakaszában élő parazita élénken mozog, alakja papírsárkányszerű, a fehér vér- sejttől valamivel nagyobb mé­retű. Az esetek nagyobb részé­ben a székletben nagy mennyi­ségű, tojás alakú, nem mozgó ciszta látható. A fertőzési arány vidékenként és korcsoporton­ként változó. Nálunk a gyer­mekkoriján 10—15 százalék és a felnőttkorban 20 százalék, te­hát népbetegségnek tekinthető. Vannak kollektívák (bölcsőde, óvoda, napközi J a.hol a fertő­zöttek aránya meghaladja az 50—70 százalékot is. A lamblia az ember parazitá­ja, a széklettel kiürülő ciszták útján terjed, amelyek részben közvetlen érintkezéssel, rész­ben az élelmiszer vagy a víz szennyezésével okoznak újabb fertőzéseket. Érdekes megfigye­lés, hogy a kulturált, civilizált viszonyok között a szorosabb érintkezéssel növekszik a fertő­zési arány; nomád népeknél igen ritkán fordul elő ez a be­tegség. Csak a személyi higiénia igen magas foka csökkentheti a ter­jedés veszélyét. A védekezés egyik útja a fokozott tisztaság, de emellett — különösen gyer­mekkollektívákban és fertőzött családokban — szűrővizsgála­tokra, a fertőzöttek gyógykeze­lésére is szükség van. Az orvo­si kezelés mindenképpen szük­séges, hiszen a hosszú ideig tartó fertőzéses állapot egész­ségkárosodást jelent még akkor is, ha nincsenek feltűnő pana­szok. A lambliasis fajlagos gyógyszere a Metronidazol vagy Clion. Dr. KVASZ LÁSZLÓ Pillanatfelvétel a Kelet-szlovákiai Vasműről.

Next

/
Thumbnails
Contents