Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)
1975-04-15 / 88. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN DUNATÁI JELIGÉRE: Mivel két gyermeket nevelt fel, 55. életévé betöltésével szerez majd igényt öregségi nyugdíjra, feltéve, hogy a nyugdíjigény keletkezése idején még dolgozik, vagy ha a munkát nem hagyta abba a nyugdíjigény keletkezése előtt két évnél korábban. Mivel öregségi nyugdíját is a nyugdíjigény keletkezése előtti 5 vagy 10 év átlagkeresetéből számítják ki, arra is gondolnia kell, hogy a korábban ledolgozott időn és a gyermekek felnevelésével szerzett pótidőn kívül meglegyen az említett években a keresete is, amelyből a nyugdíját kiszámítják. Az öt évnél hosszabb munka- viszony esetében a korábban ledolgozott időt akkor lehet csak beszámolni, ha az újabb munkaviszony legalább három évig tartott (L. az 1964/101 sz. törvény 8 §-ának 1. bek.). PIROS SZEGFŰ JELIGÉRE: Mivel 4 gyermeket nevelt fel, 54. életéve betöltésével szerzett igényt öregségi nyugdíjra, feltéve, hogy a pótidőkkel együtt megvan a 25 beszámítható éve. A nyilvántartás elkal- lódása esetében a helyi nem zeti bizottság előtt aláírt nyilatkozattal és az efsz igazolásával arról, hogy nyilvántartásuk elveszett, tudná bizonyítani a hiányzó időt. A 20 évi efsz-tagság és munkatevékenység — beleértve a pótidőket is — csak 60. életéve betöltése esetében jogosítaná fel efsz öregségi nyugdíjra. SZOMORÜ TAVASZ ÉS M. J. JELIGÉRE: Az özvegyi nyugdíj az 1964/101 sz. törvény 30. íjának 1. bek. értelmében a törvény által megállapított ösz- szegben (tehát a férj nyugdíja, vagy rokkantjáradéka 60 %-ának összegében) egy év idejére minden esetben jár. Egy év után csak akkor jár továbbra is özvegyi nyugdíj, ha az özvegy teljesen rokkant, ha legalább egy, árvajáradékra jogosult gyermekről gondoskodik, életkorra való1 tekintet nélkül abban az esetben, ha három gyermeket nevelt fel, ha betölötte már 45. életévét és két gyermeket nevelt fel, ha nem nevelt fel gyermeket, de betöltötte 50. életévét. Ha az itt felsorolt esetek valamelyike az időponttól számított 2 éven belül következik be, hogy az özvegyi járadékra szóló igény megszűnt, akkor az erre a járadékra való igénye felújul. M. J.: Olvasónk esetében valamelyik feltételt 1960 végéig kellett volna teljesítenie, és mivel egyik feltételt sem teljesítette, csak 1 évig kapott annak idején — 1957-ben — özvegyi járadékot és nincs igénye ennek újrafolyósítására. Ha az özvegynek saját öregségi járadéka is van, az 1964/101 sz. törvény 96. §-a értelmében a halál napjától, (tehát nem egy év eltelte után), a nagyobb összegű járadékra teljes összegében, az alacsonyabb járadékra feleösszegben van igénye. Az ön esetében a férj utáni özvegyi járadék volt magasabb és ezt hagyták meg teljes összegben, míg saját öregségi nyugdíjának a felét számították hozzá és állapították meg helyesen az idézett rendelkezés értelmében özvegyi járadékát. BETEGBIZTOSÍTÁSI ügyekben TUDATLAN JELIGÉRE: A betegbiztosítási törvény 1965/143 sz. végrehajtási hirdetményének 45. §-a szerint az anyának akkor van igénye a korábbi szülésekor megállapított ösz- szegben szülési segélyre, ha az alatt az idő alatt, míg kisgyermekéről annak egyéves koráig gondoskodik, újból teherbeesik s a szülés a korábban született gyermek születésétől számított 13 hónapon belül következik be, — vagy ha a szülés ugyan később következett be, de az anya újabb szülési szabadságának megkezdése előtt legalább 25 munkanapot dolgozott le. Ha az orvos által megjelölt szülési nap helyes, akkor valószínű, hogy az ön újabb terhessége a fentebb említett korábbi szüléstől számítót egy év végén kezdődött. Ebben az esetben a legalább 25 munkanap ledolgozása esetében igénye lenne a korábbi szülésekor megállapított összegben a 26 heti fizetett szülési szabadságra. Ha a munkaadó vállalat KNP bizottsága továbbra is kételkednék, forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Galanta hivatalához. NINCS SEGÍTSÉG? JELIGÉRE: Az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 25. §-ának értelmében az alatt az idő alatt, míg az ön felesége 10 napig kórházban volt, és ön gondozta a 10 évnél fiatalabb gyermekeket, joggal kérhette 3 munkanapra a családtag ápolása címén járó Juttatást (a táppénzzel azonos összegű juttatás). A munkaadó vállalat üzemi bizottsága mellett működő KNP bizottság ezt a juttatást legfeljebb további 3 munkanapra mint önkéntes luttatást engedélyezhette (pere- lési igény nélkül). önnek összesen 3 plusz 2, tehát 5 napra fizettek ki segélyt. Mivel a 3 napon túl a segély engedélyezése önkéntes (a KNP bizottság döntése alapján), a további 5 nap igazolt távoliét idejére nincs senkivel szemben igénye fizetésmegtérítésre. K. B.: A munkatörvénykönyv 128. §-a, valamint az 1965/66, illetve az 1970/60 sz. végrehajtási rendelet 27. és 28. paragrafusa, valamint e rendelet mellékletének 3/b pontja értelmében igénye van a munkaadó vállalatával szemben muri- kabérmegtérítéses szabad időre arra az elkerülhetetlenül szükséges időre, de legfeljebb minden esetben egy-egy napra, ha mint szülőnek gyermekét vagy családtagját rendeszeresen, vagy előre megállapított napon orvosi kezelésre kellett kísérnie. Az orvosi igazolás alapján az igény az esedékességtől egy éven belül a járásbíróságon perelhető. A munkaadó vállalat bérosztálya, illetve KNP bizottsága nyilvánvalóan tájékozatlanságból, vagy félreértésből folyósította a kérdéses időre a családi pótlékot csupán fele ösz- szegben. Az ilyen igazolt távoliét a*Családi pótlékról szóló 1968/88 sz. törvény 22. §-a b) pontja értelmében szintén igazoltnak számít és így igénye van a teljes összegű családi pótlékra. Ha a bérosztály, illetve a KNP bizottság továbbra is fenntartaná téves álláspontját, forduljon panaszával az Okresná správa nemocenského poistenia, Komárno hivatalához, amely hivatott jogos panaszát orvosolni. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN S. I.: Munkaadó vállalatának közbenjárásával jutott lakáshoz. Minden jel arra mutatott, hogy a munkaadó vállalat megszerzi — megveszi — a házat a tulajdonostól. Az adásvételi szerződést azonban a mai napig jogerősen még nem kötötték meg, sőt a munkaadójától olyan tájékoztatást kapott, hogy egyelőre fizesse a lakbért a ház tulajdonosának. A közöltekből kétségtelennek tűnik, hogy a mai napig még magánszemély a ház tulajdonosa, ezért a lakbért neki tartozik fizetni. A ház használatának, bérbeadásának, a lakbér beszedésének joga a ház tulajdonosáé, aki ezzel szemben köteles a ház karbantartásáról, adójának fizetéséről gondoskodni. Az adásvételi szerződés jogerőre emelkedésétől száll majd át- ez a jog az ön munkaadó vállalatára. A szerződés kivételesen szabályozhatná a korábbi használattal kapcsolatos kölcsönös jogok és kötelezettségek leszámolását, de csak abban az esetben, ha ebben a felek megállapodnának. DR. F. J. VÉDEKEZÉS A VÍZSZENNYEZÉS ELLEN Mint ahogy a levegőt, úgy a vizet is elsősorban az iparvállalatok szennyezik, amihez az állattenyésztő telepek, az állatfeldolgozó ipar, de a háztartások is, a fokozottabb mértékű szintetikus mosó-tisztítószerek használatával mind nagyobb mértékben járulnak hozzá. A tengerek, folyók, tavak, talajvizek tisztaságát számtalan veszély fenyegeti. Az olajfinomítók, vegyi-, gyógyszer-, festék-, műanyaggyárak és a galvanizáló üzemek termelik egyebek között a különösen ártalmas szennyvizeket, amelyek méregtelenítését, közömbösítését a keletkezés helyén kell elvégezni és tisztítását megkezdeni, mielőtt a szennyvízcsatorna-hálózatba ömlesztenék. A probléma hazánkban is egyre sürgetőbb feladatok elé állítja a szakembereket, hiszen folyóvizeink is nagymértékben szennyezettek. Hatékony megoldásokat keresnek, hogyan küszöböljék ki maximális mértékben a szennyvizekből a káros anyagokat, miként hasznosítsák őket például értékes alapanyagokként, vagy fehérjék termelésére stb. Szigorú jogszabályok határozzák meg a kibocsátható szennyvizek mennyiségét és összetételét 6« szigorú büntetésekkel sújtják azokat, akik természeti környezetünk károsodását okozzák. A vízszennyezés mérésére szolgaló műszerek, rendszerek ugyanolyan sokfélék, mint a levegőszennyeződést mérők, de különösen az összetettebb, automatikus mérőrendszereket már nagyobb mértékben használják, mint a levegőszennyeződést mérő rendszereket. Ebben a vonatkozásban Anglia áll az élen és jelentős eredményeket is ért el, amihez hozzájárult, hogy kizárólagosan saját vízrendszerének rendbehozására volt szükség. A Temze folyó torkolattáján mintegy 15 évvel ezelőtt csak néhány csökevény halfajta volt a vízben található, a környezetvédelmi törvény eredményeképpen manapság már ötven halfajtánál is több él és szaporodik a folyóban. Az egyik összetett műszerrel például nemcsak a víz pH értékét (savanyúságát), vezetőképességét, klórkoncentrációját, hőmérsékletét, zavarosságát mérik, hanem COD és BŐD tartalmát is, azaz a vegyi és biológiai oxigén igényét, külö nős tekintettel a halállomány védelmére. A Német Szövetségi Köztársaság északi tengeri partvidéke közelében olyan mérőállomást telepítettek, amelynek rendeltetése hajózási útvonalra vonatkozó tanácsadás, zivatarelőrejelzés és szén nyeződéski terjedés-jelzés. Belgiumban mostanában helyezik üzembe a számítógép vezérelte Siemens-féle, egyelőre 240 mérőállomást magába foglaló, vízmennyiséget és vízminőséget mérő és kijelző hálózatot. Az állomások létesítésének elsődleges célja a fel* színi víztartalékok jobb kihasználása, a zsilipek, duzzasztók optimális üzemi viszonyainak a kialakítása. A mérőállomások elektronikus távközlő berendezésekkel vannak egymással és a brüsszeli folyamszabályozóval összekötve. Az esetlegesen keletkező helyi víztúlszennyeződés megállapítása után a többlet víz átáramoltatá- sával, hígításával csökkenthető a szennyvíz káros hatása. A későbbiek folyamán a hálózatot kiegészítik a levegőszennyeződést mérő műszerekkel is. Az NSZK-ban és Lengyelországban az Odera és Visztula folyó mentén épít a Siemens vállalat hasonló jellegű hálózatot. A svájci tavak többsége oxigénhiányban szenved. Bár a szennyvizek túlnyomó részét szennyvíztisztító telepeken kezelik, azokon keresztül is bejutnak foszfátok, nitrogénvegyületek és más vegyi anyagok a tavakba. A múltban mindenekelőtt a Rajna, a hegyi patakok elégséges oxigént szállítottak a tavakba, viszont manapság a Rajna Európa legszennyezettebb folyója, a hegyi patakok, folyók zömét nyomóvezetékbe terelik és áramfojlesztésre használják fel, ezért a tavak oxigénellátása lényegesen csökkent. A Genfi-tó évi oxigénveszteségét 13 000—14 000 tonnára becsülik. A tó biológiai egyensúlyának a helyreállítása céljából Sulzer gyártmányú berendezéssel 2000 kg tiszta oxigént szándékoznak óránként a tóba 300 napon keresztül beszivaty- tyúzni. Levegő beszivattyúzása helyett előnyöseb- nek mutatkozik a tiszta oxigén befúvatása, mert a nitrogénnel elegyedett oxigén nagy része buborékok alakjában kihasználatlanul áramolna a víz felületére. A szennyvizek tökéletes tisztítása leglényegesebb követelménye az élő vizek szennyeződése elkerülésének. A mérgező anyagokat tartalmazó szennyvizeket a vállalatok saját telepükön kötelesek méregteleníteni, közömbösíteni, amire már jól bevált ioncserélős. szűrőágyas, gammasugu- ras és egyéb berendezések állanak rendelkezésre. Igen sok iparvállalat gazdálkodik már saját zárt vízrendszerével, tisztítja ipari-, egészségügyi szennyvizét és a hozzátartozó település szennyvizét. Ismét felhasználható ipari vízzé, ivóvízzé alakítja át azi és csak korlátolt mértékű vízutánpótlásra van szüksége. A kommunális szennyvíztisztító telepeket mind több helyen három fokozatú telepekké építik ki, azaz biológialag is tisztítják a szennyvizet. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek okozta környezetkárosítást azok mind szakszerűbb és korlátozottabb használatával lehet és kell megszüntetni. GLOBÁLIS LÉGKÖRKUTATÁSI PROGRAM Az ENSZ XVI. közgyűlése 1961-ben a világűr békés felhasználása terén kialakítandó nemzetközi együttműködésről hozott határozatában teljes fejezetet szentelt a légköri tudományoknak, s felkérte a Meteorológiai Világszervezetet [a WMO-t), hogy más érdekelt kormányközi ös nemzetközi szervezetekkel konzultálva dolgozzon ki jelentést a tagállamok kormányai, valamint az ENSZ Gazdasági és Társadalmi Tanácsa szá mára azokról a szervezeti és pénzügyi intézkedésekről, amelyek — az űrkutatás eredményeinek számításbavételével — „elősegítik a légkör tudományának és technológiájának fejlődését és éghajlatot befolyásoló alapvető fizikai erőhatások és nagy térségű időjárásmódosító beavatkozások lehetőségeinek feltárását, valamint segítik a tagállamokat abban, hogy az időjárás előrejelzésének javítása érdekében a meglevő lehetőségeket maximálisan kihasználhassák.“ A jelentés alapján az ENSZ XVII. közgyűlése felkérte a Meteorológiai Világszervezetet, hogy dolgozzon ki részletesebb hosszú távú tervet a meteorológiai szolgálatok és a kutatás helyzetének megerősítésére. Ugyanez az ENSZ-hatá- rozat felhívta a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsát (az ISCU-t), hogy a WMO terveinek kiegészítéseként dolgozza ki a légkörkulatás széles körű programját. Ez az lS62-ben elfogadott ENSZ-határozat két egymással szorosan összefüggő tevékenységsorozat kezdetét jelentette. Az egyik — a WMO égisze alatt — elvezetett a Meteorológiai Világ- szolgálat (WWW) kifejlesztéséhez. A másik — amelyet a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa és Geofizikai Unió (az IUFF) közvetítésével bonyolított le — a globális légkörkutatási program, a GARP (Global Atmospheric Research Program) megszületését is eredményezte. 1967 ben Rómában írták alá a WMO és az ISCU képviselői a GARP-ra vonatkozó egyezményt, és ezzel hivatalosan is létrejött a meteorológia történetének első önálló nemzetközi kutatási programja, amelynek középpontjába teljes egészében a légköri folyamatok tanulmányozása került. Ez idő szerint a GARP a következő öt fő részből áll: .1. numerikus experimentációs program, 2. globális alprogram, 3. trópusi alprogram, 4. levegő és felszín közötti kölcsönhatást vizsgáló alprogram, 5. sugárzási alprogram. A numerikus experimentációs program célja, hogy összefogva az eddig külön dolgozó kutatócsoportok tevékenységét, koordinált erőfeszítést tegyen a GARP kísérletek tervezésével és a reálisabb prognosztikai modellek kifejlesztésével kapcsolatosan felmerülő problémák megoldására. Ilyen problémák az adatigényekkel ösz- szefüggő kérdések, például magas kvalitású négydimenziós adatfelhasználó sémák tervezése. További cél a fizikai-energetikai folyamatok alaposabb megismerése, s azoknak a numerikus modellekbe való helyes beépítése. Ide tartoznak a számítástechnikai kérdések is, például a spekt- ruális módszerek bevezetésével összefüggő problémák, és végül a szimulációs és előrejelzési modellek alkalmazásával összefüggő kérdések: az általános légkörzés és az éghajlat szimulálása, a prognosztizálhatóság elvi problémái, ve- ritikációs eljárások kidolgozása stb. A globális alprogram kiemelkedő helyet foglal el a GARP-on belül, mivel a légkör nagy térségű dinamikájának vizsgálata a program központi témája. A globális vizsgálathoz szükséges adatok legnagyobb részét a WWW globális megfigyelési rendszere szolgáltatja. Ezen túlmenően azonban, a kutatás igényeinek kielégítése céljából, szükséges korlátozott időszakokra speciális megfigyelő rendszereket is létesíteni. A tervek szerint az első ilyen vállalkozás az ún. első globális GARP kísérlet lesz, amelynek előkészítő fázisa 1977 szeptemberétől 1978 augusztusáig tart. Az operációs szakaszt 1978 szeptemberétől 1979 augusztusáig tervezik, új típusú kísérleti mesterséges holdak, szélprofilmérő ballonok, úszó ballonok, bóják és számos más. alkalmi megfigyelési segédlet bevezetésével. A trópusi alprogram célja a 10 és 100 km-es nagyságrendű trópusi konvekciós rendszerek vizsgálata és annak tanulmányozása, hogy ezek a rendszerek hogyan befolyásolják a légkör nagyobb méretű mozgásformáit. Ez a problémakör nemcsak a trópusi övezetre érvényes numerikus előrejelzési modellek kidolgozása szempontjából érdekes, hanem a légkör globális energia- háztartása és cirkulációja vonatkozásában is, hiszen tudjuk, hogy az egész légkör hő- és víz- gőzutánpótlásának színhelye itt, a szubtrópusi tartományban van. A trópusi alprogram első nevezetes kísérlete, a GARP atlanti trópusi kísérlet (GATE) a múlt év nyarán zajlott le. A száznapos program mind céljait, mind pedig a megvalósítás technikai eszközeit tekintve eddig példa nélkül áll a nemzetközi meteorológiai együttműködés történetében. A kísérletbe 70 ország közel 4000 tudományos és technikai munkatársa kapcsolódott be. A speciális megfigyelő rendszert kb. 40 oceanográfiai-meteorológiai hajó, közel 40 úszó bójára szerelt automatikus állomás, 13 különlegesen felszerelt repülőgép, továbbá kvázipoláris és geoszinkron mesterséges holdak alkották. A levegőfelszín kölcsönhatás alprogram a planetáris határréteg folyamatait vizsgálja. Ennek az alprogramnak keretében eddig három kísérlet szervezése kezdődött el. Végül a sugárzási alprogram a numerikus modellek parametrizációs igényeit kielégítő elméleti kutatásokból és mérési munkálatokból áll. (dj)
