Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-04 / 79. szám, péntek

A felszabadulás 30. évfordulójának ünnepségei Bratislavában

(Folytatás az 1. oldalról.)

2ető titkárainak a vezetésével vettek részt az együttes ünnepi ülésén, továbbá a központi szervek, a társadalmi szervezetek és inás intézmények képviselőit.

Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, egész hazánk készül arra, hogy méltón ünnepelje meg népünk nemzeti felszabadító harca betetőzésének 30. évfordulóját, hogy megemlékezzen arról a történelmi eseményről, amikor a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Ennek keretében emlékezünk meg Bratislava felszabadításának 30. évfordulójáról is. Slapka elvtárs beszéde további részében értékelte azt az önfeláldozó harcot, amit a kommunista párt vívott a fasiszta önkény éveiben és azt a szerepet, amit az SZLKP V. illegális Központi Bizottsága játszott a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében és megvalósításában, valamint a népi demokratikus rendszer szilárd alapjainak a megteremtésében. Hangsúlyozta, hogy a kommunista párt alkotta meg a Ko- Sicei Kormányprogramot,

amelynek 30. évfordulójáról április 5-én emlékezünk meg.

A Bratislaváért vívott harcokban sok szovjet katona áldozta életét. A Slavínon 6850 hős katona és tiszt, a szovjet nép 6850 derék fia és lánya alussza örök álmát. Saját vérükkel pecsételték meg a szocialista Csehszlovákia és a Szovjetunió megbonthatatlan testvéri és szövetségi kötelékeit. Ezt a testvériséget szüntelenül továbbfejlesztjük és Úgy őrizzük, mint a szemünk fényét. „Engedjék meg mondotta Slapka elvtárs —, hogy a mai ünnepély alkal- jnából valamennyiük nevében, a kommunisták, a pártonkívü- Jliek, a felnőttek, az ifjúság és Bratislava valamennyi polgára nevében őszinte szívvel fejeznem ki tiszteletemet és mindnyájunk legőszintébb köszönetét a dicsőséges szovjet hadperegnek, a szovjet népnek és hősies pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a szabad életért, amely 30 évvel ezelőtt kezdődött nemcsak a mi városunkban, hanem egész hazánkban.“

Slapka elvtárs beszéde további részében ismertette, hogyan fejlődött Brfítislava a fel- szabadulás után. Rámutatott a kommunista párt taglétszámának növekedésére, a reakciós erők ellen 1947 második felében folytatott éles osztályharcra, valamint a nép februári győzelmére is, amikor a dolgozók nagygyűlésén 1948. február 21-én Husák elvtárs éppen ebben a teremben közölte, hogy a szlovák nemzeti szervekben a reakciós pártok képviselőit megfosztották a hatalomtól. Slapka elvtárs értékelte azokat az eredményeket, melyeket 30 év alatt Bratislava iparosításában elértünk. Adatokkal szemléltette a munkásosztály növekedését, a lakásépítés, az iskolaépítés eredményeit, a kutatóintézetek, a kulturális és egészségügyi létesítmények, valamint a kereskedelmi és szolgáltató hálózat építésében elért sikereket. Köszönetét mondott minden bratislavai dolgozónak és az ifjúságnak azért a becsületes és önfeláldozó munkáért, amellyel hozzájárultak a szocialista Bratislava építéséhez.

Slapka elvtárs beszéde befejező részében biztosította a párt- és kormányküldöttséget, hogy Bratislava kommunistái és többi polgárai erejüket nem kímélve az elkövetkező esztendőkben is mindent elkövetnek az SZSZK fővárosában a párt- politika eredményes megvalósításáért, a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséért.

Ezt követően Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a párt- és állami küldöttség vezetője átadta Bratislava képviselőinek a Köztársasági Érdemrendet, taelyet a város felszabadulása

30. évfordulójának alkalmából adományoztak Szlovákia fővárosának.

A magas kitüntetés átvétele alkalmával Slapka elvtárs egyebek között a következőket

mondotta: — „Nagyra értékeljük, hogy Bratislava lobo góját a mai naptól kezdve a Köztársasági Érdemrend, az a kitüntetés díszíti, amely érzésünk szerint nemcsak a dolgozók és az ifjúság munkájának, öntudatos elkötelezettségének és pártunk politikáját szilárdan támogató magatartásának az elismerését jelenti, hanem ösztönző kötelesség, amely arra serkent, hogy soha nem csökkenő igyekezettel törekedjünk Bratislava további sokoldalú fejlesztésére.“ Ezt követően I. I. Tyenyiscsev vezérezredes, a szovjet fegyveres erők középső hadseregcsoportjának parancsnoka és V. D. Dobrotvoruv, a kijevi küldöttség vezetője üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit.

Az ülés további részében Gejza Slapka, a városi pártbizottság vezető titkára és Ladislav Martinék főpolgármester öt kollektívának átadt.i a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet, 8 kollektívát és 16 állampolgárt pedig „A Bratislava fejlesztésében szerzett érdemekért“ kitüntetéssel jutalmazta. Bratislava város díjával jutalmazták a Figaro nemzeti vállalatot, az SZTA Biológiai és Ökológiai Kísérleti Intézetének kollektíváját, a Bratislavai Könyvdíszítési Biennálét, Ábel Skvarka mérnököt, a Bratislavai Magasépítő Vállalat vállalati igazgatóját, Ján Holubot, a Bratislavai Automobil Üzemek vállalati igazgatóját és Jaroslav Meskót, a Pravda szerkesztőjét. A politikai, gazdasági és kulturális élet további képviselőjének átadták Bratislava város emlékérmét.

Ma nagygyűlés az SZNF téren

Az ünnepi ülés első része az Internacionálé hangjaival ért véget. A kulturális program keretében az esti órákban a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkja esztrádtermében a V. Nejedlý Katonai Művészegyüttes lépett fel, a Prímás-palotában pedig ünnepi fogadást rendeztek.

A város felszabadulása 30. évfordulójának alkalmából ma

16.00 órakor Bratislava és a nyugat-szlovákiai kerület dolgozói és ifjúsága ünnepi nagygyűlést rendez a Szlovák Nemzeti Felkelés téren.

Gustáv Husák fogadta Lucjan Motykát

(CSTK) — Gustáv Husák,

Csehszlovákia Kommunista

Pártja Központi Bizottságának főtitkára, tegnap fogadta Prágában Lucjan Motykát, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét, diplomáciai küldetésének befejezésével kapcsolatban.

Husák elvtárs szívélyes, baráti beszélgetés keretében köszönetét mondott a nagykövetnek, a csehszlovák—lengyel együttműködés fejlesztésében kifejtett sokoldalú munkásságáért, majd méltányolta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköz- társaság népei barátságának elmélyítésében szerzett érdemeit.

Csehszlovák parlamenti küldöttség utazik Iránba

(ČSTK) — A CSSZSZK Sző vetségi Gyűlésének küldöttsége Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövet ségi Gyűlés elnökének vezeté sével a közeli napokban né hány napos hivatalos látogatásra Iránba utazik.

Rudolf Rohlíček elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.} tok első magyar államát és ia- siszta diktatúrát létesített az országban. Miután a szovjet hadsereg felszabadította Magyarországot, újból kialakultak a feltételek az új népi demokratikus rendszer építéséhez, a népgazdaság felújításához.

A történelem örök időkre feljegyezte azoknak a szovjet katonáknak és tiszteknek a hősiességét, akik részt vettek Magyarország felszabadításában. 1945. április 4-én Magyarország egész területe felszabadult a német és szálasi-csapa- toktól. A magyar nép szabadon kezdett élni.

Amikor ma visszatekintünk arra az útra, amelyet a magyar nép a felszabadulás óta telt meg, elismerően kell szólnunk azokról az eredményekről, amelyeket a szocialista társadalom fejlődésében ért el. A Magyar Népköztársaság ipara ma másfél hónap alatt többet termel, mint az egész kapitalista Magyarország 1938-ban. Ugyanúgy mint az ipari termelés, a magyar mezőgazdaság is jelentős sikereket ért el. 1945 márciusában a földreformmal felszámolták a nagybirtokosok osztályát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberében jóváhagyta a falvak átépítésének politikai programját, és 1961- ben befejeződött a magyar mezőgazdaság szocialista átépítése. Magyarországon ma a másfél millió elmaradt mezőgazda- sági üzem helyett 1923 korszerűen gazdálkodó földmúvesszö- vetkezet működik. A magyar mezőgazdaságot sok új technikai berendezéssel és géppel látták el, és 1935-höz viszonyítva harmincszorosára emelkedett a műtrágyafogyasztás. Mindez visszatükröződik a mezőgazdasági termelés jelentős növekedésében.

A testvéri Magyar Népköztársaság lakosságának életszínvonalát befolyásoló sikereknek a mi dolgozó népünk is őszintén örül. Országaink népét az őszinte barátság fűzi egymáshoz. Nemzeteink történelmében többször közös úton haladtunk a kizsákmányolás és az elnyomás elleni harcban

Ma, a proletár Internacionalizmus elvei szellemében még szélesebb és szilárdabb politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk. A szocializmus építésének egységes politikai és gazdasági céljai alapul szolgálnak szomszédos országaink kapcsolatainak további bővüléséhez, népgazdaságaink sok téren kiegészítik egymást.

A kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődését jelentős mértékben befolyásolta a CSSZSZK és az MNK kormányainak 1960. évi döntése a csehszlovák—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes- bizot tság megala pításáról.

Az utóbbi években a kölcsönös gazdasági kapcsolatokban jelentős határkövet1 jelentenek az 1971 — 1975. évi népgazdasági tervek egybehangolásának eredményei és a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások. Erről tanúskodik az árucsere jelentős növekedése, amely 1971—1975-ben az előző ötéves időszakhoz viszonyítva több mint a felével növekszik.

A népgazdaság egybehangolt 197G—1980. évi tervei már magukba foglalják a két- és többoldalú egvüttműködés közös akcióit, ilyenek például:

— az Adria kőolajvezeték építése,

— a két állam részvétele a Vinica—Albertisa 750 KW feszültségű villanyvezeték építésében.

Az 1974 elején megvalósult magas szintű tanácskozás határozataival összhangban folytatódnak az előkészületek a Gaböíkovo—Nagymaros közös vízi erőmű építésének előkészítésére.

Kölcsönös együttműködésünk évről évre mélyebb és törvényszerűen fejlődik a népgazdaság valamennyi szakaszán. Közösen oldjuk meg a problémákat a gazdaság területén, és megszilárdítjuk a kapcsolatokat a CSSZSZK és az MNK népe között.

A csehszlovák nép őszintén örHll a magyar dolgozók sikereinek. A Magyar Népköztársaság fejlődése egy olyan ország példája, amely kihasználta a nép képességeit, munkaszeretetét, erkölcsi-politikai tulajdonságait az egész társadalom érdekében és felvirágoztatására. A Magyarország felszabadítása óta eltelt 30 év jogosan a magyar nemzet hosszú történelmében a leggyümölcsözőbb időszakok közé tartozik. Vitathatatlan, hogy az elért sikerekben jelentős része van a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával folytatott szoros együttműködésnek. A Magyar Népköztársaság barátai és szövetségesei oldalán a béke és a haladás, a szocializmus és a dolgozók jóléte érdekében a nemzetek közti békés együttműködésért, a biztonságért a további gazdasági és társadalmi előrehaladásért küzd.

Elvtársak!

A szocialista országok inter? nacionalista egysége, alkotó együttműködésük és' testvéri segítségük hozzájárul egységünk további megszilárdításához és elmélyítéséhez, valamint ahhoz, hogy minden területen, a gazdaságban, politikában, kultúrában és ideológiában is fejlesszük együttműködésünket. Ezért a Magyar Népköztársaságnak ez a napja egyúttal a csehszlovák nép nagy ünnepe is.

Népeinket megbonthatatlan barátság fűzi egybe

BARITY MIKLÓS MAGYAR NAGYKÖVET BESZÉDE

Tisztelt elvtársnők, tisztelt elvtársak, kedves barátaim!

A dicsőséges szovjet hadsereg 30 évvel ezelőtt, április

4-én kiűzte az utolsó fasiszta megszállót is Magyarország területéről. Ezzel hazánk és népünk felszabadult, s új történelmi korszak kezdődött. Ez a nap hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe.

Népünk soha nem felejti el, hogy a Szovjetunió, amely a fasizmus elleni háborúban 20 millió állampolgárának életét áldozta fel, a harcok idején is ápolta katonáiban azt a tudatot, hogy amikor hazánk területére lépnek, felszabadító küldetést teljesítenek. Az éhező ország lakosai az első kenyeret a szovjet katonáktól kapták. A Szovjetunió anyaggal, a szovjet katonák pedig munkával segítettek az ország újjáépítésében, az új szabad élet megindításában. Ettől az időtől kezdve a Szovjetunió mindenkor önfeláldozó barátként áll mellettünk, kitart mellettünk jóban és rosszban, és szövetségesünk, akivel közösek céljaink is ideáljaink.

Az elmúlt évtizedekben népünk felemelkedésével egyidejűleg megoldódtak a magyar társadalom évszázados problémái. Az elmaradott fél feudális agrár-ipari országból középfej- lettségű ipari ország lett, s jó úton haladunk ahhoz, hogy hazánkat fejlett ipari állammá tegyük, amelynek haladó ipara és korszerű mezőgazdasága van. A nemzeti jövedelem évente átlag 5,7 százalékkal nőtt, az egy foglalkoztatott személyre számított reálbérek 1950-től több mint a kétszeresen emelkedtek, az ipari termelés 1950-től 1973-ig 6,8-sze* resen, s ezen belül az elektromos energiatermelés 6,3-szere- sen, az acélgyártás pedig 3,3- szeresen nőtt.

Hatékonyan fejlődött mező- gazdaságunk is. A háború előtt a falvakban alig ismerték a gépet. Ma már a vonóerők 90 százaléka gépi jellegű.

Megállapíthatjuk, hogy á szocializmust építő Magyarországon minden dolgozónak biztosított a léte. A szociális biztosítást gyakorlatilag valamennyi dolgozóra kiterjesztettük. Büszkék vagyunk arra, hogy a csecsemőhalandóság 1938-hoz viszonyítva az egy- harmadára csökkent, s hazánkban az átlagos életkor 30 év alatt 8 évvel hosszabbodott.

Az elért eredmények — csakúgy, mint a többi szocialista országban — mindenekelőtt a szocialista rendszer előnyét bizonyítják. Egyidejűleg az .elmúlt húsz esztendő azt is bizonyítja, hogy az egyedüli eredményes politika a tudományos szocializmus, az olyan elvszerű politika, amely következetesen és alkotó módon érvényesíti a marxizmus— leninizmus tanait. Dolgozó népünk történelmi méretű sikereit pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével érte el. A szocialista építésben szerzett tapasztalataink és pártunk politikája igazolja azt is, hogy problémáinkat és nehézségeinket csak úgy oldhattuk meg, a fejlődés jelenlegi fokát csak úgy érhettük el, hogy a testvéri szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunióra támaszkodhattunk.

Pártunk és kormányunk a nemzeti és az internacionalista érdekek egységének jegyében határozta meg a magyar külpolitika fő irányvonalát, amelynek célja, hogy hazánkban a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa a szocialista építés számára.

Az 1945. esztendő új történelmi jelentőségű fordulatot fcozolt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek kapcsolatában is. A haladó hagyományok talaján és az 1945- ből eredő új lehetőségek alapján az elmúlt 30 évben népeink és országaink között kialakult a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire épült megbonthatatlan barátság. E barátságot támogatják és erősítik a legközvetlenebb kapcsolatok és a széles körű együttműködés a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén.

Pártjaink, országaink és nemzeteink őszinte barátsága és együttműködése fejlődésének útján fontos mérföldköveket jelentenek vezető képviselőink találkozói. Itt csak kettőt említek meg: a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség múlt évi csehszlovákiai látogatását, amikor örömmel és elégedetten állapítottuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság baráti kapcsolata és gyümölcsöző együttműködése az utóbbi években sikeresen fejlődött és elmélyült. Egy további tény, amit nagyra becsülünk és ami nagy megtiszteltetés pártunk számára, hogy Gustáv Husák elvtárs vezette az elmúlt napokban a CSKP küldöttségét az MSZMP XI. kongresszusára. Ezzel pártjaink és népeink kapcsolatai és együttműködése tovább erősödtek.

Kapcsolataink fejlődésében rendkívül fontos szerepet játszik a gazdasági együttműködés. Ezen a szakaszon minőségi változást jelentett a magyar—csehszlovák gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság megalakítása.

Az elmúlt 30 év alatt rendkívüli mértékben bővültek kulturális kapcsolataink. Megteremtettük a lehetőséget országaink kulturális értékeinek kölcsönös megismerésére.

Bizalommal nézünk a szocialista jövőbe, jóllehet tudjuk, hogy a béke és a haladás ügyének ellenségei ma még erősek. Azonban meggyőződésünk, hogy a szocializmus építésének, az imperialistaellenes front bővítésének és aktivizálásának nemzetközi feltételei a második világháborút követő időszakban még soha nem voltak olyan kedvezőek, mint jelenleg.

Kívánom a testvéri cseh és szlovák népnek, hogy a CSKP vezetésével további nagyszerű sikereket érjen el a párt XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában és a szocialista Csehszlovákia építésében.

1975.

IV. 4.