Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-11 / 59. szám, kedd
ROMLIK A BELPOLITIKAI HELYZET AZ NSZK-BAN ótrauss az emberrablók következő áldozata? Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete Bonn —- Napról napra romlik a belpolitikai légkör Nyugat- Németországban. Napról napra fokozódik a nyugatnémet Jobboldal propagandagépezetének uszítóhadjárata. E kampány nehézütegeit a hírhedt Springer lapok alkotják, amelyek nap mint nap azt sugallják az olvasónak, hogy az NSZK az összeomlás küszöbén áll és a nemzetet már csak egy „erős egyéniség“ mentheti meg. Ez az egyéniség a Bild am Sonntag szerint nem más, mint Franz-Josef Strauss, a CSU elnöke. Bajor biztonsági szervekre hivatkozva azt állítja, hogy Peter Lorenz nyugat-berlini CDU elnök elrablói ismét jelentkeztek és bejelentették, hogy legközelebbi áldozatuk Strauss. A „június 2. mozgalom“ üzenete szerint az anarchisták „ma halálra ítélték Franz Josef Strausst“ és „május 20-ig végrehajtják az ítéletet“. A Bild am Sonntag szenzációs bejelentése igen jól illik a kancellárjelöltségre pályázó Strauss stratégiai terveibe. A Spiegel című hetilap legújabb száma leleplezi a bajor „führer“ mesterfogásait. A CSU elnöke még tavaly novemberben beszédet tartott Stontho- fenban pártjának egy zártkörű rendezvényén. A lap birtokába jutott szövegből kitűnően azt ajánlotta politikai receptül párthíveinek, hogy szüntelenül vádolják és figyelmeztessék a szo- ciálliberális koalíciót, de ne szolgáljanak semmiféle konkrét recepttel. Ostoba dolog volna szerinte, ha az ellenzék segítené a kormánynak a gazdasági bajok orvoslásában, ahogyan állítólag Helmut Kohl CDU-elnök javasolta. A jobboldalnak ehelyett szüntelenül bírálnia kell a kor- mányt, felelőssé kell tennie a „gazdasági élet rombadöntésé- ért“. Az ellenzéknek szükségtelen bármiféle alternatívával szolgálnia, „hiszen a választók 95 százalékát amúgy sem érdekli“ az ezt hiányoló „ostoba fecsegés“. Helyette azt kell tudatosítani a szavazókban, hogy „az SPD és a FDP kiszolgáltatja az államot a bűnözőknek és a politikai gengsztereknek“. Nyilvánosságra hozták a raj- na-pfalzi tartománygyíílési választások végeredményét, amely megerősítette az előzetes prognózisokat. A Kereszténydemokrata Unió — amely eddig is abszolút többséggel rendelkezett — a szavazatok 53,9 százalékát kapta meg és ezzel hárommal növelte tartománygyíílést mandátumainak számát (55-re). gordon Mclennan a brit kp főtitkára London — Nagy-Britannia Kommunista Pártja új főtitkárt választott az 50 éves Gordon McLennan személyében — közölte a Monring Star. John Gol- lan, a Brit KP eddigi főtitkára, a Központi Végrehajtó Bizottság ülésén terjesztette elő lemondási szándékát. A bizottság Gollan lemondását — érdemeinek elismerése mellett -■— elfogadta. Gollan, aki továbbra is a kommunista párt központi munkatársa marad, írással és előadással foglalkozik majd. Utódjául Gollan Gordon McLennan-t javasolta. Hangoztatta: McLennan kiváló politikai tudással, jó szónoki képességek, kel rendelkezik, nagyszerű szervező, a szakszervezeti- és munkásmozgalom jó ismerője, nagy mozgalmi múltja van. Zárt ajtók mögött... Dublin — Tegnap délután az ír Köztársaság fővárosában megkezdődött a kilenc közös piaci állam kormányfőinek munkaértekezlete, az úgynevezett Európai Közösségek Tanácsának ülése. Ez a tanácskozás váltja föl az eddigi kormánycsúcstalálkozókat és a Közös Piac legmagasabb szintű határozathozó testületének számít. A dublini megbeszéléseken, amelyet Dublin Cestle-ban, az angol alkirályok egykori székhelyén rendeznek meg, egy államfő, Giscard d'Estaing- és nyolc kormányfő vesz részt, a külügyminiszterek társaságában. A megbeszéléseket zárt ajtók mögött tartják, s egyelőre nem ismeretes az sem, hogy adnak-e ki záróközleményt. Joszip Broz Tito Varsóban Belgrád — Tito jugoszláv köz- társasági elnök, a JKSZ elnöke felesége társaságában Edward Giereknek, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának meghívására háromnapos baráti látogatásra Lengyelországba érkezett. A jugoszláv államfőt útjára elkísérte Milos Minicf miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és Mirko Popovics, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának titkára is. FIZET A MINISZTERELNÖK IS Tokió — A japán adóügyi hivatal befejezte Tanaka volt miniszterelnök és a neve alatt működő „szellemvállalatok“ pénzügyeinek kivizsgálását. A vizsgálat kiderítette, hogy Tanaka ós vállalatai az elmúlt három év alatt összesen 420 millió FRANTlSEK HAMOUZNAK, a CSSZSZK kormánya alelnökének vezetésével csehszlovák kormányküldöttség utazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba a csehszlovák—koreai kormányközi gazdasági és tudományos együttműködési bizottság második ülésére. Küldöttségünk rövid időre megállt Habarovszkban. WOJCIECH JARUZELSKI hadseregtábornok, a lengyel honvédelmi miniszter a NSZEP KB és az NDK kormányának meghívására katonai küldöttség élén Berlinbe érkezett. AMIR IBRAHIM NASZIR, Mal- dive köztársasági elnöke menesztette Ahmed Zakt miniszterelnököt. Zakit a múlt héten letartóztatták és a köztársaság egyik távoli szigetére száműzték. A Reuter angol hírügyJennel kevesebb jövedelmet vallottak be, mint kellett volna. Ezért pótlólag 180 millió jen adót, Illetve büntetést róttak ki a konzervatív politikusra és vállalataira. Ebből Tanakának személy szerint 40 milliót kell fizetnie. nökségen kívül más sajtóforrások nem erősítették meg a hírt. AFGANISZTÁN teljesjogú diplomáciai elismerésben részesítette a dél-vietnami köztársaság ideiglenes forradalmi kormá- nyát.BOMBAYBAN tegnap nagy tömegtüntetés zajlott le, melynek résztvevői tiltakoztak a Pakisztánba irányuló amerikai fegyverszállítások felújítása ellen. MARSEILLES-ben, Orleansban és más francia városokban dolgozók tömegei tüntettek az életszínvonal csökkenése, a folytonos infláció és az egyre nagyobb méreteket öltő munka- nélküliség ellen NAGY-BRITANNIÁBAN a Wllson kormány elutasította a brit szakszervezetek követelését, mely szerint május elsejét nyilvánítsák államünneppé. Mint már jelentettük, a Nép- szabadság vasárnapi számában közölte a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának tervezetét, amelyet majd a XI. párt kongresszus véglegesít és hagy jóvá. A dokumentum bevezető részében történelmi áttekintést ad a magyar munkásosztály társadalmi küzdelmének kibontakozásáról s a második világháború utáni fejlődést értékelve megállapítja: „A nemzetközi erőviszonyok kedvező változása megkönnyítette hazánkban a szocializmus építését, ugyanakkor a magyar nép munkájával és helytállásával hozzájárult a szocialista világrendszer, a haladó békeszerető erők sikereihez. A szocialista építés két és fél évtizede során lényegében felszámoltuk a régi rendszertől örökölt elmaradottságot, és nagy utat tettünk meg az új társadalmi rend kialakulásában. A nemzetközi munkásosztály támogatásával leküzdöttük az ellenforradalmi támadást, amelyet 1956-ban — a szektás hibákat, a dogmatikus torzításokat, valamint a revizionista árulást kihasználva — a belső és külső reakciós erők indítottak a szocialista rendszer ellen. Újjászerveztük a kommunista pártot, helyreállítottuk a pártélet lenini normáit. Megszilárdult a párt és a tömegek közötti bizalom, a munkásosztály hatalma és lehetővé vált hazánk szocialista fejlődésének meggyorsítása. A párt a hazai viszonyokra alkalmazta a marxizmus—leninizmus elméletét, a szocializmus építésének általános érvényű törvényeit, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait, s népünk elismert vezetője lett. Az 1948. évi programnyilatkozatban megjelölt feladatokat megoldottuk és népünk az akkori célokon túl is haladva történelmi jelentőségű sikereket ért el a szocialista társadalom építésében.“ A következő 15—20 évben azon feladat áll előttünk, hogy továbbhaladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz." A programnyilatkozat 1. része az államhatalom erősítésében és a szocialista' demokrácia fejlesztésében a pártra váró feladatokat Ismerteti. Leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam, amely osztálytartalmát tekintve proletár- diktatúra. Legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a termelőszövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a szocializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegeket. A program- nyilatkozat megállapítja: „A szocialista állam erősítése> az állami feladatok magas színvonalú ellátása, az államelmélet tökéletesítése a szocializmus további építésének alapvető követelménye. Társadalmi fejlődésünk eredményeként a szocialista állam feladatai közül előtérbe került a gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenység. A Jövőben tovább erősödik a szocialista állam szerepe a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az anyagi életfeltételek Javításában, az egészség- ügyi ellátás, a szociális gondoskodás, a szocialista tudatformálás, a művelődés területén és az ifjúság nevelésében.“ A programnyilatkozat a szocialista társadalom fejlesztésének elsőrendű követelményeként említi a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozását. E téren így jelöli meg a legfontosabb feladatokat. „A demokratikus centralizmus elve alapján tökéletesíteni kell a társadalom központi irányítását és egyidejűleg növelni kell a helyi szervek önállóságát és felelősségét. Tovább kell bővíteni a tanácsok jogkörét és anyagi lehetőségeit, fejleszteni népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási tevékenységüket. Az állami tevékenység fejlesztése segítse elő a szocialista demokrácia további kibontakoztatását ... A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szerves része a munkahelyi demokrácia erősítése A programnyilatkozat e fejezet végén végül leszögezi: „Társadalmunk szocialista fejlődése során az osztályok közötti különbségek csökkenésével erősödnek a szocialista állam össznépi vonásai. A fejlett szocialista társadalom megteremtésével a proletárdiktatúra állama fokozatosan össznépi szocialista állammá alakul át, amelynek vezető ereje a munkásosztály marad. A fejlett szocialista társadalomban mind teljesebben kibontakoznak és fejlődnek a kommunista társadalmi önkormányzat elemei. A programnyilatkozat II. fejezete ismerteti a párt feladatait a társadalmi viszonyok fejlesztésében. Behatóan foglalkozik a tulajdonviszonyok alakulásával. „A népgazdaság és a termelőerők további tervszerű fejlődésének fontos feltétele mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon hatékony működtetése, továbbfejlesztése, szocialista vonásainak erősítése. Tovább növekszik a szövetkezetek fel nem osztható alapja, s ezáltal is erősödik e tulajdonforma szocialista jellege. Terjed a vállalati gazdálkodás, a kooperáció és a specializáció. Az állami és a szövetkezeti szektor gazdálkodásának módja és kormányzati szabályozása közeledik egymáshoz. Biztosítani kell a szocialista termelést viszonyok további fejlődésének feltételeit. Ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit, amelyek elősegítik a mezőgazdaság további iparosodását, a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban működő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös tevékenységét, ösz- szehangolt fejlesztését". A programnyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy a szocialista állam elismeri és támogatja a munkából származó személyi tulajdont, mint az életszínvonal emelkedésének, a kulturáltabb életkörülmények megteremtésének egyik tényezőjét. A személyi tulajdon gyarapodását azonban oly módon kell szabályozni, hogy az az egyének és a családok saját szükségleteinek kielégítését szolgálja és ne sértse a közérdeket, a szocialista elveket. A programnyilatkozat e fejezete részletesen foglalkozik az egyes társadalmi osztályok — a vezető szerepet betöltő munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, továbbá az értelmiség helyzetével. Kidomborítja a család szerepét „szocialista társadalmunkban a család az emberi együttélés alapvető közössége“. Ugyancsak behatóan foglalkozik a nemzetiségek helyzetével és megállapítja, hogy „egyenrangú állampolgárként vesznek részt a választott állami és társadalmi szervek, testületek munkájában. A lenini r<emzetiségi politika alapelveinek érvényesülése fontos szerepet tölt be a szocialista társadalmak belső egységének erősödésében és egyik nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy szorosabbá váljék a szocialista országok népeinek ösz- szeforrottsága és gyorsuljon együttes előrehaladásuk a kommunizmus felé.“ A III. fejezet ismerteti a párt feladatait a gazdasági építőmunkában és az életkörülmények javításában. Kidomborítja a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztésének fontosságát és a gazdasági-műszaki fejlődést meghatározó tényezők között alapvető fontosságúként említi a KGST-n belüli szocialista gazdasági Integráció komplex programjának végrehajtását. Az eljövendő 15—20 év alatt a következő termelési fejlesztési célok elérését tűzi ki feladatul: „Az egy főre Jutó nemzeti jövedelmet a jelenleginek két-, két és félszeresére, az ipar termelését két és fél- háromszorosára, a mezőgazdaságét másfél-kétszeresére, az építőiparét két és fél- háromszorosára kell emelni. Erőteljesen fejlesztjük a közlekedést és különös gondot fordítunk a tömegközlekedés javítására. Az áruszállítást és a hírközlést a népgazdaság szükségleteivel összhangban fejlesztjük. Bővítjük és Javítjuk a kereskedelmi hálózatot.“ E fejezet fontos kitétele, hogy „az elkövetkező 15—20 év alatt társadalmunk fontos feladat^ lesz az élő munkával való takarékos és hatékony gazdálkodás. A dolgozók létszáma csak kismértékben fog emelkedni, alapvetően módosul a foglalkoztatottak ágazati ós szakmai összetétele. Általánossá válik a dolgozók továbbképzése és ez megkönnyíti számukra a szakmaváltoztatást is“. A programnyilatkozat IV. fejezete a társadalmi tudat, a kultúra és az életmód fejlesztésében a pártra váró feladatokat ecseteli. Döntő fontosságú elvi megállapítása: „el kell érni, hogy a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok qyorsább, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása.“ A programnyilatkozat ismerteti a közoktatás terén kitűzött feladatokat s megállapítja, hogy általánossá kell tenni a felnövő nemzedék középfokú iskolázottságát. Ennek keretében elsősorban a szakmunkásképzés színvonalát kell emelni. Kiemeli a munka legnagyobb szerepét és nevelőerejét a személyiség erkölcsi arculatának formálódásában, a szocialista erkölcs normáinak és szabályainak gyakorlati elsajátításában. „El kell érni, hogy a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" szemlélet általános társadalmi norma legyen.“ Az V. fejezet a párt és a társadalmi szervezetek fejlődését vázolja fel. Leszögezi: „a Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály forradalmi él- csapata, amely soraiban egyesíti a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség és a társadalom más dolgozó rétegeinek legöntudatosabb részét is. Nagy történelmi feladatok végrehajtására szervezte és győzelmes harcokra vezette hazánk munkásosztályát és egész dolgozó népét. E küzdelemben fejlődött a párt is. Vezető szerepe a társadalmi átalakulás döntő politikai feltétele a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet egész történelmi korszakába“. A programnyilatkozat megállapítja, hogy a párt belső életének alapelve a demokratikus centralizmus; a párt belső életét oly módon kell fejleszteni, hogy példaképül szolgálhasson a szocialista közéletiség és a majdani kommunista társadalmi ön- kormányzat számára. A társadalmi fejlődés további folyamatában a társadalmi osztályok és rétegek közötti különbség csökkenésével a párt fokozatosan az egész nép marxista—Íeninista élcsapatává válik. A programnyilatkozat a továbbiakban konkrétan részletezi a társadalmi sezrvezetek szerepét és tevékenységét, s leszögezi, hogy „a párt vezetésével a hazafias Népfrontban testesül meg társadalmunk osztályainak és érdekeinek politikai szövetsége, a kommunisták és pártonkívüliek, a különböző világnézetű állampolgárok együttműködése“. Az utolsó, VI. fejezet a párt nemzetközi feladatait és törekvéseit ismerteti, a kapitalizmusból a szocializmusba átmenet korában. Kifejezésre juttatja, hogy az MSZMP következetesen síkraszáll a szocialista országok összefogásáért, sokoldalú együttműködésük fejlesztéséért. „Kiemelkedő jelentőségű hazánk és a kommunizmust építő Szovjetunió megbonthatatlan barátsága, szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártia internacionalista kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése. A Szovjetunió és az SZKP világtörténelmi szerepet tölt be, a iegnagyobb felelősséget és terhet vállalja magára az egyetemes emberi haladásért, a békéért s a szocialista világ fejlődéséért vívott küzdelemben. Tapasztalatai elvi jelentőségűek az új társadalom építésében, segítsége pótolhatatlan. A történelem igazolja pártunknak azt az elvi álláspontját, hogy szovjetellenes kommunizmus nincs és nem Is lehet.“ A programnyilatkozat végül leszögezi, hogy a párt végső célja a kommunista társadalom létrehozása. A fejlett szocialista társadalom megteremtése jelentős lépés ezen az úton.
