Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-03 / 78. szám, csütörtök
JELENTŐS FÖRUM VÉLEMÉNYEK A TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEKRŐL Nemrégen múlt egy éve, hogy a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa elfogadta a termelési értekezletek szervezésének és tevékenységének alapelveit. Több vállalat dolgozóival arról beszélgettem, hogy munkahelyükön miképpen teljesítik küldetésüket a termelési értekezletek, mi a véleményük a dolgozók irányításban való részvételének ezekről a fórumairól. Aktív részvétel ERNEST HAŠKO, a zvoleni Bučina vállalat összüzemi párt- bizottságának elnöke: — Meg kell mondanom, hogy a múlt év első felében a termelési értekezletek nálunk még eléggé formálisak voltak. Gyakorta az üzemvezetőségen, nem pedig a műhelyekben szervezték meg az értekezleteket, s az elhangzottakat nem foglalták jegyzőkönyvbe. Elemeztük a helyzetet, s ennek alapján hozzáfogtunk az alapelvek következetes megvalósításához. Az eredmény hamarosan megmutatkozott, s 1974 második felében már kedvező fejlődésről adhatunk számot. Az üzemegységekben, a részlegekben rendszeresen megtartják a termelési értekezleteket, amelyeken a dolgozók aktívan vesznek részt, hozzászólnak a felvetett kérdésekhez, indítványokat, javaslatokat terjesztenek elő, bírálják a fogyatékosságokat, hogy elősegítsék leküzdésüket. Foglalkoznak a termékek minőségi színvonalának emelésével, az anyag- és energiatakarékossággal, s a termeléssel összefüggő egyéb kérdésekkel. A termelési értekezlet után azonnal levonják a szükséges következtetéseket, s a felvetett kérdéseket megtárgyalják a munkahelyek vezetőségében. Elmondhatjuk, hogy a tervfeladatok teljesítését akadályozó számos nehézség leküzdéséhez már a múlt évben hozzájárultak a termelési értekezletek. E fórumok színvonala az idén bizonyára tovább emelkedik és elősegítik a gazdasági feladatok sikeres teljesítését. Kisebb kollektívában jobb a vita ROBÁL ISTVÁN, a lučeneci Poľana vállalat fésűsfonó műhelyének gépszerelője, a műhelytanács tagja: — Azelőtt a részleg mindhárom műhelye közösen tartott termelési értekezletet, ez azonban nem sok eredménnyel járt. Bár a dolgozók összejöttek, azonban igazi vita nem bontakozott ki, kevesen szólaltak fel. Ezért megváltoztattuk a termelési értekezletek szervezésének módját. Most minden műhely, illetve munkacsoport külön tartja a termelési értekezletet. A kisebb kollektívában családiasabb a hangulat, jobb, konkrétabb a vita, a munkások megmondják, ami a szívüket nyomja. A termelési értekezleteken sok szó esett a szociális berendezések fogyatékosságairól. Több összejövetelen, ismételten felvetették ezeket a kérdéseket, melyek megoldása elhúzódott. Ugyanis az erre hivatott szakemberek az elmúlt időszakban nagyon el voltak foglalva az új szövöde építésénél. Most azonban már felszabadultak onnan, és már meg is kezdték a szociális berendezések fogyatékosságainak eltávolítását. A termelési értekezleteket minden hónapban megtartjuk. Szervezésükben részt vesznek a pártfunkcionáriu$ok, a húszasbizalmiak, a gazdasági vezetők, köztük a mesterek. Minden értekezlet tárgyalásáról jegyzőkönyvet készítünk, feljegyezzük a problémákat, s az egyes kérdések elintézéséről a következő értekezleten tájékoztatjuk a dolgozókat. Az értekezleteken a folyamatos munka biztosításával összefüggő kérdéseken kívül a szocialista munkabrigádok tevékenységét is értékeljük. Egyértelműen kijelenthetem, hogy tapasztalataim szerint a termelési értekezletek nagyon hasznosak. Elősegítik a feladatok teljesítését JOZEF MESAKOS, a Nővé Zámky-i Elektrosvit vállalat igazgatója: A központi szervek által kitűzött alapelvek megjelenése után vállalatunkban a párt- és a szakszervezeti szervekkel karöltve bizonyos szabályokat dolgoztunk ki a termelési értekezletek megtartására. Ma már azt mondhatom, hogy a gazdasági feladatok teljesítését, a műhelyekben és az üzemrészlegekben felmerülő problémák megoldását el sem tudnánk képzelni a termelési értekezletek nélkül. Vállalatunk munkahelyein a dolgozóknak a termelés irányításában való részvételének ezek a fórumai általában magas színvonalúak. A termelési értekezleteken a termelési feladatokon kívül foglalkoznak a szociális, valamint a munkakörnyezettel ösz- szefüggő kérdésekkel is. Vagyis minden olyan jelentős probléma napirendre kerül, amely kihat a feladatok megvalósítására, a dolgozók életére. A szakszervezet ezen a téren is nagyon aktív tevékenységet fejt ki. A dolgozók érdeklődéséről tanúskodik, hogy nagy számban vesznek részt a termelési értekezleteken, s az élénk vitában sok jó tanács és indítvány elhangzik. Azt mondhatom, hogy a múlt évi tervfeladatok magas túlteljesítéséhez a termelési értekezletek is hozzájárultak. Bevált munkaforma ONDREJ CABAN, a Banská Bystrica-i Cementgyár üzemi tanácsának elnöke: — A termelési értekezletek szervezésére vonatkozó irányelveket lebontottuk vállalatunk feltételeire. A műhetybizottsá- gok gondoskodnak róla, hogy valamennyi részlegben, illetve műszakban megtartsák a termelési értekezleteket. E fórumok szervezésében nálunk a múlt év alapvető fordulatot jelentett, mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy ezek az értekezletek valóban a termelési feladatok teljesítését segítik elő. A tavaly elért színvonal jó alapot ad munkájuk továbbbi tökéletesítéséhez. A termelési értekezleteken behatóan foglalkoznak az évi terv- teladatokkal és havonta megtárgyalják, hogyan valósítottuk meg a kitűzött célokat. A termelési értekezlet tárgyalásairól jegyzőkönyvet készítenek. Az üzemi bizottság törődik azzal, hogy a felvetett kérdéseket, a bírált hibákat az illetékes szervek, illetve osztályok tudomására adja, és figyelemmel kíséri elintézésüket. Természetesen elhangzanak olyan indítványok, kérések is, melyek megvalósítása beruházási jellegüknél fogva nehézsé gekbe ütközik, vagy hosszabb időt vesz igénybe. Azt mondhatjuk, hogy a dolgozók ma már elég jól igénybe veszik a termelési értekezleteket abból a célból, hogy hallassák a szavukat a munka zavartalan menetének biztosításával, a munkahelyeken felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Ezek a fórumok egyszersmind kiválóan beváltak arra is, hogy a dolgozók részletes tájékoztatást nyerjenek a vállalat feladatairól és a megvalósításukkal összefüggő problémákról. Kellő felelősségtudattal JÁN MELICHERCÍK, a Túróéi Gépgyárak luceneci üzeme 4000. számú gazdasági központjának mestere, az üzemi bizottság al- elnöke: — A termelési értekezleteket nálunk minden hónapban rendszeresen megtartják. Szervezésükért a szakaszbizalmiak a felelősek, akik ezt a munkát a mesterekkel és a munkahelyek vezetőivel együtt végzik. Az összejöveteleken értékelik az eredményeket és feltárják a munkahelyeken tapasztalható nehézségek okait. Az emberek kritikusan mérik fel a helyzetet és a problémák megoldására törekszenek. A termelési értekezletekről készült jegyző könyvek alapján a műhelybizottság, illetve az üzemi tanács megteszi a szükséges intézkedéseket. A termelési értekezletek napirendjén magától értetődően főképpen a termeléssel — a szerszámok, az anyag biztosításával, a munkaszervezéssel ösz- szefüggő kérdések szerepelnek. A munkások nyíltan rámutatnak a fogyatékosságokra és a hibákra. Az illetékes munka- szakaszokért felelős gazdasági dolgozók nagy fontosságot tulajdonítanak a termelési érte kézieteknek, segítenek megszervezésükben, és a felvetett javaslatok, indítványok megvalósításával a munkakörnyezet javítására, a technológiai és a munkafegyelem erősítésére törekszenek. GÁL LÁSZLÓ A CSEH NÉP ELLENÁLLÁSI HARCÁRÓL Az utolsó felvonás epizódjai Közel tízezer lakásegység épült Ersekújvárott... (Tóthpál Gyula felvétele) A cseh nép fasisztaellenes harcának története sok-sok mozaikból, epizódból áll, hiszen az antifasiszta ellenállási mozgalom a cseh országrészekben már jóval 1945 májusa előtt kibontakozott, jóllehet, nem egybehangolt, nagy, látványos akciókban. 1945 tavaszán, amikor a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereg közelsége is hozzájárult a cseh lakosság tudatának forradalmasításához, egyre gyakrabbakká váltak a náci hadsereget zavaró szabotázsakciók, s egyre többet lehetett hallani a partizáncsoportok tevékenységéről. A nymburki járás népe még a prágai felkelés kitörése előtt megmozdult. A járás krónikái mindmáig őrzik a harminc évvel ezelőtti tömeges fasisztaellenes megmozdulás emlékeit, de élnek még az akkori események közvetlen résztvevői is. Az ő visszaemlékezéseiken keresztül idézzük fel az 1945-ös májusi napok hangulatát, egyes eseményeit a nymburki járásban. Az egyik résztvevő, Jan Spin- ka, így emlékezik vissza a 30 évvel ezelőtti eseményekre: — Podébrady- ban dolgoztam ' akkor, egy labei folyami kotrógépen. Május 2-án a városban különös feszült ség uralkodott, a főtér csak úgy hemzsegett az SS-legények tői, de szokat tanul sok helyi lakos is gyülekezett a téren. Ogy tíz óra kö rül valaki elkiáltotta magát: Emberek! Nymburkban ki tört a forradalom!“ A hír futótűzként terjedt el az egész városban, én is a térre futottam, ott találkoztam egyik elvtársammal, Karéi Pekkel, aki csehszlovák zászlót tartott a kezében. — Gyere gyorsan, mássz lel a Pogyeb- rád-szoborra, s tűzd. ki ezt a zászlót, majd én feladom! Néhány perc múlva György király lovasszobrán, a náci katonaság szeme láttára csehszlovák zászlót lengetett a szél. De mi történt Nymburkban? A városban és a környező helységekben mindjárt a német megszállás után kommunista, antifasiszta földalatti szervezetek alakultak. 1944 végére az illegális forradalmi nemzeti bizottságok száma is elérte a huszonhetet... Május első napjaiban, alapos előkészítés után a kommunisták a forradalmi nemzeti bizottsággal együtt a városban általános sztrájkot hirdettek. A helyzet veszélyes volt, nem lehetett tudni, miként reagál a sztrájkra a német vá- rosparancsnokság. A sztrájk szervezőinek küldöttsége felkereste a város náci parancsnokát, ütto ezredest, s ultimátumban követelte tőle, hogy a német őrjáratok vonuljanak be az utcákról a laktanyábba, vonják vissza a védelmi állások, lövészárkok építésére kiadott parancsot és szereljék le a hidak és egyes katonai szempontból fontos objektumok megsemmisítéséhez előkészített huzalokat. A városparancsnok tudomásul vette az ultimátumot. Antonín Ty 11, a kommunista párt tagja ezután a téren az egybegyűlt nymburkiak előtt ünnepélyesen kihirdette a szabad Csehszlovákiát! A járásban azonban számottevő, jól felfegyverzett német katonai erők tartózkodtak, a hazafiaknak fel kellett készülniük egy esetleges ellenakcióra. Május 2-án éjszaka az ellenállók saját maguk végezték el a hidak aknátlanítását, elvágták a német egységeket összekötő telefonvezetékeket. Kellő meny- nyiségű fegyvert is szereztek, amire nagy szükség lett, mert a német parancsnokság május 3-án ultimátummal fordult a városhoz, hogy mindenki azonnal fogjon munkához! Milyen volt a nymburkiak válasza? Ezt a legjobban a nymburki vasutasok példája szemlélteti. Egyik közülük, josef Piroutka ma is pontosan emlékszik az állomáson történtekre: — Kolín felől Nymburkon keresztül jártak a vonatok Mla- dá Boleslav felé. Az egyik német szerelvényen 72 tank volt. Tudtuk, hogy Prága ellen vinné ezeket a tankokat, s ezért elhatároztuk, hogy eltorlaszoljuk az utat. így is történt. Vasutasaink eltorlaszolták a pályát, a tank-vonat nem mehetett tovább. Az egyik vagónból fegyvereket, páncélöklöket szereztünk. Ezeket kiosztottuk elvtársaink között... Öriási felfordulás keletkezett az állomáson: a cseh pályamunkásokat és vasutasokat valaki „hivatalosan“ hazaküldte a munkából. A németek által irányított szerelvények fékberendezései mintha egyszerre mondták volna fel a szolgálatot... A náci katonaság 1945. május 2-án csehszlovák zászlót lengetett a tavas/.i szél a podébrádi főtér lovasszobrán. nem tudta, mitévő legyen, mert homlokegyenest ellenkező értelmű parancsokat kapott. Közben a nymburki vasutasok megtudták, hogy a németek egy páncélosvonatot állította’ ösz- sze, s azon akarnak Prágába jutni. De a vonat nem jutott messze, mert útjában egy kisiklott régi mozdony feküdt a síneken — ez is a nymburki vasutasok műve Volt. — Amikor május 5-én a rádióból meghallottuk a prágai felkelők segélyhívását, elhatároztuk, hogy eltorlaszoljuk a Sadská és Kersko közti erdőn keresztül vezető utat, hogy megakadályozzuk a Prága ellen vonuló német alakulatok előrehaladását. Hatalmas, vagy 150 méternyi torlaszt építettünk. A német katonai járművek megakadtak, az út melletti erdőben nem kerülhették meg az akadályt ... Május 9-ig egyetlenegy német teherautó, harckocsi sem jutott át a torlaszon. De amikor a Vörös Hadrereg alakulatai megjelentek, szinte pillanatok alatt felszabadult az út — emlékezik vissza Adolf Némeőek, a Nymburk környéki események egyik résztvevője. A nymburki járás népének felkelése emberáldozatot is követelt. A milovicei német helyőrség parancsnoka büntető különítményt küldött az egyik sikeres partizánakció színhelyére. .. üt cseh hazafi vesztette ott életét, s vagy harmincat túszként magukkal vittek a németek. A nymburki felkelés csak egy epizódja, mozaikkockája volt a második világháború utolsó felvonásának. De szervezettségével és eredményeivel hozzájárult a győzelemhez, az ellenség veszteségeihez, ahhoz, hogy Prágában kevesebb vér folyjon ... Feldolgozta: SOMOGYI MÁTYÁS