Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-07 / 56. szám, péntek
A FELADATOK TELJESITESC Érté^eltélk munkájukat • Minden kommunista konkrét feladatot koo Igazunkért, érvekkel A több mint háromezer hektáros Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság közel négyszáz embert foglalkoztat. Ebből százharminckettő kommunista. Ezekben a napokban mérlegelik tevékenységüket, közös munkájuk eredményeit a párt- gyű léseken. Ezek lefolyásáról Loksa Tibor elvtárssai, a gazdaság össz- üzemi pártbizottságának elnökével beszélgettünk, aki így összegezte az eddig megtartott gyűléseken szerzett tapasztalatait Mind az öt alapszerveze- liinkben lezajlottak a taggyűlések. A közös érdek, a munkahelyek problémái, a fejlődést gátló fogyatékosságok kérdésének megtárgyalása volt napirenden. Nem rejtem véka alá, hogy ezeken a taggyűléseken bebizonyosodott az is, hogy pártszervezetünk nem minden tagja aktív. Akadnak olyanok, akik nem tanúsítanak kellő érdeklődést a politika, a párt- munka iránt. Ezek többnyire idősebb elvtársak, akik egyébként becsületesen dolgoznak munkahelyükön. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a párttagság fiatalítására. Ezen a területen minden évben teljesítjük a feladatot. Igyekszünk a szükségleteknek megfelelően arányosam elosztani a fiatal kommunistákat az öt alapszer- vezetben. Örömmel kijelenthetem, hogy gazdaságunk minden munkahelyén érezni a kommunisták jelenlétét... Az értékelő tagsági gyűléseken is megnyilvánuló aktivitásuk, feladat- vállalásuk a biztosíték arra, hogy a megnövekedett, igényes feladatokat sikeresen teljesíthessük. Loksa elvtárs a továbbiakban utalt azokra az eredményekre, melyeket gazdaságuk — hála a kommunisták példamutató munkájának — az ötéves terv teljesítése terén eddig elért. — Politikai munkánk, gazdaságunk feltételeinek és feladatainak megfelelően, elválaszthatatlan a termeléstől s mindattól, ami a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott ötéves terv irányelveiből a mi állami gazdaságunkra és így egész munkaközösségünkre hárul. Néhány éve azon fáradozunk, hogv elérjük: gazdaságunk minden dolgozója tudja, mikor mit kell tennie és annak elvégzése után milyen jutalmat kap. A helyesen gyakorolt anyagi érdekeltség, de a tudományos alapokon végzett termelés és műszaki fejlesztés is meghozta gyümölcsét. Ezekre a taggyűléseken is részletesen mérlegelt eredményekre szeretnék rámutatni. Mindenekelőtt beszámolhatok arról, hogy gaz daságunk az ötéves terv ránk vonatkozó alapvető mutatóit már teljesítette. Az utóbbi négy év alatt a bruttó mezőgazdasági termelés tervét közel négymillió koronával, a teljesítmény tervet 3,3 millió koronával és a tervezett tiszta nyereséget 5,1 millió koronával túlszárnyaltuk. Gazdaságunk 1970 óta a bruttótermelést 31,7 , a teljesítményt 34,26, a munkatermeié kenységet 42,2 és a béreket 21,5 százalékkal növelte, viszont a költségeket jelentősen csökkentette. Az elmúlt esztendő ebben a gazdaságban is nehéz volt, mivel nem kedvezett az időjárás. Ennek ellenére a kalászosokból átlagosan 43,(5 mázsás átlaghozamot értek el. A gazdaság szántóterületének 33,6 százalékán vetőmagot termeszt. Tavaly több mint 12*2 ezer mázsa vetőmagot értékesített tervét 107,5 százalékra teljesítve. Szemes kukoricából hektáronként átlagosan 52 mázs'ás hozamot értek el. A SzomotnTi Állami (Jazd;iság az utóbbi négy év alatt közel 1400 hektáron öntözéses gazdálkodást folytat. Az öntözött területeken az átlaghozam hektáronként búzából H, árpából 3 mázsával magasabb, mint a többi területen. Viszont egy egy mázsa termény kitermelési költsége az eddigi 125 koronáról 56 koronára csökkent. Lucernából, lóheréből tavaly a tervezett 14,5 ezer mázsa helyett 17,7 ezer mázsa termést érték el száraz állapotban. Figyelemre méltó eredményeket mutat fel u gazdaság az állattenyésztésben is. Például a tejtermelésben az utóbbi három év alatt tehenenként 34H7 literes fejési átlagot értek el. Tavaly már december 3-ig értékesítették a tervezett kétmillió literen felüli tejmennyiséget és terven felül 04 ezer liter tejet adtak el. Loksa elv társ a pártelnöki tisztségen kívül a főgépésztech- nikusi leendőket is ellátja. Támogatja a műszaki fejlesztést. Az ő érdeme is, hogy a kukoricatermesztést már teljesen gépesítették, ugyanerre törekszenek a cukorrépánál is. Saját erőből létesítették s tavaly, aratás Idején már használták is a 100 vagon kapacitású magszárító gépsort. Sőt, a szemes kukoricát is ezen szárították. Az idén még az aratás megkezdéséig tovább bővítik ennek a befogadóképességét s így mind azt, amit eddig 60—70 ember végzett, a gépsor segítségével 5—6 ember végezheti. A gazdaság központi gépmű helyének kommunistái és példájuk nyomán a többiek is, hasznos munkát végeznek a műszaki fejlesztés, a gépek javítása szakaszán. Például itt már akár beköszönthet a tavasz. A mezőgazdasági munkálatok első szakaszához szükséges gépek, — amelyeket a ked vezőtlen ősz nagyon igénybe vett — kijavítva várják az indulást. A Szomotori Állami Gazdaság kommunistái teljes mértékben magukévá tették 0 CSKP KB novemberi irányelveit s általában jól rajtoltak az idén is, amikor a bruttó mezőgazdasági termelést 2,4 százalékkal, a teljesítményeket további 6 százalékkal növelik. A pártelnök fogalmazott így, ami azt is jelenti, bízik abban, hogy nemcsak tervezik, hanem valóban elérik, amit elhatároztak. Hiszen eddig mindig úgy volt, és a feladatok «ismeretében a taggyűléseken minden kommunista bátran vállalta magára a munkahelyén megvalósításra váró, személyre szóló, konkrét tennivalókat. KULIK GELLERT „Fordítsunk több figyelmei az ateista nevelésre, a szo- cialistá állam és az egyházak viszonyának, valamint egyházi politikánk elveinek magyarázatára. Ha az állami szervek tárgyalásokat folytatnak az egyházi intézményekkel, ez még nem jelenti azt, hogy feladjuk marxista—lenirjsta pozícióinkul és lemondunk a tudományos világ nézet re nevelésről f A CSKP Központi Bizottságának a novemberi plenáris ülésen elhangzott elnökségi beszámolójából. 1 Tudományos szellemben ne vei az iskola, és a tudományos világnézetre nevelés ügyét szolgálják a tömegtájékoztatási eszközök. A népművelésnek és az iskolán kívüli képzésnek az egész felnőttoktatásnak is feladata a felvilágosítás. Az ateizmus kérdései azonban az utóbbi időben kissé háttérbe szoru'- tak. A konszolidációért folytatott időszakban elsősorban a re- vizionizmus és a jobboldali,opportunizmus ellen viaskodtunk. Később a gazdasági élet teen: dőire terelődött a figyelem. Ma ott tartunk, hogy a helytelen ideológiai nézetek elleni küzdelmet összekapcsoljuk a gazdasági feladatok teljesítéséért folytatott küzdelemmel, közben az eszmei offenzívát szélesebb körben érvényesítjük. Megütközünk a vallási előítéletekkel is. A csatározáskor nem a hívők ellen lépünk fel, hanem a tudományos világnézetet védjük. Igazunkat érvekkel bizonyítjuk. A nép ópiuma Abból indulunk ki, hogy a vallás társadalmi jelenség. Meghatározott Irreális és irracionális képzetekből, érzelmekből, misztikus alappal bíró cselekedetekből (kultuszokból) tevődik össze. A vallásnak az a lényege — és egyben minden egyéb emberi képzettől, fogalomtól megkülönböztető vonása —, hogy vakon hisz a „természet fölöttiben"". A vallás tulajdonképpen a lét bizonytalanságából származó érzésekben, a jelenségek és a történések megmagyarázására és megértésére irányuló törekvésekben gyökerezik. A magántulajdonon alapuló kizsákmányolás és elnyomás mérhetetlen szenvedést zúdított és — a tőkés társadalmaikban zúdít ma is — az emberekre. Szembeállítja egymással az osztályokat, elkeseredett osztály- gyűlöletet és harcot szít közöttük. A kizsákmányoltak osz- tályküzdelmei - esetenként és ideiglenesen még a proletariátus harca is — bukással és véres megtorlással végződhet. Az elnyomás ás a kizsákmányolás a kiszolgáltatottság érzetét kelti, és a vallás alapvető gyökerévé válik. E szerepet régebben, és számos helyen még ma is, .a természet „vak erői'u elleni félelem töltötte, Illetve tölti be. Az engelsi meghatározás változatlanul érvényes: „egyik vallás sem más, mint azoknak a külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése, amelyben a földi hatalmak földöntúli hatalmak alakját öltik ..." A vallási képzetek, a hamis érzelmek és az illuzórikus cselekmények — természetükből fakadóan — a történelmi fejlődés minden fokán akadályozták es fékezték a társadalmi haladást. A vallás negatív szerepe, ma is érvényesül. 1975. Számos gyakorlati feladat megoldásával is foglalkoznak a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének légkörfizika szakos dolgozói. Tavaly arról sikerült ismereteket szerezniük, milyen mértékben befolyásolja a föld felszíne a napenergia befogadását és elnyelését. Ezenkívül statisztikai modell alapján a levegő szennyeződése előrejelzésének módszerét is kidolgozták. Felvételünkön: Emil Morvay a mérési központ berendezései által készíteti jegyzeteket ellenőrzi. (Felvétek J. Lofaj — CSTK) Gyenge vigasz A síron túli világba vete.tt hit azt a hamis elképzelést alakította ki, hogy a múlandó földi elet jelentéktelen és érdektelen. Az embernek a „sírontfili világ“ jelenti maid az igazi „eletet“. A vallás a szegényeket és a nincsteleneket évszázadokon át azzal vigasztalta, hogy a földi szenvedésért és nélkülözésért majd a mennyországban kapnak kárpótlást. Azzal, hogy a vallás a társadalmi egyenlőtlenség kiegyenlítését az égbe helyezte át, igazolta a kizsák mányolás jogosultságát, és az osztályeyyenlőtlonség földi fennmaradását. Egyben gátolta, hogy a tömegek felismerjék osztályhslyzetükel, és harcba induljanak a társadalmi viszonyok megváltoztatásáért, a reá lis boldogság megteremtéséért. A vallás igazolta a rabszolgaságot, a középkori jobbágyságot, valamint a tőkésélnyo mást. Ma is arra neveli a Ív vöket, hogy ne érdekelje őket túlságosan embertársaik földi sorsa. A „mindenki önmagáért, az isten mindenkiért“ elv hirdetésével tartósítja az osztály- társadalmakban kialakult individualizmust és az egoizmust. A vallás hívőktől alázatos szolgai magatartást, a társadalmi bajok türelmes és jámbor elviselését követeli. Leginkább azonban az „égi hatalmasságok“ iránti engedelmességet igényli. A „földöntúli hatalmak“ liszté léséből eredő félelmet arra használja fel, hogy az embereket megalkuvásra, elv'te len engedelmességre nevelje! Erkölcsi parancsolatai is homályosak és elvontak. Tételeit mindenki úgy érlelmezi, ahogy az az egyházaknak a legjobban megfelel. Azoknak, akik zúgolódnak a kizsákmányolás ellen, azt hirdeti; hogy „ne állj ellen a gonosznak“! és „szeresd fele barátodat“. „Ne lopj!“ - mond ja a .nincstelen munkásodnak és parasztoknak, de a társadalom nagy részét kifosztó tőkések ellen nem emel szót, legfeljebb mértéktartó, kizsákmányolásra int. (Mivel az említett „erkölcsi eszmények“ ben .és normákban; ,a kizsákmányoló osztályok érdekei jutnak kifejezésre, szoros értelemben vett valláserkölcsről nem is beszélhetünk, hanem csupán a vallás állal szentesített kizsákmányo- lói erkölcsről.) A vallás sokat beszél az emberek iránti felebarát! szerétéiről is. Sőt, számos vallás még megbocsátást is kér mindenkinek. Az általánosan hirdetett szeretet azonban gyakran és sok tekintetben képmutató. Az általában hangoztatott „szeretet“ azért is hamis, mert leplezi azt a tényt, hogy a ki- zsákmányoló társadalmakban az osztályok és a csoportok között kibékíthetni lenek az ellentétek. Káros hatású a vallásból eredő félelemérzés is. A vallásos ember olyasmitől fél (a büntető istentől, a pokolbeli büntetéstől), ami a valóságban nincs. A vallási félelem az embert megalázza, egyben fékezi, hogy a tömegek bátran fellépjenek a társadalmi problémák megoldása érdekében. Szomorú bizoinyíték A vallás a kizsákmányol ásnák és más elítélendő jelenségnek nem, a tudománynak viszont szívós ellensége. A történelem a szomorú bizonyíték. Az inkvizíció kivégeztette Giordano Brúnót, aki a világ végtelenségének gondolatát hirdette. Máglyára küldte Vaninit, aki az anyagi világ örökkévalóságát hangoztatta. Kálvin halálra kínozta Servet t, a vérkeringés felfedezőjét. Luther élesen kikelt Kopernikus elmélete ellen, a zsidó egyház kiátkozta Spi- >":őzát, a neves filozófust. És még hosszan sorolhatnánk azoknak a tudósoknak a. neveit, akik — mivel a valóság általuk feltart összefüggései, törvényszerűségei vallási tanokat és mítoszokai romboltak szét (például a biblia geocentrikus világképét, a világ és az ember terem- t és éltek mítoszát stb.) — összeütközésbe kerültek a vallással és a vallás képviselőivel. A változó taktika A középkorban és még az újkorban is különböző egyházak indexre tették és elégették a nekik nem tetsző tanokat tar talmazó könyveket, írásokat. Igaz viszont, hogy a tudomány fejlődése a vallást már többször visszavonulásra is kény- szerítette. A katolikus egyház a múlt században például » darvinizmust még mereven eV utasította. Manapság el lenije fi már megengedi az emberi test állati származásának a kutatását. És történt már más vonatkozásban is a vallás részéről „reform“, előrelépés. Az egyház — a tudomány eredményeit egyre jobban megismerő hívők elszakadásától tartva — ott, ahol ilyen elszikkadás veszélye közvetlenül fft nyeget, taktikát változtat. A nyíltan vállalt tudomány el lenes magatartását feladja, és a „tudományost haladás hívé“-nek igyekszik mutatkozni. Ám a valóságban a vallás tudomány- pártolása is hamis. A tudomány megá II a jutása i na k el férd i tésé- vel gyakran megengedhetetlen következtetéseket von le. Az elemek egymásba való átalakíthatóságának tételéből egyes képviselői például áltudományos érvet faragnak, és azt bizonygatják, hogy „a víz is borrá alakítható“, mint ahogy ez egykor — szerintiül már megtörtént... Ott, ahol a hívők nem jártasak a tudományban fa falvakon, vagy az elmaradott országokban), a vallás .képviselői részéről a tudományra hivatkozás, vagy a tudomány „pártolása“ elmarad. De akár pártoljuk a tudományi akár nem, a lényeg az, hogy továbbra is a „szent írások“ é* a vallási hagyomány régi és tudományéi lenes tételeit tekintik mérvadónak. A szocialista állam a hívők meggyőzését, tiszteletben lart- ja, és a vallást magánügynek tekinti. Ez azonban nem jelenti azit, hogy a vallással szemben közömbös. A polgári társadalmak a vallást messzemenően támogatják, az egyházak képviselőiben egyik legerősebb bázisukat látják. Mi az egyház képviselőit nem tartjuk az állam képviselőinek. A szocialista állam biztosítja á szabad vallásgyakoría- tot, az oktatási és népművelési intézményeiben azonban a miszticizmussal ellentétben, a tudományos ismeretek éis a materialista világnézet szellemében oktatja és neveli a tanulókat. Az állam megkövetelheti, és meg is követel i — még az egyházzal folytatott tárgyalásokkor is —, hogy a tanrendet és a közművelődést minden vonalon átitassa az ateista szellemű nevelés. tIMem mogóinügy A párt a vallást nem tekinti magánügynek. A párbeszéd és a hívőkkel közösen szervezett akciók ellenére továbbra Is azt tartja, hogy a vallás a szocialista társadalom keretei között is reakciós, visszahúzó társadalmi jelenség. A vallási képzetek, érzelmek és szertartások akadályozzák a dolgozókat, hogy felismerjék: életünk minden problémáját csak itt, a földön — a társadalmi erők együttműködése révén — önmagunk oldhaitjulc ^neg. A vallás szentesítette erkölcsi eszmények és normák akadályt gördítenek a szocialista erköl- csiség kialakulása és elterjedése elé, zavarja a tömegek tudományos világnézetre nevelést. Káros az is, hogy a vallási sovinizmus és a szekta hívők közötti ellentét gyakran eltereli az emberek figyelmét a társadalmi, a gazdasági és a politikai kérdésekről. A párbeszéd és a vita azért hasznos és szükséges^ mer*- számos kérdést tisztázhat éli elősegítheti a közös ügy — a szocialista építés — érdekében végzett jobb munkát. BALÁZS BÉLA
