Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-13 / 61. szám, csütörtök
PUSKÁK ELLEN, PUSZTA KiZZEL A CERTI2NÉI ESEMÉNYEK 40. ÉVFORDULÓJA A Bratisidva melletti raöai Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz 600 hektárnyi területen gazdálkodik, ebből 280 hektáron termesztenek szőlőt. Felvételünkön: Stejun PrnkeS és Zuzana ProkeSová munka közbon. (Felvétel: A. Zagar — CSTKJ JÓL GAZDÁLKODTAK Negyven éve forrongott a világ. Azzal, hogy a 30-as évek elején Németországban a fasizmus jutott hatalomra, a munkásmozgalom és a haladás erői európa-szerte nehéz helyzetbe kerültek. A fasizmus előretörése hatást gyakorolt az egész nemzetközi helyzetre. Károsan érintette a burzsoá Csehszlovák Köztársaságot is. Bár 1929 végén és 1930 elején Csehszlovákiáról azt tartották, hogy ez az ország „a nyugalom és a béke szigete“, a néhány hónappal később lejátszódott események következtében a mítoszteremtők is más megállapításra jutottak. A gazdasági válság 1930-ban — megkésve ugyan —, de elérte és súlyosan érintette Csehszlovákiát is. A legnagyobb teher a munkáosztályra nehezedett. De a tőke farkaséhsége és a tartós agrárválság hatására gyötrelmesen éltek a kis- és középperesztik is. A burzsoázia a gazdasági válságot a dolgozók rovására különféle megszorításokkal igyekezett megoldani. Közben fokozta a kommunisták elleni harcot. A harmincas évek elején — a korábbi évekhez viszonyítva — egyre gyakoribbá vált a rendőri beavatkozás, a sztrájk és a különféle tüntetések erőszakos elfojtása. A fasizmus szelleme, hol burkoltan, hol nyíltan, de az említett időszakban már nálunk is kifejezésre jutott, szedte áldozatait. A tekintetnélküliség megnyilvánulásaként 1930-ban Radotín- ban, Dolný Rychnovban és Jab- lonecben, 1931-ben Duchcovban, Frývaldovban, Kosúton és Husz- ton, 1932-ben Moston, Oslavany- ban, Strakonicén, Orlován, Horná Suchán, Hodonínban, Holi- čon, Párkányban, Polomkán, Po- horelán, Telgárton, Čierna Skálán, Margecanyban, Turá Pase- kán, Turá Bystrán, 1933-ban Čierny Balogon, Horkán, Volo- večen és Poljanán lőttek a tüntetők, a jobb életet, a munkát és kenyeret követelő emberek közé. A harmincas évek elején a sztrájkok, a végrehajtások elleni harcok és a munkanélküliek különféle megmozdulásai során Csehszlovákiában összesen 29 embert megöltek, 101-et megsebesítettek. (A Kézikönyv a A gyermekek szombatonként találkoztak a sportoló diákkal és bebarangolták a Bratislavát körülvevő dombokat. A kirándulások szépek voltak, s barátjuk térképét, iránytűt is hozott magával, így megtanultak a szabadban tájékozódni. Sőt, vezetőjük még kézigránátot is hozott néha, hogy megtanítsa őket a gránátdobásra. „Így kezdtük három, négy évvel ezelőtt“ — mondja Ondrej Lackó tartalékos tiszt, aki ma a Bratislava III. városkörzete kulturális és társadalmi központjának dolgozója. A központot példaként emlegetik azok, akiknek áttekintésük van a lakosság honvédelmi neveléséről. Nem az a céljuk, hogy pótolják a Honvédelmi Szövetség tevékenységét, vagy az iskolai honvédelmi nevelést. A központ felsősorban saját feladatait teljesíti, segítséget nyújt a fiataloknak — a diákoknak, a tanulóknak és az ipari tanulóknak — a szabad idő érdekes kihasználásában. A terveket mindig megvitatja a pedagógusokkal, a bratislavai alakulatok katonáival, a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia dolgozóival, a határvadászokkal, a Vöröskereszttel, a Közbiztonsági Testület készültségi alakulataival. Jó • munkatársak és védnökök nélkül nem valósíthatnák meg céli kitűzéseiket. Tanácsra, külön- (böző anyagokra és felügyeletre van szükség, hogy megtarthassák a lóversenyeket, hogy a leányok és a fiúk megismerjék az elsősegélynyújtás alapelveit, hogy szét tudják szedni esetleg a gépfegyvert, vagy átfussanak a vegyi fegyverek által elárasztott területen. „Ha az időjárás megengedi" — mondja Lackó elvtárs —, koCSKP történetéhez című kötet adata). Azok az események, amelyek a humennéi járás legészakibb részén fekvő Certisíné községben jászódtak le, emberáldozatot nem követeltek, a fasizáló- dó burzsoázia azonban itt sem mutatkozott jobbnak, mint másutt Certiinén ma negyven éve, 1935. március 13-án a falu szegényei nem teljesítették a végrehajtó követelését, emberibb életért tüntettek, követelték, hogy a hatóságok fizessék ki a hadikárokat és engedjék szabadon a faluból elvitt és ártatlanul bebörtönzött embereket. Ugyanakkor felléptek a burzsoázia érdekeit kiszolgáló agrárpárti képviselők ellen. Ezúttal is azért, hogy kifejezzék jogos igényeiket. A burzsoázia, hogy letörje a nincstelenek megmozdulását, felfegyverzett csendőröket küldött a faluba. A nép a szuronyokkal és a puskákkal szemben puszta kézzel védekezett. Néhányan botot, követ ragadtak, hogy szembeszálljanak az az elnyomókkal. Sortűz nem dördült, a csendőrök azonban a tüntetők közül többel letartóztattak és bebörtönöztek. Öert iáinén és a szomszédos Habura községben ma emléktábla hirdeti, hogy az a harc, amelyet a faluban 1935 márciusában a szlovák és az ukrán nemzetiségű dolgozók a kommunisták vezetésével folytattak, egyike annak a küzdelemsorozatnak, amely végülis a CSKP és a munkásosztály győzelmével végződött. Negyven éve — a Certi2néi események idején — a fasiszta szervezetek és mozgalmak világszerte erősödtek. Több országban a burzsoázia legerősebb csoportjai a fasizmusban látták osztályuralmuk fenntartásának és kiszélesítésének, a munkás- és haladó mozgalmak elnyomásának legbiztosabb eszközét. A őertifcnéi események 40. és a fasizmus leverésének közelgő 30. évfordulója alkalmából a fasizmus egykori térhódítására azért érdemes emlékeztetni, mert még ma is hallani, olvasni olyasmit, amit régebben főleg a polgári történetírás ra tavasztól késő őszig kijárunk a gyermekekkel a szabadba. A kirándulásokat a honvédelmi nevelés elemeivel tarkítjuk, bemutatjuk a katonák, a határvadászok és a tűzoltók ki- /képzését. Amikor tavaly megrendeztük az „Ifjú határőr napját", több ezer gyermek jelentkezett“. Nem csoda tehát, hogy a nagy terem megtelik. A Kontiki hajótól a hadihajóig című előadást Kollár történész, a Klement Gottwald Katonai 4 Politikai Akadémia tisztje tartotta. „Az orosz trojkától a lunoho- dig" címen rendezték meg az űrhajózás napja alkalmából tartott érdekes műsort. A központ krónikája tele van aláírásokkal, bejegyzésekkel. A programok között ezt olvashatjuk: „Kérdés—felelet vetélkedők. Mit tudsz hazánkról? Ismerd meg szülővárosodat! Ismerd meg hadseregünket! Ismerd meg a Szovjetuniót! Ezeijkívül ott szerepelnek a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőivel, az első csehszlovák hadtest katonáival, a veterán kommunistákkal való találkozók, beszélgetések. „Jó érzés, hogy a fiatalok érdeklődnek a rendezvények iránt“ — mondja Ondrej Lacko. „Sokszor elbeszélgetek a gyerekekkel. Elmondom nekik, milyen gyermekkorom volt szülők nélkül, beszélek a felkelésről, amelyet 15 éves fiúként éltem át „A szlávok felszabadításáért“ partizánbrigád katonái között. Híreket, élelmiszert és gyógyszereket hordtam nekik a faluból. Megmagyarázom, hogy miért tettem, s hogy máskor sem cselekednék másként. Ez is honvédelmi nevelés, az ifjúság nevelésének egyik módja. h B. hangoztatott, hogy a fasizmus az emberi butaság, sötétség, alattomosság és kegyetlenség megnyilvánulási formája. Ám mindez csak részben igaz. A fasizmus a legrosszabb társadalmi rendszer és gyakorlat. Ez az emberbőrbe bújt „ördög“ tényleg különös vonzalommal húzza magához és tenyészti az ostobákat, a rongyembereket, a terrorfiúkat, a szadistákat, a hétpróbás gyilkosokat, a besúgókat, a rágalmazókat és a mindenfajta ferde egzisztenciákat, Ennek ellenére kegyetlenségének és szadizmusának a gyökere és a bázisa nem az „örök“ rossz, nem az embertelenség hajlama, nem az emberi gonoszság, nem az állati ösztönök szövetsége az ember ellen. A fasizmus az imperialista burzsoázia osztályérdekének megjelenési formája. Az immár klasszikus dimltrovi meghatározás szerint: „a finánctőke legreakciósabb, lég sovinisztább, legaresszivebb csoportjának nyílt terrorista diktatúrája“ ... Abban az igen rafinált és megtévesztő „csomagolásban“, hogy a nyílt terrort nem közvetlenül a nagytőkések és a nagybirtokosok végzik. Az ő kezükhöz nem tapad vér, ők közvetlenül semmit sem tettek és tesznek. A nagytőkéé és a nagybirtoké „csak“ a pénz, az irányítás, a tanácsadás és a gazdasági segítség. A látható piszkos munkát: a terrort, az elnyomást, a nacionalista jelszavakkal, a faj- elmélettel és a különféle szociális demagógiával verbuvált társadalmi csőcselék sötét hada végezte, és végzi a fasiszta diktatúrákban ma is. Az elnyomatáskor a munkásokra és a parasztokra nálunk is azért emeltek fegyvert, hogy a kizsákmányolok megvédjék osztály érdeküket. A puskák ravaszán — a ravaszt bárki húzta meg — mindig a burzsoázia tartotta a kezét. Megtartotta zárszámadó közgyűlését a Veik? HoreS-i (táagy- géresi) Győzelmes Október Efsz is. A nagygéresi szövetkezet a trebisovi járásban 1950 tavaszán az első között alakult meg, az azóta eltelt 25 év alatt figyelemreméltó eredményeket értek el. A 148 állandó taggal gazdálkodó szövetkezet össz- földterülete 1476 hektár, ebből a szántóterület 1019 hektár. Az évzáró közgyűlésen elhangzott beszámolóból kiderült, hogy a növénytermesztés né-, hány szakaszán a kedvezőtlen időjárás miatt nem sikerült teljesíteni az előirányzott tervet. Pillangós takarmánynövényből viszont túlteljesítették a tervet, s a tervezett 16 240 mázsa helyett 17 057 mázsát termeltek. Meg kell említenünk, hogy sikeresen üzemel a takarmányszárító. 1974-ben szép sikereket értek el a gabonatermesztésben is. A szövetkezet dolgozói járási, sőt kerületi viszonylatban is csaknem minden évben az elsők között teljesítik az állami Bár a Virti Egységes Földművesszövetkezet nem tartozik a komárnoi járás legnagyobb szövetkezetei közé, mégis nagy mértékben hozzájárul a járás mezőgazdasági sikereihez. Amikor még csak alakulóban volt a szövetkezet, a községben senki sem tűzött nagy reményeket a közös gazdálkodáshoz. A földművesszövetkezet ugyanis silány, rossz minőségű földeket örökölt az előző társadalmi rendszer földtulajdonosaitól. A szövetkezet tagsága nehéz és fáradságos munkával nagy változásokat vitt véghez a szövetkezet fejlődésében, különösen a XIV. pártkongresszus óta eltelt időszakban. így például a gabonaprogram következetes megvalósításával a virtiek a valamikor „silánynak“ neve-, zett homokos földterületen az 1970-es évhez viszonyítva 28- ról 50 mázsára emelték a búza, 31-ről 51 mázsára az árpa átlagos hektarhozamát. A sikerekben nagy része van a szövetkezet szakembereinek is, akik kihasználták a tudomágabonaíelvásárlási tervet. A szövetkezetnek kifizetődő a szőlő- termesztés, ami azonban az elmúlt évben a mostoha időjárás következtében várakozáson aluli volt. . A hosszantartó őszi munkák után 375 hektáron vetettek őszi búzát. Az állattenyésztés csaknem minden szakaszán előrehaladás észlelhető. A szarvasmarha-állomány 21 darabbal, a sertésállomány 210 darabbal, a baromfi- állomány 700 darabbal, a juhállomány pedig 49 darabbal több a tervezettnél. A szövetkezetnek az 1200 darabból álló juhállomány jól jövedelmez. Demeter Sándor, a szövetkezet elnöke, Pál Vince agronó- mus, Gönczy Bertalan zootech- nikus, Hám János főkönyvelő és a szövetkezet tagsága reméli, hogy az ötödik ötéves terv utolsó évében kiküszöbölik a fennálló hiányosságokat és tovább növelik gazdasági eredményeiket, PARICSI GYÖRGY nyos-műszaki haladás adta lehetőségeket. Ugyancsak a jó vezetést dicséri az a tény, iiogy lehetővé tették a szövetkezet összes szántóterületeinek az öntözését. A homokos összetételű talaj így a szükséges vegyi tápanyagokon kívül a kellő mennyiségű vizet is megkapja. Az öntözőrendszernek talán a szövetkezet kertészetének dolgozói örülnek a legjobban. A rendszeres öntözésnek is köszönhető, hogy zöldségfélékből a tervezettnél jóval többet termesztettek. így a kertészet évi tervét mintegy 700 000 koronával túlteljesítette. — Szövetkezetünk nagyszerű eredményeket ért el az állattenyésztésben is — mondta Bie- lik György, a szövetkezet elnöke. Összesen 2123 mázsa húst termeltünk ki, s ezzel évi tervünket 113 százalékra teljesítettük. Nem érheti vád a tejtermelésben dolgozókat, sem, hiszen az átlagos évi tejhozamuk 3213 liter volt. A szövetkezet termelési tervét 112 százalékra teljesítette, és az évzáró közgyűlésen több mint egy millió koronát osztottunk el a 'tagok között jutalék formájában. KOLOZSI ERNŐ Csökkentik a költségeket Közel 6000 féle terméket gyártanak az Osvetľovacie Sklo vállalat öt üzemének dolgozói. A termelés összértéke kb. fél- milliárd korona és a gyártmányoknak mintegy 50 százalékát a világ több mint 70 országába exportálják. Emellett az utóbbi öt esztendőben a kivitel terjedelme mintegy négyszeresére emelkedett. Mindenekelőtt világítótesteket gyártanak, például csillárból és lámpából 150 különböző típust. Jóllehet mintegy két évvel ezelőtt kísérletileg megkezdték néhány szokványos típus, különösen az ún. folyosói világítótestek gyártását, ma pedig már petróleumlámpa-cilindereket is gyártanak gépek segítségével. A gyártmányoknak több mint 80 százalékát még mindig a hagyományos üvegfúvó módszerrel állítják elő. A vállalat gyártmányainak több mint 40 százalékát képezik a televíziós készülékek képernyőinek üvegrészei, amelyeket a rozsnyói Teslában komp- letizálnak. A Valašské M^zifí* Cí-i üzem- e félkész áruk egyedüli előállítója hazánkban. Két csehszlovák gyártmányú automata présen percenként mintegy 5 képernyőt gyártanak, ami annyit jelent, hogy évente 1 milliót termelnek. Ebből a félkész áruból jelentős mennyiséget exportálnak a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Uruguayba is. A vállalat dolgozói az SZNF 30. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az ötéves tervüket 125 millió korona értékű áruval túlteljesítik. A felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntő vállalásukban ígéretet tettek, hogy az ötödik ötéves terv utolsó évében az anyagi költségeket 2 millió 260 ezer koronával csökkentik, a nyereséget pédjg 2 millió 900 ezer koronával nff* veiik. _ fCsmti HonvčdeM nevelés o hullMöpnleii A szabad idő haszinos kiszolgálására tanítják a fiatalokat BALAZS BELA A Vojanyi jövő Efsz, amely négy szövetkezet egyesítéséből szitte* tett, a legnagyobbak közé tartozik a trebiSovi járásban. A szövetkezet dolgozói több mint 7500 libát, kb. 6000 tyúkot tenyésztenek. Felvételünkön: Otília Házikóvá és Tóth Lajos kiszedi a kislibákat a keltetőgépekből. (Felvétel: A. HasCák — CSTK) EREDMÉNYES ZÁRSZÁMADÁS
