Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-15 / 88. szám, kedd
HATSZÁZ ÉVES HAGYOMÁNY 1975 IV. 15. Mit ír a krónika E környék Európa-szerte híres volt kovácsiparáról. Sikerük titka abban rejlett, hogy a különböző ásók, kapák, lapátok és csákányok formatervezésénél mindig figyelembe vették az illető ország talajviszonyait. A múlt század elején megközelítőleg kétszáz hámor működött a környéken, minden hámor egy-egy család tulajdona volt. Az ősi mesterség apáról fiúra szállt 1366-ban említik először az okiratokban a medzevi hámorokat. 1896 bán így írt a krónika: ........van ez id ő szerint 109 hámor 198 tűzhellyel. Egy-egy tűzhelynél reggeli három órától délután négyig 35—40 kapa készül. A múlt évi össztermelés mintegy másfél millió ásókapát tett ki ... A hámorok a völgyekben szerteszét állnak. Ahol nagy az esés, közel állnak egymáshoz, de ahol nem eléggé lejtős a völgy, ott az anyapatakból műárkot vezetnek el, néha 600 méter távolságra... míg legalább két méternyi vízesést találnak. Itt azután tavat készítenek, faanyagból álló víztárolóval, amelyből a víz a legalább két méter átmérőjű nagy lecsapó kerékre zuhan. Maga a hámor épülete ... négy kőfalból áll, magas tetővel. Á nagy vízkerékkel gerendelv által összekötött, egy métermázsa súlyú kalapácsból, továbbá két tűzhelyből, bőrfúvók- ből, üllőkből és két nagy köszörűkőből áll a belső berendezés.“ A nagyüzemi termelés fejlődésével egyre több kovácsmű-' . helyben aludt ki a tűz. Sokan kivándoroltak Amerikába, legelőször a szögkovácsok. 1955-ben nagy hiány mutatkozott vasekében, lapátokban és más áruban, melyekből a medzevi Tatrasmalt üzem nem volt képes eleget gyártani. Ezért a moldavai (szepsij és medzevi vállalatok minden — még arra érdemes — hámort megjavítottak és üzembe helyeztek. Ugyanúgy folyt a munka, mint hatszáz évvel azelőtt, az izzó vas, az üllő, a kalapács, a szakma fegyelme és szeretete az emberek vérében van, az első ütésben feltámad a mesterség ősi ritmusa az ütemes pörölycsapások alatt úgy ölt formát az anyag, mint századokkal ezelőtt. Fejlődő szocialista üzem Napjainkban már egyetlen hámorban sem szikrázik az acél az óriáskalapács csapásai alatt. A szerszámok gyárban készülnek, amely napjainkban éli korszerűsítésének virágkorát. A medzevi Strojsmalt nemzeti vállalathoz két üzem tartozik, a levoöai és itt helyben a szerszámgyár. Ez utóbbiban a 60-as évek elején indult meg a termelés, az új munkacsarnokban a tőrzsgárdát a hámor- kovácsok utolsó nemzedéke alkotta, akik tapasztalatukkal és szaktudásukkal öregbítik szocialista iparunk hírnevét. Kezük alatt jelenleg 40 ipari tanuló sajátítja el a szakma mesterfogásait. Az üzem 435 dolgozójára igényes feladatok várnak. Tavaly 60 millió koronát meghaladó évi tervüket közel hétszázezer koronával teljesítették túl. Hogyan? Jozef Stovőík mérnök, termelési igazgatóhelyettes az utolsó öt évet a következőképpen jellemezte: — 1970-ben évi produktivitásunk 35 millió korona volt, az idei tervünk pedig jóval meghaladja a 70 milliót. Tavaly adtuk át az új szerszámkészítő munkacsarnokot, s jövőre ismét egy 1,5 millió beruházást igénylő új munkacsarnokot akarunk a termelés szolgálatába állítani. — Oj gyártmányaink vannak, mint pl. a konyhai és háztartási segédeszközök, vagy a kézzel való anyagmozgatásra és szállításra szolgáló szerszámok, melyekkel az INTRA- MA ’72-es ostravai nemzetközi kiállításon aranyérmet nyertünk. Ezeket Itt fejlesztettük ki, s gyártottuk le az első darabokat. Hogy csak néhányat említsek: a PRUM-1 lemezek, csövek kézi rakodását könnyíti meg. A PRUM-2 a mezőgaz tűntek a bőrfújtatók mellett Izzadó kovácsinasok. Talán kevesen tudják, hogy a brazíliai kávéültetvényeken az itt készült kapával művelik a talajt. Exportálnak még Egyiptomba, Iránba, Líbiába, Tuniszba és számos más országba, az elmúlt évben több mint 1 millió korona értékben. Ésszerűsítés és munkaverseny Jozef Jasan egyike a gyár tehetséges, fiatal mérnökeinek, FrantiSek Klein már évek óta dolgozik a lapátok gyártásánál. A szocialista munka versenyben elért eredményeiért a legjobb dolgozók között emlegetik. dasági üzemek számára hasznos a zsákolási munkák végzésénél, az UZAM 5 lehetővé teszi a hordóknak emelődaruval való szállítását stb. Űj technológiával Az említetteken kívül bevezették a pneumatikus berendezések: ásók, vésők stb. készítését. Az új árucikkek gyártását tavaly tízmillió korona értékben növelték, de a megrendelők részéről még többre lenne igény. A távlati tervek szerint 1980-ban 165 millió korona értékű árut akarnak gyártani. Természetesen a hagyományos gazdasági szerszámok: fejszék, ásók, lapátok, csákányok, kalapácsok stb. gyártását is növelik. Mindenekelőtt ésszerűsítéssel, új technológia bevezetésével. A hagyományos kovácsolás helyett az üreges lapátot hegesztéssel készítik. — Az öreg mesterek egyre kevesebben lesznek, s a fiatalok már másképpen akarnak dolgozni — magyarázza tovább az igazgatóhelyettes. — Új nyersanyagot használunk fel, duralumíniumból készítünk lapátot. Ez a termékünk jól kiállta a próbát. Évente kb. 984 000 lapátot gyártunk, s az idén már több mint félmillió ebből fog készülni. A munkacsarnokban dübörögnek a gépek, szikraeső hull a betonpadlóra. Dl a jós kormos férfikezek markolják a vasat, pillanatokon belül alakot ölt, építő szerszám lesz belőle. Az (íj gépsoron három dolgozó naponta 1300 lapátot készít, azelőtt nyolcán 200-al kevesebbet állítottak elő. A hámorok ideje lejárt, s végképpen elaz ő kezdeményezése nyomán határozták el, hogy megalakít ják a racionalizációs munka brigádot — Üzemünkben a mai napig is számos újítási javaslat született, melyekkel jelentős anyagi megtakarításokat értünk el — tájékoztalott. — Ezek többnyire egyéni kezdeményezések voltak. A brigád megalakításával össze akarjuk fogni az embereket, a munkásoktól a tervezőkig. Hízunk abban, hogy „több szem többet lát“ alapon eredményesebb munkát tudunk kifejteni. Az együttműködés egyben azt is jelenti, hogy minden tag hozzájárul a maga területén a felvetett javaslatok megvalósításához. Az elmúlt évben 14 ujítót tartottak számon, ebből öten munkások. Öt elfogadott javaslatból hármat valósítottak meg 106 330 korona értékben. Az eredményes munkaverseny is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikerült tervüket túlteljesíteni. A 11 kollektíva közül három már elnyerte a szocialista inunkdbrigád címet. Várhaló, hogy ez a szám az idén tovább emelkedik. A brigádok aktívan bekapcsolódnak a felajánlási mozgalomba is. Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére az üzem dolgozói felajánlották, hogy 730 000 koronával túlteljesítik az évi tervet, s több mint 200 000 korona értékű nyersanyagot, valamint 25 tonna tüzelőanyagot fognak megtakarítani. Az üzem és a város szépítésén 1600 órát dolgoznak majd le. MALINAK ISTVÁN A FEJLŐDÉS (JUAN Michal na Ostrove ( Mihály - faj múltjában nagy jelentőségű dáium 1945. április elseje, amikor a szovjet hadsereg alakulatai felszabadították községünket. A felszabadulás utáni években, főleg az egységes földműves- szövetkezet megalakulása után, rohamos fejlődésnek indult községünk. A harminc év alatt szinte az egész falu újjáépült, 84 új ház épült és sokan a mai követelményeknek megfelelően építették át házukat. Továbbra is gyors ütemben épülnek a szebbnél szebb új családi házak. Községünk középületei is teljesen újjáépültek. így 1967—69-ben felépült egy kéttanterines iskola és az óvoda. 1970-ben adták át rendeltetésének a körzeti egészségügyi központot, melyben helyet kapott két körzeti orvosi, fogorvosi, gyermekorvosi és nőgyógyászati rendelő. Ez a létesítmény nagyban hozzájárul a környék lakosságának ellátásához, A helyi nemzeti bizottság 1971 őszén, a választások alkalmával vette birtokába az új székházát, mely a község legszebb épülete lett, és abban kapott helyet a postahivatal is. A falu további fejlődése és a lakosság egészségügyi ellátása érdekében rövidesen megkezdik egy új gyógyszertár és két fogászati rendelő építését. A falu utcáit portalanították és a házak előtt járdát építettek. 1973 őszén a falu képe teljesen megváltozott, amikor is a falu közepén levő tavat feltöltötték és helyén kiépült a község főtere. A tereit parkosították és ma már tavasztól őszig rózsák és más virágok között pihenhetnek meg az elfáradt emberek. A község nagy fejlődéséhez a lakosok is hozzájárultak, akik fáradságot nem ismerve sok órát dolgoztak le a falu szépítésén. A CSKP helyi szervezetének irányításával 1949-ben megalakult az egységes földmű-, vesszövetkezet, melybe belépett a község kis- és közép- parasztsága. A szövetkezet a megalakulás utáni években sok nehézséggel küzdött, de a hatvanas években olyan rohamosan fejlődött, hogy rövidesen a járás legjobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát. Ha összehasonlítjuk az 1960 -1974 között elért termelési eredményeket, akkor látjuk igazán, milyen nagy utat tettünk meg. Az alig 900 hektáros szövetkezet a pénzügyi tervét 1960- ban 6 millió 761 ezer koronára teljesítette, de 1974-ben már a tervteljesítés meghaladta a 20 millió 896 ezer koronát. A növénytermelésben, főleg a gabonaféléknél, jó eredményeket értünk el. Míg 1960-ban búzából 22,71 q volt az átlagos hektárhozam, 1974-ben már 56.1 mázsát takarítottunk be egy hektárról. Árpából 1960- ban 28,11 q volt a hektárhozam, 1974-ben már 54,3 métermázsás terméseredményt értünk el. A cukorrépából 1960- ban 357 q volt a hektárhozam, míg 1974-ben már 464 q répát szállítottak egy hektárról a cukorgyárba. Az állattenyésztésben is ha-* sonló jó eredményeket mutatnak a számok. Az egy tehénre eső évi átlagos tejhozam 1960-ban 2983 liter volt, 1973-- ban már 4154 litert fejtek ki átlag egy tehéntől. 1960-ban egy anyasertéstől. 9 malacot választottak el, de 1975-r« már egy anyára 18 malacot terveztek. Ezekhez az eredményekhez még hozzájárul a szövetkezet melléküzeme, amely feldolgozza a csallóközi erdők fáit: fűzfát, jegenyét, nyárfát. Ez az ipari feldolgozásra alkalmatlan fa nagyon értékes valutát biztosít a népgazdaságunknak, mivel a belőle készített tárgyakat nemcsak hazánkban értékesítik. hanem külföldre, Ausztriába és Nyugatnémetországba is szállítják. Az üzem nemcsak hasznot hoz a szövetkezetnek, hanem tagjai számára egész éven át jó munka- lehetőséget is biztosít. A szövetkezetben elért kiváló eredmények megmutatkoznak a falu élet- színvonalában is, hiszen a fa.» lu lakosságának 85 százalék ka a szövetkezetben dolgozik. A község lakosai, szövetkezeti tagjai ezután is mindent el fognak követni, hogy a megkezdett úton tovább haladjanak, to* vább építsék, szépítsék falujukat. bognár lászlú JŐ,es eszu, okos tanuló hi- JCt rében állt a kis Tóth Jóska a muzslai iskolában. A béresszármazású gyereknek az elemi befejezése után mégis a napszámos sorsot kellett választania. Hadirokkant édesap jának csak százharminc koro na havi „segélyt“ hagytak jóvá a tőkés rendszer hivatalai, ami bizony kevés volt a népes család megélhetéséhez, üzért, amint kimaradt az iskolából, a hercegprímás szentgyörgy halmi majorjában kellett kere set után néznie. Az alacsony termetű fiú — erejét meghazudtolva — a felnőttekkel egy sorban kora reggeltől késő estig robotolt. A fél évig tartó idénymunka befejeztével némi csekély pénzzel és tizenhárom zsák gabonával honorálták munkáját. — Na, Jóska — szólt édesapja bizakodó hanqon a kenyér kereső fiához —, most már nem veszünk éhen ... — Való igaz! — ismételte apja szavát a fiú. — Éhen már nem veszünk, de a megélhetéshez mindez nem elegendő. A törekvő Jóska a következő tavaszon Ullmann báró bé- lai birtokán gépészkovács inasKÜZDELMES ÚT... nak szegődött. Ebben a szakmában — gondolta ~~ állandó lesz a munka, s ennélfogva több a kereset is. lnasévei alatt csak ruhát és kosztot kapott. De amikor kézhez kapta a segédlevelet, akkor sem kényeztette el a báró. A gazdasági válságra hivatkozva a szerződésben foglalt kommenciót sem kapta meg maradéktalanul. A harmincas évek elején a kommunisták kezdeményezésére a széles környéken és Bélán is tömeges sztrájkok, bérkövetelési harcok kezdődtek. Az ifjú gépészsegéd azokhoz csatlakozott, akik nemcsak a nagyobb darab kenyérért, hanem egy igazságosabb rendszer megteremtéséért, a munkáshatalomért emelték fel szavukat. A gazdasági és a politikai hatalom urai, bár némileg enyhítettek a munkások sorsán, valójában mégsem engedtek: a „lázítókat“ elbocsátották, továbbra is kizsákmányolták a nincsteleneket. — Ennek a szörnyű világnak — mondja Tóth József — harminc évvel ezelőtt a testvéri Szovjetunió bátor katonái ve tettek véget, akik búzánkat felszabadították és nagy segít séget nyújtottak a szocializ mus építésében. Harminc év nagy idő, de él nek itt generációk, emberek, akiknek sokszor az az érzésük, mintha ez idő alatt többet éltek volna, mint harmincszor 365 napot. Hiszen annyi minden történt velünk és körülöttünk. — Igazolásul — folytatta Tóth elvtárs — szúkebb hazám, Zselíz és környéke fejlődésének puszta adatai is elegendőek. Az állami gazdaságban, ahol dolgozom, az elmúlt három évtized alatt hatásában mindenre kiterjedő technikai forradalom zajlott le. Azokon a földeken, ahol nem is olyan régen még a gőzeke is újdron- ságnak számított, legalább 35 géptípus dolgozik, s mindegyik az embert mentesíti a régen mindenki által lenézett paraszti munka alól. Állami TÓTH JÓZSEF gazdaságunk tavaly 108 millió korona termelési értékkel gazdagította az ország háztartását. Innen az az érzés, hogy mi többet éltünk, mint amennyit a kalendárium mutat. Tóth József rendkívül örül annak, hogy hazánk felszabadítása jubileumi évfordulójával együtt ünnepelhette hatvanadik születésnapját és annak, hogy harminc év óta ő is hozzájárulhatott a Garam mente szép eredményeinek eléréséhez. SZOMBATI! AMBRUS Az új egészségügyi központ Lenyűgöző a kacskaringós Bódva-part, a környező hegyek szépsége. Amerre a szem ellát, mindenütt erdőrengeteg borítja a domboldalt. A városka főtere semmiben sem különbözik más kisvárosokétól, itt van a legtöbb üzlet, az egyetlen szálloda és az autóbusz- megállók. Derült időben ellátni az északon húzódó Érchegység vonulatáig. Nižný Medze- ven (Alsómecenzéfen) vagyunk, a Košice-vidéki járásban.
