Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-05 / 80. szám, szombat

A párt mindenkihez szól RAJT A NAGYOBB IGÉNYESSÉGÉRT • MINDEN NEGYEDIK PÁRTTAG SZÓI KÉR ® A 91 SZÁZALÉK NEM TAKARHATJA A 66 SZÁZALÉKOT 9 AHOGvAN A BÁNYÁSZOK LÁTJÁK • A DECEMBERI TERVTELJESÍTÉSRÖL MÁR JANUÁR DÖNT Tirol Emil, a cabaji Május 1 Efsz gépjavítója a szövetkezetben dolgozó öt párttagjelölt egyike. (Malis Pavei felvétele) Fontos nyersanyagunk — a fa A fa számos ipari ágazatban nélkülözhetetlen anyag, ezért nem mindegy, hogyan gazdál­kodunk vele, miképpen gon­doskodunk róla. Hazánk az er­dőben gazdag országok közé tartozik, hiszen területének egyharmadát tű- és lomblevelű erdők borítják. Ez a fontos nyersanyagforrás azonban meg­követeli az állandó és figyel­mes gondoskodást. A közelmúltban Augustín Mistrík mérnök, az erdő- és vízgazdálkodási miniszter első helyettese, sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az el­múlt évben Szlovákiában mi­lyen eredményeket értek el a fakitermelésben és az erdőmű­velés több szakaszán. Többek között elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárási feltételek és a többi káros té­nyező hatása következtében az erdőgazdaságokban tavaly ke­letkezett károk értéke megha­ladta a 150 millió koronát, en­nek ellenére a tervezett fel­adatokat teljesítették, sőt ex­port leiadataikat magasan túl­szárnyalták. A kapitalista álla­mokba a tervezett mennyiség­nél három, a szocialista álla­mokba pedig harminc százalék­kal több fát szállítottak. Az elmúlt évben Szlovákiában több mint 10 millió tonna fát ter­meltek ki. Az, hogy mind a fakitermelésben, mind pedig az erdőművelésben többet tud­nak nyújtani a tervezettnél, el­sősorban a tudományos-műsza­ki fejlődésnek köszönhető. Az erdőművelésben év'/öl-évre kor­szerűbb gépeket és szállítóesz­közöket alkalmaznak. Az ötö­dik ötéves tervidőszak eddig eltelt négy évében Szlovákia erdőgazdaságaiban a fakiter­melésben 150 hazai gyártmá­nyú speciális kerekes traktort vezettek be. Ezek használatá­val az eltelt időszakban lénye­gesen meggyorsult a termelési folyamat és megnövekedett a munkatermelékenység. Az erdő- gazdaságok dolgozói következe­tesen megvalósítják a komplex szocialista racionalizációs ter­veket, amelyek segítségével szintén több milliós hasznot hajtanak a népgazdaság számá­ra. Ebben az évben az anyagi költségeken 17 millió korona megtakarítást szeretnének elér­ni. Az ötéves terv végéig az erdőgazdaságokban összesen 672 új tehergépkocsi és 828 speciális traktor fog dolgozni, amelyekkel lényegesen meg­könnyítik a fakitermelésben dolgozók nehéz munkáját. Bár — amint a fenti adatok­ból is kitűnik — az erdőgazda­ságokban egyre több korszerű gép áll a dolgozók rendelkezé­sére, ebbe az ágazatba nem könnyű új munkaerőt szerezni. Az egyes erdőgazdaságokban állandóan javítják a munkakö­rülményeket és az ott dolgozók szociális igényeit igyekeznek a legnagyobb mértékben kielégí­teni. Növelik a vállalati laká­sok építését, anyagilag támo­gatják a családtház-építést, üzemi konyhákat létesítenek. A gazdaságok dolgozói ebben az évben fokozottabb figyelmet fordítanak a munkabalesetek csökkentésére is. Az erdőgazdaságok fejleszté­sére vonatkozó ötéves beruhá­zási tervek, amelyeket eddig 116 százalékra teljesítettek, a vállalati lakásépítésen kívül új erdei utak kiépítését, 900 szarvasmarha elszállásolására szolgáló isi állóhelyiségek léte­sítését és további akciók meg­valósítását irányozzák elő. Az erdőgazdaságok dolgozói­ra az erdők védelme, gondo­zása, és felújítása tartozik. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni a faipari kutató- intézetek dolgozóinak jelentős munkáját sem. Az ő munkájuk eredményeként a fát, ezt az ér­tékes nyersanyagot, ma már sokkal nagyobb mértékben hasznosíthatják a faipari üze­mekben, mint pár évvel ezelőtt. A kutatóintézetek olyan faipari technológiai eljárások és be­rendezések kifejlesztésére töre­kednek, amelyek segítségével a kitermelt faanyagot a legna­gyobb mértékben felhasznál­hatják. Elsősorban a fa vegyi úton való feldolgozását fejlesz­tik, ami a fahulladék hasznosí­tásának egyik legkorszerűbb módszere. Mindenkinek oda kell halni, hogy az erdőket, amelyek szá­mos gazdasági funkciókon kí­vül az ember számára egészsé­ges, nyugodt környezetet, tisz­ta levegőt és éltető oxigént jelentenek, a lehető legjobban védjük a károsodástól. Főleg az erdőtüzektől, amelyek a leg­több esetben az embert gon­datlanság következményei. Er­re pedig necsak áprilisban, az erdők hónapjában ügyeljünk és gondoljunk, hanem az egész évben. P. G. Egyre emelkedik azoknak a vállalatoknak, üzemeknek, munkakollektíváknak és egyé­neknek a száma, amelyek, il­letve akik a párt plenáris ülé­sén felvetett gondolatokra és el­képzelésekre konkrét tettekkel válaszolnak. A felfokozódott politikai és eszmei aktivitás nagyon jól le­mérhető a pártalapszervezetek tag- és értékelő taggyűléseinek hangvételén, programján és nem utolsósorban a vitafelszó­lalásokon, valamint az elfoga dott határozatok céltudatossá­gán a Vefky Krtfs-i (nagykür- tösi) járás pártalapszervezetei- ben is. Egy pártgyűlés eredményes­ségét egész sor tényezőn lehet lemérni. E tényezők között fontos helyet foglal el a kom­munistáknak a gyűléseken való megjelenése. E tény figyelem- bevételével meg lehet állapíta­ni, hogy a tagságnak a gyűlé­seken járási méretben elért 91 százalékos átlagos részvétele mindenképpen nagy aktivitást sejtet, hiszen azt bizonyítja, hogy a kommunistákat vonzza a tag- és az értékelő taggyűlé­sek programja, az ott megtár­gyalt napirendi pontokat min­dennapi életük fontos részének tekintik és az elfogadott hatá­rozatok teljesítéséből részt kér nek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a februári értékelő tag­gyűléseken a járási pártszerve­zet minden negyedik tagja szót kért a viták során és kifejtette nézetét a problémákkal kap csolatban. A politikai aktivitás egész sor tényező eredménye. Az el­ső helyen minden bizonnyal a novemberi plenáris ülés gazdag anyagát és az ebből eredő konkrétj feladatok kijelölésé­nek fontos munkáját lehet em­líteni az egyes alapszervezetek viszonylataiban. Hiszen nagyon sok míriik azon, hogy a köz­ponti feladatok milyen vissz­hangra találnak nemcsak az alapszervezetekben, az egyes munkahelyeken, hanem minden egyes párttagnál, s példájuk nyomán a dolgozók széles tö­megeinél. Ugyanakkor nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az alapszerve­zetek zöme valóban maximális gondot fordított az értékelő taggyűlések előkészítésére. Megmutatkozott ez azon a gondosságon is, amellyel a pártbizottságok a gyűlések programját összeállították, va­lamint a bizottsági beszámolók túlnyomó többségének konkrét igényességén, elsősorban a párt politikai irányvonalának következetes megtartására. A pártélet egyes problémái, a pártbizottságok munkája, a politikai tömegmun­ka kérdései, a pártoktatás eredményessége, a nemzeti bi­zottságok és a tömegszerveze­tek munkája, a pártcsoportok helyzete, a taglétszám növelé­sével és minőségi javításával kapcsolatos problémák foglal­Több mint egymilliós megtakarítás A nitrai Azbesztcement-ipari Üzemek ésszerűsítől 1974-ben összesen 76 ésszerűsítési javas­latot nyújtottak be, s 56-ot rea­lizáltak. A javaslatok gazdasá­gi eredménye 1 millió 053 ezer korona haszon volt. 81004 ko­rona jutalmat fizettek ki az ésszerűsítőknek és mindazok­nak, akik a javaslatok megva­lósításához hozzájárultak. Amint arról Viliam Karaba elvtárs. a vállalati szakszerve­zeti bizottság elnöke tájékozta­tott bennünket, a legjobb ész-* szerűsítők közé tartozik La­dislav PipiSka elvtárs, az az­besztcementgyár mlynárcei dol> gozó ja, František Bisaha elv- társ, a púchovi részleg dolgo­zója és Jozef Öurovec elvtárs, aki a vállalati igazgatóságon dolgozik, s aki egyetlen éssze­rűsítési javaslat megvalósításá­val 40 000 korona megtakarí­tást ért el. Az üzem ésszerűsítői hazánk felszabadítása 30. évfordulójá­nak tiszteletére fokozott aktivi­tással, a benyújtott ésszerűsí­tési javaslatok megvalósításával az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében a lehető legjobb ered­ményeket akarják elérni. —rn­ták el a fő helyet ezekben a beszámolókban. Valamennyi értékelő taggyű­lés közös jellemzése lehet, hogy a pártbizottságok igye­keztek kézzelfoghatóan saját viszonyaikra alkalmazni a CSKP KB múlt évi novemberi plenáris ülésének, valamint a kerületi és a járási pártbizott­ság ez évi januári tanácskozá­sának célkitűzéseit. A Jednota NFSZ, a Járási Népegészségügyi Intézet, a L1AZ, a Járási Ütfel- ügyelet, a Csehszlovák Gépko­csiforgalmi Vállalat stb., a Pie­ta textilüzem, a Bučina vinicai üzemegysége, s elsősorban a Dolina Bánya s más munkahe­lyek kommunistái nagy gon­dol fordítottak a központi bi­zottság által kitűzött feladatok­nak az idei termelési tervek­ben való konkretizálására. A Dolina bányászainak értékelő taggyűlésein sok szó esett a CSKP KB múlt évi májusi, a tudományos-műszaki forrada­lom aktuális kérdéseivel fog­lalkozó ülésén elfogadott irány­elvek teljesítéséről is, sőt mi több, a bányászok ezen a té­ren már eddig is igen szép eredményekről számolhatnak be, hiszen eredményeikkel or­szágos méretben is a legjob­bak közöli szerepelnek már hosszabb ideje. A mezőgazdaság szakaszán tevékenykedő alapszervezetek értékelő taggyűléseit is az egy­re eredményesebb munka végzésére lett erőfeszítések jel­lemzik. Itt többek között sok szó esett az idei termelési fel­adatok következetes megvalósí­tásának biztosításáról, hiszen a járás, amely tavaly gabonafé lék termesztésében elért ered­ményeiért Munkaérdemrendel kapott, nem állhat meg, hanem tovább kell haladnia. Lényegé­ben ebben a hangnemben tar­tották értékelő tanácskozásukat a Slovenské Darmoty-i Magter­mesztő ÄG, a „Vinohrad“ Talaj­javító Szövetkezet, a Modrý Kameft-i Mezőgazdasági Épít­kezési Társulás, a Závadai, a Želovcei EFSZ, a Pötor-Zihlavai, a Dolná Strehová-i pártszerve­zet kommunistái. Ezekben a szervezetekben nemcsak a bi­zottsági beszámolóban kaptak helyet ezek a kérdések, hanem nagy gondot fordítottak arra is, hogy a CSKP novemberi irányelveit helyt viszonylatban a legpontosabban szétdolgoz­zák, hogy a teendőkből minden kommunista részt. vállalhasson. A Veľký Krtíš-i Állami Gaz­daság és az egységes iöldmű- vesszövetkezetek nagy gondot fordítottak a mezőgazdasági vállalatok új igazgatási rend­szerének alapos és minden szemszögből történő megvita­tására, hiszen az új rendszer ez év január 1-től életbe lé­pett, s ezen a szakaszon nem minden mezőgazdasági vállalat szerzett kellő tapasztalatokat. Az élet minden szakaszán ezerszer is bebizonyított tény, hogy a kommunisták tanácsko­zásainak igen fontos része a vita, annak hangvétele, tartal­ma, célkitűzései, és színvonala. Ezúttal is tapasztalható volt, hogy azokban a szervezetek­ben, ahol a gyűlések előkészí­tésére kellő gondot fordítot­tak, igen eredményes és hasz­nos volt a vita is. A vitafelszólalók a minden­napi élet csaknem minden szakaszával foglalkoztak. Az üzemanyagokkal való takaré­kosság, a jobb munkaszerve­zés, a munkafegyelem kérdése, a haladó technika és technoló­gia jobb kihasználása, a munkaidő jobb kihasználása mind a felvetett problémák kö­zött szerepelt. A sennéi alap­szervezetben a két község: Sen­né és Brusník jobb s főleg fo­lyamatosabb áruellátásáról esett szó. A megoldást is java­solták: rugalmasabb munkát az ellátó szervektől. Bussán a he lyi mozi átépítési időtartamát találták indokolatlanul hosszú nak az elvtársak: itt a kerület filmvállalat tehetne többet r falu érdekében. A ČSD Mali' StraČiny vasútállomásának kom munistái az állomás sínrend szerének korszerűsítését sürge tik. Závadán a műtrágyaféle ségekkel való jobb gazdálkodó is a vitapontok között szere pelt, a Veľký Krtíš-i Közbizton sági Szerv kommunistái n já rási székhely egyes utcáinál' rendbe hozását tartiák fontos­nak fáz utcák porosak i^özvi lágítás nélkül). A Veľký Krtíš-i járás kom munistái nak tanácskozásai ró' beszélve, szót kell elteni arró' is, hogy a járási pártbizottság minden igyekezete és e>’5feszí lése ellenére még mindig igen jelentős az egves alanszerveze- tek közötti különbség a tag­gyűléseken való mfipielenéséf illetően. Az értékelt időszakban egves alapszervezetek tagsága teljes számban részi vesz a gyűléseken — töb­bek közötl a Szlovák Energeti­kai Üzemek pótori részlegének a Veľký Krtíš-i Dolina Bánya valamennyi alapszervezeiének a Modrý Kameü-i Járási Útfel­ügyelőiének, a Járási Építővál- lalat, a LIAZ, a Piéta stb. kommunistái is —, s ily módon is biztosítják a gyűlések haté­konyságát és eredményességét. Vannak' azonban olyan szer­vezetek is, ahol a tagság egy része nem látogatja rendszere­sen a taggyűléseket: Dolinkán. Horné Plachtincén, Hrušovon. Kosihy nad Ipľomban, Stredná Plachtincén, Suché Brezovcn és más alapszervezetekben minden bizonnyal többet kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Igaz ugyan az is, hogy az ese tek túlnyomó többségében idős, beteg elvtársakról van szó, hi­szen a tagság magas átlagos életkora az egész járási párt- szervezet jelenleg még igen komoly problémája, s a tagság felfrissítésére tett erőfeszítések valóban időszerűek és szüksé­gesek minden alapszervezetben Egészében véve elmondható, hogy a Veľký Krtíš-i járási pártbizottság eddig megtartott értékelő taggyűlései mind for­mai, mind pedig tartalmi szem pontból pozitívan értékelhetők. Különösen kiemelhető tény, hogy a gyűlések jó megszerve­zése egyre inkább az egész pártbizottság kollektív ügyévé válik, megszervezésükben egy­re nagyobb kollektívák kapcso­lódnak be nemcsak a pártbi­zottsági tagok soraiból, hanem az alapszervezet hatósugarához tartozó pártonkívüli vezető gaz­dasági dolgozók közül is, akik a pártszervezet előtt adnak számot munkájukról. A februári és a márciusi ér­tékelő taggyűlések során szer­zett általános érvényű tapasz­talatokat a járási pártbizottság teljes mértékben kamatoztatni kívánja azoknak a nyilvános pártgyűléseknek a megszerve­zésében, amelyekre ez év ápri­lisában kerül sor. Ezeken a gyűléseken alapjában véve ar­ról lesz szó, hogy az értékelő taggyűlések következtetései és a társadalmi feladatok teljesí­tésére vonatkozó határozatai eljussanak a lakossághoz, alto­kat bevonja a közös célok tel­jesítésébe, s kialakítsa azt a magas fokú aktivitást, amely­ről a CSKP múlt évi novemberi plenáris ülése beszélt. AGÚCS VILMOS, az SZLKP Veľký Krtíš-i Járási Pártbizottságának titkára

Next

/
Thumbnails
Contents