Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-12 / 60. szám, szerda

..JuuJWjUPf

Belpolitikai komr

SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉG

IPARI TANULÓK A HONVÉDELMI SZÖVETSÉGBEN

FRANTlSEK LABANC, ;i Komárnói Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese, a Honvédelmi Szövetség alapszervezetének elnöke így kezdte beszámolóját szervezetük életéről: — A Honvédelmi Szövet ség más szervezeteihez viszonyítva reánk egy problémával több nehezedik. Tagságunk ál landóati változik. Á szervezet tagjai ipari tanulók, az intézetben eltöltött tanulási idő után a munkahelyekre távoznuk ... Ezért a szervezetet mindig újabb tagokkal kell feltölteni.

Ez nem könnyű feladat. A tanintézetben az egész járásból, sőt még a Nővé Zámky-i (érsekújvári j és a dunaszerdahelyi járásból is bejárnak a tanulók, közülük néhányan 30, sőt 40 kilométeres utat tesznek meg. Az egyik héten a munkahelyen, a másik héten az intézetben vannak, s az iskola tulajdonképpen az egyetlen hely, ahol valamennyien találkoznak. Vannak itt pincérek, szakácsok, lakatosok, villanyszerelők, autómechanikusok, leányok és fiúk azokból a vállalatokból, ame- lyeknek nincs saját szaktanintézetük. Ennek ellenére azon bán a Honvédelmi Szövetség komárnói járási bizottsága éppen ezt a szervezetet állítja példaképül. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának alkalmából indított szocialista munkaversenyben a második legjobb alapszervezetként értékelték. Az egyik fontos felajánlás a tagság létszámának további bővítése. Hogy ez milyen nehéz feladat, arról legjobban az tanúskodik, hogy tavaly a tanév végén a szervezetből 50 harmadikos távozott. Nem elégszenek meg a formális tagsággal, el akarják érni, hogy a tagoknak legalább 70 százaléka aktívan dolgozzon az egyes érdekkörökben.

Labanc elvtárs folytatja a szervezet bemutatását. „Három évvel ezelőtt alakult a szervezet a motorizmus, a céllövészet, az úszás és a búvárkodás iránt érdeklődő tanulókból. Egy évig az ejtőernyős-sport elméleti alapjaival is foglalkoztunk.“

Az iskola alagsorában céllövöldét létesítettek. A falakon körös-körül feljegyzések a céllövészet szabályairól és a lövés közben elkövetett leggyakoribb hibákról. A hátsó zöld falon függnek a célpontok. A vastag fába bevésődött jellegzetes lyukak tanúskodnak a legjobban arról, hogy a szaktanintézetben milyen gyakran használják a légpuskákat.

PAVOL KOBOLKA, a szaktan- intézet igazgatója elmondja, hogy rövidesen nem ez lesz az iskola egyetlen céllövöldéje. Végigkísér az iskolaudvaron, ahol tornaterem és két salakpálya van. — Ma már senki sem mondaná meg, hogy a tanulók mennyi szemetet hordtak el innen — mondja az igazgató. A volt szemétdomb helyén, ma gyepes labdarúgó-pálya, körülötte már majdnem készen áll a könnyűatlétikai-pálya és

ezek mögött épül a lövölde és egy olyan akadálypálya, amilyen a katonáknak van.

Az erők és a feladatok jó elosztása, ez az iskolában folyó honvédelmi nevelés legjobb jellemzője. A Honvédelmi Szövetség tagjai szorosan együttműködnek az iskola vezetőségével, a SZISZ- ós a CSSZBSZ szervezettel. A Honvédelmi Szövetség fiataljai az iskolában segítenek a sportterek, a lövölde és a gátfutópáílya építésében, ott találhatók a sparta- kiádra készülő fiatalok között, a szaktanintézet pedig sokat segít a rendszeres honvédelmi tanfolyamok megrendezésében.

A tavalyi honvédelmi tanfo lyamon 160 fiatal Honvédelmi Szövetségi tag vett részt. Sá tortáborban voltak, tájékozódá si és honvédelmi versenyen vettek részt. Rövidesen elkészül az iskolában a honvédelmi szak- tanterem, amely nagy segítséget jelent majd. A tanintézetnek és a Honvédelmi Szövetségnek segítséget nyújt a határvadászokkal ós a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalattal kötött védnökségi szerződés is.

— Ebben a tanévben — mondja a Honvédelmi Szövetség alapszervezetének elnöke — megrendezzük a lövészen ver senyek első fordulóit, a duklal honvédelmi versenyeket, s a tanév végéig a Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadítási harcok színhelyeire autóbuszkirándulásokat szervezünk.

[AN BLAŽEJ

Ha bezárják az ajtót...

EGY GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL

Három tagja van a Veiké Blahovó-i (Nagyabonyi) Hnb mellett működő gyermekvédelmi bizottságnak. Merva József- né, tanítónő, Kucman Ilona, a baromfifeldolgozó Üzem csoportvezetője, aki a jnb képvi selője, és Écsi Erzsébet, aki a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke. A bizottság tagjainak száma három.

— Annál több a problémák száma — mondja mintegy bevezetőül Merva józsefné tanítónő, de mindjárt hozzá is fűzi:

— Viszont nem egyedül mi oldjuk meg a problémákat, mert tevékenységünket segíti, támogatja Pósa Móric elvtárs, a hnb elnöke, a nemzeti bizottság tanácsa, és végső soron mögöttünk állnak az állami szervek is.

AZ ÁRVA GYERMEKEKRŐL való gondoskodás első rendű feladata a bizottságnak. Három árva gyermek él a faluban. Közülük kettő teljesen árva, a nagyszülők nevelik. Rendszeresen látogatják a gyermekeket.

— Ez már amolyan rutinmunkának számít — magyarázza, — hisz a nevelő szülők nagyon rendesek, mi csak segítünk amikor lehet, ahogy lehet. A szociális bizottsággal együttműködve gondoskodunk arról, hogy bizonyos alkalmak esetén segélyt, esetleg még rendkívüli segélyt is kapjanak az árvák. A problémák tömkelege más téren mutatkozik.

Kérdésemre egyszerű ténymegállapítással válaszol:

— Közel ezerötszáz a község lakosainak száma, melynek tizede cigányszármazású.

Még mielőtt megszólalnék, megelőz:

— Tisztelet és becsület azoknak, akik már megértették szándékainkat. Egyre többen vannak ilyenek, de önmagunkat és őket is becsapnánk, ha nem mondanánk ki nyíltan, hogy közülük még sokan okoznak problémát. Főleg a gyermekvédelem terén.

NÉGY ESETBEN olyan határozatot hoztak a felsőbb szervek jóváhagyásával, hogy a gynrmekeket állami gondozásba kell venni.

— .Szükség volt erre az intézkedésre — mondja, — de ugyancsak szükségből, kevés a férőhely az állami intézetekben, még itthon vannak ezek a gyermekek.

Látszik, hogy mindegyik esetet alaposan, jól ismeri, mert néhány pillanat múlva már magyarázza is:

— Az egyik maholnap felnőtt lesz... Nem tudom hogyan alakul majd a sorsa. Talán előbb kellett volna közbelépnünk1. ..

Nem látványos a gyermekvédelmi bizottság munkája. A tevékenységet nem mindig kíséri könnyen kimutatható siker, hiszen ilyen furcsa módon jellemzi az eddig elért eredményt:

— Tavaly nyolc rendszeresen hiányzó tanulót tartottunk számon. Az idén már csak ötöt.

JÓL BEVÁLT módszerük a családlátogatás. A problémákat rendszerint helyben igyekeznek megoldani. Okos, meggyőző szóval már többször is sikerült eredményt elérni.

— Ezek a családok szinte várnak bennünket. Ha az utcájukban járunk, elénk jönnek és megkérdik: Hozzánk nem jönnek be? Ilyenkor úgy érezzük, mintha jutalmat, dicséretet kapnánk munkánkért. Bizalmat a bizalomért.

Amilyen lelkesedéssel mondja ezeket, olyan lehangoltan, szomorúan állapítja meg:

— Néhány helyen azonban

bezárják előttünk az ajtót. Még csak szóba se állnak velünk.

És kérdez:

— Hogyan mondjuk meg, hogy jót akarunk, ha bezárják az ajtót?

Választ nem vár, mert önmagának felel a kérdésre:

— Nem is az ajtó fontos, hanem az, hogy az értelemhez, a szívhez szólhassunk.

És bizakodva mondja:

— Megtaláljuk majd ennek a módját is!

HAJDtJ ANDRAS

A fogyasztók védelmében

Az elmúlt három évtized alatt hazánkban a kiskereskedelem hatalmas utat tett meg a fejlődés terén. Új üzletek százai épültek fel, és lényegesen megnnvekedett a kiskereskedelmi forgalom, ami részben a kereskedelmi dolgozók érdeme is. Több száz kollektíva a szocialista numkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért versenyez, amelyek azt tűzték ki célul, hogy a vásárlók igényét a lehető legjobban kielégítik, növelik a vásárlás kulturáltságát és öregbítik a szocialista kiskereskedelem jó hírnevét.

A kereskedelemben az eredmények ellenére azonban fogyatékosságok is akadnak. Az itt dolgozók között vannak olyanok, akik rendszeresen megkárosítják a vásárlót azért, hogy jogtalan és becstelen jövedelemhez jussanak. Vízzel hígítják a gyümölcsleveket, a bort, a szeszesitalt, drágábban számolják a vásárolt árut. Nem egy esetben olyan árut árusítanak, amelyeket másutt vásároltak. Egyszóval — becsapják a vásárlókat.

A/. SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának elemzése szerint az utóbbi tíz évben a vásárlók megkárosítása 37,1 százalékról 34,2 százalékra csökkent. Az ellenőrző bevásárlások alapján ítélve a 100 koronánkénti megkárosítás azonban megmaradt ugyanolyan szinten, vagyis 5,40 koronát tesz ki. Ebből az következik, hogy bár rosszabbodás nem történt, de javulás -sem olyan méretben, mint ahogy az kívánatos lenne.

A múlt évben végzett ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a vásárlók megkárosítására leginkább a vendéglátó- iparban, a hentesüzletekben, a zöldségkereskedelem terén és az üzemi büfékben kerül sor. Az évi elemzés alapján az ellenőrző bevásárlások 33,6 százalékban árdrágításról, 29,7 százalékban nem megfelelő súlyegységről, 6 százalékban pedig a minőségi osztály felcseréléséről stb. volt szó. Előfordultak olyan esetek is, amikor az üzletekben olyan élelmiszert árusítottak, amelyek szavatolási határideje lejárt. A vendéglátóiparban végzett ellenőrzés szerint a feketekávé 41,8, az alkoholmentes italok 57,5, a bor 32,8 és a fagylaltok 25,7 százaléka nem felelt meg az előírt normáknak.

Vannak elfogadható érvek, „tévedések“. Az viszont, hogy víz kerül a borba, a gyümölcslébe, hogy a kávé is inkább a vízhez hasonlít, ez már készakarva történik. Az ilyen kereskedelmi dolgozókat ideje a kiskereskedelemből száműzni. Mi mást is érdemel az olyan ember, aki az étel előkészítésénél nem tartja be a normákat, vagy az, aki a saját maga vásárolt árut vendéglátóipari felárral adja el. Főleg kávéról, szeszesitalról és nem egy esetben hentesáruról van szó.

A CSKP XIV. kongresszusának határozata feladatul tűzte ki a vásárlók érdekvédelmét, tehát ez a fontos pártfeladatok közé tartozik. Ezért szükséges, hogy a kereskedelemben levő párt- és ifjúsági szervezetek az üzemi szakszervezeti bizottságokkal együtt legalább évente kétszer foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és a tagsági gyűléseken bírálatban részesítsék azokat, akik a vásárlókat ilyen vagy olyan módon megkárosítják. A szocialista munkaverseny feltételeit is úgy kell felállítani, hogy az elősegítse a becstelenség elleni harcot. Javítani kell a termelőüzemekkel való együttműködést is, főleg azon a téren, hogy az árucsomagolás megjavuljon, az árun az árat és a szavatossági határidőt jól látható helyen tüntessék rel.

Az állami ellenőrző szervek nem juthatnak el mindenüvé. Ezért a nemzeti bizottság feladata, hogy létrehozza, illetve aktivizálja a fogyasztói ellenőrzést, amelynek munkájába vonják be a Nőszövetség tagjait. Az ellenőrzésre szükség van éppúgy, mint a kihágást elkövetők szigorú bírságolására, de ugyanakkor a kereskedelmi dolgozókat is érdekeltté kell tenni a fogyasztók védelmében.

NÉMETH jANOS

NEVELI A FIATALOKAT

Martin Zmeko alezredes szerény, csendes ember, kitűnő dolgozó és kommunista. Általában nem beszél sokat, de azért sikerült megtudnom egyel és mást az életéből.

Gyermekkora óta a mezőgaz daságban dolgozott. Apja kis- paraszt volt, és nem csoda, hogy a földet ő is nagyon megszerette. Tizenkét éve« korában elvesztette édesanyját. Rengeteget kellett dolgozniuk, hogy meglegyen a mindennapi betevő falatjuk. Az iskola befeje zése után egy nagybirtokosnál

A brnói Chemont vállalat dolgozói a bratislavai Slovnaftban épülő első petrokémiai komplexum szerelését végzik. Tavaly nemcsak igényes tervfsladataikat, de kötelezettségvállalásukat is teljesítették. Felvételünkön: Vlastimil Krška, a csövezet megmunkálása

közben. (Felvétel: j. Lolaj, ČSTK}

vállaK munkát. Itt is sok igazságtalanságot látott. Időközben egyetlen nővére férjhez ment, és így kétszeres munkát kellett végeznie; a nagybirtokosnál és otthon az apja mellett. Már a negyvenes években kezdte felfogni a rendszer igazságtalanságait. Nővére és sógora már akkor a CSKP tagjai voltak és nagymértékben hatottak Martin világnézetének kialakítására. 0 is megértette a CSKP küldetését és programját.

Az SZNF kitörése után néhány barátjával önkéntesként harcba vonult. Selpicéből Közép Szlovákiába ment. A fegyvereket és a lőszereket Zvolen- ben és Budtfán kapta. Egységük megalakulása után harcostársaival a Zarnovicei-völgy környékére vonult. Egységük Kremnica és Dőlné Hámre környékén harcolt. Elsősorban azokat a német telepeket támadták, amelyekbe a Horthy—Magyarországból katonaság, fegyverek és hadianyagok érkeztek.

Egyik harci élményére így emlékezik vissza: „1944 októberében történt. Egy este egységünk azt a feladatot kapta, hogy támadja meg és foglalja le a németek Trnava Hora-i lőszerraktárát. A feladatot a 2. ejtőernyős brigáddal karöltve kellett végrehajtanunk. Miután a feladatot jól megmagyarázlak és fegyvereinket előkészítettük, parancsnokunktól megkaptuk az indulásra szóló parancsot. Egész éjszaka meneteltünk, és még sötétben a raktár közelében elfoglaltuk állásainkat. Amikor virradni kezdett, kirohantunk. Támadásunk elsöprő voll, és a semmit sem

sejtő ellenséget rövid idő alatt legyőztük. Legtöbbjük elesett a harcban, néhányan pedig megadták magukat. A zsákmányolt fegyvereket és lőszereket a további harcokban a partizánok használták fel a fasiszták ellen“.

A felszabadulás után Zmeko elvtárs ismét a mezőgazdaságban vállalt munkát. Felvették a pártba, és a pártszervezet az zal a feladattal bízta meg, hogy szervezze meg a nemzeti bizolt. ságot. A nemzeti bizottságban mezőgazdasági szakemberként dolgozott, tevékenyen részt vett a földreform végrehajtásában.

1946-ban a párt felhívására bevonult a hadseregbe, és elvégezte a katonai akadémiát. Az- tól kezdve néphadseregünk tagja. Több kitüntetés és érem tulajdonosa. Martin Zmeko mérnök a közelmúltban töltötte be 55. életévét. Jelenleg is tevékenyen dolgozik, neveli ifjúságunkat.-gf-