Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-12 / 60. szám, szerda

LENGYEL —JUGOSZLÁV CSÚCSMEGBESZÉLÉSEK Varsó — Edward Gierek, a LFMP KB első titkára és Joszip fíroz Tito jugoszláv köztársasá­gi elnök, a JKSZ elnöke kedden délelőtt Rzeszów környékén egy vadászkastélyban folytatta hétfőn megkezdett tárgyalásait a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdések­ről. A megbeszéléseken mindkét részről több magas rangú pért­és állami vezető is részt vesz. TEL AVIV TOVÁBBRA IS GÁTOLJA AZ IGAZSÁGOS KÖZEL-KELETI RENDEZÉST ERŐFESZÍTÉSEK a ciprusi kérdés rendezésére Összehívták a Biztonsági Tanácsot • Amerika-ellenes tiltakozó merénylet Isztambulban New York — Kurt Waldheim, ENSZ főtitkár elhalasztotta ter­vezett perui látogatását, hogy tovább folytathassa tárgyalásait a ciprusi helyzet rendezésének elősegítésére, jelentette be hét­főn New Yorkban egy ENSZ- szóvivő. Hétfőn a világszervezet főtit­kára tárgyalt a török, a gö- íög és a ciprusi ENSZ-küldöt- tel, valamint a Biztonsági Ta­nács tagjaival. Ezt követően üzenetet küldött a jelenleg An­karában tárgyaló Kissinger amerikai külügyminiszternek. 1975 III, 12. Új politikai kampány Kínában A TASZSZ hírmagyarázata Kínában a hagyományos „el­méleti” álca mögött új politi­kai kampány bontakozik ki. A Zsenmin Zsipao nemrégiben idézve Mao Ce-tungnak „A pro­letárdiktatúra elmélete" tanul­mányozására vonatkozó megál­lapításait, leszögezte, hogy eb­ben a kampányban mindenki­nek részt kell vennie. (Azóta nap, mint nap Ismételgetik ezt „Fontos utasítás" címmel a pe­kingi lapok és a rádió figyel­meztetnek arra, hogy az ettől való eltérést a maoista rend­szer iránti illojális magatartás jelének tekintik.) Az új kampány nemcsak újabb kísértet arra, hogy bármi áron is, de az emberek agyába sujkolják „Mao Cetung esz­méit". Minden jel szerint ez a kampány arra is hivatott, hogy álcázzon egy kiterjedt politikai tisztogatást azok körében, akik nincsenek megelégedve az or­szágban kialakult helyzettel. Mint jao Vert-jüan cikkéből és a kínai sajtó más anyagaiból Is kitűnik, a Mao-csoportot el­sősorban az nyugtalanítja, hogy a nép elégedetlen a „kulturális forradalommal" és következmé­nyeivel, a politikai és gazdasá­gi bizonytalansággal, az ország militarizálásával. Ezzel kapcsolatban elsőrendű feladatuknak tekintik „megta­lálni azokat, akiknek hét, vagy nyolc év nem volt elég a kul­turális forradalom megértésé­hez". Az ilyen embereket — mint a kampány kibontakoztatására vonatkozó „utasítás" kimondja — „a munkásosztály egy ré­szében, a párttagok körében, a proletariátus és az intézményi dolgozók körében“ kell keres­ni. Csou En-laj a Kínai Kommu­nista Párt X. kongressznsán, 1972 augusztusában elhangzód beszámolójában kijelentette: „Lin Piao pártellenes csoportja csupán az emberek maroknyi csoportját jelentette. Másfél év­vel a X. kongresszus után a „Vörös zászló" című folyóirat 1975 februári számában „Szor­galmasan kell tanulmányozni a proletárdiktatúra elméletét" cí­mű cikkében éppen az ellenke­zőjét állítja. Mint írja: „Lin Piao pártellenes csoportja egész osztályt képviselt, a csoport ’létrejöttének megvoltak az osz­tálygyökerei és a társadalmi alapja.“ A kínai sajtóban hangot kap­tak olyan kijelentések, amelyek szerint az ország lakosságának körülbelül 10 százaléka illojális a íalenlegi rendszerrel szemben. Ki ia vonatkozásában pedig ez lég evesebb 80 millió embert je­lent. Az elégedetlenek „felkutatá­sa" már megkezdődött és ugyancsak kezdetét vette a be­csületes kommunisták és dol­gozók fizikai bántalmazásának újabb hulláma. Mint a szóvivő közölte, Waldheim a hét végén telefon­beszélgetést folytatott Biciosz görög és Esenbel török külügy­miniszterrel is. Az ENSZ székhelyén bejelen­tették, hogy kedden — közép­európai idő szerint — 16,00 órára — összehívják a Bizton­sági Tanács ülését a ciprusi vi­ta folytatására. Ankara — Hétfőn katonai ve­zetőkkel és a kormány tagjai­val tárgyalt, kedden délelőtt a politikai pártok vezetőivel foly­tatott eszmecserét Kissinger. Isztambul — Miközben Kis­singer hétfőn Ankarában tár­gyalt a török vezetőkkel, egy robogó gépkocsiból dinamitru- dakat dobtak az Egyesült Ál­lamok isztambuli konzulátusá­nak épületére. Csak az egyik rúd robbant, kisebb anyagi ká­rokat okozva, személyi sérülés nem történt. Később a merény­letért egy szélsőbaloldali cso­port vállalta magára a felelős­séget. Hadjárat a korrupció ellen Tokió — Marcos fülöp-szigeti elnök a februári népszavazást követően „korrupció-ellenes hadjáratot“ hirdetett meg a kormányszervekben és a hadse­regben. A kormánytisztviselőknek és a hadsereg tisztjeinek záros ha­táridőn belül jövedelembeval­lást kell tenniük. A nyilatko­zatnak tartalmaznia kell, mi­lyen jövedelemmel, illetve va­gyonnál rendelkeztek, amikor elfoglalták jelenlegi pozícióju­kat és hogyan állnak jelenleg. A tisztviselőknek és a katona­tiszteknek „megfelelő“ magya­rázattal kell szolgálniuk abban az esetben, ha vagyoni helyze­tük lényegesen megjavult az elmúlt években. Az utóbbi idő­ben jelentősen elszaporodtak a korrupciós esetek és rohamosan növekszik azoknak a tisztvise­lőknek és katonatiszteknek a száma, akik luxusvillákat építe­nek és hatalmas profitokra tesznek szert. A múlt hét végén feltűnést keltett egy hír, hogy Ko­lumbia felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat a szocialis­ta Kubával. A hír feltűnést kel­tett, de nem megfepetést. A latin-amerikai országok közele­dése a „forradalom szigetéhez“ illetve kapcsolataik rendezése a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően, ma már általános folyamat a földrészen, mond­hatnánk a földrész államközi kapcsolatainak meghatározó jellemzője. Kolumbia, amely a hatvanas évek elején az Amerikai Álla­mok Szervezetében érvényesü­lő washingtoni diktátum nyo­mására az elsők között szakí­totta meg kapcsolatait Kubá­val, népellenes rendszerek zsarnoksága alatt éveken át a Kuba-ellenes kampány élvonalá­ban haladt. A politikai erőszak, a „violencia“ országa csak az utóbbi években csatlakozott a Washingtonnal szemben füg­getlenebb politikát, elsősorban gazdasági önállóságot követelő államok „Andok-csoport“ néven ismert szövetségéhez. Ez két­ségtelenül kihatott a kolumbiai rendszer bizonyos fokú belső liberalizálódására, ami a leg­utóbbi választásokon is kifeje­zést nyert. Az a tény, hogy Kolumbia, amely már az AÁSZ quitói ülésszakán is a Kuba-elleni blo­kád eltörlését és Fidel Castro Tel Aviv — Kedden rendkí­vüli ülést tartott az izraeli kormány, hogy felkészüljön a Kissinger amerikai külügymi­niszterrel kedden este folyta­tandó tárgyalásokra. A kabi­net előkészítette javaslatait az újabb egyiptomi—izraeli csa­patszétválasztásra. Ezek sze­rint Izrael hajlandó lenne a SInal-félszigeten 30 mérföldre visszavonulni, de megtartaná a Milla és a Gidi hágókat és az Abu Rudeisz-i olajmezőket. Hétfőn Jeruzsálemben a Li- kud szélsőjobboldali ellenzéki párt vezetői hatszázezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak át a parlament elnökének. A dokumentum követeli, hogy Iz­rael semmiképpen se adja ki kezéből a Jordán folyó meg­szállt nyugati partját és foly­tasson közvetlen tárgyalásokat arab szomszédaival. Tunisz — A PFSZ elutasítja a kis lépéseken alapuló közel- keleti diplomáciát — jelentette ki a tunéziai híi ügynökségnek adott nyilatkozatában Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osz­tályának vezetője. Elítélte az Egyesült Államokat, amiért a rabati és az algíri arab csúcs- értekezlet során nyomást gya­korolt az egyes arab államok­ra. Hangsúlyozta, hogy a PFSZ nem megy el Genfbe csak azért, hogy tanúja legyen egy esetleges nem kielégítő megál­lapodás aláírásának.. Közölte, hogy egy ideiglenes forradalmi kormány felállítása rendkívül hasznos lenne a palesztin nép számára, ennek feltételei azon­ban még nem teremtődtek meg. Kairó — A kairói lapok ve­zető anyagaikban a hétfői asz- szuáni találkozóval foglalkoz­nak, amelyen Szadat elnök a legfelsőbb vezetés és a sajtó vezérkarának képviselői előtt összefoglalta az újabb csapat- szétválasztási egyezményről folyó tárgyalások eddigi ered­ményeit. A lapok — anélkül hogy Szadat beszámolóját részle­teiben taglalnák — ismertetik az elnök tájékoztatójának né­hány gondolatát. (Szadat elnök egyébként azt Ígérte, hogy „akár sikerül megegyezni, akár nem, a nép a megbeszélések végeztével megismer majd min­den tényt“). Szadat többek kö­zött ki jelentette: Abban az esetben, hogy ha sikerül meg­állapodni az egyiptomi fronton való csapatszétválasztásban, ak­kor ,,a hasonló egyezmények a többi fronton ennek természe­tes következményei lesznek“. Kairóan ugyanakkor egy hi­vatalos szóvivő először foglalt állást Asszad szíriai elnöknek a bejelentésével kapcsolatban, hogy közös szíriai—palesztinai parancsnokságot kívánnak lét­rehozni. A szóvivő üdvözölte a bejelentést: „Egyiptom támogat minden lépést, amely az egy­ség irányába mutat“ — mond­ta. Nem tért ki viszont Asz- szad elnöknek arra a javaslatá­ra, amely indítványozta: Egyip­tom is csatlakozzék a közös parancsnoksághoz. A Béke világlanács március 10-től 17-ig nemzetközi szolida­ritási hetet rendez a paleszti­nai arab nép támogatására. Is­mét hangsúlyozta, hogy a kö­zel-keleti igazságos béke meg­teremtéséhez vezető egyetlen út az izraeli csapatok azonnali tá­vozása az összes megszállt arab területről és a palesztinai arab nép törvényes önrendel­kezési és nemzeti függetlensé­gi jogának, szuverenitásának elismerése az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka határozatának alapján. Közös piaci csúcs — megegyezés nélkül Dublin — Késő éjjelig tar­tott hétfőn a közös piaci tag­államok kormányfőinek dubli­ni értekezletén az első nap munkája, a várt megegyezés az angol problémák rendezéséről azonban még mindig nem szü­letett meg. A szakértők meg­oldhatatlannak találták azt a Bonn és Párizs által közösen előterjesztett elgondolást, amely átmenetileg csökkentené a kö­zös piaci tagságból Angliára háruló terheket, de ezt az ideiglenes kedvezményt fokoza­tosan megszüntetné. A kor­mányfők újabb javaslatok elké­szítésére utasították a szakér­tőket és kedden újból megkí­sértik a probléma rendezését. Wilson angol kormányfő ér­tesülések szerint a rendezés fejében hajlandó megadni a kért ígéretet arra, hogy a meg­állapodás létrejötte után sze­mélyesen is támogatja az an­gol közös piaci tagság fenntar­tását. Amennyiben ehhez meg­kapja kormánya hozzájárulását, s nyilvánosság előtt is felszó­lítja a választókat arra, hogy a júniusi népszavazáson az EGK mellett döntsenek. Kedden, a kormányfői érte­kezhet második és egyben befe­jező napján, a brit újratárgya- lási igények mellett a nem­zetközi politika kérdései és energiaproblémák szerepeltek a napirenden. kormányának elismerését szor­galmazó latin-amerikai államok sorában voll, legújabb lépésé­vel a földrész 11. állama lett, amely a gazdasági kapcsolatok után most diplomáciai téren NEM AZ ELSŐ FECSKE... is rendezte viszonyát a forra­dalmi Kubával. Nem véletlen, hogy ez a lé­pés az Egyesült Államokban is visszhangot keltett, a szenátus­ban és a kongresszusban egy­re több a józan ítélőképességű politikus, mint például Edward Kennedy szenátor, akik szor­galmazzák, hogy végre Wa­shington is kezdjen reális poli­tikát Havanna irányába. Általános vélemény, hogy Ko­lumbia lépése után új szakasz kezdődik a latin-amerikai or­szágok és az Egyesült Államok kapcsolataiban. A klasszikus washingtoni monopolista politi­kát ma már csak olyan latin­amerikai rendszerek támogat­ják, mint a paraguayi, uruguayi, haiti, guatemalai stb. diktatú­ra. Hogyan bontakozik ki ez az „új szakasz“, a közeljövő ese­ményei majd sejteni engedik. Mint ismeretes, az amerikai ke­reskedelmi törvény olyan fel­háborodást és tömegtiltakozást váltott ki a legtöbb latin-ame- rikai országban, elsősorban az Egyesült Államok legfőbb nyers­anyagszállító kereskedelmi part­nereinél, hogy el kellett halasz­tani Kissinger külügyminiszter márciusra tervezett Buenos Ai- res-i találkozóját latin-amerikai kollégáival. A legújabb hírek szerint William Rogers, a latin amerikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-he- lyettes most villámlátogatást tesz hat latin-amerikai ország bán, hogy előkészítse Kissin­ger április elejére tervezett la tin-amerikai utazását. Jellemző, hogy Rogers Santiagóban, a chilei fővárosban kezdte meg puhatolózó körútját, a véres ke­zű fasiszta junta vezetőit „ér­demesítette“ arra, hogy első­ként tárgyaljon velük. Nem kétségesek Washington szándékai: megkísérli feltartóz­tatni az egész földrészre kiter­jedő emancipációs folyamatot. Meddő kísérletek. Fidel Castro elvtárs a közelmúltban az Iz­vesztyija című szovjet lapnak adott nyilatkozatában világo­san kijelentette: „Azok az or­szágok, amelyeknek nincs dip­lomáciai kapcsolata Kubával, szintén ellenzik a gazdasági blokádot. Az Egyesült Államok előbb vagy utóbb politikájának módosítására kényszerül és nem gondolom, hogy a blokádot so­káig fenntarthatja". L. L. JÚLIUS VARGÁNAK, a CSKP KB osztályvezetőjének vezeté­sével kubai látogatáson tartóz­kodó csehszlovák pártküldött- ség tegnap Cainaguey tarto­mány hasonló nevű székvárosá­ba látogatott. HEINZ HOFFMANN hadsereg­tábornok, az NDK nemzetvédel­mi minisztere Berlinben fogad­ta azt a lengyel katonai kül­döttséget, amely Wojciech Jaru- zelski lengyel honvédelmi mi­niszter vezetésével az NDK -bán. tartózkodik. ViTORIA észak-spanyolorszá­gi városban az utóbbi napok­ban letartóztatták a baszkok önrendelkezési jogáért küzdő szervezet (ETA) több tagját. AZ EL MARCURIO chilei lap, a fasiszta katonai junta szócsöve azt sürgette, hogy az ENSZ emberi jogokat vizsgáló bizottságától tagadják meg a be­utazási engedélyt. A bizottságot azzal bízták meg, hogy helyszí­ni tapasztalatokat szerezzen a Chilében uralkodó állapotokról. CHILÉBEN sorra szűnnek meg anyagi csőd miatt a fasisz­ta junta által engedélyezett új-< ságok. Az elmúlt hónapban több mint 400 — korábban a juntá­nak hűségesküt tett — újságíró került az útcára. A hat he­tilap közül már csak kettő je­lenik meg. LATIN-AMERIKA országainak lakossága a következő évtize­dekben tovább szegényedik, ha nem változtatnak az iparosítási és a jövedelem-elosztási politi­kán. — ezt állapította meg Mexikóvárosban a földrész né­pesedési politikájával foglal­kozó konferencia. ALI BHUTTO pakisztáni mi­niszterelnök határozottan cá­folta azokat a híreket, amelyek szerint kormánya katonai tá­maszpontok létesítését engedé­lyezi az Egyesült Államoknak, cserébe a fegyverszállítási em­bargó felfüggesztéséért. Kije­lentette: egyetlen ország sem kapott engedélyt arra, hogy tá­maszponttal rendelkezzék pa­kisztáni területen. Az ellenke­zőjét állító híresztelések min­den alapot nélkülöző rémhírek. Abraham Fischer ismét szabadlábon A dél-afrikai fajüldöző kor­mány a világ demokratikus erőinek állhatatos tiltakozása miatt, kénytelen volt egy hó­napra feltételesen szabadlábra helyezni Abraham Fischert, a Dél-afrikai Kommunista Párt halálosan beteg vezetőjét. A hírügynökségek keddi jelenté­seiből kiderül, hogy a rákbe­tegségben szenvedő hazafit, akit a Vorster-rezsim 9 évvel ezelőtt életfogytiglani börtön- büntetésre ítélt, szigorú bizton­sági intézkedések közepette testvére házába szállították. A hatóságok megtiltották, hogy a részben már béna Fischer csa­ládjának tagjain kívül bárki­vel is találkozzék, vagy újság­írókkal beszéljen. Antikommunista tömörülés? Havanna — Egy éven belül másodszor találkozott a brazil katonai rezsim feje, Err.esto Geisel és a paraguayi diktátor, Alfredo Stroessner. A hétfőn befejeződött kétnapos megbe­szélés — a hivatalos indoklás szerint — a két ország kapcso­latának erősítését szolgálta, megfigyelők azonban rámutat­nak, hogy a mostani találkozó annak az akciósorozatnak a ré­sze, amely a „déli szentszövet­ség“ létrehozását van hivatva elősegíteni. Brazília, Paraguay, Chile, Uruguay és Bolívia a chilei puccs óta azon fáradozik, hogy létrehozzon — Pinochet szavai szerint — egy, kommunistael­lenes tengelyt. Ennek legfőbb célja, hogy gyűrűt vonjon Ar­gentína köré, és ez a „szent­szövetség“ együttesen gyakorol­jon nyomást a haladó perui kormányzatra. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents